Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-12-31 / 27. szám
27. ELESETT A LÜD A JÉGEN Apa örömmel újságolja, hogy bejagyott a közeli tó, ahol nyáron fürödni szoktak. Arra jött ma kocsival, és korcsolyáztak a jégen. Délután kimennek korcsolyázni. — Az enyém! — feleli apa. — És ez a kicsi? — szól csodálkozva Bori. — Ez meg Zolikáé. — Mikor megyünk korcsolyázni ? — Most megyünk — hangzik a válasz. — Hol korcsolyázunk? — érdeklődik a kislány. — A jégen — feleli apu. — Hol van jég? — cseveg tovább Bori. — A tavon — mondja apa. — Mitől lett a jég? — kérdezősködik a kislány. — Hideg volt, és megfagyott a tó vize — magyarázza apuka. # Amikor elkezd esni a hó, és az ablakból nézzük a téli világot, beszélgetünk a hópelyhekről meg a télről. Egyegy hópihe hull a tenyerünkre, és megállapítjuk a tulajdonságait: csillog, fehér, hideg, hamar elolvad és vizes lesz a kezünk. Azért olvad el, mert meleg a szoba hőmérséklete, meleg a kezünk, de az utcán hideg van. ott megmarad a hó. Séta közben beszélünk a hótakaróról, amely friss, puha. tiszta, fehér. A hó betakarja a kertet, a háztetőt, az utcát, a dombot. Megáll a kerítés rácsán, a fa ágain, az ablakpárkányon. Ha sok hó esik, vastag hótakaró borítja a tájat. Minden fehér lesz tőle. A hóban öröm játszani, mert megmarad a lábunk nyoma, ropog a lábunk alatt a puha vagy megkeményedett hó. Megállapíthatjuk, mekkora hó esett, meddig ér. A hó hideg, de kesztyű nélkül hógolyózunk. Először fázik a kezünk, de hamarosan nem fázik. Hideg helyett meleget érez a gyermek. Erről is beszélgetünk vele. A hóból különféle játékot készítünk, mint nyáron a homokból. Hógolyót nyomkodunk, hóembert építünk. A hógolyó kicsi, belefér a tenyerünkbe, a hóember nagy a gyermek nem éri el a kalapját. A téli sportok egyik legismertebb szórakozása a szánkózás. Ebben a legkisebbek is részt vehetnek. — Itt a korcsolyád, Borika — szól apa, amikor előveszi a dobozból. — Kié ez a nagy korcsolya? — kérdezi Bori. A befagyott tó szélén felveszik a korcsolyát. — Fogd meg a kezemet! — kéri Bori. — Add a kezed, majd húzlak. — Nagyon gyorsan hajtassz, apa — szól Bori. — Mehetünk lassan is — felel apu. — így jó! Merre húzol? — érdeklődik a kislány. — Egyszer körbe megyünk a jégen — mondja apu. Bori egyedül is korcsolyázik. — Elengedem a kezed — mondja apa, és a kislány elé fordul. Hátrál, és így szól : — Gyere ide! — Bori ügyesen eléri az apját. — Hová mész? — kérdezi a kislányt. — Anyuhoz — felel Bori, és édesanyja felé mutat. — Korcsolyázz bátran, melletted megyek! — Először Borinak húzom fel — szól apa. — így állj, amíg én is felveszem a korcsolyát — mondja apa, és megmutatja, hogyan álljon biztonságosan Bori. — Nagyon csúszik! — kiált Bori, de apa erősen tartja, nem eshet el. — A jég síkos, de te nem csúszol el! — hangzik a bátorítás. * Otthon vidám dalt tanulnak a libáról, aki jégre ment és elesett. Elesett a lúd a jégen majd fölkel a jövő héten, összeüti a bokáját, sárga sarkantyús csizmáját. Elment a tyúk vándorolni, nem kell aztat visszavárni. Majd visszajö sülibe, főve, nem ül többet az ülőre. * Mutassuk be a téli játékot, ismertessük meg a szánkót (esetleg részeivel együtt), a szánkó használatát az utcán és a domboldalon. A szánkó talpa csúszik a jégen, a hóban, a cipő talpa is, engedjük csúszkálni a hóban és meséltessük el az élményeket. A szánkó ülésén egymás mögé ülünk (az autóban egymás mellé, a vonatban egymással szembe). Húzzuk a szánkót, elengedjük a domboldalon. Az még csúszik a hóban, lassít, megáll. A szánkó könnyen halad lefelé, de nehezen húzzuk fel a dombra. A jól sikerült szánkózás után szívesen tanulják meg a szánkóval kapcsolatos dalokat. Tanítsunk meg egyetkettőt, amelyek szókészletét a beszélgetés során megérttettük már. Ilyen dal lehet például a „Nagy a hó igazán” is. Adjunk fekete fotókartont a kisgyermeknek, amire irányításunkkal téli képet rajzol zsírkrétával, vagy temperával fest. A munka előtt beszéljük meg, mit akarunk festetni. A „Szánkózás” című képhez például rajzolhat dombot, a domboldalról lesikló szánkót gyerekekkel; kiegészítheti havas fákkal, hóeséssel, fehér felhőkkel; de állhat középen oldalnézetben egy szánkó, amin a gyermek ül és az apu vagy az anyu húzza. Ugyanígy készítünk képet a hóemberről, a hógolyózásról vagy a korcsolyázásról. Hóembert ragaszthat fehér papírból fekete kartonra. Kivágja a nagyobb karikát, amiből a hóember teste lesz, meg a kisebbet, az a feje. Piros vagy narancssárga papírból kalapot ragaszt a fejére, fekete szemeket, sárga-vörös orrot helyez rá, meg seprőt ad a kezébe. Illik a képhez még egy madáretető vagy egy zöld fenyő is, ami ismét beszélgetési téma. Űjév napján sok helyen ajtófélfához állítják a kisgyermeket, és megjelölik a magasságát, összehasonlítják az előző évben mért nagysággal. Ekkora vagy — mondják; ennyit nőttél: akkora voltál — hangzik a különféle megállapítás. A gyerek örül, ha nagyot nőtt, hiszen szeretne mielőbb nagy lenni, sok „baja” van abból, hogy kicsi. Például nem éri el a kilincset, a rádió gombját. Magasságát ugyan meg tudja toldani, feláll a székre, heverőre stb. Onnan már eléri, amit szeretne. Játékai között boldog igazán, mert azok között nagynak számít. Mert hiszen mekkora egy játék? Az autó kicsi, ekkora és araszolva mutatja a nagyságát. A törpe is kicsi, utánzásakor guggoló helyzettel fejezi ki. Kicsi minden, ami elfér a tenyerében, amit egy kézzel meg tud fogni: Nagy az óriás, akit felemelt karral, lábujjhegyre állva utánoz; nagy a hóember, aki akkora, hogy széttárt karral sem éri körül, amit csak két kézzel tud megfogni; ami magasabb, mint ő. Használjuk gyakran a gyermek által kialakított természetes mértékeket, hasonlítsuk egymáshoz a tárgyakat és beszéljünk róla. A Szülőföldünk hullámsávjai EURÓPÁBAN : Délben 12 órakor 16 m (17 715 kHz). 19 m (15 160 kHz). 25 ni (11910 kHz), 31 m (9585 kHz), 41 m (7155 kHz). 48 m (6150 kHz). Délután 17 órakor, este 20.00 es 22.00 órakor 19 m (15 160 kHz). 25 ni (11910 kHz). 31 m (9585 kHz). 41 m 7200 kHz). 49 m (6110 kHz). Ausztráliában fis Cj-zélandon: 13 m (21 525 kHz). 16 km (17 715 kHz). 19 km (15 160 kHz). 25 m (11 910 kHz). 31 m (9585 kHz). 41 m (7155 kHz). észak- Amerikában : 19 m (15 220 kHz). 25 m (11910 kHz). 30 m (9833 kHz). 31 m (9585 kHz). 41 m (7215 kHz). 50 m (6000 kHz). DEL-AM ERIKÁBAN: 16 m (17 715 kHz), 19 m (15 415 kHz). 25 m (11910 kHz). 30 m (9833 kHz). 31 m (9585 kHz). 41 m (7200 kHz). Az esetleges műsorváltozásért hallgatóink elnézését kérjük. VILÁGÓRA TÁBLÁZAT Hazai időbeosztásunkat átszámítottuk néhány jelentősebb tengerentúli zónára, hogy hallgatóink könnyebben tájékozódjanak műsoraink időpontjait illetően. Ha BUDAPESTEN 12.00 óra van. akkor RIO DE JANEIKÓBAN NEW YORKBAN M EX1KÖVAROSBAN DENVERBEN SAN FRANCISCÓBAN DAWSONBAN HONOLULUBAN WELLINGTONS AN SYDNEYBEN ADELAIDE-BEN 08.00 06.00 05.00 04.00 03.00 02.00 01.00 23.00 21.00 20.30 óra van A fenti táblázat alapján könnyen kiszámíthatják valamennyi műsorunk kezdési időpontját, ha az általunk BUDAPESTI IDŐ SZERINT MEGADOTT időpontokat átszámítják a lakóhelyükre érvényes időzónára, íme néhány példa: Hazai idő szerint 00.30-kor kezdődő adásunkat RIO DE JANEIRÓBAN 20.30-kor hallhatják. Itthon 04.30-kor kezdődik Eszak-Amerikának szóló II. adásunk ezt NEW YORKBAN 22.30-kor DENVERBEN 20.30-kor SAN FRANCISCÓBAN 19.30-kor DAWSONBAN 18.30-kor hallhatják. Honismereti műsorunk Észak-Ameri kának 02.30-kor kerül sugárzásra. Ezek szerint önöknek NEW YORKBAN DENVERBEN SAN FRANCISCÓBAN DAWSONBAN kell bekapcsolniuk készüléküket. 20.30- kor 18.30- kor 17.30- kor 16.30- kor Mindennap — hazai idő szerint — 11.00 órakor indul Ausztráliának és Üj-Zélandnak szóló műsorunk. Ezt önök ADELAIDE-BEN 19.30-kor SYDNEYBEN 20.00-kor WELLINGTONBAN 22.00-kor hallhatják. Felhívjuk figyelmüket, hogy táblázatunk nem veszi figyelembe A KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOK SZOKÁSOS NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁSAIT Reméljük, táblázatunkkal segítséget nyújtottunk az adásidőkben való eligazodáshoz. Jó vételt kívánunk! 4 RENTACAR 1073 BUDAPEST VII.. KERTÉSZ U. 24-28 TELEFON: 221-471 TELEX: 22-6222 BUDAPEST AIRPORT. FERIHEGY HONFITÁRSAINKAT keressük IFJ. BONIS ARPA D-ot (született 1953. augusztus 28-án Kaposvárott, anyja neve Bottyán Júlia) keresi édesanyja Budapestről, mert 1973. december 31. óta semmit sem tud fiáról. MATTYASOVSZKY KALM A N-t, aki 1922-ben Szombathelyen érettségizett a „Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi lskolá”-ban, keresi régi iskolatársa, Varga Jenő Budapestről. A keresett ismert utolsó címe: 154 Sherman Street. PASSAIC. N. J. USA volt. SZATMÁRI G A B O K-t és feleségét — akinek keresztneve Klára — keresi Nagy József Franciaországból. A keresettek 1959—60-ban Kanadából ' átköltöztek az USA-ba (New York). Nagy József felesége meghalt, ezért kéri, hogy azonnal jelentkezzenek. VASS MIHÁLY [született Bicskén (Fejér megye) 1934. február 14-én, anyja neve Roik Julianna] 1956-ban Kanadába távozott. Keresi Budapestről édesanyja, mert 1968 óta nem tud fiáról. MARKUS LASZLONÉ született STUKART CORNEL I A T, akinek utolsó ríme: 508—865 Sinclair Street GARDEN CITY, Kans. USA — keresi unokanövére Renée JOZSA Kanadából. HELENA PETRAS (1931. szeptember 8-án született Csikérián, anyja neve Szekulics Verona) 1956 óta él külföldön. Svájcban telepedett le. Édesanyjának 1957. áprilisában írt utoljára, azóta nem tudnak róla semmit. Keresi unokatestvére. Józsi NSZK- ból. 60 ÉVES ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓJUK alkalmából régi évfolyamtársait keresi KELEMEN Oscar az USA-ból. A keresettek 1917-ben érettségiztek a Vas utcai Fesö Kereskedelmi Iskolában. Bónis Árpád Nagy Kovács Mária domborművé Tatabányán Balta Demeter felvétele SZCCS ISTVÁN (született 1922-ben. feltehetően Pilismarótoni 1926-ban szüleivel távozott külföldre. Keresi Esztergomból rokona KUMPER Irén. MICHNA JÓZSEFET, aki 1920-ban született, és 1936—1939 között a Váci Bőripariskola tanulója volt (legutóbb Franciaországban élt) keresi iskolatársai megbízásából Papp Rezső Várról. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE H—1905 BUDAPEST. * KEDVES HONFITÁRSUNK! Közölje velünk, melyik kedvelt színművészt, énekest, melyik zeneszámot, dalt. verset szeretné hallani HALLGATÓINK KÍVÁNSÁGÁRA c. műsorunkban. Kívánságát díjtalanul teljesítjük, és a közvetítés időpontjáról külön levélben értesítjük. MAGYAR RÁDIÓ, SZÜLŐFÖLDÜNK SZERKESZTŐSÉGE 1800 BUDAPEST .................................................... Itt levágandó! ..................................................... A HALLGATÓINK KÍVÁNSÁGÁRA c. műsorban szeretném hallani: Név: .............................................................................................-................................ Lakcím: ............................................................................................................................... Ország: ................................................................................................................................ 14
