Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-07-30 / 15. szám
Bajcsy-Zsilinszky Endre Élete ma is elevenen foglalkoztatja az írókat, és a történészeket egyaránt. A színházi évad végén mutatták be Hernádi Gyulának Bajcsy-Zsilinszky Endréről szóló drámáját, amelyben merész írói módszerrel, négy alakban mutatja be a címszereplőt. Életének négy sorsfordulóján négy különböző színész jeleníti meg a főhőst. Az első, a fiatal huszárönkéntes, aki az apját ért sérelmet megbosszulandó. részesévé válik Achim András megölésének. >1 második, Németország újdonsült vezérénél, Hitler Adolfnál tesz látogatást Gömbös Gyula miniszterelnök társaságában. De világnézete ekkor már változáson megy át. Németbarátsága fokozódó németellenességgé válik, mert mind jobban félti Magyarország függetlenségét a növekvő náci hatalomtól. A harmadik Bajcsy-Zsilinszkyvel az újvidéki vérengzés során találkozunk, amikor ország-világ nyilvánossága előtt követeli a bűnösök felelősségre vonását. A negyedik pedig a nemzeti ellenállás vezéralakja, akit a nyilasok 1944 karácsonyán kivégeznek Sopronkőhidán. Az utolsó színen megjelenik mind a négy alak. Az első három igyekszik rábeszélni a negyediket, hogy írjon alá egy nyilatkozatot, amellyel megmenthetné életét — életüket, de az tántoríthatatlan, s a hóhér kioltja a Bajcsy-Zsilinszky Endrék életét. Hernádinak alighanem igaza van abban, hogy e nagy lélek feszítő ellentmondásait s a lelkiismeretét mardosó tévedéseket csak ezzel a négydimenziós módszerrel tehette érthetővé. Kétségkívül jelentős müvet alkotott. Ami pedig a dráma szigorú keretei közé nem fért be, arról Vigh Károly történész számol be „Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaíve” című tanulmányában. Történelmi monográfia még nem készült életéről, munkásságáról, de már több visszaemlékezés jelent meg. amely forrásul szolgálhat majd a megírandó műhöz. Vigh Károly sok anyagot gyűjtött össze, s így a leghitelesebb pályaivet sikerült felrajzolnia. E különös élet már a kezdet kezdetén belső ellentmondás hordozója volt. Nagyatyja paraszt számozása keveredett az anyai ág nemességével, amelyet Zsilinszky Endre később Bulcsú vezérig igyekezett visszavezetni. Ezzel magyarázható nemesi büszkesége, konok magyar fajvédő szemlélete, ami szinte logikusan irányította az első rilágháború után a Szegeden gyülekedő ellenforradalmárok táborába. Horthyt fiatal, karrierre vágyó tisztek és politikusok csoportja vette körül, ök — Gömbös, Kozma Miklós, Eckhardt Tibor s velük együtt Zsilinszky — két évtizeden keresztül jelentős szereplői voltak az úgynevezett szegedi gondolatból kinőtt magyar politikának. A keresztény-nemzeti jelszavakkal ágáló politikai garnitúra irredentizmusával, a trianoni békediktátum elutasításával hatni tudott a tömegekre. Bajcsy-Zsilinszky is csak lassan, a húszas évek végétől kezdve ismerte fel e jelszavak mögött a nagybirtokos és nagytőkés érdekeket, s fordult szembe ezzel a politikával. A Szabadság című lap, a Nemzeti Radikális Párt megalapítása jelentette az első lépéseket ezen az új úton. A nacionalizmus, az antimarxizmus továbbra is hatott rá, de mind erősebben érezte a társadalmi igazságtalanságot, a parasztság elnyomását, a fasizmus növekvő veszélyét. Politikai palyajanak egyik fordulópontja az 1935-ös parlamenti választás volt. Gömbös gyalázatoson becsapta, és a csendőri-szolgabírói önkény teljes bevetésével a tarpai mandátumtól is elütötte. Ekkor döbbent rá, hogy hová jut az ország a szegedi úton, s hogy számára semmiféle szövetség nem lehetséges a kormánypárttal. A külpolitikában egyre inkább a német kérdést, itthon pedig a magyar paraszt gazdasági és szociális problémáinak megoldását tartotta a legfontosabbnak. A magyarság e döntő kérdéséről nem engedte elterelni a figyelmet. „Egyetlen út a magyar paraszt” című munkájában (1938) nagy erővel tett hitet a radikális földreform mellett, mert ekkor már meggyőződése volt, hogy csak az összes népi-nemzeti erő tömörítésével lehet kivédeni az egyre erősödő nyomást. A második világháború kitörése után elengedhetetlennek tartotta, hogy határozottabban és még szélesebb körben hirdesse antifasiszta nézeteit. Megalapította a Független Magyarország című lapot, és ennek hasábjain fejtette ki háborúellenes eszméit. Időközben belépett a kisgazdapártba, s mint ennek képviselője, megszerezte a tarpai választókerületet. így ismét tagja lett a parlamentnek. A végzetes 1941-es esztendő első negyedében reményét Teleki Pálba s a magyar—jugoszláv barátság erejébe vetette. Melegen üdvözölte azt az eseményt, amikor a Szovjetunió kormánya visszaszolgáltatta az 1848-as zászlókat. Németország azonban megtámadta Jugoszláviát, Teleki öngyilkos lett, június 22-én Hitler hadat üzent Szovjetuniónak, amihez négy nappal később a Bárdossy-kormány is csatlakozott. Bajcsy-Zsilinszky Endre negyven oldalas emlékiratban tiltakozott a hadbalépés ellen. Az alakuló antifasiszta egységfront jelentős akciójában, a Népszava 1941-es karácsonyi számában ő is hallatta hangját „Kossuth és a magyar külpolitika” című cikkében. Bekapcsolódott a Történelmi Emlékbizottság tevékenységébe, amely ebben az időben az antifasiszta erők vezető testületé volt. A szociáldemokrata vezetőkkel már korábban érintkezésbe lépett, és 1942 után már megértette a kommunistákkal való együttműködés fontosságát is. Hatalmas út ez, amely a fajvédőktől idáig vezette! Vigh Károly megemlíti tanulmányában, hogy Bajcsy- Zsilinszky Endre a sajtó és a parlament nyilvánosságán kívül számos bizalmas memorandumot is készített Horthynak meg Kállai Miklós miniszterelnöknek, s ezekben a németekkel való szövetség végzetességét fejtegette. A háborúból való kilépésről szerkesztett emlékiratát a Pravda és a Times is méltatta. 1944 márciusában, amikor értesüléseket szerzett Hitlerék Magyarország megszállására szőtt terveiről, figyelmeztette Horthyt, és az ellenállást tanácsolta neki. Március 19-én, amikor Gestapo-pribékek lakására törtek, fegyverrel fogadta őket. A németek október 11-ig fogva tartották, majd őt is átadták a Lakatos-kormánynak. Október 15-én kiszabadult, de a Szálasi puccs után illegalitásba vonult. Titokban felkeresték őt a Magyar Front vezetői, és kérték, álljon a nemzeti ellenállás élére. Bajcsy-Zsilinszky megfogalmazta „A magyar nemzethez” című kiáltványát, amelyben a német megszállókkal szemben megindítandó fegyveres felkelésben jelöli meg a kibontakozás útját. Novemberben árulás következtében az ellenállás egész vezérkara lebukott. Bajcsy-Zsilinszky Endrét november 22-én fogták el és december 11-én Sopronkőhidára szállították. A nyilas „országgyűlés” kiadta őt hóhérainak. A halálos ítéletet december 24-én hajtották végre. A pályaív itt nem ér véget. Szervesen beleolvad harcaival, mártíromságával, eszméivel a szocialista Magyarország eredményeibe. Pethö Tibor A Magyar Műhely találkozója Bécsben A párizsi Magyar Műhely a Bécs melletti Hadersdorfban tartotta ez idei baráti összejövetelét június 30. és július 2. között. A találkozón a nyugati magyar irodalom és művészet számos képviselője vett részt, főként a „középnemzedék” soraiból. Párizsból Nagy Pál és Papp Tibor, Bécsből Bujdosó Alpár, Megyik János és Gáyor Tibor, Stockholmból Thinsz Géza, Montrealból Vitéz György és Kemenes Gófin László, Torontóból Tűz Tamás, New Yorkból Bakucz József jelent meg a találkozón. A hazai szellemi életet is széles körű küldöttség képviselte: Molnár István, a Magyarok Világszövetsége főtitkárhelyettese. Kormos István és Esterházy Péter írók, Béládi Miklós, Menyhért Jenő és Pomogáís Béla kritikusok, Beke László művészettörténész és Wilhelm András zenetudós. A hadersdorfi parkban álló Svájci Ház változatos és érdekes párbeszédnek adott otthont: párbeszédnek, amely nemKiállítási Az esztergomi Keresztény Múzeum első ízben mutatja be kiállításon régi keleti szőnyeggyűjteményét. A szőnyegek részben XVII—XIX. századiak, de sok közöttük a XV—XVI. századból származó is. A tárlatot dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek nyitotta meg. Rubens születésének négyszázadik évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum bemutatja gyűjteményének legszebb, XVII. századi flamand festményeit. Rubens-mú csupán néhány van a múzeum birtokában: néhány portré Művészeink a A belgiumi Antwerpenben megrendezett képzőművészeti biermálén az idén számos magyar szobrásznak az alkotását mutatták be a Middelheim-parkban. A La Libre Belgique című brüsszeli lap szerint „alkotásaik rendkívül figyelemre méltóak”. Az elemzést Varga Imre egyik szobrának fényképével illusztrálták. Nagy sikerrel szerepelt Svédországban az Állami Bábszínház együttese, összesen tizenegy alkalommal adták elő a János vitéz című bábjátékot Stockholmban, Malmőben, Qstersundban és még számos svéd városban. A kórusok Európa-kupája elnevezésű nemzetközi kórus- és karmesterversenyen, amelyet a belgiumi Knokke- Heistben rendeztek meg, második díjat nyert a veszprémi csak a hivatalos programok keretei között folyt, hanem az éjszakába nyúló baráti összejöveteleken is. Az avantgárd jellegű irodalom és művészet jegyében rendezett találkozó az idén a kollektív műalkotás szerepével és lehetőségeivel vetett számot, s a Magyar Műhely körében dolgozó költők és képzőművészek kollektív alkotásait mutatta be. A bevezető előadás, amelyet Petőfi S. János, a bielefeldi (NSZK) egyetem taniára A közös alkotó munka problémái címmel tartott, a közös műalkotás szemiotikái kérdéseit vázolta fel. A bécsi találkozón nyújtották át a Magyar Műhely által alapított Kassák-dijat is, amely az avantgárd irodalom és művészet művelésében vagy kritikai gondozásában élért eredményeket jutalmazza. Az idén Beke László budapesti művészettörténész kapta a díjat az avantgárd képzőművészetet ismertető írásáért. P. B. körkép és a Szent Justus csodáját ábrázoló kis olajvázlat. A kiállított negyven mű — festmények, metszetek, rézkarcok — többsége Rubens tanítványainak alkotása. Ezek a képek hosszú szünet után most kerültek a nyilvánosság elé. Az alkotó jelenlétében nyílt meg az esztergomi Vármúzeumban Székely Péternek, a Párizsban élő magyar szobrászművésznek a kiállítása. Ezúttal másodízben mutatkozik be gyűjteményes kiállítással szülőhazájában. nagyvilágban Liszt Ferenc Énekkar. A karmesterek versenyének győztese Kollár Kálmán karnagy lett. Angliában vendégszerepeit egy magyar művészházaspár: Csengery Adrienne, az Operaház szoprán énekesnője a glyndebourne-i fesztivál Don Juan előadásában lépett fel, férje, Moldován Domokos filmrendező pedig több rövidfilmjének bemutatójára érkezett Londonba, „Mindenkinek van egy álma, a Woodenplate-ban megtalálja ...” Harangozó Teri egyik slágerének címét fűzték hirdetésükbe a torontói magyar újságok a magyar művésznő háromhónapos vendégszereplése alkalmával. A népszerű énekesnő a napokban érkezett haza. Télen újabb hosszabb útra indul: többhónapas szerződés várja Kaliforniában. A mátai lovaspályán, a hortobágyi lovasnapok bemutatóján parádézott ez az ötösfogat MTI — Bisztray Károly felvétele Kecskeméten állították ki „A népművészet szellemében” című országos pályázat legszebb alkotását MTI — Karáth Imre felvétele Nagyecsed határában a nyíregyházi múzeum munkatársai egy XI. századi bazilika nyomait fedezték fel. Szomszédságában megtalálták egy körtemplomnak a romjait is, melynek közvetlen közelében temetkezési hely volt MTI Foto Tizenkét nyugati országból érkezett több mint száz táncos részvételével nemzetközi néptánc szemináriumot tartottak Sárospatakon. Képünkön: táncosok a sárospataki Rákóczivár udvarán MTI — Fényes Tamás felvétele MHlm
