Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-15 / 1. szám
I 30. Gyerekek, szeretik a perecet A cirkusz lelátóján ül Bori a nagypapával. Most mentek Otthon Bori utánozza az eladót, ki az elefántok, mindenki tapsol, szól a zene. Valaki hangosan mondja: Hamar elfogy a tálcáról az áru, de Bori szeretne még perecét árulni. n j n J Gye - re - kék, gye - re - kek, J J J JSó - sat, só - sat, n j n j A ■ ki vesz, an • nak lest. — Perecet tessék venni! — Kérek perecet! — szól Borika. — Itt van az eladó — mondja nagypapa, és a közeledő árustól két perecet kér. — Ezt neked veszem, ezt- Zolinak viszem haza — szól nagypapa kedvesen. n n n j Sze - re - (ik a pc - re - cet, j n j j Jó ro - po - gó - sat. n n n j A - ki nem vese. é - hcs les/.. — Kérek egy tálcát! — szól anyukához. — Minek? — kérdezi az meglepődve. — Ráteszem a perecet. — Mit csinálsz a pereccel? — kérdezi anyuka. — Eladom — mondja komolyan Bori. — Kinek adod el? — kérdezi mosolyogva apuka. — Zolinak. — Itt a tálca! — szól a mama, és ráteszi a perecet. — Gyerekek, itt a perec, vegyetek! — kiabál Bori. Zoli kér egyet. — Tessék a perec! * — Miből csináljunk perecet? — kérdezi anyut. — Gyurmából — mondja anyuka. — Hogy lesz abból perec? — csodálkozik Zoli. — Így! — mondja anyuka, és egy darab gyurmát vesz a tenyerébe. — Most mit csinálsz vele? — kérdezi Bori. — Sodrom — mondja édesanya, és mutatja a műveletet. — Milyen lett a gyurma? — kérdezi. — Hosszú — mondják álmélkodva a gyerekek. — Hogy lesz ebből perec? — faggatózik Zoli. — Így! — mondja anyuka, és a két végét felhajtja. Kész is egy perec. — Hová tegyem a perecet? — kérdezi Borit. — A tálcára. — Mit csinálsz vele? — érdeklődik anyuka. — Eladom a babáknak! Anyuka egy mondókát tanít, a babák pedig minden perecet megvesznek. Vigyük magunkkal a gyermekeket tésztakészítés idejére a konyhába. Ültessük az asztalhoz, hogy tekintetével kövesse a fakanalat, amellyel kikeverjük a tésztát, meg a sodrófát, ami alatt lapossá válik a nagy halom tészta. Mutassuk meg, miből lesz a sütemény. Ízlelje meg a cukrot, a habot, a krémet. Beszéljünk azokról az eszközökről, amelyek segítségével készítjük a tésztát, a habot. Megkóstolja a gyermek az édes krémet, megnyalja a sós tölteléket. Előtte megy végbe egy folyamat, amelyet nemcsak szemlélhet, hanem cselekvő részese is lehet. Egy maréknyi tésztát lecsípünk a számára, aminek segítségével egy sereg kifejezést tanulhat meg. Pl.: Érzi, hogy a tészta puha. A cipó kemény. Hallja, hogy a perec ropogós. A puha tésztát nyomja, húzza, lapítja, sodorja. A kemény héjú cipócskát vágjuk, törjük vagy harapjuk. A tésztát alakíthatjuk többféle formára. Például gombócot gömbölyíthetünk belőle. S ha tenyerünk közt hengergetjük, még sima is lesz a felülete. Ha pogácsát készítünk, sodrófát meg szaggatót használunk. A gyermek alakíthat gombócból pogácsát, csak összenyomja és lelapítja a tésztát. Ha a tészta szélét tenyerünkkel körbe-körbe nyomkodjuk, kerek formájú tésztát kapunk. Mondjuk: fánkot. Közepébe egy kis mélyedést nyomunk mutatóujjal, ebbe tesszük a barack- vagy szilvaízt. De a perecet, a nudlit másképp készítjük! A tenyerünk alatt sodorgatjuk, hengergetjük a tésztát, ami ettől egyre hosszabb és keskenyebb lesz. Aztán apróra vágjuk a hosszúkás tésztát, vagy fonjuk, csigába tekerjük, pereccé hajlítjuk. Amikor megkenjük a kalácsot, meghintjük a dióscsigát, megsózzuk a pogácsát, jellegzetes mozdulatot végzünk. A mozdulat érthetővé teszi a szót, és még emlékeztet is a kifejezésre. Bemutatjuk mindezt a homokozóban, amikor homokból sütünk pogácsát. Játszhatunk gyurmával, amiből kiflit, perecet sodorhatunk, de utánozhatjuk a sütés-főzés mozdulatait tészta, gyurma, homok nélkül is: markunkkal mérjük a gombóc nagyságát, a tenyerünkre terítjük a lángost, ujjunkkal adagoljuk a csipetnyi sót. ♦ Ha a gyermek mellettünk van munka közben, ő is „dolgozni” akar a szerszámainkkal. Szeretné kézbevenni a fakanalat, hogy doboljon, a fedőket, hogy csattogjon velük. Kiskanállal csönget az üvegpoháron, kongatja az üres fazekat. „Beszéltessük” a szerszámokat, és beszéltessük a gyermekeket is. A sodrófa például így is beszélhet, amíg oda-vissza gurul a puha tésztán: — Sós pogácsa lesz belőled! — Hamm! Hamm! Megeszlek! Amíg fakanállal kongatja az üres hordót vagy a fazekat, mély hangon kérdezzük: — Mi volt a hordóban? (a fazékban?) — Savanyú bor volt. A habverő így beszél: — Mit sütsz, Borika? — Tortát sütök, Zolika! Hasonló kérdéseket magunk is kitalálhatunk, a szöveg ritmusát beleverjük a torta habjába, a mozsárba, a diótörőbe. A pohár magas, vékony hangon felel, az üres fazék mély hangon. A kiskanál gyorsan kérdez, a merőkanál lassan. Próbáljuk ki a játékot. Egyszer használjunk fakanalat, máskor kopogtassunk az ujjunkkal. Sokféle hangot kelthetünk az ujjunkkal, attól függően, hogy a hegyével, vagy a párnás begyével ütögetünk, és mit koppantunk meg vele. Ujjaink más hangon „szólalnak” meg, különböző gyorsasággal zenélnek. Két ujj váltakozó dobolásával párbeszédet is utánozhatunk. Tapsolással, a tenyér külső élének ütögetésével a kicsik beszédritmusának helyes fejlődését segíthetjük elő játékosan. * Hogyan játsszuk el a „Szita, szita” játékot? Üljön a gyermek az ölünkbe, vagy a közelünkbe, és fogjuk meg a két kezét. Lóbáljuk a kezecskéket két szótagonként jobbra, két szótagonként balra. A „Szita, szita, sűrű szita” elmondása alatt kétszer váltakozott a jobbra-balra lóbálás. Amikor a szöveg szerint azt mondjuk: „megzsírozom”; mást csinálunk a kezecskékkel. A kicsi egyik kezét tenyerével felfelé a kezükbe tesszük, körkörösen simogatjuk a „megzsírozom” szó alatt. Ezután a kézfej kerül felfelé, és azt simogatjuk körbe. Közben ezt mondjuk: „megvajazom”. Két kis öklét összezárjuk, egymásra ütögetjük gyengén. „Mégis, mégis neked adom” — mondjuk vele az utolsó sort. A „Hammra” úgy teszünk, mintha bekapnánk a friss cipócskát, a kicsi öklét. Játsszuk el újra és újra, amíg a dallam a fülébe száll, a dal ritmusát egyedül ütögeti, és mondogatja magától a verset. A gyerekek szívesen sütnek-főznek a babáknak, az állatoknak. Hajtogassunk sótartót, hogy legyen miből sózni a babaételt, és cukrozni a kis vendégek kávéját. Kb. 15 cm X 15 cm-es papirost hajtsunk négyrét, mint a zsebkendőt. Nyissuk ki és a felezővonalak mentén hajtsuk le a négy sarkot. Simítsuk le, majd fordítsuk a másik oldalára. Négyzet alakú papír van előttünk, felezővonalakkal, metszésponttal. Hajtsuk le a négy sarkot a felezővonalak mentén, és a hüvelykujjunkkal simítsuk le. A másik oldalon 4 fülecske várja, hogy kinyissuk. Négy ujjal felemeljük a papírt, összefogjuk a sarkokat, és ezzel a mozdulattal megerősítjük a sótartó állását. A sótartó rekeszeibe tetszés szerint teszünk sót, cukrot, paprikát, borsot vagy egyebet. Ebből vesz egy csipet sót a lángosra, egy kanálka cukrot a kávéba, pici paprikát a babák levesébe, meg egy csöpp borsot a spenótfőzelékbe. Rajzoljuk le a tanult tárgyakat! A gyurmából, a tésztából hengerített, gömbölyített cipó, fánk, pogácsa a rajzolópapíron kör alakú lesz. NULJUNK NÉPDALT! Piros alma mosolyog a dombtetőn — dunántúli népdal — SZÉP MAGYAR VERS: Szabó Lőrinc: A forzicia éneke — TANULJUNK MAGYARUL! — anyanyelvi műsor 6—12 éves gyerekeknek 00.30 Dél-Am.—03.30 É.-Am. A Szülőföldünk krónikája — ÁLLÁSPONT 01.30 Dél-Am.—04.30 É.-Am. Hírösszefoglaló — Levelesláda — Kárpáti Zoltánná műsora (a szerdal adás ismétlése) — Szepesi György: a pálya széléről MÁRCIUS ZS. 23.30 Dél-Am.—02.30 É.-Am. HONISMERETI MŰSOR: MUZSIKÁLÓ MAGYAR TÁJAK: Az északi hegyvidék dalaiból és táncaiból (I. rész) — Anyád nyelvét bízták rád a századok — Bánffy György műsora (Hl. rész) 00.30 Dél-Am.—03.30 E.-Am. A Szülőföldünk krónikája — ÁLLÁSPONT 01.30 Dél-Am.—04.30 L-Am. Hírösszefoglaló — Levelesláda — Kárpáti Zoltánmé műsora (a szerdai adás ismétlése) — Szepesi György: A pálya széléről SZOMBAT MÁRCIUS 5. 23.30 Dél-Am.—02.30 É.-Am. Honismereti műsor (a pénteki adás ismétlése) 00.30 Dél-Am.—03.30 É.-Am. Hírek — Pethő Tibor jegyzete 01.30 Dél-Am.—04.30 E.-Am. Ifjúsági magazin MÁRCIUS 12. 23.30 Dél-Am.—02.30 É.-Am. Honismereti műsor (a pénteki adás ismétlése) 00.30 Dél-Am.—03.30 É.-Am. Hírek — Pethő Tibor jegyzete 01.30 Dél-Am.—04.30 É.-Am. Zenei magazin MÁRCIUS 1». 23.30 Dél-Am.—02.30 É.-Am. Honismereti műsor (a pénteki adás ismétlése) 00.30 Dél-Am.—03.30 É.-Am. Hírek — Pethő Tibor jegyzete 01.30 Dél-Am.—04.30 É.-Am. Sportmagazin MÁRCIUS 26. 23.30 Dél-Am.—02.30 É.-Am. Honismereti műsor (a pénteki adás ismétlése) 00.30 Dél-Am.—03.30 É.-Am. Híreik — Pethő Tibor jegyzete 01.30 Dél-Am.—04.30 É.-Am. Kulturális magazin VASÁRNAP MÁRCIUS 6. 23.30 Dél-Am.—04.30 É.-Am. Hétről hétre — politikai magazin 00.30 Dél-Am.—02.30 É.-Am. Mindenki kedvére MÁRCIUS 13. 23.30 Dél-Am.—04.30 E.-Am. Hétről hétre — politikai magazin 00.30 Dél-Am.—02.30 É.-Am. Ez is. az is 90 percben MÁRCIUS 20. 23.30 Dél-Am.—04.30 E.-Am. Hétről hétre — politikai magazin 00.30 Dél-Am.—02.30 É.-Am. Ismerd meg hazádat — a honismereti műsor különkiadása MÁRCIUS 27. 23.30 Dél-Am.—04.30 É.-Am. Hétről hétre — politikai magazin 00.30 Dél-Am.—02.30 É.-Am. Zenés barangolás Zala megyében AUSZTRÁLIA (Budapesti idő szerint minden nap 11 órakor) HÉTFŐ MÁRCIUS 7., 14., 21., 28. Hírek — Hétről hétre — politikai magazin KEDD MÁRCIUS 1., 8., 2». Hírek — Álláspont — Azt beszélik rólunk . . . MÁRCIUS IS. Hírek — Álláspont — 1848 március idusa — emlékezés egy napfényes tavaszra MÁRCIUS 22. Hírek — Álláspont járás Ország-SZERDA MÁRCIUS 2., 1«., 30. Hírek — A magyar diaszpóra lexikona MÁRCIUS S. Hírek — Olvasónapló MÁRCIUS 23. Hírek — Olajbányászok, olajbányászat zalai hétköznapok CSÜTÖRTÖK MÁRCIUS 3. Hírek — Színes szőttes MÁRCIUS 10. Hírek — Fiímlevél MÁRCIUS 17., 31. Hírek — Magyarok könyvespolca MÁRCIUS 24. Hírek — Zalaegerszeg, megyeszékhely — nagyközségből modern város PÉNTEK MÁRCIUS 4., 18. Hírek — Jogi tanácsadó — Tallózás a Magyar Hírekben MÁRCIUS 11. Hírek — Érdekességek a tudományos. folyóiratokból MÁRCIUS 25. Hírek — Magyar konyhaművészet : hogyan készül a göcseji bableves füstölt csülökkel és a zalaszentgróti prósza? SZOMBAT MÁRCIUS 5., 12., 1»., 2«. Hírek — Levelesláda — Kárpáti Zoltánná műsora — Szepesi György: a pálya széléről VASÁRNAP MÁRCIUS 6. Ifjúsági magazin MÁRCIUS 13. Zenei magazin MÁRCIUS 20. Sportmagazin MÁRCIUS 27. Kulturális magazin A Szülőföldünk hullámsávjai EURÓPÁBAN: Délben 12 órakor 16 m (17 715 kHz), 19 m (15 160 kHz), 25 m (11 910 kHz), 31 m (9585 kHz), 41 m (7155 kHz), 48 m (6150 kHz). Délután 17 órakor, este 20.00 és 22,00 órakor 19 m (15 160 kHz). 25 m (11 910 kHz), 31 m (9585 kHz), 41 m 7200 kHz). 49 m (6110 kHz). Ausztráliában és üj-zélandon: 13 m (21 525 kHz), 16 km (17 715 kHz), 19 km (15 160 kHz), 25 m (11 910 kHz), 31 m (9585 kHz), 41 m (7155 kHz). ÉSZAK-AMERIKÁBAN: 19 m (15 220 kHz), 25 m (11 910 kHz), 30 m (9833 kHz), 31 m (9585 kHz), 41 m (7215 kHz), 50 m (6000 kHz). DÉL-AMERIKÁBAN: 16 m (17 715 kHz), 19 m (15 415 kHz). 25 m (11910 kHz). 30 m (9833 kHz). 31 m (9585 kHz), 41 m (7200 kHz). Az esetleges műsorváltozásért hallgatóink elnézését kérjük. KEDVES HONFITÁRSUNK! Közölje velünk, melyik kedvelt színművészt, énekest, melyik zeneszámot, dalt. verset szeretné hallani HALLGATÓINK KÍVÁNSÁGÁRA c. műsorunkban. Kívánságát díjtalanul teljesítjük, és a közvetítés időpontjáról külön levélben értesítjük. Itt levágandó! MAGYAR RÁDIÓ, SZÜLŐFÖLDÜNK SZERKESZTŐSÉGE 1800 BUDAPEST A HALLGATÓINK KÍVÁNSÁGÁRA c. műsorban szeretném hallani: Név: ........................................................................................................................................ Lakcím: ................................................................................................................................. Ország: .................................................................................................................................. Krausz Tibor Havas József HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK KRAUSZ TIBOR-t és KRAUSZ PÁL-t, akik körülbelül 1942- ben munkaszolgálatos egységüktől tűntek el — keresi André Krausz Franciaországból, és Soltész István Budapestről. HAVAS JÓZSEF (született Keszthelyen 1938. január 12-én. anyja neve Holup Ilona) 1956-bá" Ausztráliába ment. 1908 márciusában Szigetvárra írt édesapjának, aki azóta elhunyt. Keresi féltestvére, Havas Magda Budapestről. SZŰCS KÁLMÁN (született Kenderesen 1932. február 14-én, anyja neve Nagy Mária) 1956-ban külföldre távozott. Keresi Kunhegyesről édesanyja, mert fia 1972-ben irt utoljára Venezuelából. Azóta nem adott hírt magáról. MÜLLER JÓZSEF BÉLA (született 1946. június 16-án Sopronban, anyja neve Molnár Mária) 1964 óta él külföldön. Ausztráliába vándorolt, Sperace-ban telepedett le. 1972- ben egy barátjával (Mr. BOTTERILL) arra vállalkozott, hogy körüllovagolják Ausztráliát (a „Nyugat Ausztrália” c. lap 1972. szeptemberi száma címlapon hozta a fenti hírt és a vállalkozók fényképét). Ez volt az utolsó hír, amit adott magáról. Keresi testvére, Müller Oszkár Sopronból. TAKÁCS JÁNOS (született Pesterzsébeten 1935. május 13-án, anyja neve Pénzes Ilona) 1957 februárjában külföldre távozott. Ausztráliában telepedett le. 1967-ben házasságot kötött Almádi Ilonával (Svájcban), kisleányuk Györgyike (kb. 9 éves) Melbourneben született. Keresi édesanyja Budapestről, mert 1970—72 óta nem tud róluk semmit. JUTÁSI BÉLA (John B. JUTÁSI) erdőmérnök 1956-ban Kanadába távozott, Montrealban telepedett le. Keresi Budapestről Németh Mária, akinek 1974. októberében írt utoljára. SZATMÁRI GÁBOR-t és feleségét — akinek keresztneve Klára — keresi Nagy József Franciaországból. A keresettek 1959-60-ban Kanadából átköltöztek az USA-ban (New York). Nagy József felesége meghalt, ezért kéri a keresettek azonnali jelentkezését. VASS MIHÁLY (született Bicskén, Fejér m^gye 1934. február 14-én, anyja neve Bőik Julianna) 1956-ban Kanadába távozott. Keresi Budapestről édesanyja, mert 1968 óta nem tud fiáról semmit. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE H—1905 BUDAPEST. 14
