Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-12-18 / 26. szám

Száz éw született Hollós dr. Jókai balzsamozója, a népbetegségek kutató gyó­gyásza idén lett volna száz­éves. A sashalmi Alkoho­lista Gondozó Intézet hali­jában grafikák, fotók vár­ták a betegeket, és az „Új Elet” Klub tagjait. Hogy miért itt tartották Hollós József tüdőgyógyász cente­náriumát? Mert a század­elő antialkoholista mozgal­mának ő volt a magyar „Forel”-je. August Forel svájci pro­fesszornak 1901-ben a Bu­dapesti Orvostudományi Egyetemen tartott előadása ébresztette Hollóst hivatása felelősségére. A morbus hungaricus — a tbc — és az alkoholizmus ellen Hol­lós dr. hazánkban és Ame­rika földjén folytatott szi­szifuszi küzdelmet. Hollóst, aki strandot létesített a Tisza-parton. és vállalta, hogy Szegeden meg Buda­pesten megszünteti a tüdő­­vészt — annak idején elül­dözték hazájából, és az Egyesült Államokban lett a szegény magyarok névte­len segítője. 1947-ben szív­trombózis akadályozta meg. hogy hazatérjen, s így élete álma, egy tüdőszanatórium létesítése csak szerény há­zában valósult meg. Az amerikai magyarok „nagy öregje”, Ady orvosa és barátja, nem merülhet a feledés ködébe. Lapunk felhívására öt világrész minden tájáról érkeztek le­velek, megszólaltak a haza­tért, vagy itthon élő kortár­sak, és összekerültek az el­ső világháború után szét­szóródott család élő hozzá­tartozói is. Veje e sorok írójától értesült Hollós dr. feleségének londoni halálá­ról, és nyomára bukkan­tunk harminc éve elve­szettnek hitt fiának, az egyetlen Hollós unokának, és két dédunokának. Uno­­kahug repült Sydneyből Budapestre, unokaöcs je­lentkezett Izraelből, Buda­pesten fedeztük fel unoka­­hugát, Új-Zélandban orvos leszármazottakat, mérnök­rokont és itthon élő szí­nésznőt. A sashalmi emlékünnep­ségen a Magyar Orvostudo­mányi Társaság nevében dr. Honti József méltatta Hollós doktor tuberkulin- és immunvér kezelését, út­törő munkásságát a gümő­­kór korai felismerésében. Az ünnepség első sorai­ban régi barátai, harcostár­sai ültek, olyanok is, akik hallották, amikor Ady ha­lálának 10. évfordulóján a fiatal Hollós doktor a „Gőg és Magóg” című verset mondta el. Most Bodor Ti­bor színművész nemcsak Juhász Gyulának Hollós dr. 42. születésnapjára írt Sal­ve című versét szavalta, hanem azt az összekötő szö­veget is tolmácsolta, ame­lyet Hollós mondott a Court Theatre-ben rendezett Ady-ünnepségen. Kohut Magda nagyszerű versmon­dása után Dobán Ferenc operaénekes idézte a kül­mt mmmm földön élő magyarok intim estéit, Neményi Lili pedig Ady—Reinitz dalokat éne­kelt. Az antialkoholista „Új Élet” Klub a Magyar Vö­röskereszt kezdeményezésé­re alakult. A Hollós cente­náriumon a rokonok, a Ma­gyarok Világszövetsége tag­jai, kortársak, orvosok, egykori betegek találkoz­tak. Az ünnepség után csoportokban folyt a be­szélgetés, a felhangzó zené­re pedig táncra perdültek a párok. így szervezte vala­mikor Hollós a szegedi munkásotthonban az „Új Élet” egyesületet, és ugyan­így — kulturált szórakozás­sal — fogta össze Ameriká­ban is a magyarokat. Kertész Tivadar Népbetegség. Ez a szó a századfordulón egyet jelen­tett a tuberkulózissal, vagy közismertebb nevén a tü­dőbajjal. Akkoriban évente 70 ezren haltak meg ebben a betegségben Magyaror­szágon. Korányi Frigyes (1823— 1913) belgyógyász és egye­temi tanár volt az első, aki nem a sors elkerülhetetlen csapásának tekintette a tbc-t. A rossz körülmé­nyek, az egészségtelen és vizes lakások, a nem meg­felelő táplálkozás az oka ennek a fertőző betegség­nek, amely gyógyítható és megelőzhető — mondta. Az ő kezdeményezésére alapí­totta 75 éve a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatórium Egyesülete az első tüdőszanatóriumot Bu­dakeszin. Ma már csak rossz em­lék ez a több évtizedes küz­delem. A Budakeszin mű­ködő 1200 ágyas szanató­rium elnevezésében (Orszá­gos Korányi TBC és Pul­­monológiai Intézet) őrzi a nagy orvos nevét. De ma, a tüdőbajban szenvedők számának csökkenése kö­vetkeztében a nem tuber­­kulotikus eredetű, egyéb tüdőbetegségekre is kiter­jeszthette működési körét. Korányi Frigyes szobra a budakeszi szanatórium kertjében Részlet a szanatórium kertjéből Bojár Sándor felv. TALLÓZÁS A Hollós-centenárium közönsége az „Üj Élet” klubban Felmer István felv. a szomszédos szocialista országok magyar nyelvű sajtójából A Szlovákiában megjelenő ÚJ SZÓ-ban olvastuk: „Adatok, tények igazolják, hogy szlová­kiai magyar irodalmi színpadi mozgalmunk több éve kinőtte már a gyerekcipőt, s egyre terebélyesedik. Sajnos, kulturális in­tézményeink illetékes dolgozói néha ezt csak szavakban ismerik el: tetteik — ame­lyek közvetlenül befolyásolhatják a cso­portok munkáját — olykor arra vallanak, hogy hajlamosak lebecsülni az amatőr mű­vészeti mozgalom e részét. Pedig a leg­szerényebb számítások szerint is több tíz­re tehető a rendszeresen dolgozó, igénye­sebb mércével is mérhető együttesek szá­ma. Senki számára nem lehet közömbös, hogy irodalmi színpadjaink milyen körül­mények között tevékenykednek és milyen műsorokat adnak elő. BESZÉLGETÉS VASS OTTÓVAL, AZ IPOLYSÁGI JÓZSEF ATTILA IRODALMI SZÍNPAD RENDEZŐJÉVEL — A több mint húsz diákszavalóból álló színpad műsorainak összeállításánál mit tartasz elsődlegesnek? — Elsősorban az igényes szövegválasz­tást. Olyat, amely a mához szól, mai nyel­ven. Fontosnak tartom, hogy minden ösz­­szeállításom a jelenkorhoz kapcsolódjék. Szeretnénk, ha szavalataink, összeállítása­ink gondolkodásra, tettekre ösztönöznének. — A szó, a vers híve vagyok. Ha az összeállítás szerkezete megvan, a mellék­hatásokat rögtön a minimumra csökken­tem. A zenét is, a koreográfiát is a szö­veg alá rendelem. Én a közönséget első­sorban a szöveggel akarom megfogni. Az­zal a szöveggel, amellyel tudom, hogy mit akarok elmondani.” Kérjük, vágja ki, és küldje el címünkre! MEGRENDELÉS Megrendelem önöknél a Magyar Hirek című lapot □ egyévi időtartamra C kétévi időtartamra □ Az előfizetési dijat ................. egyidejűleg átutaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz az MVSZ 232—90 171— 2246 számú számlájára. Kelt: ............................................................... CÍM. ............................................................... NÉV: ............................................................... ~ Az előfizetési díjat ............. egyidejűleg csekken kül­döm. aláírás MAGYAR MŰVÉSZEK KÜLFÖLDÖN Novemberben Svédországban, Norvégiában és Dániában járt Dévai Nagy Kamilla, Bodza Klára és Oszter Sándor. Az ottani magyar egyesületek rendezvényein léptek fel. Talabér Erzsébet énekesnő Belgiumban lépett magyar közönség elé. Népdalokat adott elő Vörös Kálmán népi zenekara kíséretével. Talabér Erzsébet népdalénekesnő Dévai Nagy Kamilla és Bodza Klári Fotó: Sz’pál T

Next

/
Thumbnails
Contents