Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-02-28 / 5. szám
Nyomozás egy stockholmi Hazatért képzőművészeti alkotások „Karinthy Frigyes agyműtétje” cinrunel érdekes dokumentumanyag jelent meg az Űj írás 1975. decemberi számában. A folyóirat magyarázó megjegyzése így hangzik: „Dr. Buzády Tibor, Stockholmban élő magyar származású orvos megtalálta Karinthy Frigyes agyműtétének dokumentumait. Az alábbiakban közreadja ennek egy részét. Kísérő tanulmányában elmondja, hogyan kerültek elő a levelek, a lázlap és a diagnózis, majd mint orvos megjegyzéseket fűz Az utazás a koponyám körül című regényhez. — A leveleket dr. Buzády Tibor fordításában közöljük.” íMegrendítőek a megtalált Karinthylevelek, amelyekből kicseng a szemérmesen, humorral oldott hála és csodálat az agysebész Olivecrona professzor iránt. (Mellesleg megismerjük a könyv világkarrierjének állomásait és kitérőit is: az egyik levélben az író méltatlankodik, hiszen éppen a regény svéd kiadása körül adódott huzavona.) A honfitársunk által közölt utolsó levelet nem Karinthy írta, hanem Olivecrona professzor: az özvegy kérte az agysebész véleményét az író halálának okáról, azt gyanítva, hogy a kiújult agydaganat végzett férjével. A dokumentumokhoz fűzött kitűnő írásában dr. Buzády Tibor így „fordítja le” az orvosi szakvéleményt: „Miben halt meg Karinthy? 1938. augusztus 29-én halála előtt néhány perccel még feleségével beszélgetett. Valami csekélységen felizgatta magát és egyszeriben megfájdult a feje. Szobájába ment, ahol cipőjét akarta ültében előrehajolva felhúzni. Közben megszédült, ájulton esett inasának karjába, s perceken belül meghalt. Arcának bál oldala, főképp bal szeme, bénulásos tüneteket mutatott. Olivecrona magyarázata szerint az történhetett, hogy az izgalom és a cipófűzéskor való előrehajlás annyira megnövelte a koponyaűri vérnyomást, hogy egy agyér megpattanhatott. Ez annál inkább lehetséges, mert a műtét után nem helyezték vissza az eltávolított csontot és a belső vérnyomást nem fékezte a koponyacsont ellennyomása.” * Mi adta az ötletet stockholmi honfitársunknak, hogy elinduljon kinyomozni a koponyaműtét orvosi iratait? „A stockholmi magyarok farsangi tomboláján egy könyvet nyertem, Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül című regényét, az Olcsó Könyvtár 4 forintos kiadásában." Buzády doktor újra elolvasta a könyvet, a számára ismerős helyek pedig — a Serafiner kórház, ahol az írót operálták, a Cosmopolitan szálló, ahol Karinthyné lakott, a Saltsjöbadeni Nagy Szálló, az író utókezelésének színhelye — arra ösztönözték, hogy felkutassa az egykori műtét szereplőit és iratait. Munkája sikerrel járt. „Kegyelettel őrzöm a Karinthy műtétjéről szóló orvosi paksamétát. Köztük az író néhány levelét is, amelyet Olivecronához írt, sőt egy levelezőlap nagyságú fényképet is a híres koponyáról.” Izgalmas dolog végigkövetni dr. Buzády Tibor írásában, milyen pontosan és mégis egy más közegbe — az irodalomba — átemelt közvetítéssel, humorral, filozófiával, remek, gyakran szatirikus orvosportrékon keresztül ábrázolta az író a betegség felismerésének kanyargós útját a bécsi diagnózisig. Aztán a pesti sebészfőorvos poétikus levele a híres svéd professzorhoz: „Karinthy Frigyes úr, magyar iró. Nemcsak egyike a legjobbaknak, hanem olyan ember, akinél a ,tehetséges’ megjelölés csupán kifejezéstelen, gyenge jelző ... Sajnos Karinthy úr, mint a kis népek írói általában és a mai nehéz körülmények között különösképpen, teljesen vagyontalan. Barátai azonban készek az útiköltséget és a kórházi ápolás költségeit összegyűjteni, hogy őt a legjobb kezekbe, az ön kezébe átadhassam. Hozzám fordultak tehát, hogy megkíséreljem ennek a magas értékű életnek, egy kis, szegény és szerencsétlen nép ritka kincsének a megmentését, az agydaganat operatív eltávolítását önre bízni, ha ez egyáltalán lehetséges.” * És most kanyarodjunk el egy kissé a megtalált Karinthy dokumentumoktól. A véletlen furcsa játékai, mondhatná az olvasó: valahol a világban egy orvos nyer egy könyvet és a világ nyer egy izgalmas irodalomtörténeti anyagot. Csakhogy a véletlen mögött, ha van türelmünk feltárni a háttérben meghúzódó szálakat, a lelki rugókat, mindig a törvényszerűség munkál. Dr. Buzády Tibor egy magyar egyesület rendezvényén vett részt Stockholmban. Miért? Mert őrzi magyarságát. Mert magával vitt magyar kultúrája, élményvilága nem fakult. Fröken Welander, az egykori titkárnő Olivecrona mellett, aki valószínűleg az orvosi zárójelentést is gépelte és emlékezett arra, hogy a könyv valamikor svéd nyelven is megjelent, készségesen segítette a kórház pincéjének mélyéről előbányászni az iratokat, ahogy honfitársunk írja „a legkisebb lelkesedést sem árulta el az író neve és irodalmi munkássága említésekor”, noha a regényben az általa is csodált professzor a „pozitív hős”. A titkárnő nem hibáztatható ezért: az ő szellemi világtérképén a magyar csillagzat nincs bejelölve. Dr. Buzády Tiborban azonban Karinthy neve az ifjúkor egész emlékanyagát megmozgatta és a megújult patrióta lelkesedés ösztönözte arra, hogy utazni induljon Karinthy koponyaműtétje körül. Ennyit a tanulságról. Szántó Miklós Jobbra: Marosán Gyula: Fekete foltok Lapunkban az elmúlt években többször megírtuk, hogy képzőművész honfitársaink milyen műveket ajándékoztak különféle magyarországi közgyűjteményeknek, például a pécsi, a székesfehérvári stb. múzeum képtárának. Most arról számolunk be, hogy milyen adományokkal gazdagodott 1975-ben a Magyar Nemzeti Galéria. Dr. Bodnár Eva, a Magyar Nemzeti Galéria képtárának a vezetője elmondta, hogy özvegy Kelemen Emilné (Ohio, USA) férje önarckép édesanyámmal című festményét ajándékozta a Magyar Nemzeti Galériának; Burghardt Rezső örököse, Weltsh Margit (Los Angeles, USA) pedig Burghardt Rezső Kelenhegyi úton régi háztetők, Pirosruhás nő, Domboldalon, Fehér krizantémok és önarckép című festményeit. Aldor János László önarcképét és felesége arcképét juttatta el Budapestre. Hosszú levelezés eredményeként Smilovits József (Mexikó) felesége, Donáth Piroska emlékére Munkácsy Mihály egy vázlatát adományozta a nemzet galériájának. Bechmann Alfonzné (Dr. Mártonffy Éva, Ausztria, Bécs) Than Mór: Kelety Gusztáv arcképe című művét és Lotz Károly: Kelety Jolán és Paula arcképe című festményét küldte el a képtárnak. A Magyar Nemzeti Galéria grafikai osztályának vezetője, dr. Manga Jánosné tájékoztatása szerint 1975-ben két külföldön élő magyar grafikustól kaptak műveket. Egyikük az azóta Ausztráliában elhunyt Szigeti Imre grafikusművész, aki — noha Sydneyben élt évtizedek óta — haláláig budapesti utcarészleteket rajzolt. Ezek közül küldött el néhányat tavaly. Marosán Gyula (Kanada) absztrakt grafikáiból harmincnyolcat ajánlott fel a Magyar Nemzeti Galériának. Dutka Judit Than Mór: Kelety Gusztáv arcképe Bokor Zsuzsa reprodukciói (1704—1777) Egyik előző számunkban rövid ismertetőt közöltünk dr. Vajda Pál Magyar Alkotók című könyvéről, amely a NOVEX Külkereskedelmi Rt. gondozásában jelent meg. E könyv alapján emlékezünk meg tudományterületükön maradandót alkotó magyar tudósok munkásságáról. Debreceni orvosból lett Európa-hírű matematikus és természettudós. A göttingeni egyetem profeszszoraként konstruálta vízikerekét, amelyet Segnerikerék néven ismer a tudománytörténet. Találmányát először egy Gottingen melleti falucskában hasznosították, egy olajütő malom meghajtására. A XIX. század elején — valószínű Kempelen Farkas tervei alapján — Magyarországon is építettek egy nagyteljesítményű Segner-kereket. s bányagépként működtették a hodrusd bányában. Segner János András nevét elsősorban a vízikerék tette halhatatlanná: ez lett a turbinaépítés fejlődésének kiindulópontja. Német életrajzírója így emlékezik meg róla: „ ... bár a technika eme ágának kialakulásával és fejlődésével kapcsolatban számos tudós neve merül fel, ő marad számunkra mindig az, aminek kezdetben is tekintettük: a turbina atyja.” Nemcsak a turbina működöd elvének első gyakorlati és elméleti kidolgozása fűződik a nevéhez. ö vetette fél a felületi feszültség fogalmát, ő vizsgálta a homorú és domború folyadékfelületek törvényszerűségeit. Fényesen •beigazolódott azon nézete, amely szerint a csillagászati megfigyelések sokat lendíthetnek a matematika és a fizika oktatásán, művelésén. ö alapította a göttingeni csillagvizsgáló intézetet. Csillagászati munkásságának állítottak emléket, amikor egy holdkrátert róla neveztek el. A Debrecenből indult göttingeni professzort számos nagy tekintélyű tudományos társaság választotta tagjává, többek között a Royal Society, s a szentpétervári akadémia. kórház pincéjében SEGNER JÁNOS ANDRÁS
