Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-09-11 / 19. szám
_ *..* m W • i Kilátás a Szigligeti öbölre Szüretelik a híres badacsonyi olaszrizlinget A Badacsony édestestvére a Szent 4 Napjainkban az új fürdővilág hullámai egyre magasabbra csapnak a tó körül. S mégis — vagy talán éppen ezért — az egyes tájegységek annál határozottabban kiemelkednek. A Badacsony vidéke is így emelkedik ki a változatos tájegyüttesből; s erős és különálló egyéniség. Sorsát ősidők óta kérlelhetetlen természeti erők irányították, s ezek alakították ki sajátos szépségét ás. Azit, ihogy a x Balaton történeti táj, talán sehol sem érezzük inkább, mint Badacsonyban. Ám e .történelem távlatait itt nem históriai évszázadok jelzik, s Thomas Mann szavait a múltnak mélységesen mély kútjáról itt maga a természet példázza. Hiszen messze túl az emberi történelem, művészet és hagyomány határkövein, ősrégieknél is régibb idők emlékezetét őrzi maga a föld. A tudományok közül elsőnek a geológia kíséri el az utast „a vulkán lökte, gyúródó föld tornyozta” tájon. Csodálatos bazalthegyek illusztrálják a földtörténet tudományos szövegét. S ahogy a táj részletei kibontakoznak; történeti emlékek sokaságát s emberi munka, művészet és képzelet szépséges emlékeit tárják a szem elé a geológiai őskorszakok tanúhegyein. S mindezt a Balaton örökösen változó színeinek és fényeinek játékában, egybeolvasztva káprázaitot a valósággal, rege-monda, természet és történelem emlékeit a vidék felvillanó mai képeivel. A Badacsony nem választható el tágabb környezetétől. A „szent hegy” köré az ország legérdekesebb táját zárja a tapolcai medence. A híres „szabadtéri színpad” elbűvölő díszletei a síkságból itt is, ott is felszökő, változatos alakú, gyönyörű bazalthegyek. Közöttük afféle királyként, komor méltóságban trónol a Badacsony. És ahogy uralkodó sincsen udvar nélkül, a vulkánkirály sem lehetne a hegyek igazi fejedelme, furcsa, bazaltsipkás kísérete nélkül. A Csopaki Riviéra szolid tájairól, Füred forrásától vagy Tihany berkeiből érkező utas itt ismét a Balatonvidék új arcával barátkozik. Révfülöpnél megtörik a dolomithát egyhangúsága, a hegyek közelebb jönnek a parthoz, s az örsihegy homokkő bérceivel megszűnik az addig összefüggő parti fennsík. S aztán — ahogy Takáts Gyula írja: „Szemközt az égre, karcsún — a Gulács finoman ível — mint kis Fuzsijárna, lila lepleivel." Majd sorra bontakoznak ki a többiek. Hegy esd és Haláp sziklakúpjai, a távoli Csobánc s a Badacsony testvére és hasonmása, a Szent György-hegy. Valóban iszonyatos ősi erők formálta „Csatatáj” ez, szerteszórt, szeszélyes alakú köveivel lehetne regebelí óriások játszótere ás... A Badacsony egyik csodája, hogy minden oldalról remekbe szabott óriás csonkakúpnak látszik: olyan, hajdan cukorsüvegű vulkán törzsének, amelyről — ezt nem egy külfölditől hallottam már — lávakitörés repítette le a süveget. S valóban, aki látja, gondolatban továbbfolytathatja oldalának két megkezdett vonalát, amelyek valamely képzeletbeli cukorsüveg csúcsában futnak össze. Aki Ábrahámhegy felöl nézi, ugyanazt a hatalmas, koporsó alakú hegy óriást látja, mint a szigligeti Kamonkőről, s az avasi templomromtól fényképező turista, vagy az, aki a vízről pillantja meg a kék égre kirajzolódó, s a tájtól mindörökre elválaszthatatlan kontúrjait. A magyarázat egyszerű: csaknem szabályos kör alakú a hegy, de ezt csak a sirályok s a repülőgépbe utasai látják. A Badacsony komor méltósággal nyúlik el széles talapzatán két szépséges öböl: a tomaji s a szögligeti között. Ahogy Képes Géza írja: „Ledobbant, mint fáradt mammut — mozdulatlan fekszik hason — feje a lábán: elaludt.” De az alvó nyugalmát ma már nem őrzi az évezredes csend. A hegyoldalak mind gyakrabban verik vissza az expresszvonatok kerekeinek csattogását, s a szőlő seregélyseregét egyre több hajókürt bugása riasztja. Az országúton nyári napokon végeláthatatlan menetbe sorakoznak az autók, s az indulást hirdető hajócsengők gyakran csendülnek össze az állomás jelzőharangjának szavával... A turisták e népes kikötőjében ilyenkor ki gondolna rá, 'hogy Badacsony Árpád-kori átkelőhely, s a hajdani a karcsú motorosok, ma alig húsz perc alatt hozzák át a somogyi síkságról a „testes, borszagú hegyek” birodalmába kívánkozókat... Lipták Gábor Badacsony A Badacsony sorompókapuján túl is formálódnak már a vidék új arcának vonásai. Az állomás mellett húzódó jegenyék a park óriás fáival együtt még régi idők hangulatát őrzik, s elragadó fcerthelyiséget varázsolnak a lombsátraik alá húzódó borsátrak elé. Mert a borhét Badacsonyban voltaképpen egész éven át tart, s a különböző hegyközségi szövetkezetek és pincegazdaságok oly gazdag választékkal kínálják itt az utasakat, hogy nen^ egy közülük már fel sem ballag a hegyre, hanem itt a lábánál, Bacchus berkeiben megragadva várja meg az esti hajót. Az állomás másik oldalán már az új Badacsony .terjeszkedik. Gondozott parkban virágágyak, kavicsos utak, ápolt sövénnyel kísérik a vándort Egjry házához, át a téren, amelyet róla neveztek el. Most már a vasút peronjai is elérnek a házig, amelynek nyugalmát két évtizede még a tér elvadult bozótosai s alig járható útjai védelmezték. A nagyra nőtt gesztenyefák csaknem elfedik a furcsa épületet, amely hajdani várak lakótornyainak modern utódaként állt az elvadult kert közepén. Sima falai aránytalanul kis területen emeltek magasra két emeletet. Bejáratánál egyetlen polygonumtő mindent beborító ágasbogas szövevénye s millió levele formált szépséges kapubástyát, s még az épület belsejében is folytatódott a várillúzió. A földszintről meredek és keskeny lépcső vezetett az első emeletre. Egryék lakószobájába, s onnan egv még keskenyebb s még meredekebb a legfelső emeletre, a mester műtermébe. Itt élt s dolgozott a badacsonyi tájak legnagyobb festője. aki látnoki erővel mutatta meg a Balatont. Napjai a toronyszerű épület » a közeli nádasban rejtőző horgászstég között teltek. Innen nézte a vizet, ahogy egybeolvad az éggel, s minden sejtelmessé oldódik a fény füzében. Azt a mindennapi ünnepi jelenést, amelyet csak ő tudott megfesteni. A vízre néző, ahogy Fodor András idézte meg: És ő csak ül, a vízre néz, a tó ringatja ráncos arcát, de átható tekintetét a víz redöi sem takarják; és zöld tükrében látja 6 a háttal elfödött világot, s hallja a föld neszét, amint a nádasok közt átszivárog. Ma az idegenek, mielőtt a hegy bejárására indulnak, megismerkedhetnek annak a mesternek hajdani otthonával, akinek alkotásaiból a világ múzeumainak vándorai csodálják a Badacsony tájait... A ben emi> és b tán háza vulk mag; A prób hegy villa a tő tend déli tát. Vi ságá fedifí emb hogj tői 1 Bad. fel, 8
