Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-02-28 / 5. szám
RÓMAI VAR A KIS-BALATONNAL évíz mellett a csúszós, agyagos part megakadályozta, hogy megnézzem az egregyi, árpádkori templomot, hát ugróm egyet az időben, vissza még egy ezredévet. Irány: Fenékpuszta. Vagy stílszerübben, latinul: Directio Valcum. így nevezték azt a római castrum-ot, amely az egykori Kis-Balaton egy szigetén Pannóniának ezt a részét védte. Akkoriban, és még sok száz évig a Kis-Balaton valóban kicsi Balaton volt, három-négy méter mélységű tó, a Nagy- Balaton igazi öble, amint ezt a Balatonvidék legjobb mai ismerőjének, Zákonyi Ferencnek „Balaton” című pompás „mini”-útikönyvében olvasom. Pontosabban:' újraolvasom, még pontosabban: olvasom azt, amit tőle élőszóban már hallottam. Balatonfüredi teleim, szívkórházbeli gyógyulásaim egyik nélkülözhetetlen része: beszélgetések, kis autóutak Zákonyival, a magyar tenger apostolával. A partmenti és a balatonfelföldi műemlékek, romos templomok, tornácos, régi házak felfedezője, megmentöje, épségben tartója s tartatója, és eötvöskárolyian jóízű stílusban leírója most szinte itt ül mellettem a kocsiban és hallom mélyen dörmögö hangján, amint elmondja a Kis-Balaton eltűnésének történetét. Mert Hévízről nem kerültem vissza Keszthelyre, hanem Felsőpáhokon és Alsópáhokon át, előbb nyugatra, majd délre haladva a szó szoros értelmében a Kis-Balatont szeltük át. 1483-ban még olyan széles volt a víztükör, olyan mély a tó, hogy a Szentföldre induló zarándokokat itt szállították át sajkákon és kis csónakokon. A Kis-Balaton víztükrének, mocsárvilágának vége 1839-ben kezdődött. Ekkor szorították gátak közé a Zala folyót, ekkor építették hídját. Majdnem száz évvel később, 1922-ben bevezették a folyót egészen a Balatonig. A Kis-Balaton csak mint fogalom maradt meg, és a régiből ízelítőnek a kis-balatoni rezervátum, nagy nádasok, bennük kócsagok, kárókatonák, gémek még mindig zavartalan világa. Hiába lassítok az országút szélén, hiába kémlelek be a tocsogó nádasokba, madarat egyet se látok. De már be is értünk — egyes számban beszéltem mostanáig, udvariatlanul, pedig mellettem ül a kocsiban feleségem — az ország egyik leghosszabb falujába, Sármellékre. Feleségem megjegyzi, hogy francia rokonai, barátai, ha Magyarországon járnak, újra meg újra csodálkoznak ezeken a hosszú, egyutcás falvakon. A francia községek tömzsiek, rövidebbek, kőben, falban gazdagabbak. Sármellék húsz éve még viseletben járt, talán vasárnap még manapság is beöltöznek az öregasszonyok. Szerencsére a házak még megőriztek valamit a „viseletből”: oromfalukon kis mélyedés, alig két-három arasznyi, benne szobor vagy madár. A cseréptető kétoldalt kissé lelóg a ház falán túl s ettől maga az épület karcsúbbnak tűnik fel. Szerencsére — mondtam az imént, de nem csak a néprajzi értékre, a megőrzött népi stílusra gondoltam, hanem arra is, hogy Sármelléken a régi házak is tágasak voltak, nagyablakosak, a döngölt padlót már régen felcserélték deszkákra, újabban parkettára. A megyék a műemlékgondozási alapból huszonötezer forint helyreállítási és karbantartási segélyt fizethetnek a művészi értékű régi parasztházak tulajdonosainak. Mégis itt is, Pécselyen is, Dörgicsén is látni behorpadt tetejű, sebzett oromfalú, elhagyott zsupfedeles házakat. A fiatal tulajdonosok helyettük, vagy mögöttük új, gyakran emeletes, garázsos, modern családi házakat építenek: gyerekkoromban villának neveztük volna. Feleségem megértőén bólogat. „Te ugyan szépen mentél vissza egy évezredet.” Igaz, a múlt is akkor érdekel igazán, ha a jelennel vethetem egybe. De Sármelléken túl mindjárt keletre fordulunk, a Balaton irányába. Csakhamar szép fasor fogad. Védett fasor, mint a műemlékek és a műtárgyak: bejáratánál tábla jelzi, hogy a fákhoz nyúlni tilos. A nagy fasorból kis fasor vezet Fenékpusztára, a Festetichek egykori lótenyésztő telepére. A régi vendégház, ma állami gazdasági székház, szép, tiszta, klasszicista stílusban épült kúria, de a klasszicista — a franciáknál empire — oszlopokat az istállókról sem volt szívük elhagyni. De hol vannak a római romok? „Zákonyimból” tudom, hogy Valcum II. Constantinus császár rendeletére épült, négyzetalakú vár volt, négyszázméteres falakkal, őrtornyokkal és már Krisztus után a második évszázadban bazilikát építettek itt. Ha majd kiássák, kiderül, hogy pogány volt-e még vagy már korai keresztény. Harmadszor kerülöm meg a kocsival a méntelep épületeit, míg végre fölfedezek a kertben, a kis fasor mindkét oldalán egy-egy drótkerítéssel övezett területet. Ennyit tártak fel eddig: az egyik bazilikát, de nem a régebbit és egy raktárépületet. Aki szereti a régi, faragott köveket — én nagyon — az a félméter, háromnegyed méter magas (vagy alacsony) falakban is szívesen elgyönyörködik és arányaiból hozzáérzi az egykori épület szépségét is. Vajon feltárják-e valaha a nagy császári palotát, amelyben a hagyomány és egyes történetírók szerint Teodorik keleti gót király született? Mikor is? Hamar elő újra a „Zákonyit”! ö maga biztosan fejből rávágná, de útikönyvében csak egy másik dátumot közöl: 374- ben a quádok és a szarmaták ostromolták a várat, de elfoglalni nem tudták. Kövei átéltek másfélezer évet, Bél Mátyás még 1730-ban ír róluk, puskázom ki az útikönyvből, de azután a Festetichek jószágigazgatói kőbányának használták: a római castrum köveiből építették fel a méntelepet. Ha a föld alatt is maradt még valami, Európára szóló látnivalót lehetne kibányászni. A múlt után most előreszaladok, ha nem is egy évezredet, de egy évtizedet vagy kettőt: s milyen kellemes vendégház lehetne megint, lovasiskolával egybekötve, az egykori kúriából! V. „KÜLÖNÖSEN TÉ Amint a jó bornak, a jó víznek sem kell cégér. De ha kellene, nem jönnének zavarba a budapesti Gellert Fürdő vezetői. Ezt írhatnák a cégérre: Itt fürdött a nepáli király, Edward walesi herceg, Bársony Rózsi, Vadnai László és Marina Vlady színészek,... Julianna holland királynő nászúira jött a férjével. Nixon 1963-ban családjával együtt merítőzött meg, de Hailé Szelasszié császárt nem engedte vízbe a testőre... A kellemes kiszolgálást köszönő levelek a világ minden tájáról dások, a porckorongsérv és az idegzsába gyógyítására. A fürdőben természetesen orvosi osztály is működik. S akinek ez is kevés, forduljon bizalommal Horváth Gáborhoz, a fürdő igazgatójához, vagy de Chátel Andor professzorhoz a Gellért Gyógyfürdő reumatológus főorvosához. Ók további felvilágosítással szolgálnak a hírneves látogatókról és a víz-Horváth Gábor fürdőigazgató. Jobbra: de Chátel Andor professzor (Gábor Viktor felvételei) röl, amelynek gyógy hatása érdekesebb és fontosabb az itt megfordult személyiségeknél is. A Gellérthegytől délre Erzsébet falva terült el egykoron, ahol Szent Erzsébet ispotálya, kórháza volt. A betegeket a forrásként feltörő meleg gyógyvízben fürdették. Milyen betegségek éllen használták ezt a vizet? Ortelius 1615-ből származó írása szerint: „a víz a fürdőbe folytonosan ömlik, egy sziklából jő, mely felett Blocksbahn (őrház) áll, s különösen télen olyan forró, hogy az ember bőrét megver esi fi, egyúttal olyan hasznos, hogy hideglelést, rühességet és bélpoklosságot gyógyít”. A mai gyógy javallatok így szólnak: a víz kiváló hatással van az idősödő korban fellépő különféle betegségekre, valamint a reumatikus megbetegedésékre, továbbá — ivókúraként — a gyomorpanaszokra. Kiváltképp alkalmas az ízületek betegségei, az idült és félheveny ízületi gyulla-Lent: A Gellért Gyógyszálló bejárata 1918. szeptember 26-án, a fürdő megnyitásának napján részletes leírást nyújtottak át a meghívottaknak, miszerint „a hajdani római termák méreteire emlékeztető, színes üveggel fedett, monumentálisán kiképzett, karzatos, 74 méter hoszszú és 11 méter széles központi fürdőcsarnokba jutunk. Az összes fürdők várótermei ebből a hatalmas csarnokból nyílnak”. A női és férfi termálfürdőn és a 'kádfürdőn kívül híres a Gellért „napfürdője” is, ahoi a vén Duna folyó látványa és a mérges-tüzes nyári napsugaraik a szíveket is felmelegítik. A közönség kedvence azonban a 28 °C-os pezsgőfürdő, mélyet jelenleg átépítenek; várhatóan 1977 nyarán vehető isimét birtokba. A Gellért Fürdő és a vele egybeépült Gellért Gyógyszálló klasszikus arányaival, magyaros ornamentikájával és kissé keleties architektúrájával sajátos részlete a budai panorámának. A gyógyító víz pedig a magyar főváros egyik legbecsesebb vonzereje. Dutka Judit GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET MAGYARORSZÁGON 1____ 12- MŰVÉSZETTÖRTÉNET ZSOLNAY A gyár és a család története, 1863— 1948 írta: Zsolnay Teréz és M. Zsolnay Margit A gyár története 1948—1973 Irta: Sikota Győző Kötve, 292 oldal, 43 fekete-fehér és 18 színes képpel, valamint számos rajzzal illusztrálva, ára 98,— Ft. Bercsényi Dezső: ROMÁNKORI ÉPÍTÉSZET MAGYARORSZÁGON Kötve, 218 oldal, 167 fékete-fehér fényképpel és számos alaprajzzal, ára vászon kötésben 175,— Ft Entz Géza: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET MAGYARORSZÁGON Kötve, 246 oldali, 173 fekete-fehér fényképpel és számos alaprajzzal, ára vászonkötésben 190,— Ft Gentbon István: MAGYARORSZÁG MŰVÉSZETI EMLÉKEI Kötve, 482 oldal, 350 fekete-fehér fényképpel illusztrálva, ára 96.— Ft MŰVÉSZET Koczogb Ákos: TEXTIL Mai Magyar Iparművészet sorozat KötVe, 142 oldal, 79 fékete-fehér és 29 színes felvétellel, ára 180,— Ft Koczogh Ákos: KERÁMIA, PORCELÁN, ÜVEG Mai Magyar Iparművészet sorozat Kötve, 198 oldal, 140 fekete-fehér és 24 színes fényképpel, ára 220,— Ft Kovács Éva: ÄRPAD-KORI ÖTVÖSSÉG Kötve, 102 oldal, 8 színes és 40 fekete-fehér fényképpel illusztrálva, ára 45,— Ft Lyka Károly: KIS KÖNYV A MŰVÉSZETRŐL Kötve, 142 oldal, -102 fekete-fehér és 8 színes fényképpel, ára 30,— Ft Solymár István: MAI MAGYAR R A JZMÜ VÉSZÉT Kötve, 226 oldal, 153 fekete-fehér és 20 színes reprodukcióval, valamint a kötetben bemutatott művészek arckép-fotóival illusztrálva, ára 185,— Ft Manga János: 'MAGYAR NÉPDALOK, NÉPI HANGSZEREK Magyar Népművészet sorozat 2. Kötve, 104 oldal, 16 színes és 31 fekete-fehér fényképpel illusztrálva, ára 28,— Ft Nékám Lívia: RÉGI MAGYAR PATIKÁK Kötve, 106 oldal, 40 színes és 15 fekete-fehér fényképpel illusztrálva, ára 57,— Ft Telepy Katalin: TÁJKÉPEK A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN Kötve, 520 oldal, 36 színes reprodukcióval illusztrálva, ára 84,— Ft A felsorolt köteteket megrendelheti a magyar könyvek terjesztésével foglalkozó külföldi cégeknél, vagy közvetlenül az alábbi címen:
