Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-07-03 / 14. szám
Az Országgyűlés nyári ülésszaka Napirenden az elmúlt évi költségvetés A Szajnától a Dunáig Az Országgyűlés június 24-én és 25-én tartotta nyári ülésszakát, melyen Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az 1975. évi költségvetés végrehajtásáról, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pedig az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot. Karakas László munkaügyi miniszter beszámolt a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkás-képzésről szóló törvény végrehajtásáról. Az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatokat — a megszavazott módosításokkal — elfogadta, a beszámolót pedig tudomásul vette. Az alábbiakban néhány részletet közlünk Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéjából. Beszédében a pénzügyminiszter három olyan folyamatot emelt ki, amelyek a következő időszak gazdálkodására és a pénzügyi egyensúly alakulására is érzékenyen hatnak: — Hazánk gazdaságának fejlődése és gazdálkodó szerveinek tevékenysége az Országgyűlés által a tervben és a költségvetésben meghatározott fő irányokat követte. A nemzeti jövedelem a várt ütemben nőtt. Minthogy az előirányzottnál többet költöttünk felhalmozásra és fogyasztásra is, a gazdasági egyensúly kívánt javulása csak részben valósulhatott meg. — A külkereskedelmi árak és cserearányok változása továbbra is kedvezőtlenül hatott gazdaságunkra. 1975-re ezt a folyamatot már áttekintettük, terveinkben figyelembe vettük, és több intézkedést tettünk a kedvezőtlen hatások fokozatos ellensúlyozására. — A múlt év a népgazdaság IV. ötéves tervének utolsó és egyúttal az V. ötéves tervnek előkészítő éve volt. A XI. pártkongresszus messzebbre mutató állásfoglalásai munkánknak nagy lendületet adtak. Faluvégi Lajos a továbbiakban hangsúlyozta: — A nemzeti jövedelemnek az előző évit 5 százalékkal meghaladó növekedése nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó, megfelel annak az ütemnek, amelyet a KGST-országok többsége elért. A termelékenység javulását elsősorban a munka jobb technikai felszereltségének köszönhetjük. De ha munkánkat okosabban szerveznénk — mondotta a miniszter — ugyanannyi erőforrással többet és értékesebbet termelhetnénk, s több elosztható vállalati és költségvetési jövedelmünk lehetne. — Az életszínvonal 1975-ben tovább emelkedett, az életkörülmények javultak. A lakosságnak egy főre jutó reáljövedelme — amely magában foglalja a béreket, a bérjellegű jövedelmeket, a pénzbeli juttatásokat és az árak változásának hatását is — a tervben előirányzott 3,5 százalékkal ellentétben 4 százalékkal nőtt. A munkások és az alkalmazottak reálbérének 2,5 százalékos növelését terveztük, de az végül is több mint 4 százalékkal lett nagyobb. A mezőgazdaságból származó jövedelmek valamelyest növekedtek, holott a termelés elmaradt a várakozástól. Megállapíthatjuk, hogy összességükben a lakosság jövedelmei valamivel nagyobbak lettek, mint amekkorát gazdasági helyzetünk megengedett volna. — A jövedelmek növekedésének kialakult arányait és lehetőségeinket az idei bér- és árpolitikai elgondolásaink összeállításakor gondosan figyelembe vettük. A népgazdasági terv decemberi tárgyalásán már bejelentettük: az a szándékunk, hogy a húsnak és a húskészítményeknek a fogyasztói árát július elején fölemeljük. Ezzel egyidejűleg jövedelemkiegészítő intézkedésekre kerül sor a bérek, a nyugdíjak, a gyermekgondozási segély, a családi pótlék és a szociális ösztöndíjak területén. A hús és a húskészítmények fogyasztói árának fölemelése és a jövedelemkiegészítő intézkedések összhangban vannak a termelés fejlesztésére és az életszínvonal alakítására vonatkozó gazdaságpolitikai elveinkkel. A népgazdasági terv 1976-ra 3 százalékos reáljövedelem- és 1,5 százalékos reálbérnövelést irányoz elő. Ez megalapozott törekvés, és megvalósulásáról gondoskodunk — mondotta a miniszter. — A lakosság reáljövedelmének jókora része társadalmi juttatásokból adódik. Ezek, különösen a pénzbeliek, terveinknek megfelelően gyorsabban nőttek, mint a munkából származó bérek. 1975-ben 85 milliárd forint értékű ellátást nyújtottunk pénzben és természetben. E juttatások 90 százalékát a költségvetési intézmények nyújtják állampolgárainknak. 1975 júliusában emeltük a már régebben megállapított alacsony nyugdíjakat. Több mint egymillió idős ember jövedelme gyarapodott a szokásos évi nyugdíjkiegészítésen kívül, s ezzel javítottuk megélhetésüket. Az egészségügyi intézmények ellátására — mutatott rá a miniszter — 240 millió forinttal fordítottunk többet az előirányzottnál, elsősorban a kórházak és szociális otthonok felszerelésére és karbantartására. Oktatási és kulturális célokra pedig 380 millióval folyósítottunk többet, mindenekelőtt az általános iskolák taneszközeire, a közművelődési intézmények felszerelésére és sportcélokra. Az expozé kiemelte az elmúlt évi beruházása munka több kedvező vonását: — Egységesebb volt a gépberuházásokkal kapcsolatos tervek készítése és jobb volt a gépberuházások aránya. A beruházásokat gyorsabban helyezték üzembe, a befejezetlen beruházások állománya pedig lassabban nőtt. Különösen figyelemre méltó, hogy teljesítették az állami nagyberuházások előirányzatait. — A belföldön felhasználható nemzeti jövedelemre változatlanul erősen hatott a külgazdasági kapcsolatok alakulása, főleg az árak változása, — mondotta beszédében Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. — A világpiacon folytatódott az áremelkedés, bár az üteme valamelyest mérséklődött. Az általunk exportált termékek árai is emelkedtek, de kisebb mértékben, mint a behozatalunké. — A tartós nemzetközi piaci ármozgások nem hagyhatták változatlanul a KGST-országok egymás közti forgalmában érvényesülő árakat sem. Mindemellett a szocialista országok forgalmában érvényesülő árak színvonala sokkal kedvezőbb számunkra, mint a tőkés piacon érvényesülő áraké. Gazdaságunk termelés és értékesítési szerkezetének — hangsúlyozta a pénzügymi-Lázár György magyar miniszterelnök párizsi utazása alig néhány nappal követte Francois Mitterand-nak, a Francia Szocialista Párt elnökének magyarországi látogatását. Mindez a magyar—francia kapcsolatok megélénkülését mutatja. Ilyenkor el szoktuk mondani, hogy a magyar—francia kapcsolatok az Arpádok-koráig nyúlnak vissza, magyar királylányok ültek a francia trónon, Árpádházi királyaink pedig gyakran kerestek feleséget a Szajna partján. Az Anjou-dinasztia közismerten francia származású volt. Ugyancsak a régmúlt hagyománya hazánkban a francia kultúra rendkívüli megbecsülése. Budapest jó és őszinte együttműködésre törekszik Párizzsal. De Gaulle tábornok, aki történelmi alakja volt az elmúlt évtizedeknek, úttörő szerepet vállalt az új európai együttműködés gondolatának érvényesítésében, és merész államférfiúi döntéseivel a biztonsági rendszer kialakítását előmozdította. Jacques Chirac francia miniszterelnökkel folytatott háromnapos tanácskozás során Lázár György Giscard d’Estaing francia államfővel is találkozott. A megbeszélést követően a két ország kapcsolatairól szólva Lázár György elmondotta: Egyetértettünk abban, hogy a kapcsolatok továbbépítésre szorulnak, és ehhez jó alapokkal rendelkezünk. Különösen a gazdasági együttműködés kívánja meg a kölcsönös fejlesztést. Meggyőződésem: a szívélyes és építő jellegű tárgyalási légkör a biztosítéka, hogy ennek eleget is teszünk. Emellett természetesen szót váltottunk a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, és mindenekelőtt abban fejeztük ki egyetértésünket, hogy a helsinki záróokmány szellemében tovább kell folytatni az enyhülési politikát. Ehhez is közös és összehangolt lépésekre van szükség. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény többi között megállapítja : A két kormányfő egyetértett abban, hogy Lázár György látogatása a kapcsolatoknak új lendületet ad és távlatokat nyit a meglevő lehetőségek jobb kihasználására. Hangsúlyozták, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak a két orúj formáinak fejlesztése nyomán kialakuló távlatokkal is, különösen a magyar és a francia vállalatok harmadik piacokon megvalósuló közös tevékenységével. A két fél a magyar—francia kulturális és tudományos kapcsolatokról is eszmecserét folytatott. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy ösztönözzék a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyarországi oktatását. Ajánlották a kölcsönös információ javítását, különösen a kiadói és audiovizuális termékek tekintetében, hogy a magyar kultúrát Franciaországban és a francia kultúrát Magyarországon szélesebb körben, egyszersmind kiegyensúlyozottabb módon ismertessék. A tárgyaló partnerek különös figyelmet fordítottak az európai helyzet alakulására. Ezzel kapcsolatban megerősítették elkötelezettségüket a nemzetközi enyhülés politikája mellett. Mindkét fél kifejezte arra irányuló határozott szándékát, hogy biztosítsa az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya valamennyi rendelkezésének teljes megvalósítását, mind az államok közötti kölcsönös kapcsolatokat vezérlő elvek tiszteletben tartása terén, mind pedig a gazdaságra, a tudományra, a technikára, a környezetvédelemre, az emberi kapcsolatokra, a tájékoztatásra, a kultúrára, és a nevelésre vonatkozó kérdésekben, az értekezleten részt vett más államok viszonylatában, továbbá saját kölcsönös kapcsolataikban. A felek kifejezték készségüket sírra, hogy a záróokmány alkalmazásának elősegítése érdekében olyan konkrét intézkedéseket tanulmányozzanak, amelyeket kétoldalú kapcsolataik keretében foganatosíthatnak és ily módon is fejleszthetik a két állam gyümölcsöző együttműködését. Mindkét kormányfő megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás alkalmával folytatott gyümölcsöző megbeszélések elősegítették a két ország hagyományos barátságának szorosabbra fűzését, és megerősítették a magyar—francia kapcsolatok továbbfejlesztésére irányuló közös szándékukat. P. T. szág vezetői között különböző szinteken létrejött politikai párbeszéd folytatásának. Ennek jelentős eseménye lesz Valéry Giscard d’Estaingnek, a Francia Köztársaság elnökének magyarországi látogatása, amelyre várhatóan 1977 őszén kerül sor. A kormányfők ismét megerősítették: különös jelentőséget tulajdonítanak a két ország közötti kereskedelmi árucsere és gazdasági együttműködés fejlesztésének és kifejezésre juttatták szándékukat, hogy ezeknek újabb lendületet adjanak. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy az ipari együttműködés az 1974-ben aláírt hosszúlejáratú gazdasági, ipari és műszaki-együttműködési megállapodásnak megfelelően fejlődik. A felek foglalkoztak az együttműködés Lázár György, a Minisztertanács elnöke (balról) és tárgyalópartnere Jacques Chirac francia miniszterelnök Az ülésteremben Faluvégi Lajos niszter — rugalmasan kell alkalmazkodnia a nemzetközi kereskedelemben megváltozott értékítélethez és a nagyobb verseny 6zabta korszerűségi és minőségi követelményekhez. Befejezésül Faluvégi Lajos hangsúlyozta: — Nehézségeink és gondjaink ellenére gazdálkodásunkban kedvező irányú változások vannak kibontakozóban. Az idei év első felének tapasztalatai alapján bízunk benne, MTI — Szebellédy Géza felvételei A képviselők egy csoportja hogy a kedvező folyamatok erősödnek. Az 1975. és az 1976. évi gazdasági folyamatoknak az elemzése megerősítette az V. ötéves terv céljait, megmutatta, hogy a terv és a hozzájuk tartozó követelmények teljesíthetők. * (Az Országgyűlés második és harmadik napirendi pontjáról és a következő számunkban adunk hírt.) ?
