Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-01-31 / 3. szám

rnub^Mm HAXA1 MtPLft Ebéd a Patkó-csárdában A Patkó-csárda neve ugyan úgy hangzik, mintha az „al­földi nagy rónaságon” volna, vagy a Bakony rengete­gében és Rózsa Sándor betyárai éppen most rúgtatnának ki udvaráról fakó lovukon. Amikor megláttam a cégérét, azon se csodálkoztam volna, ha Sobri Jóska legényei ugratnának elő a bokrok mögül, de csak két Trabant, egy Zsiguli, két olasz rendszámú Fiat és egy francia Peugeot állt a csárda előtt. És nem is a vidék szívében van, olyan elrejtett helyeken, amelyeket még a mai for­galom mellett is nehéz megtalálni, mint a nemesvámosi betyár csárda, hanem mindössze tizennyolc kilométerre Budapesttől. Nem tudtam létezéséről, mert szerencsére még nem ide­genforgalmi nevezetesség, és ezért nagyot néztem, ami­kor a közönségesen Tündér Violának becézett Agnes unokám felkiáltott: „Hintózni akarok!” Míg én vezetés közben az orrom elé néztem, hogy miképpen tudok be­ékelődni a kocsik közé, addig a kislány oldalt, fürge szem­mel, már felfedezett egy másfajta kocsit. Hogy honnan ismerte Budapesten 1975-ben a hintó szót, nem tudom. Talán meséskönyvben látta, vagy még valószínűbb, hogy a tévében, a mai gyermekek tudatának legfőbb kiala­kító „műhelyében”, de a szót mindenesetre ő maga találta ki. Biztos, hogy se családi körben, se óvodában, se televí­zióban a hintózni igét nem hallotta. Amint nyelvérzéke sugallta neki, mindjárt ki is próbál­hatta. A Patkó-csárda Tök faluban onnan nyerte nevét, hogy a helybeli termelőszövetkezet lovaglóiskolát alapí­tott, egy napra, vagy akár egy órára is hátaslovat lehet bé­relni, és aki nem tud lovagolni, vagy rozzant a dereka hozzá, mint Tündér Viola nagyapjáé, az hintóba száll­hat. A hintó elé két almásderest fogtak, bakjára egy tsz­­nyugdíjast ültettek, akit természetesen János bácsinak hívnak, és ettől a névtől mindjárt visszafiatalodtam uno­kám mellé. Annyi idős voltam, mint 6 most, amikor Baján, első elemista osztálytársamnak, Annuskának az apja János bácsi, a Szutrélyek parádéskocsisa engem is meghintóztatott. Fölültünk a csárda hintájára mindannyian, biztattam Ágnest, hogy a bakon van a helye, de ő meggyőzött az­zal, hogy kislány. Az apja kapaszkodott fel a bakra büsz­kén, mert 6 sem ült még hintán. Kikocsiztunk a csárdaud­varról be a faluba, és amíg a kislány és szülei a lovak ügetését, a tomporukon megcsillanó napsugár játékát, nye­rítésüket és János bácsi legényes ostorpattogtatását élve­zik, addig mi feleségemmel annak örülünk, hogy Tök faluban a sok új sátortetős, nagyablakos ház mellett még megőrizték és szépen karbantartják a régi, füzéres orom­­zatú, oszlopos-tornácos parasztházakat. A következő meglepetés leszálláskor ér. János bácsi a parolát elfogadja, de a benne megbúvó borravalót tiszte­lettel visszaadja. Megfizeti őt a termelőszövetkezet, bor­ravalót soha életében nem fogadott el. Így még szebb volt a hintázás. Megéheztünk, bemegyünk a csárdába. Régi bo­rospince, présházzal, félméter vastag falakkal, a prés­ház egykori tornácában négy asztal, kis boxokban, nem több. Ide járnak az idevalósiak és a Pestről érkezett ma­gyar vendégek, a hozzáépített és átalakított egykori csűr­ben pedig a külföldi turisták szórakoznak. Ott vígan szól a cigány, osztrákok és lengyelek táncolnak, egy olasz csoport a sarokban magyar nótát dalol. Most veszem ész­re a turista-autóbuszt a csűr mögött, de még ez az ide­genforgatás sem tudja közömbösíteni a hely eredeti han­gulatát és jó ízeit. Nemcsak az ételére gondolok, pedig az se kutya. Disznótoros ebédet rendeltünk és ó, csodák csodája, három röpke perc múlva ott volt az asztalon. Ki győzi ezt megenni? Májas és véres hurka, házi töltésű, fokhagymától illatos, omlós kolbász, jó másfél arasz­nyi, hozzá még egy szelet disznósült is, és természetesen pároltkáposzta. A kérdés szónoki volt: megettük jóízűen és amit Tündér Viola meghagyott, annak is akadt gaz­dája. Hozzá a termelőszövetkezet saját termésű, tiszta és nemesen savanykás rizlingjét ittuk, és utána a pincér rá­beszélésének könnyen engedtünk: palacsinta van, túrós is, ízes is. Nem jöttem rá, mi a különbség, de ilyen pala­csintát ma már csak faluhelyen tudnak csinálni. Ez így leírva simán elfogyasztott ebédnek hat, a való­ságban némi viszontagsággal járt. Unokám ugyanis észre­vette, hogy közben egy nagy, elkerített mezőre kihajtották az istállóból a lovakat. Ezeket meg kellett nézni. A ló­szemlélés és a paripaetetés jellegzetesen nagyapai köte­lesség. Oda mentünk a kerítéshez, rátettem a kiegyene­sített tenyeremre egy darab kenyeret, és megmutattam Tündér Violának, hogyan kell úgy átadni a lónak, hogy az az alsó ajkával felmarkolja és az ember kezét még véletlenül se harapja meg. Olasz gyerekek cukrot adtak a lovaknak, szerencse, hogy kabátomban a háború óta min­dig viszek magammal két-három szem kockacukrot. Ezt szeretik igazán a lovak. Az egykori tornácon, a kis ebédlőasztal fölött két-két vaskeretes, vastáblás ablak, mellette ott a régi olajnyo­mat, amelyet vagy ötven éve nem láttam: Petőfi a se­gesvári csatatéren haldoklik, félkönyökére támaszkodva szíve vérével írja a piros-fehér-zöld zászló fehér sely­mébe a „hazám" szót. Emiatt visszafelé egész úton Petőfiből vizsgáztam. Örömmel jelentem, hogy négy verset teljesen tudtam kí­vülről, és még vagy tizet töredékesen, de Tündér Violát ezzel is boldoggá tettem. TÁJÉKOZTATÓaz Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1976. évi magyarországi rendezvényeiről 1. NYELVMŰVELÉSSEL EGYBEKÖTÖTT BALATONI GYERMEKÜDÜLTETÉS Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1976. nyarán is üdülési lehetőséget teremt a Balaton mentén a külföldön élő, magyar származású szülők 7—14 éves korú gyerme­kei számára. Az üdülés ideje alatt, felhasználva az elmúlt évek tapasztalatait, a gyermekek pedagógusok irányítá­sával gyarapíthatják magyar nyelvi, irodalmi, népzenei ismereteiket. A külföldről érkező gyermekek az itthoniakkal kerülnek egy csoportba. A pedagógusok vezetésével naponta három órán át tanulnak magyar nyelvet, énekeket, játékokat. A tanuláshoz szükséges tankönyveket és tanszereket ingye­nesen megkapják. A gyermeküdültetés 1976. június 24-től augusztus 28-ig tart a Fonyódligeten, Balatonlellén és Zamárdiban levő SZOT gyermeküdülőkben, kéthetes turnusokban. A kéthetes turnusok időpontjai: fiúk június 24—július 7-ig július 8—július 21-ig július 22—augusztus 4-ig aug. 5—augusztus 18-ig ^ dug. 19—augusztus 28-ig Fonyódliget Fonyódliget Fonyódliget Fonyódliget Fonyódliget lányok Balatonlelle Balatonlelle Balatonlelle Balatonlelle Balatonlelle és Zamárdi Jelentkezési lapot az Anyanyelvi Konferencia Védnöksé­gétől lehet kérni. A jelentkezési lapot, kérjük, 1976. má­jus 15-ig küldjék meg az alábbi címre: Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1905 Budapest Benczúr u. 15. Egy fő részvételi díja 2 hétre: 90,— US dollár (az aug. 19—aug. 28-ig terjedő 10 napos turnusra 65,— US dol­lár). — A gyermekek több egymás után következő turnust is igénybe vehetnek. — A részvételi díjat bankcsekken „MVSZ Utazási Iro­da” megjelöléssel küldjék meg 1976. június 1-ig. Cím: 1905 Budapest Benczúr u. 15. Egyéb tudnivalók: Elhelyezés, ellátás: A gyermekek társalgókból és 12—16 személyes hálóter­mekből álló faházakban (modern panelépületekben) lak­nak. A gyermeküdülők közművesítettek: hideg-meleg fo­lyó víz, villanyvilágítás van. Étkezés: napi öt alkalommal. Az üdülőkben állandó orvosi ügyelet. A gyermeküdülők közvetlenül a Balaton partján épültek, így a gyerekek mások által nem használt, saját strandon fürödhetnek. Szórakozási lehetőségek: kirándulások, sportpályák, játé­kok, társalgók, rendszeres filmvetítések és televízió. Felszerelés: A gyermekek számára kéthetes üdülésre az alábbi felsze­relés ajánlatos: Tisztálkodási eszközök, (3 db törülköző, szappan, fog­kefe, fogkrém, pohár), pizsama vagy hálóruha, 4 váltás fehérnemű, esőkabát (anorák), tréningruha (vagy nadrág és pulóver), rövid nadrág, 2—3 ing (blúz), 2 pár cipő (szandál), tornacipő, 2 fürdőruha, fürdőköpeny, strand­papucs, nyári ruha, zseblámpa. A felszerelési tárgyakról célszerű három példányban lel­tárt készíteni. Egy példány maradjon a szülőknél, egy példány a gyermeknél és egy példány kerüljön a csoport­­vezető tanárhoz. Ügy véljük, egy gyermek részére két hétre 100—150 Ft-..ál több zsebpénz nem szükséges. Egy hónappal az üdülés megkezdése előtt, kérjük, a gye­rekeket vigyék orvosi vizsgálatra. Az o-vosi vizsgálathoz szükséges .JEgészségügyi lap"-ot a jelentkezés után meg­küldjük. Az orvos által kitöltött lapot a gyermek hozza magával, és a gyermeküdülő orvosának adja át. Utazas: A gyermekcsoportok az üdülés első napján Budapestről különvonattul utaznak az üdülőhelyre. A jelentkezők az indulás helyéről és idejéről 1976. június 1-ig értesítést kapnak. Azok a gyermekek, akiknek a jelentkezését el­­fcgadták, szülők, vagy rokonok kíséretében, egyénileg is jelentkezhetnek az üdülőben. A gyermekek az üdülés utolsó napján különronattal utaz­nak vissza Budapestre. A befizetett, de közbejött rendkívüli események miatt igénybe nem vett üdülési költséget visszafizetjük, ha a részvétel elmaradását az üdülési turnus kezdete előtt két héttel az MVSZ Utazási Irodájánál (1905 Budapest, Ben­czúr u. 15.) írásban vagy telefonon (225-405) vagy szemé­lyesen bejelentik. Késve történt lemondás esetén az úti­költséget és három napi ellátási díjat (25,— US dollár) levonunk. A turnus kezdetéig le nem mondott, vagy tel­jes időtartamot igénybe nem vett üdülés esetén visszaté­rítésre nincs lehetőségünk. 2. SÁROSPATAKI NYÁRI KOLLÉGIUM A Rákóczink ősi városa és az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1976 július 17—augusztus 16. között ismét nyári tanfolyamot szervez a külföldön élő magyar szár­mazású 15—18 éves fiatalok részére, akik el akarják mé­lyíteni magyar nyelvi ismereteiket, és tájékozódni kíván­nak a magyar művelődés kérdéseiben. A tanfolyam helye: Erdélyi János Kollégium Sárospatak, József Attila u. 9. A részvételi díj: (tandíj, szállás, ellátás, kirándulás, or­szágjárás, belépődíjak, útiköltség Budapestről Sáros­patakra és vissza stb. 200,— US dollár). A részvételi díjat bankcsekken az Anyanyelvi Konferen­cia Védnöksége címére kérjük 1976. június 1-ig megkül­deni: Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1905 Budapest, Benczúr u. 15. Jelentkezési lapót az Anyanyelvi Konferencia Védnöksé­gétől lehet igényelni. A jelentkezési lapot 1976. május 15-ig, kérjük, küldjék meg a Védnökség címére. A tanfolyam programja: I. Heti öt napon át délelőttönként négy órában előadások szerepelnek a programban, délutánonként pedig sport és kulturális foglalkozások. A délelőtti programból három órát a magyar nyelv tanu­lásától, gyakorlásával töltenek a résztvevők, nyelvi isme­reteiknek megfelelő (kezdő, középfokú és haladó) cso­portban, egy tanóra anyaga a magyarság-ismeret. Ez az összetett „tantárgy" képet ad Magyarország földrajzáról, történelméről, a magyar irodalomról, népművészetről, mű­alkotásokról és zenéről. A foglalkozások keretében jelentős helyet kap a magyar népdal és néptánc tanulása. II. Hétvégi kirándulások (Szerencs, Tapolca, Tokaj, Deb­recen, Hortobágy stb.). Itl. Országjáró kirándulás (augusztus 12-től 16-ig). Az 1. pontban jelzett tematika a résztvevők érdeklődési köre szerint módosulhat. A tanítást kötetlen formában, szemléletesen, képekkel, zenével és filmmel illusztrálva szervezzük meg angol, vagy magyar nyelven. 3. PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége J 976-ban ismét továbbképző tanfolyamot szervez a külföldön magyar nyelvet oktatók részére. A tanfolyam időpontja: 1976. július 19—augusztus 3. Helye: Debrecen, Sárospatak, Balaton, Budapest. A tanfolyam időpontja: 1976. július 19—augusztus 3. résztvevők a magyar nyelv oktatásának pedagógiai, módszertani kérdéseiről hallgatnak előadásokat és kón­­zultáci kát, műhelybeszélgetéseken vesznek részt. Hall­gathatnak továbbá kultúrtörténeti előadássorozatot, amely összefoglalja Magyarország kultúrtörténetét, nyelvének, irodalmának, művészeteinek fej.ődését. A második héten a résztvevők meglátogatják a magyar nyelv oktatásának műhelyeit: a Sárospataki Nyári Kol­légiumot és a balatoni nyári táborokat. Itt mintatanítá­sokon vesznek részt, maguk is bekapcsolódhatnak az oktatómunkába, s az órák után megbeszélhetik a hazai tanárokkal az alkalmazott módszereket stb. A szakmai témaköröket kulturális program és kirándu­lás egészíti ki. A továbbképző tanfolyamra azok a képesített, vagy ké­pesítés nélküli oktatók jelentkezhetnek, akik külföldi ma­gyar iskolákban és egyéb szervezetekben magyar nyelvet tanítanak. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége a pályázóknak ösztöndíjat ad. Az ösztöndíj magában foglalja a szállás és ellátás, valamint a tanfolyam egyéb költségeit. A Ma­gyarországra utazás és a visszautazás költségei a részt­vevőket terhelik. A pályázatokat, kérjük, 1976. május 15-ig az alábbi címre küldjék: Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1905 Budapest Benczúr u. 15. Anyanyelvi Konferencia Védnöksége te0i,F,0sAGI És gyermeklapok vv-o<AjoJlsrrvL 'FIZESSEN ELŐ GYERMEKÉNEK MAGYAR FOLYÓIRATOKRA! Megrendelhetők külföldi partnereinknél, vagy közvetlenül vállalatunknál KINCSKERESŐ 10—14 évesek évente 10 alkalommal megjelenő irodalmi, művészeti, kultu­rális folyóirata. Hozzásegíti gyermekeinket ahhoz, hogy megkedveljék az olva­sást, megszeressék az irodalmat, amely eljuttatja őket egy számokra új, ismeret­len világba, hogy ezáltal is magasabbra jussanak, értékesebb és jobb emberek lehessenek. Évi előfizetési ára: US $ 5,— DÖRMOGÖ DÖMÖTÖR óvodások részére sok színes képpel és melléklettel megjelenő havilap. Évi előfizetési ára: US $ 7,— KISDOBOS Kisiskolások gazdago» illusztrált, melléklettel megjelenő bavilapja. Évi előfizetési ára: US S 7,— PAJTÁS 10—14 évesek szórakoztató képes hetilapja. Évi előfizetési ára: US % 10JW IFJÚSÁGI MAGAZIN A magyar fiatalok havonta megjelenő képes-folyóirata. Évi előfizetési ára: US $ 8,—

Next

/
Thumbnails
Contents