Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-04-09 / 7. szám
BÁTORBÓL? |í . f r — y *0 ír i.V Régi templomi imaszékek a Báthoriak idejéből. Lent: A református templom belseje A világhírű oltár: minden fából faragva Kékesdy Károly felvételei rek, egymás után kerülnek le a megmunkált alkatrészek a gépek padjairól. Itt is város épül, ebben az óriás, zajos, olaj- és nyersvas szagú csarnokban. Ahogy a faluról jött — városba került — sok száz nyírségi fiatal napról napra munkásemberré válik, magatartásában, viselkedésében, szellemében —, úgy formálódik itt ez az ipari nagyüzem — akár a város, Nyírbátor —, ha nem is gyors léptekkel, de megalapozott biztonsággal. Nagy Géza, az üzem főkönyvelője arról beszél, hogy náluk a gyáralapítás, a gyártmányfejlesztés egybeesett a munkásgárda kialakításával. És ez a folyamat még ma is tart, mert nem könnyű olyan emberekkel magas szintű ipari tevékenységet folytatni, akik pár évvel ezelőtt még a szántóföldeken, az almáskertekben dolgoztak, vagy állatokat neveltek, és ma állják a versenyt a központi gyár — a Csepel Művek —színvonalával. Mert a termelékenység, a gyártmányok minősége egy hajszállal sem marad el a nagy hagyományú központi üzem eredményeitől. Nyírbátor várossá válásában nemcsak nagyarányú ipari beruházásai segítenek, hanem a kultúra évszázados hagyományai is. Ennek megőrzése, közkinccsé tétele legalább annyira fontos Nyírbátor várossá válásában, mint a jó utak, a csatornázás, a villanyhálózat bővítése, a modem emeletes házak felépítése. Ebben Nyírbátor elöljár. Igaza van annak, aki azt mondja: Nyírbátor a múzeuma nélkül még sokáig hiába pályázott volna városi rangra! A múzeum létrejötte pedig dr. Szalontai Barnabás nélkül elképzelhetetlen, ö kezdte el, alkotta meg és vezeti ma is a Báthori István múzeumot. Magas kitüntetést, Állami Díjat kapott munkája elismeréséül. Igen gazdag gyűjtemény várja itt a látogatókat. Természetes, mint ahogy az egész Nyírbátor történelmi múltja, a múzeumi anyag legértékesebb darabjai is a Báthori-család emlékét őrzik. Ide nem kell különösen invitálni a látogatókat, nemcsak Magyarországról, hanem Erdélyből is — meg főként Lengyelországból igen sok vendége van a tárlatoknak. A múzeumi híres kincsek mellett két gyönyörű műemléke van Nyírbátornak. Két templom, a református és a régi minorita templom — a római katolikusoké. Fiatal káplán a minorita templombeli kalauzunk. Amit mi összeszedhetnénk a templom történetéből, ő azt percek alatt könyv nélkül felmondja: hogy 1493-ban épült, a hazai késő gótika jegyében. Mára az eredeti templomépület belsejéből csak a hajót a szentélytől elválasztó tagolt, csúcsos diadalív maradt meg, de a későbbi hozzáépítések és renoválások során is teljesen egységes alkotás. Az épületnél azonban sokkal nagyobb kincs a templom belső berendezése. Formában és színben igen gazdag alkotás mindegyik oltár és a szószék. A templom barokk fafaragásai egy kéztől származnak. De a passió oltár kompozícióit másik mester készítette. A passió oltárt Krucsayoltárnak is nevezik... 1737-ben készült a mű. Az utóbbi időben kellő gonddal és szakértelemmel védik a szobrok faanyagát és a festését is. Az alkotó ismeretlen, a megrendelő ismert. Krucsay János, kisvárdai várkapitány és második felesége, Pogány Borbála, ök ketten... Miután Krucsay János első feleségét maga a kapitány végeztette ki, mert hűtlenség gyanújába került a hitves. Aztán a kivégzés után kiderült, hogy ártatlanul végezték ki, nem volt semmi bűne. Ezt a tévedést, ezt a halált és ezt az engesztelő szándékot őrzi ez a csodálatosan félelmetes erejű alkotás. A református templomot 1488-ban kezdték építeni, és 1511-ben avatták. Tornya nincs, a templom mellett fából ácsolt harangláb tart három szép harangot. Az épület egyetlen hatalmas terem. Külső falait sűrű támoszlopok erősítik. Talán mert olyan irdatlan magas a fala, maga a terem keskenynek, minden összetevőjében karcsúnak hat. Ég felé törnek csodaszép, magas, csúcsíves ablakai, és ami igazán csodálatos, az ívek az ablak végénél nem fejeződnek be, szárnyalnak tovább, fel a mennyezetig. Ezek a vonalak alkotják az egyedülállóan szép templomboltozatot. Itt tündököl a templom bejáratánál Báthori István két sárkányos címere is. Minden évben ebben a templomban rendezik meg a Nyírbátori Zenei Napok oratorikus hángversenyeit. Nyírbátornak ma még előlegezett címe, hogy város. Am a lakói, gyárakban és iskolapadokban, szántóföldeken és épülő házak falán naponta megdolgoznak érte, hogy valós legyen ez a városi rang! És erre nemcsak a mai igényük, kulturáltabb élet utáni vágyódásuk ösztönzi őket, hanem kötelez a történelem is, amely páratlanul gazdag emlékekkel áldotta meg ezt a nyírségi települést! 9
