Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-12-04 / 25. szám

1905 Budapest 62. 292. postafiók A „Röntgen-sugár” feltalálójáról Egyik Londonban élő honfitársunk érdekes cikkről szá­mol be levelében. Mint írja, könyvtárban kutatva legna­gyobb meglepetésére egy angol nyelvű, de Magyarország­ról származó orvosi folyóirat került a kezébe, amelyben Pongó Kiss Károly életéről és munkásságáról olvasott. A cikk részletesen leírja, hogy Pongó Kiss Károly (1858— 1914) 1896 februárjában a budapesti Technikai Egyete­men felállította és berendezte a világ legelső röntgen­laboratóriumát. Alig egy hónappal később bemutatta a nyilvánosságnak az ő „nehéz fémből készült” antikatód típusú röntgenlámpáját. 1896-ban Pongó Kiss Károly Würzburgban sajátkezűleg adta át Röntgennek a „nehéz fémből készült anodevacum-csövet”, aki ezt később a sa­ját kutatásai területén alkalmazta. Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének cuscói fogadásán Peruban, Cuscóban él Carlos Körmendy honfitár­sunk. Amikor a magyar államfő Peruba látogatott, ő is ott volt a fogadásán. „Minthogy a helyi katonai hatósá­gok ismernek, hogy az egyedüli cuscói magyar vagyok, közéjük — a sorba — állítottak bennünket a kislányom­mal együtt, Losonczi úr fogadtatására” — írja Carlos Körmendy. Részletesen beszámol a magyar államfő perui körútjáról. Levelét úgy fejezi be: „Hatvanéves vagyok. Látok-e még valaha életemben egy magyar köztársasági elnököt itt Cuscóban ? ... Őszintén szólva, jobban szeret­ném átölelni DEBRECENBEN.” Milánói magyar klub Október elején Milánóban Magyar Hetet rendeztek, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Cuscóban kezet fog Carlos Körmendyvel és leányával LEVÉL KOLLER PROFESSZORTÓL amelynek előadásain részt vettek a Milánói Magyar Klub tagjai is. Levelükben beszámoltak Schiff András és Rohmann Imre zongoraestjéről, amely óriási sikert aratott a Scalában. A Milánói Magyar Klub októberi összejövetele — mint írják — nagyon emlékezetes marad, mert egy magyar ci­­teraművész szinte farsangibál-hangulatot teremtett játé­kával. Kodály Intézet Ausztráliában Október 26-án Sidney-ben megalakult az Ausztrál Ko­dály Intézet. Az intézet díszelnökségét a Magyar Népköz­társaság ausztráliai nagykövete vállalta. Az ünnepélyes megalakuláson megjelentek a helyi oktatási minisztérium képviselői. Magyar Diákszövetség Montrealban Az új tanév fordulatot hozott a Concordia Egyetemen a Magyar Diákszövetség életében. Magyarországról érke­zett tanulókkal beszélgettek a mpntreali diákok, s ennek eredményeképpen harminc új taggal bővült a Magyar Di­ákszövetség. Az új tagok közül tizenöt magyar szárma­zású, a többiek más nemzetiségűek. A Diákszövetség most egy kiállításon dolgozik, amely bemutatja a mai Magyar­­országot. A Szlovákiában megjele­nő Űj Szó november 12-i számában nagy cikket talá­lunk a csehszlovák—ma­gyar kulturális kapcsola­tokról „Csehszlovákiában jelenleg négy. helyen folyik hungarisztikai kutatás és oktatás egyetemi, illetve fő­iskolai szinten. Csehország­ban a prágai Károly Egye­temen és a brmói Puikyné Egyetemen. Szlovákiában a bratislavai Komensky Egyetemen és a nyitrai Pe­dagógiai Fakultáson. A négy hungarisztikai köz­pont közül három a nyelv- és irodalomtudományi hun­­garisztikát műveli, míg egy, a bmói elsősorban tör­téneti hungarisztikával fog­lalkozik; e területen van­nak jelentősebb hagyomá­nyai, a magyar nyelv- és i rod al omoktatást csupán az elmúlt esztendőben kezdte meg... A hunga­­risztika kezdeteivel már a húszas évek végén talál­kozhatunk az egyetemen. A brnói hungarisztika * HÍREK SZOMSZÉDAINK ÉLETÉBŐL „Két hazám van” címmel portréfilmet készített a hetvenötéves Csuka Zol­tánról, a kiváló költő- és műfordítóról az újvidéki televízió. • A háromszáz éves Csík­szeredái nyomdászatot ün­nepük Romániában novem­ber közepén Hargita me­gye székhelyén. A megem­lékezések kiemelkedő ese­ménye az a kiállítás, amely a Csíkszeredái nyomdaipar fejlődését mutatja be 1676- tól napjainkig. • Magyar költők gyermek­verseit adták elő Szabad­kán. A költemények szerb nyelven hangzottak el, nagy sikerrel. • Csehszlovákiában, Ostra­­ván magyar képzőművésze­ti kiállítás nyílt. A magyar művészek 1909—1926 kö­zött készült munkáit mu­tatták be. azonban csak egy jó évti­zeddel később születik meg, voltaképpen Josef Macurea professzor, a neves cseh történész jóvoltából. Macu­­rek 1935-ben válik a böl­csészkar rendkívüli tanárá­vá, de még ezt megelőzően, 1934-ben ír egy tankönyvet A magyarok és a magyar állam története címmel, amellyel megalapozza a brnói egyetemen a történe­ti hungarisztikát. A későb­biek folyamán egész sor tu­dományos és népszerű-tu­dományos jellegű cikket, tanulmányt szentel a ma­gyar történelemnek. A ma­gyar történelem kutatását és tanítását nélkülözhetet­lennek tartotta a szláv és a kelet- és dél-kelet európai A salzburgi szüreti bál tán­cosai A Montreali Concordia Egyetem Magyar Diákszövetségé­nek összejövetelén. A képen: Horváth Attila, Völgyesi Pál, Fodor Ferenc, Garai György, Lengyel László, Heltai Levente Riez A. Béla levele A közelmúltban beszámoltunk oltxisóinknak Riez A. Béla magyarországi kiállításáról. Hazautazása után a mű­vész ezt írta az MVSZ főtitkárának: „Sok kellemes em­lékkel tértünk vissza otthonunkba. Nem tudjuk elfelej­teni az önök fogadását, meghívásaikat, a kirándulásokat és a nagyon szép ajándékokat.” nemzetek történetének ta­nításánál, e földrajzi terü­letek történetét egységes, egymástól elválaszthatatlan folyamatnak tekintve.” „Látod édesanyám, látod édesanyám. A Xantusok világa — Romániában (LEVÉLRÉSZLET) Nemrég került kezembe a Magyar Hírek 1975. novem­ber 22-i száma, amelyben A Xántusok világa című cikk megjelent. Mint Xántus leszármazott — Xántus János, az utazó édesapám nagybátyja volt —, jogosít fel arra, hogy írjak Önöknek. Kolozsvárott vagyok a 11. számú líceum érdemes tanára. Tanári működésem mellett eddig 13, tu­dományt népszerűsítő könyvet írtam, melyek közül né­hány Magyarországon is megjelent; legutóbb a Világjáró bakancsok című, a közös román—magyar könyvkiadás keretében. 25 éve szerkesztem a kolozsvári rádió magyar adásának tudományos rovatát, s ugyanilyen minőségben dolgozom a román TV magyar adásának is, ahol 22 éves fiam, Xántus Gábor, mint operatőr működik. Édesapám Xántus János geológus volt, beutazta csak­nem egész Európát s vulkanológiai tanulmányokat vég­zett Izland szigetén. Dr. Szádeczky Lajos geológus-pro­fesszornak volt tanársegédje az első világháború előtt, édesanyám pedig a kolozsvári egyetem bölcsészkarának volt tanársegédje, öcsém, Xántus György, Buda ostromá­nál halt hősi halált, húgom, dr. Xántus Enikő a Német Szövetségi Köztársaságban, Konstanzban az idegklinika főorvosa. Igen érdekes a Xántus család történetében Xántus Ke­resztes királybírónak az alakja, aki mint csíki király­bíró, 1694-ben aratott döntő győzelmet a tatárok ellen, több mint háromezer román és magyar hadifoglyot sza­badítva ki. ö maga elesett a csatában. Emlékét a sajnos már romokban levő Xántus-kápolna őrzi és a hosszúászói, Csíkszereda melletti emlékoszlop. Alakjáról, életéről Or­bán Balázs Székelyföld-jének Csíkkal foglalkozó köteté­ben olvashatunk. Egyébként a román—magyar barátság megnyilvánulása jegyében: Obre ja egyetemi tanár mostanában írt könyvé­nek egyik fejezetét Xántus János emlékének szentelte; s most készül egy román és német nyelvű mű, amely egy erdélyi román, egy szász és egy magyar utazó életét tár­gyalja. Utóbbinak hőse Xántus János, a nagy utazó, az USA mexikói konzulja. Dr. Xántus János érdemes tanár Kolozsvár Vass Lajos énekel, mert Vass Lajos — hacsak tehe­ti — énekel, s ha nem, ak­kor valamilyen formában a népdallal, népzenével fog­lalkozik. Megszoktuk, hiszen a Magyar Televízió méltán nagy sikert aratott „Repülj páva” népdalversenye óta, népdalkincsürik lelkes ku­tatójaként, ápolójaként tartjuk őt számon. Otthon­ról hozta a népművészet szeretetét; édesapja, éne­kelni szerető parasztember lévén, sok dalt és nótát is­mert, amelyeket a közös éneklések alkalmával a fiú is könnyen megtanult. Ti­zenhét esztendős korában már nagy énekkart vezé­nyel. A „Röpülj Páva” népdal­­verseny nyomán százszám­ra alakultak az országban az úgynevezett Páva-körök. De nemcsak itthon, hanem a határainkon túl élő ma­gyarok körében is. — A magyar népdalok éneklése a magyarságtudat ápolásának eszköze is lett. Legutóbb Oberpullendorf­­ban és a bécsi Collegium Hungaricumban tartottam előadást a magyar népdal­ról és természetesen közö­sen énekeltünk is. Meglepő volt, hogy a több évtizede Ausztriában élő honfitár­saink, milyen szép kiejtés­sel, mennyi dalt ismernek. Találkoztam a burgenlan­diak között olyan fiatalok­kal is, akik nem beszélnek már szüleik anyanyelvén, de dalaikat majdhogynem kifogástalanul adják elő — mondta Vass Lajos. — Kitől kapta a meghí­vást Ausztriába? — Már a „Repülj Páva” népdalverseny idején is sok külföldön élő magyar írt le­velet, hogy egyik-másik dallamra tud más szöveget is, vagy változatait ismeri a daloknak. Hívtak, menjek ki, hallgassam meg őket, mert nem szeretnék ha az általuk ismert rész elkal­lódna ... Az Anyanyelvi Konferencián adta át meg­hívásukat Mór János, a burgenlandiak képviselője. Kis híján kétszáz ember gyűlt össze egy helyiségben, ahol az oberpullendorfi magyarság népitánc-cso­­portja nyitotta meg az elő­adást. Az Ausztriában élő Maurer Rudolf fafara­gásait látva meggyőződ­hettem arról, hogy a népi művészet sosem halhat ki, legfeljebb stílusjegyei vál­toznak, tükrözve a kort, amelyben alkotójuk élt. És természetesen mindig vál­tozni fog, ahogyan a nép­mesék és a népdalok a szájhagyomány során ala­kultak, formálódtak. — Kikkel találkozott a Collegium Hungaricumban? — A bécsi magyar inté­zetben már ismerősként fo­gadtak, hisz nem először jártam ott. Ismét nagy ér­deklődést tapasztaltam népzene-kultúránk iránt. Soíkan nem tudták fogalmi­lag megkülönböztetni a népdalt és a műdalt. Kuta­tásaim során néha magam is meglepődtem, amikor a népdalnak vélt szöveg szer­zője ismertté vált. Az i g a­­z i népdalok szerzője ugyan­is sosem ismert, szövege sem állandó, hiszen a száj­­hagyomány és a generációk azt mindig változtatják. A bécsi magayrok is na­gyon szeretnek énekelni! Közülük sdkan már „ve­gyes" családok, a férj vagy a feleség már osztrák, de azért azok is eljöttek, akik­nek nem anyanyelvűk a magyar. Találkoztam egy osztrák bácsival, aki ma­gyarul esküdözött: „én vet­tem el az utolsó szegedi bo­szorkányt feleségül ...” L. S. A népdalról és a műdalról tartott előadást Vass Lajos a bécsi Collegium Hungaricumban Tallózás a szomszédos szocialista országok magyar nyelvű sajtójából A nemrégiben Magyarországon járt Koller professzor nagyon kedves köszönőlevelet küldött dr. Szabó Zoltán­nak, az MVSZ főtitkárának. Ezt írja: „Különösen köszö­nöm a Vár-Múzeumban és Esztergomban tett látogatást, az ott látottak büszkévé tettek, és éreztették, mit is jelent magyarnak lenni.” Aranylakodalom Párizsban Párizsban élő honfitársunk, Sárközy Kálmán és neje de­cember 26-án ünnepli házasságuk ötvenedik évfordulóját. Sárközy Kálmán 42 éven át volt vezetőségi tagja a Pá­rizsi Kölcsönösen Segélyző Magyar Egyletnek. Aranylako­dalmukhoz ezúton kívánunk sok boldogságot! JÁTSZVA-TANÍTÁS Szüreti bál Salzburgban Salzburgban élő honfi­társaink október 15-én nagy sikerű szüreti bált tartottak. A fiatalok ma­gyar népviseletben népitán­cokat adtak elő, a hangulat kitűnő volt. Kanadaban megjelent Rékai Kati második Gyermek­útikalauz könyve. Torontó után most Ottawát mutatja be az 5—14 év kö­rüli gyerekeknek. Nemcsak a gye­rekolvasók figyel­mét bilincseli le az írónő könnyed, informatív stílusa, a felnőtteket is magával ragadja. Rékai Kati új könyvének cím­oldala

Next

/
Thumbnails
Contents