Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-06-19 / 13. szám
» NAGY EMBEREK - KIS TÖRTÉNETEK Ladányi Ferenc Szerencsés-szerencsétlen ember volt. Szerencsés, mert nemcsak a közönség szerette, hanem pályatársai is. Még azok a pályatársai is, akik elől eljátszott egy-egy szerepet: igen ritka jelenség ez a művészvilágban. És szerencsétlen volt, mert sikerekben gazdag pályája csúcspontján, állami kitüntetésekkel a tarsolyában is megmaradt drukkoló-szurkoló művésznek, aki a századik előadás után sem tudta elhinni, hogy igazán sikere van. Csak a színpadon volt nyugodt: sem előadás előtt, sem előadás után soha. HELYZETGYAKORLAT A nagyközönség Ladányi Ferencnek inkább drámai erejét és vonzó lírai színeit őrzi emlékezetében, de már kevésbé fiiinam humorát, amellyel e kitűnő művész pályafutása során ritkábban volt alkalma találkozni. A Kertész kutyája Lorenzójéban, a Szentivánéji álom Zubolyában vagy a Liliomfi szerepében „igazolta” Ladányi azokat, akik fájlalták, hogy ritkán kap lehetőséget nemes humora csillogtatására. Pedig Ladányi már a színművészeti főiskolán is feltűnt finom humorérzékével. Volt a színművészeti főiskolának akkoriban egy tanára, aki nem tartozott a legnépszerűbb nevelők közé. Ennek a népszerűtlenségnek több oka is volt, de első helyen szerepelt ezek között az, hogy a tanár úr a leglehetetlenebb helyzetgyakorlatokkal gyötörte tanítványait. Bizony, ezek a helyzetgyakorlatok nem egy alkalommal a növendékek emberi méltóságát is veszélyeztették, érthető, hogy a növendékek viszolyogtak ezektől az óráktól. A legváratlanabb pillanatban megszólalt a tanár úr, s közölte, hogy tájfun közeledik. Máskor árvizet jelzett hirtelen, vagy hatalmas tűzvészt, becsapódó .gránátot és egyéb szörnyűséges helyzeteket. Ilyenkor aztán néhány növendéknek, akit hirtelen kijelölt, el kellett játszania a kényes, borzongató helyzetet. Az osztály tehetetlen volt, és ezt az érzésüket fokozta, hogy a tanár észrevehetően élvezte tanítványai bosszankodását. Egyik előadásán váratlanul így szólt: — Három »berber oroszlán és két bengáli tigris tört ránk! — és rámutatott három növendékre. Az egyik Ladányi Ferenc volt. Két növendék azonnal reagált a rendkívüli helyzetre. Arcuk eltorzult a rémülettől, lábuk remegni kezdett, majd kissé ocsúdva, harrikádot kezdtek építeni. A tanár úr érdeklődéssel figyelte őket, amikor hirtelen észrevette, hogy Ladányi Ferenc nem csinál semmit. — Hát te? — fordult oda Ladányihoz. — Miért nem csinálod a gyakorlatot? Ladányi Ferenc a legnagyobb tisztelet hangján válaszolt. — Azt csinálom, tanár úr. — Majd látva a tanár értetlen tekintetét, hozzátette. — Megdermedtem a rémülettől, tanár úr kérem! Bródy Imre Szerkesztői üzenetek JOGI TANÁCSOK Új rovatot nyitunk. A hozzánk érkezett levelekre szerkesztői üzenetekben válaszolunk Olvasóinknak. Reméljük, hogy a levelekre küldött válaszaink nemcsak a címzetteknek szólnak majd, hanem minden kedves Olvasót érdeklő közös ügyekről „beszélgethetünk”. özv. S. P.-né, USA Mi is szívesen emlékezünk az elmúlt idők nagy színészeire, íróira, költőire. Ha csak tehetjük, születésük vagy haláluk évfordulóján megemlékezünk róluk. így sor kerül majd minden bizonnyal Gyóni Gézára is, hiszen 1977-ben lesz halálának 60. évfordulója. Dr. Kemény Ferenc, Norvégia Köszönjük értesítését, miszerint német nyelven megjelent a könyve: Das Sprecheniemen der Völker. Szívesen olvasnánk a könyvről megjelent ismertetőkből is. A. F., Kanada Érdeklődéssel olvastuk az „Esze Tamás unokái között” című cikkünkhöz fűzött visszaemlékezését. Mint írja, körülbelül 72 évvel ezelőtt járt Tairpán elemi iskolába. Örömmel olvasnánk egyéb visszaemlékezéseit is. Bizonyára sok érdekes történetet tudna írná az akkori időkről. Dr. Sz. P., USA Riportereink még csak véletlenül sem akarták megsérteni a „hírős város”, azaz Kecskemét „szépnemének” az érzékenységét. Valóban igaza van: a dal szerint Kecskemét a „hírős város” („aki legény, onnan hozzon menyecskét”), ám Szeged is „híres város” (érdemes ellátogatni oda minél gyakrabban), s mivel arrafelé öző nyelvjárásban beszélnek, a cikkíró nyilván ezért terjesztette ki Szegedre is ezt a megtisztelő jelzőt. D. Z. K., USA Anyanyelvűnk ápolása, fenntartása mindnyájunk közös ügye. Aggódó soraira válaszul szeretnénk minél több szép 'magyarsággal megírt cikket, riportot és szépirodalmi művet közölni a lap hasábjain. Az életkorból adódó megértési nehézségekről úgy vélekedünk, hogy inkább az óhazától való távolkerülés természetes következménye az, ha egy-egy új szó, vagy szókapcsolat kissé meghökkentőnek hat. Hiszen a nyelv naponta fejlődik, gazdagodik. Aki azonban rendszeresen olvassa a hazai újságokat, elbeszéléseket, regényeket, az könnyen nyomon követheti ezeket a változásokat. L. L. K„ USA A fenti sorok önnek is szólnak. Az idegen szavak elburjánzása el'len mi is állandóan hadakozunk, de hát valamikor az iskola szó is idegen szónak számított (scola) és még sorolhatnánk a szóátvételeket (rádió, televízió, taxi, s így a kombájn is). a hazalátogatóknak A beutazni szándékozó mindenekelőtt győződjön meg arról, hogy útlevele érvényes-e. A magyar útlevél érvényességének meghosszabbítását, valamint a beutazási (átutazási) vízumot az illetékes magyar külképviselettől (nagykövetségtől, f ókonzulátus tói) kérjék. Az állandóan külföldön lakó magyar állampolgárok konzuli útlevelükre 48 órán belül illetékmentesen kaphatnak vízumot. Ha az útlevél tulajdonosának adatai megváltoztak, kellő időben kérelmezzék a magyar külképviseletnél az útlevél kicserélését, illetve az adatok módosítását. Gyakran előfordul, hogy a beutazó nemcsak Magyarországra kíván hazautazni, hanem más államokba is ellátogat. Ilyen esetben győződjön meg róla, hogy az adott államra kiterjesztették-e a konzuli útlevél területi érvényességét. A kizárólag szocialista országokra érvényes konzuli útlevéllel például nem lehet az olasz tengerpartra látogatni. Ilyenkor leérje az útlevél területi érvényességének a kiterjesztését a magyar külképviseletnél — az utazás tervezett időpontjánál legalább 60 nappal korábban. A kialakult nemzetközi '.gyakorlatnak megfelelően ótutazási vízumért csak akikor lehet folyamodni bármely külképviselethez, ha az utazás végső céljául megjelölt állam külképviselete a beutazási vízumot (oélvízumot) már kiadta. Ha valaki véletlenül elvesztené az útlevelét, haladéktalanul jelentse be a helyi rendőrhatóságnál, majd a magyar nagykövetség konzuli osztályán (főkonzulátuson). Űj útiokmányt magyar állampolgár részére a magyar külképviselet állíthat ki. A magyar konzuli útlevéllel a beutazási engedély megadását követően legfeljebb 30 nap tölthető Magyarországon, de a tartózkodást a Belügyminisztérium Űtlevélo67.tálya és a megyei rendőrfőkapitányságok meghosszabbíthatják. Sem a magyar úticfcmányba, sem a külföldi útiokmányiba bevezethető (beutazási engedély (vízum) nem jogosít végleges magyarországi letelepedésre. A letelepedés az erre vonatkozó eljárás szerint külön kérelmezhető a magyar külképviseletnél. Külföldi fizetőeszközök (készpénz, csekk) korlátlanul behozhatok Magyarországra, de azok 'beváltása csakis a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Takarékpénztár kijelölt fiókjainál, illetőleg az átváltásra kijelölt más magyar intézményeknél (pl. magyar utazási irodáknál) történhet. Forintból legfeljebb négyszáz forintot hozhatnak »be az országba honfitársaink. 500 forintos címletű bankjegyet együtt utazók sem hozhatnak be. TALLÓZÁS A SZOMSZÉDOS SZOCIALISTA ORSZÁGOK MAGYAR NYELVŰ SAJTÓJÁBÓL A Jugoszláviában megjelenő Magyar Szó május 8-i számában Szeli István méltatja Berzsenyi Dániel költészetét, a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. „Berzsenyit nem tudta magáévá váltani egyetlen irodalomtörténeti iskola, egyetlen ízlés- és stílusirány, egyetlen kritikai értékrendszer sem. Kazinczyék finnyás klasszicizmusa nem fogadta be eredetiségét, önálló leleményeit, nyelvi törzsokösségét, „temérdekségét", s egész költői világát idegennek érezte és összeférhetetlennek tartotta (majdnem a barbár jelzőt aggatva rá) azzal a kis vértelen literátori programmal, amely a „csín”, a „mesterség” és a „fentebb stíl” eszményére esküdött. (...) A Nyugat nemzedékei azonban (noha csak a modernséget, e mindenkor oly viszonylagos költői minőséget értékelték benne) arra a vonására irányítják a figyelmet, ami valóban a legsajátosabb a költészetében: a merev klaszszikus forma és az egyéniség roppant küzdelmét látják meg soraiban, amiből végül is nem az iskola vagy az esztétika, hanem maga a magyar költészet kerül ki győztesen. Mert nélküle valóban aligha érhetett volna be Vörösmarty pompás nyelve, s aligha lett volna oly gazdag a reformkor lírája.” A Román Írószövetség lapjában, az Utunkban Fehérvári László részletesen beszámol a Romániában élő Kónya Dénes Lajos operaénekes amerikai turnéjáról. „. volt Kónya mostani kőrútjának néhány, jelentőségében kiemelkedő mozzanata is. Egyik, és talán a legszámottevőbb, hogy az amerikai közönség nem a különlegesnek, az egzotikumnak kijáró érdeklődéssel fogadta a Breton által megzenésített Eminescu-, Goga-, Cosbuc-, Petőfi- és Ady-verseket, hanem — éppen az ezt megelőző hangversenyek és az időközben megjelent hanglemezek révén — igényelte, várta azokat. Kónya nem csupán Breton dalait vitte magával az óceán túlsó partjára, hanem a román és a magyar versirodalom nagyjainak néhány örök értékű alkotásával is megismertette hallgatóit. Tehette ezt annál könnyebben, mivel az erre az alkalomra kiadott műsorfüzetben a versek eredeti szövege mellett ott voltak azok angol nyelvű fordításai is.” Magyar est Linzben Az ausztriai Linzben az működik. A klub elnökének esti továbbképző iskola felkérésére négy magyar fia(Volkshochschule) kereté- talember klubestet szerveben 1955 óta UNESCO-klub zett, amelyen a vendégek először megtekintették a Budapest belvárosa című, németül beszélő filmet, majd nagy sikerű vacsora következett, ahol a vidám hangulatról — igaz, csak hanglemezről — cigányzene gondoskodott. A magyar est sikerén felbuzdulva a klubtagok úgy tervezik, hogy legközelebb Magyarországra szerveznek tanulmányutat, amihez a linzi Magyar Kultúr- és Sportegyesület is minden segítséget megad. 1905 Budapest 62. 292. postafiók Eugenio Hallgass kiállítása Milánóban Milánóban kiállítást rendeztek Eugenio Hállgassnak, a magyar származású világhírű szobrász- és festőművésznek a műveiből. A művész a Budapesti Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Firenzében és Rómában tanult s dolgozott, majd a negyvenes évek közepén Argentínába ment. 1965-ben tért vissza Rómába. Ma is ott él és alkot. Néhány éve lapunk bővebben ismertette munkásságát. A milánói kiállítás anyagából egy domborművet és egy grafikát mutatunk be. NÉZZEN ÖN IS AZ Mindenki megtalálja benne, amit szeret! Űj forma, új tartalom: irodalom — közművelődés — színház — zene — film — színes, képes riportok — folytatásos regények — népszerű tudományos ismeretterjesztés — rejtvények — humor KULTÜRA Külkereskedelmi Vállalat H—1389 Budapest, Pf. 149. Kívánságára készséggel küldünk mintapéldányt! Előfizetési ára: 1 évre US $ 16,— 2 évre US $ 28,— 3 évre US $ 40,— A folyóiratot előfizetheti külföldi partnereinknél, vagy közvetlenül vállalatunknál. Címünk: *
