Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-09-25 / 20. szám
A budai „Lottó" áruház a KIPSZER tervei alapján épfiit Jól megfigyelhető az úgynevezett térháló a KIPSZER kiállítási csarnokában, a Budapesti Nemzetközi Vásáron Egy központi fejlesztési program nyomában Ma már tantermeket fog közre ez az acélszerkezet egy veszprémi új lakótelepen. Ezt az épülettípust az Építéstudományi Intézet dolgozta ki Ezt a presszót is könnyűszerkezetes építési móddal építette a Fémmunkás Vállalat LENT: A Fémmunkás Vállalat egyik könnyűszerkezetes gyártó csarnoka, ahol a hasonló üzemcsarnokok részére az acél idomokat készítik MTI felvételek KÖNNYŰSZERKEZET Egyre-másra épülő lakótelepeink, az újabb és újabb ipari létesítmények, gabonatárolók, állattenyésztő telepek, és városaink lépten-nyomon feltúrt útjai tanúsítják, milyen töménytelen feladat hárul manapság építőiparunkra. Munkásai, mérnökei, vezetői naponta vizsgáznak a lakosság előtt, s mi tagadás, sokszor nem éppen kiváló eredménnyel. Mert bár e fontos iparág gyors fejlődése tagadhatatlan, az is igaz, hogy teljesítőképessége — s ebből következően gyorsasága, valamint a munka minősége — egyelőre elmarad az igényektől. Napjaink egyik fontos gazdasági feladata, hogy megteremtsük az építőipari igények és lehetőségek jobb összhangját. Természetesen ez egyik napról a másikra nem következhet be, hiszen ami például az építőipar gépesítését, vagy a munkaszervezés színvonalát illeti, bizony évtizedes lemaradást kell behoznunk. Emellett sok gondot okoz az építőiparban tapasztalható jelentős munkaerőhiány. Ennek ellenére nem kell attól tartanunk, hogy csak a távoli jövő hoz majd megoldást gondjainkra. Hiszen például a tíz házgyár felépítése forradalmasította a hazai lakásépítést — lehetővé téve, hogy eddig idehaza soha nem látott számban és ütemben épüljenek új otthonok. S most a könnyűszerkezetes építésmód egyre gyorsabb elterjedése azzal bíztat, hogy a közeljövőben már azon sem kell bosszankodnunk, hogy a lakótelepeken késve készülnek el az óvodák, iskolák, üzletek. Ettől a nálunk még újnak számító építési technológiától azt is várjuk, hogy az üzemcsarnokok és egyéb ipari, mezőgazdasági és kommunális létesítmények gyorsabban készülnek el. — S ami ugyancsak fontos: nemcsak gyorsabban, hanem kevesebb munkás közreműködésével. De mi is az a könnyűszerkezetes építés? Szerelő jellegű tevékenység, amely a malteros kanál helyett csavarkulcsot ad a munkás kezébe, aki különböző, legtöbbször fém- vagy műanyag-elemekből állítja össze az épületet, — hasonlóan, mint gyermekeink teszik a Márkiin építővel. 1970-ben született kormányhatározat a könnyűszerkezetes építési mód hazai elterjesztésére, arra, hogy tíz éven belül mintegy másfél millió négyzetméterre elegendő könnyűszerkezetes épületelemet kell gyártani. Két út kínálkozott: külföldi licenc vásárlása vagy az építési rendszerek hazai kifejlesztése. A programot irányító tárcaközi bizottság mindkét utat járhatónak tartotta. Állami támogatást és kedvezményes hitelt nyújtott a programban részvevő vállalatoknak, és javaslatára nemrégiben megvásároltunk három licencet, amelyek Nyugat-Európában már jól beváltak, névszerint: a francia Fillod-módszert amelyet iroda-, öltöző-, iskola- és óvodaépítésnél egyaránt alkalmaznak majd, az angol Conder-módszert, amellyel ipari csarnokokat lehet gyorsan és kevés munkaerővel felépíteni, valamint a szintén angol Clasp-licencet, amelyet iskolák és kórházak építésére ítéltek alkalmasnak. Ezek a licencek természetesen nem kerülhetnek rögtön megvásárlásuk után az építőipar eszköztárába. Először hozzá kell igazítani őket a hazai szabványokhoz. Ez a munka, az úgynevezett hasonítás hamarosan befejeződik. Az a számos könnyűszerkezetes épület, amely máris elkészült hazánkban, jobbára hazai mérnökök konstrukciója. Különösen két vállalatunk szerzett e téren máris értékes tapasztalatokat. Egyik a Fémmunkás Vállalat, amely több évtizedes épületlakatos ipari tapasztalatait kitűnően kamatoztathatta az új módszer bevezetésekor. Hagyományos épülettípusok részére már régóta szállítanak olyan elemeket, amelyek a könnyűszerkezetes építkezéshez is felhasználhatók. Budapest szinte minden új középületén — például az Intercontinental és a Hilton Szállón — megtalálhatók alumínium ablakai, ajtói, homlokzati elemei. Ipari csarnokok könnyűszerkezetes építésére nyújtottak be és nyertek meg pályázatot. Kecskeméti gyárukban épületváz gyártó sort szereltek fel, svéd, Német Szövetségi Köztársaság-beli és francia gépekkel. Korábbi riportútjaimon a Hejőcsabai Cementgyárban és a Péti Nitrogénművekben is találkoztam üzemcsarnokaikkal, amelyek gyorsabban készültek el, mintha hagyományos módon épültek volna, és szépek, mutatósak is. A Fémmunkás Vállalat ma már exportál is, mégpedig jelentős tételekben. A Szovjetunióba, a KGST-országok közös beruházásában épülő cellulózkombinátba például 17 üzemcsarnokot szállítanak. — Most azon dolgozunk — mondta dr. Seregi György, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese —, hogy az egyes elemeket minél többféle könnyűszerkezetes épülettípusnál alkalmazni tudjuk. Ugyanis nemcsak üzemcsarnokokat építünk ezzel a módszerrel, hanem például iskolákat, autószervizeket, üzleteket is. A másik jelentős hazai könnyűszerkezetes építési módszert a Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalat (KIPSZER) dolgozta ki. Wild Tibor, a közgazdásági főosztály vezetője elmondta: — Az első könnyűszerkezetes épületet 1969-ben magunknak építettük, és azóta is magunkon próbálunk ki először minden új módszert, újítást. Saját tervezésű gépek gyártják az úgynevezett térhálós építés elemeit, az egy ember által is könnyűszerrel mozgatható, helyére illeszthető acélidomokat, amelyeket ötletes és egyszerűen gyártható kötőelemekkel csavaroznak össze térhálóvá. Raktárhelyiségek, üzemcsarnokok, sportcsarnokok és legnagyobb mennyiségben kiállítási csarnokok épültek ezzel a módszerrel, például a Budapesti Nemzetközi Vásár részére egy ötezer négyzetméteres 70 nap alatt készült el. Már exportálunk is, legnagyobb mennyiségben a Közel-Keletre. A módszer életrevalóságát bizonyítja, hogy a licenc iráni érdeklődött egy svájci cég és nemrégiben egy libanoni vállalkozó jelentkezett, hogy Bejrút újjáépítésénél felhasználná ezt a gyors és olcsó építési módot. A főosztályvezető elmondta továbbá, hogy több új módszerrel kísérleteznek, például egy olyannal, amelynél felülről lefelé haladna az építés, s a térhálók alkalmazásával három napra rövidítenék az egy-egy szint betonozása utáni egyébként 21 napos várakozási időt. E két vállalatnál hallottakat jól összegzik dr. Burger Béla minisztériumi főosztályvezető-helyettes szavai. — A könnyűszerkezetes építési módnak nem csupán az a haszna, hogy általa időt és munkaerőt takarítunk meg. Elterjedése növeli az építőipari szakma technikai kultúráját, mert milliméteres pontosságot, az elemek gondos csomagolását és szállítását követeli meg, s az építőipar szolgálatába állít olyan iparágakat is — műanyagipar, alumíniumipar —, amelyek a hagyományos építési móddal készülő épületekhez csak kisebb tételeket szállítottak. Az eredmények biztatóak, ám szakembereink tudják, a könnyűszerkezetes építési mód csak akkor szolgálhatja hatékonyan a magyar építőipart, ha egyéb területeken is — például alapozás, közművesítés stb. — a növekvő igényeknek megfelelő ütemben lépünk előre. Balázs István Könnyűszerkezetes iskola Zuglóban A magyar gazdaságpolitika Budapest utcáin különösen a nyári turistaforgalom idején rengeteg idegen szót hallani. A pestiek azonban ma már azon sem lepődnek meg, hogy a szemmel láthatóan külföldi fiatalok kifogástalan magyarsággal társalognak barátaikkal: hiszen Magyarországon végzik tanulmányaikat. Mi vonzza hazánkba a tanulnivágyó fiatalokat? Magyarországon a második világháború előtt csupán a nemzeti jövedelem 0,15 százalékát fordították tudományos kutatásra, jelenleg viszont az azóta többszörösére emelkedett nemzeti jövedelemből 3 százalékot költenek erre, vagyis a kutatás részaránya a nemzeti jövedelemből húszszorosa az 193S. évinek. Ráadásul a magyar ipar termelése több mint tízszerese a háború előttinek. Mindez együttesen garantálja a magas fokú egyetemi képzést. A kapcsolatok azáltal is bővülnek, hogy jelenleg kereken 500 magyar szakértő dolgozik külföldön, s a számuk 1980-ig előreláthatólag megduplázódik. Része ezeknek a szerteágazó kapcsolatoknak a külföldi megbízásból végzett tervezőmunka is. Például az UVATERV nevű tervezőintézet nem csupán a budapesti földalatti vasút, az autópályák és az új Erzsébet-híd terveit dolgozta ki, hanem távoli országokban is állnak már hidjai. Egy másik tervező intézet, a KÖZTI pedig a budai vár helyreállítási és a befejeződéshez közeledő budapesti Hilton Szálló tervein kívül elkészítette az oráni műszaki egyetem és a 70 ezer személyes algíri stadion terveit. A kapcsolatok fejlődésével együtt öregbedett hazánk hírneve, ami tovább szélesítheti és mélyítheti külgazdasági kapcsolatainkat. Az 1976. január 1-én indult ötödik ötéves terv mindezt azzal segíti, hogy javítani kívánja a gazdasági tevékenység hatékonyságát, mert csak így fokozható a növekedés dinamizmusa. A KGST tagállamai között gyorsan fejlődő nemzetközi munkamegosztás révén egyebek között a hazai szellemi és anyagi erőforrásokat néhány olyan területre összpontosíthatjuk, ahol leginkább és leggyorsabban várható eredmény. Körültekintő elemzések útján kiválasztunk néhány iparágat, illetve terméket, hogy nagy szériában.
