Magyar Hírek, 1977 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-09 / 7. szám

BÁTORBÓL? |í . f r — y *0 ír i.V Régi templomi imaszékek a Báthoriak idejéből. Lent: A református templom belseje A világhírű oltár: minden fából faragva Kékesdy Károly felvételei rek, egymás után kerülnek le a megmun­kált alkatrészek a gépek padjairól. Itt is város épül, ebben az óriás, zajos, olaj- és nyersvas szagú csarnokban. Ahogy a faluról jött — városba került — sok száz nyírségi fiatal napról napra munkás­emberré válik, magatartásában, viselkedé­sében, szellemében —, úgy formálódik itt ez az ipari nagyüzem — akár a város, Nyírbátor —, ha nem is gyors léptekkel, de megalapozott biztonsággal. Nagy Géza, az üzem főkönyvelője arról beszél, hogy náluk a gyáralapítás, a gyárt­mányfejlesztés egybeesett a munkásgárda kialakításával. És ez a folyamat még ma is tart, mert nem könnyű olyan emberek­kel magas szintű ipari tevékenységet foly­tatni, akik pár évvel ezelőtt még a szán­tóföldeken, az almáskertekben dolgoztak, vagy állatokat neveltek, és ma állják a versenyt a központi gyár — a Csepel Mű­vek —színvonalával. Mert a termelékenység, a gyártmányok minősége egy hajszállal sem marad el a nagy hagyományú köz­ponti üzem eredményeitől. Nyírbátor várossá válásában nemcsak nagyarányú ipari beruházásai segítenek, hanem a kultúra évszázados hagyományai is. Ennek megőrzése, közkinccsé tétele legalább annyira fontos Nyírbátor várossá válásában, mint a jó utak, a csatornázás, a villanyhálózat bővítése, a modem eme­letes házak felépítése. Ebben Nyírbátor elöljár. Igaza van annak, aki azt mondja: Nyír­bátor a múzeuma nélkül még sokáig hiába pályázott volna városi rangra! A múzeum létrejötte pedig dr. Szalontai Barnabás nélkül elképzelhetetlen, ö kezdte el, al­kotta meg és vezeti ma is a Báthori Ist­ván múzeumot. Magas kitüntetést, Állami Díjat kapott munkája elismeréséül. Igen gazdag gyűjtemény várja itt a lá­togatókat. Természetes, mint ahogy az egész Nyír­bátor történelmi múltja, a múzeumi anyag legértékesebb darabjai is a Báthori-család emlékét őrzik. Ide nem kell különösen in­vitálni a látogatókat, nemcsak Magyar­­országról, hanem Erdélyből is — meg fő­ként Lengyelországból igen sok vendége van a tárlatoknak. A múzeumi híres kincsek mellett két gyönyörű műemléke van Nyírbátornak. Két templom, a református és a régi mi­norita templom — a római katolikusoké. Fiatal káplán a minorita templombeli kalauzunk. Amit mi összeszedhetnénk a templom történetéből, ő azt percek alatt könyv nél­kül felmondja: hogy 1493-ban épült, a hazai késő gótika jegyében. Mára az ere­deti templomépület belsejéből csak a ha­jót a szentélytől elválasztó tagolt, csúcsos diadalív maradt meg, de a későbbi hozzá­építések és renoválások során is teljesen egységes alkotás. Az épületnél azonban sokkal nagyobb kincs a templom belső berendezése. For­mában és színben igen gazdag alkotás mindegyik oltár és a szószék. A templom barokk fafaragásai egy kéztől származnak. De a passió oltár kompozícióit másik mes­ter készítette. A passió oltárt Krucsay­­oltárnak is nevezik... 1737-ben készült a mű. Az utóbbi idő­ben kellő gonddal és szakértelemmel vé­dik a szobrok faanyagát és a festését is. Az alkotó ismeretlen, a megrendelő is­mert. Krucsay János, kisvárdai várkapi­tány és második felesége, Pogány Borbála, ök ketten... Miután Krucsay János első feleségét maga a kapitány végeztette ki, mert hűtlenség gyanújába került a hitves. Aztán a kivégzés után kiderült, hogy ár­tatlanul végezték ki, nem volt semmi bűne. Ezt a tévedést, ezt a halált és ezt az engesztelő szándékot őrzi ez a csodála­tosan félelmetes erejű alkotás. A református templomot 1488-ban kezd­ték építeni, és 1511-ben avatták. Tornya nincs, a templom mellett fából ácsolt ha­rangláb tart három szép harangot. Az épület egyetlen hatalmas terem. Külső falait sűrű támoszlopok erősítik. Talán mert olyan irdatlan magas a fala, maga a terem keskenynek, minden összetevőjében karcsúnak hat. Ég felé törnek csodaszép, magas, csúcsíves ablakai, és ami igazán csodálatos, az ívek az ablak végénél nem fejeződnek be, szárnyalnak tovább, fel a mennyezetig. Ezek a vonalak alkotják az egyedülállóan szép templomboltozatot. Itt tündököl a templom bejáratánál Báthori István két sárkányos címere is. Minden évben ebben a templomban rendezik meg a Nyírbátori Zenei Napok oratorikus hángversenyeit. Nyírbátornak ma még előlegezett címe, hogy város. Am a lakói, gyárakban és iskolapadokban, szántóföldeken és épülő házak falán naponta megdolgoznak érte, hogy valós legyen ez a városi rang! És erre nemcsak a mai igényük, kulturáltabb élet utáni vágyódásuk ösztönzi őket, ha­nem kötelez a történelem is, amely párat­lanul gazdag emlékekkel áldotta meg ezt a nyírségi települést! 9

Next

/
Thumbnails
Contents