Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-12-04 / 25. szám
1905 Budapest 62. 292. postafiók A „Röntgen-sugár” feltalálójáról Egyik Londonban élő honfitársunk érdekes cikkről számol be levelében. Mint írja, könyvtárban kutatva legnagyobb meglepetésére egy angol nyelvű, de Magyarországról származó orvosi folyóirat került a kezébe, amelyben Pongó Kiss Károly életéről és munkásságáról olvasott. A cikk részletesen leírja, hogy Pongó Kiss Károly (1858— 1914) 1896 februárjában a budapesti Technikai Egyetemen felállította és berendezte a világ legelső röntgenlaboratóriumát. Alig egy hónappal később bemutatta a nyilvánosságnak az ő „nehéz fémből készült” antikatód típusú röntgenlámpáját. 1896-ban Pongó Kiss Károly Würzburgban sajátkezűleg adta át Röntgennek a „nehéz fémből készült anodevacum-csövet”, aki ezt később a saját kutatásai területén alkalmazta. Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének cuscói fogadásán Peruban, Cuscóban él Carlos Körmendy honfitársunk. Amikor a magyar államfő Peruba látogatott, ő is ott volt a fogadásán. „Minthogy a helyi katonai hatóságok ismernek, hogy az egyedüli cuscói magyar vagyok, közéjük — a sorba — állítottak bennünket a kislányommal együtt, Losonczi úr fogadtatására” — írja Carlos Körmendy. Részletesen beszámol a magyar államfő perui körútjáról. Levelét úgy fejezi be: „Hatvanéves vagyok. Látok-e még valaha életemben egy magyar köztársasági elnököt itt Cuscóban ? ... Őszintén szólva, jobban szeretném átölelni DEBRECENBEN.” Milánói magyar klub Október elején Milánóban Magyar Hetet rendeztek, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Cuscóban kezet fog Carlos Körmendyvel és leányával LEVÉL KOLLER PROFESSZORTÓL amelynek előadásain részt vettek a Milánói Magyar Klub tagjai is. Levelükben beszámoltak Schiff András és Rohmann Imre zongoraestjéről, amely óriási sikert aratott a Scalában. A Milánói Magyar Klub októberi összejövetele — mint írják — nagyon emlékezetes marad, mert egy magyar citeraművész szinte farsangibál-hangulatot teremtett játékával. Kodály Intézet Ausztráliában Október 26-án Sidney-ben megalakult az Ausztrál Kodály Intézet. Az intézet díszelnökségét a Magyar Népköztársaság ausztráliai nagykövete vállalta. Az ünnepélyes megalakuláson megjelentek a helyi oktatási minisztérium képviselői. Magyar Diákszövetség Montrealban Az új tanév fordulatot hozott a Concordia Egyetemen a Magyar Diákszövetség életében. Magyarországról érkezett tanulókkal beszélgettek a mpntreali diákok, s ennek eredményeképpen harminc új taggal bővült a Magyar Diákszövetség. Az új tagok közül tizenöt magyar származású, a többiek más nemzetiségűek. A Diákszövetség most egy kiállításon dolgozik, amely bemutatja a mai Magyarországot. A Szlovákiában megjelenő Űj Szó november 12-i számában nagy cikket találunk a csehszlovák—magyar kulturális kapcsolatokról „Csehszlovákiában jelenleg négy. helyen folyik hungarisztikai kutatás és oktatás egyetemi, illetve főiskolai szinten. Csehországban a prágai Károly Egyetemen és a brmói Puikyné Egyetemen. Szlovákiában a bratislavai Komensky Egyetemen és a nyitrai Pedagógiai Fakultáson. A négy hungarisztikai központ közül három a nyelv- és irodalomtudományi hungarisztikát műveli, míg egy, a bmói elsősorban történeti hungarisztikával foglalkozik; e területen vannak jelentősebb hagyományai, a magyar nyelv- és i rod al omoktatást csupán az elmúlt esztendőben kezdte meg... A hungarisztika kezdeteivel már a húszas évek végén találkozhatunk az egyetemen. A brnói hungarisztika * HÍREK SZOMSZÉDAINK ÉLETÉBŐL „Két hazám van” címmel portréfilmet készített a hetvenötéves Csuka Zoltánról, a kiváló költő- és műfordítóról az újvidéki televízió. • A háromszáz éves Csíkszeredái nyomdászatot ünnepük Romániában november közepén Hargita megye székhelyén. A megemlékezések kiemelkedő eseménye az a kiállítás, amely a Csíkszeredái nyomdaipar fejlődését mutatja be 1676- tól napjainkig. • Magyar költők gyermekverseit adták elő Szabadkán. A költemények szerb nyelven hangzottak el, nagy sikerrel. • Csehszlovákiában, Ostraván magyar képzőművészeti kiállítás nyílt. A magyar művészek 1909—1926 között készült munkáit mutatták be. azonban csak egy jó évtizeddel később születik meg, voltaképpen Josef Macurea professzor, a neves cseh történész jóvoltából. Macurek 1935-ben válik a bölcsészkar rendkívüli tanárává, de még ezt megelőzően, 1934-ben ír egy tankönyvet A magyarok és a magyar állam története címmel, amellyel megalapozza a brnói egyetemen a történeti hungarisztikát. A későbbiek folyamán egész sor tudományos és népszerű-tudományos jellegű cikket, tanulmányt szentel a magyar történelemnek. A magyar történelem kutatását és tanítását nélkülözhetetlennek tartotta a szláv és a kelet- és dél-kelet európai A salzburgi szüreti bál táncosai A Montreali Concordia Egyetem Magyar Diákszövetségének összejövetelén. A képen: Horváth Attila, Völgyesi Pál, Fodor Ferenc, Garai György, Lengyel László, Heltai Levente Riez A. Béla levele A közelmúltban beszámoltunk oltxisóinknak Riez A. Béla magyarországi kiállításáról. Hazautazása után a művész ezt írta az MVSZ főtitkárának: „Sok kellemes emlékkel tértünk vissza otthonunkba. Nem tudjuk elfelejteni az önök fogadását, meghívásaikat, a kirándulásokat és a nagyon szép ajándékokat.” nemzetek történetének tanításánál, e földrajzi területek történetét egységes, egymástól elválaszthatatlan folyamatnak tekintve.” „Látod édesanyám, látod édesanyám. A Xantusok világa — Romániában (LEVÉLRÉSZLET) Nemrég került kezembe a Magyar Hírek 1975. november 22-i száma, amelyben A Xántusok világa című cikk megjelent. Mint Xántus leszármazott — Xántus János, az utazó édesapám nagybátyja volt —, jogosít fel arra, hogy írjak Önöknek. Kolozsvárott vagyok a 11. számú líceum érdemes tanára. Tanári működésem mellett eddig 13, tudományt népszerűsítő könyvet írtam, melyek közül néhány Magyarországon is megjelent; legutóbb a Világjáró bakancsok című, a közös román—magyar könyvkiadás keretében. 25 éve szerkesztem a kolozsvári rádió magyar adásának tudományos rovatát, s ugyanilyen minőségben dolgozom a román TV magyar adásának is, ahol 22 éves fiam, Xántus Gábor, mint operatőr működik. Édesapám Xántus János geológus volt, beutazta csaknem egész Európát s vulkanológiai tanulmányokat végzett Izland szigetén. Dr. Szádeczky Lajos geológus-professzornak volt tanársegédje az első világháború előtt, édesanyám pedig a kolozsvári egyetem bölcsészkarának volt tanársegédje, öcsém, Xántus György, Buda ostrománál halt hősi halált, húgom, dr. Xántus Enikő a Német Szövetségi Köztársaságban, Konstanzban az idegklinika főorvosa. Igen érdekes a Xántus család történetében Xántus Keresztes királybírónak az alakja, aki mint csíki királybíró, 1694-ben aratott döntő győzelmet a tatárok ellen, több mint háromezer román és magyar hadifoglyot szabadítva ki. ö maga elesett a csatában. Emlékét a sajnos már romokban levő Xántus-kápolna őrzi és a hosszúászói, Csíkszereda melletti emlékoszlop. Alakjáról, életéről Orbán Balázs Székelyföld-jének Csíkkal foglalkozó kötetében olvashatunk. Egyébként a román—magyar barátság megnyilvánulása jegyében: Obre ja egyetemi tanár mostanában írt könyvének egyik fejezetét Xántus János emlékének szentelte; s most készül egy román és német nyelvű mű, amely egy erdélyi román, egy szász és egy magyar utazó életét tárgyalja. Utóbbinak hőse Xántus János, a nagy utazó, az USA mexikói konzulja. Dr. Xántus János érdemes tanár Kolozsvár Vass Lajos énekel, mert Vass Lajos — hacsak teheti — énekel, s ha nem, akkor valamilyen formában a népdallal, népzenével foglalkozik. Megszoktuk, hiszen a Magyar Televízió méltán nagy sikert aratott „Repülj páva” népdalversenye óta, népdalkincsürik lelkes kutatójaként, ápolójaként tartjuk őt számon. Otthonról hozta a népművészet szeretetét; édesapja, énekelni szerető parasztember lévén, sok dalt és nótát ismert, amelyeket a közös éneklések alkalmával a fiú is könnyen megtanult. Tizenhét esztendős korában már nagy énekkart vezényel. A „Röpülj Páva” népdalverseny nyomán százszámra alakultak az országban az úgynevezett Páva-körök. De nemcsak itthon, hanem a határainkon túl élő magyarok körében is. — A magyar népdalok éneklése a magyarságtudat ápolásának eszköze is lett. Legutóbb Oberpullendorfban és a bécsi Collegium Hungaricumban tartottam előadást a magyar népdalról és természetesen közösen énekeltünk is. Meglepő volt, hogy a több évtizede Ausztriában élő honfitársaink, milyen szép kiejtéssel, mennyi dalt ismernek. Találkoztam a burgenlandiak között olyan fiatalokkal is, akik nem beszélnek már szüleik anyanyelvén, de dalaikat majdhogynem kifogástalanul adják elő — mondta Vass Lajos. — Kitől kapta a meghívást Ausztriába? — Már a „Repülj Páva” népdalverseny idején is sok külföldön élő magyar írt levelet, hogy egyik-másik dallamra tud más szöveget is, vagy változatait ismeri a daloknak. Hívtak, menjek ki, hallgassam meg őket, mert nem szeretnék ha az általuk ismert rész elkallódna ... Az Anyanyelvi Konferencián adta át meghívásukat Mór János, a burgenlandiak képviselője. Kis híján kétszáz ember gyűlt össze egy helyiségben, ahol az oberpullendorfi magyarság népitánc-csoportja nyitotta meg az előadást. Az Ausztriában élő Maurer Rudolf fafaragásait látva meggyőződhettem arról, hogy a népi művészet sosem halhat ki, legfeljebb stílusjegyei változnak, tükrözve a kort, amelyben alkotójuk élt. És természetesen mindig változni fog, ahogyan a népmesék és a népdalok a szájhagyomány során alakultak, formálódtak. — Kikkel találkozott a Collegium Hungaricumban? — A bécsi magyar intézetben már ismerősként fogadtak, hisz nem először jártam ott. Ismét nagy érdeklődést tapasztaltam népzene-kultúránk iránt. Soíkan nem tudták fogalmilag megkülönböztetni a népdalt és a műdalt. Kutatásaim során néha magam is meglepődtem, amikor a népdalnak vélt szöveg szerzője ismertté vált. Az i g az i népdalok szerzője ugyanis sosem ismert, szövege sem állandó, hiszen a szájhagyomány és a generációk azt mindig változtatják. A bécsi magayrok is nagyon szeretnek énekelni! Közülük sdkan már „vegyes" családok, a férj vagy a feleség már osztrák, de azért azok is eljöttek, akiknek nem anyanyelvűk a magyar. Találkoztam egy osztrák bácsival, aki magyarul esküdözött: „én vettem el az utolsó szegedi boszorkányt feleségül ...” L. S. A népdalról és a műdalról tartott előadást Vass Lajos a bécsi Collegium Hungaricumban Tallózás a szomszédos szocialista országok magyar nyelvű sajtójából A nemrégiben Magyarországon járt Koller professzor nagyon kedves köszönőlevelet küldött dr. Szabó Zoltánnak, az MVSZ főtitkárának. Ezt írja: „Különösen köszönöm a Vár-Múzeumban és Esztergomban tett látogatást, az ott látottak büszkévé tettek, és éreztették, mit is jelent magyarnak lenni.” Aranylakodalom Párizsban Párizsban élő honfitársunk, Sárközy Kálmán és neje december 26-án ünnepli házasságuk ötvenedik évfordulóját. Sárközy Kálmán 42 éven át volt vezetőségi tagja a Párizsi Kölcsönösen Segélyző Magyar Egyletnek. Aranylakodalmukhoz ezúton kívánunk sok boldogságot! JÁTSZVA-TANÍTÁS Szüreti bál Salzburgban Salzburgban élő honfitársaink október 15-én nagy sikerű szüreti bált tartottak. A fiatalok magyar népviseletben népitáncokat adtak elő, a hangulat kitűnő volt. Kanadaban megjelent Rékai Kati második Gyermekútikalauz könyve. Torontó után most Ottawát mutatja be az 5—14 év körüli gyerekeknek. Nemcsak a gyerekolvasók figyelmét bilincseli le az írónő könnyed, informatív stílusa, a felnőtteket is magával ragadja. Rékai Kati új könyvének címoldala
