Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-07-31 / 16. szám
Montreal 1976, a XXI. Nyári Olimpiai Játékok ünnepélyes megnyitója Petrovics László felvétele ontreal a sikeres világkiállítás után most ismét az érdeklődés középpontjába került. A létesítmények oly sok nehézség után, ha nem is az eredeti tervéknek megfelelően, de időre elkészültek, és a színpompás megnyitó után ma már javában folynak a játékok. Az ókori játékok felújítása után kereken nyolcvan esztendővel, immár a XXI. Nyári Olimpiát rendezik Montrealban. Kanadában azt halljuk, tapasztaljuk, hogy a sport fogalmán eddig elsősorban a profi sportolókat: a jégkorongot, az amerikai futballt, s legfeljebb a kosárlabdát értették. Éppen ezért meglepő az a hamisítatlan olimpiai láz, amely valósággal elkapta a várost. Tízezrek sétálnak az olimpiai létesítmények körül, s amire még soha sem volt példa, a tornászok a kötelező gyakorlatokat is zsúfolásig telt ház, négy részletben egyenként tizenötezer néző előtt mutatták be a Fórumban, a jégkorong montreali otthonában ... Nincs olyan zsúfolt lelátó, ahol ne bontanának ki legalább egy háromszínű magyar zászlót, ahol ne hangzana fel a „hajrá magyarok”, vagy a „jól van, gyerekek”, a „mindent bele, magyarok” biztatás. S a magyar sportolók boldogan, újabb erőt merítve integetnek vissza, jól esik nekik a biztatás. A sajtóközpontot a Place des Arts közelében épült felhőkarcolóban, a Desjardins felső emeletén rendezték be. A jelentkezéseket és hivatalos formaságokat azonban még a földszinten kell elintézni. Amikor a téglavörös kosztümöt viselő hostessek egyike megtudta, hogy magyarok vagyunk, egy pillanatra elnézést kért, és — társnője már magyarul folytatta a beszélgetést. „Kérem a jelentkezés visszaigazolásáról szóló levelet” — szólt tökéletes kiejtéssel. Pedig, mint utóbb kiderült, Málnay Erzsiké már itt, Kanadában született, de szüleivel magyarul beszél, magyar iskolába járt, s szeretne hamarosan ellátogatni szülei hazájába, hiszen magyarnak vallja, érzi magát. Amikor édesapja foglalkozása után érdeklődünk, oly kedvesen magyarázta, hogy a papája „masiniszta ...”. Otthon a mai tizenévesek legfeljebb az óvodában, vagy az iskolában tanult dalokból ismerik a hétköznapi beszédben e már ritkán használt kifejezést. Az oimpia szolgálatában, az olimpia sikeres lebonyolítása érdekében, ki tudja hány Málnay Erzsébet dolgozik a csaknem huszonötezer főt számláló óriási rendezőgárdában. Vannak közöttük — a kedves, mosolygós Erzsikéhez hasonló — hostessek éppúgy, mint az egyes sportágak rendezésében fő szerepet betöltő, kiváló szakemberek. A vízilabda, a torna sorsolásakor, és később, a mérkőzéseken például, a magyart akár hivatalos nyelvként is használhatták volna, nem is szólva arról, hogy a magyar válogatott mellett a mexikói, a kanadai és a kubai csapatnak egyaránt magyar edzője van Markovits Kálmán, Lemhényi Dezső, illetve Laky Károly személyében. Mindez nem újdonság. A magyar sport tekintélye és jó híre alapján az edzők, a szakemberek világszerte keresettek, és kiváló munkával hálálják meg a bizalmat. Károly Béla, marosvásárhelyi testnevelőtanár például, az olimpiai baj-M O nökságot nyert Nadia Comaneci mestere, áki a montreali „The Gazette” megállapítása szerint kiérdemelné az „év edzője” elismerést. Az egykori kézilabda játékosból és atlétából lett edző fáradhatatlan tehetségkutató munkával fedezte fel ezt a kedves román kislányt, aki tökéleletes, csodálatos gyakorlataival meghódította Montreali S Károly Béla csak egy a sók közül... Folytathatnánk a sort a versenyzők által csak Mr. Alex-ként emlegetett edzővel, aki minden hivatalos okmányában a Ferenczy Sándor nevet viseli. Az egykori szolnoki sportember nagy hozzáértéssel, céltudatos munkával Mexikó után immár második alkalommal irányítja az olimpián az Egyesült Államok női atléta csapatát. A kívülről csak félig kész képet mutató, de belülről igazán pazar olimpiai stadion küzdőterén rendezett ünnepélyes felvonulás során nemcsak a magyar zászló alatt vonultak fel magyar sportolók, sportvezetők. Más országok csapataiban is sokan voltak. A lelátón helyetfoglaló és a televízió képernyői előtt figyelő magyarok szíve azonban mégiscsak akkor dobbant meg igazán, amikor az ötödik olimpiáján szereplő dr. Kamuti Jenő a magasra emelt zászlóval belépett a stadionba, s utána jöttek a csinos lányok, fiatalasszonyok meggypiros kosztümben, majd a fiúk sötétkékben. Jókedvük, vidám arcuk bizakodást, önbizalmat tükrözött. Jogosan, hiszen jól tudjuk, az előkészületek idejében mindent megtettek a sikeres szereplés érdekében. E sorok írása közben még csak az első napok versenyei fejeződtek be Az olimpiai faluban Papp László edzést tart Pákozdi Lászlóval, Badari Tiborral és Jakab Józseffel MTI Külföldi Képszolgálat — Petrovics László felvétele Montrealban. S mire ezek a sorok az olvasókhoz jutnak, addigra már véget is ér az olimpia. így a teljesség igénye nélkül az első magyar érem megszerzésének, a súlyemelő Kőszegi György második helyezésének történetét elevenítjük fel. Július 18. vasárnap, a XXI. Nyári Olimpiai Játékok első versenynapja. A St. Michel arénában gyülekeztek az 52 kilós lepkesúlyú emelők. Minden idők legrangosabb mezőnyében a két olimpiai bajnok, a lengyel Smalcerz és az iráni Nassiri, valamint a világcsúcstartó szovjet Voronyin mellett két magyar is meghajolt a bemutatáskor a tomboló — és elsősorban Nassirit éltető — szurkolók előtt. Két óra alatt lezajlott a viadal, s a két olimpiai bajnok álmai nem váltak valóra. Smalcerz, a müncheni győztes kiesett, Nassiri pedig, aki korábban sok borsot tört Földi Imre orra alá, csak a bronzéremig jutott el. Nassirit a szovjet Voronyinon kívül Kőszegi, az a magyar súlyemelő előzte meg, akiről 1974 elején még vajmi keveset tudott a világ. Kőszegi esélyes volt a montreali dobogóra. De mennyi izgalomban volt részünk míg átvehette az ezüstöt: szakítás után azt reméltük, talán az arany is az övé lesz, azután izgultunk, legalább az ezüst megmaradjon. Kőszegi 237,5 kilós új országos csúcsai élete legjobb formáját mutatta, de a mindössze 142 centi magas Voronyin ezen az estén legyőzhetetlen volt. — Nagyon örülök az ezüstnek is — mondotta boldogan a verseny után Kőszegi György. — Jutott már nekem az előző években világbajnoki aranyból, európa-bajnoki ezüstből, de nem kétséges, ez az olimpiai ezüst a gyűjtemény legszebb darabja. Az első magyar montreali érmes ma 27 esztendős, kora felől a négy év múlva sorrakerülő, moszkvai olimpián is dobogóra kerülhet. — A következő olimpián is ott akarok lenni, s addig is, ott is hasonló sikert szeretnék elérni — mondta. — Azt hiszem klubtársam, az ugyancsak a Leninvárosi MTK-ban sportoló Hornyák Ferenc lesz majd a nagy ellenfelem, aki június elején Lengyelországban ifjúsági világbajnokságot nyert, s a világcsúcsot is ő tartja. E A L Bár Kőszegit követően a korábbi „magyaros súlycsoport”, a légsúly ezúttal nem szolgált éremmel, hadd szóljak még a súlyemelőkről, pontosabban a 38 éves Földi Imréről, a'ki immár ötödik olimpiáján szerepelt. Földi Montrealban 5. lett s ezzel egyedülálló világcsúcsot állított fel súlyemelésben. Nemcsak azzal, hogy öt olimpián vett részt, hanem azzal is, hogy valamennyin szerzett pontot — Rómától Montrealig húszat —, s az első és az utolsó olimpia kivételével érmet is nyert. Méltán mondogatta mindenki a St. Michel arénában, amikor lelkesen ünnepelték Földi Imrét: egyik legnagyobb, példamutató egyénisége a súlyemelő sportnak! A teljes olimpiai beszámolóval következő számunkban jelentkezünk. Kőszegi György Vad Dezső Földi Imre Nyári olimpiai helyezéseink 1896—1972 I.II. III. IV. V. VI. Pontszám Athén 18% 2 1 2 1— _ 30 Párizs 1900 1 2 3 3 3— 44 St. Louis 1904 2 1 1 1— — 26 London 1908 3 4 1 5 1 2 64 Stockholm 1912 3 2 3 3 1 2 56 Párizs 1924 2 3 4 2 5 4 65 Amszterdam 1928 4 5— 3 3 3 71 Los Angeles 1932 6 4 5 3 5 2 103 Berlin 1936 10 1 5 7 6 4 132 London 1948 10 5 12 10 8 2 191 Helsinki 1952 16 10 16 6 6 7 263 Melbourne 1956 9 10 7 10 10 6 197 Róma I960 6 8 7 9 6 4 153 Tokió 1964 10 7 5 7 14 6 180 Mexikóváros 1968 10 10 12 4€ 2 194 München 1972 6 13 16 9 9 10 226 ÖSSZESEN: 100 86«9 83 83 54 1995 Művészeti versenyek I.11. III. IV. V. VI. Pontszám Párizs 1924 _1 — _ _ — 5 Amszterdam 1928 1 7 Los Angeles1932 —1 — — — — 5 London 1948 —— 1 — — — 4 összesen: 1 2 1 — — —21 A LÓSPORT VILÁGÁBÓL A Jugoszláv Derbyben nagy sikert arattak a magyar lovasok. Az első négy helyezett nyergében magyar lovas HU. A nyerő Sonny Boyt (Casanova-Sibilla II.) Boros József lovagolta, aki három futamban is győztesként haladt át a célon. » * » » Visszavágtak az osztrákok a Bécsben megrendezett Ausztria—Magyarország ügető mérkőzésen. Zeusz (Talent-Scout-Papagena) magyar rekordot javított ugyan 1.19.2-es idejével, az osztrák Dolla Million Baby mégis megelőzte. * * * * Csoportelsőséget szereztek a magyar lovasok a Hortobágyi nemzetközi lovasnapokon és a lovasversenyeken kívül fogathajtás, fogat karusszel és sok más látványos lovasbemutatóval szórakoztatták a közönséget. Sz. L. 15 \
