Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1976-04-24 / 9. szám

/itÁorv - QttAoro ÖZVEGYEK özvegységre jutni bánat: az emberhez a magány szegődik. Ám mi a társadalmi hatása a megözvegyülésnek? Eddig nem igen vizsgálták. A statisztikát, a demográ­fiát, a szociológiát stb. a házasság megszű­nésének „mesterséges módja” — a válás — érdekli elsősorban. Holott a halál meg­csonkította családok jelenléte is érződik a kisebb-nagyobb közösségekben. Az özvegységgel foglalkozik a Statiszti­kai Szemle 1976 2. számában — hét nép­­számlálás adatait összehasonlítva — Sala­mon Lajos tanulmánya. Magyarországon egy fél évszázad alatt — a második világháború éveit nem szá­molva — az ezer házasra jutó özvegyek száma 15-ről 11-re csökkent. E mutató egyrészt azért lett kisebb, mert a házas­ságban élők tábora szépen gyarapodott, másrészt, mert a halálozási arány csök­kent. 1973-ban 1920—1921-hez képest 13 ezer lélekkel többen vesztették el házastársu­kat. Ha nemenként nézzük, kitűnik, hogy 1973-ban 1800-zal kevesebb férfi és 14 200- zal több nő maradt magára. Az elmúlt 50 évben — a békeidőkben is — az özvegyek között mindig az asszonyok voltak többség­ben. 1974-ben az özvegy asszonyok ötször annyian voltak, mint az özvegy férfiak. Mi az oka ennek? A nők halandósága minden korcsoport­ban kisebb a férfiakénál, hasonlóképp a házasoké is az egyedül élőkénél. 50 eszten­dő alatt a férjes asszonyok halandósága in­kább csökkent, mint a nős embereké. Köz­tudomású, hogy ha egyik korcsoportból a másikba lépünk, a halálhoz is közelebb ke­rülünk. A férjek átlagosan négy évvel idő­sebbek a feleségüknél, a nők pedig átlag öt évvel túlélik a férfiakat. Ebből követke­zik — ha nem házasodnak meg ismét —: a gyengébb nem kilenc esztendővel tovább van özvegyi sorsban, mint az erősebb. Népszámlálásról népszámlálásra keve­sebb özvegy vállalkozik arra, hogy ismét megnősül, illetve férjhez megy. 1973-ban mindössze 6200-an járultak az anyakönyv­vezető elé, kevesebb nő. mint férfi. Az öz­vegy asszonyok csaknem fele egyenlő sor­sú párt választott. Ezer özvegy közül 5—6- szor annyi férfi kötött házasságot, mint nő. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az asszo­nyok gyakrabban élnek csupán elhalt há­zastársuk emlékének, mint a férfiak, ha­nem azt, hogy jó ideig az élettársi kapcso­latot részesítették előnyben. Mégis: a nők nehezebben szánják rá magukat az új há­zasságra. Ez abból is megtudható, hogy a férfiak többsége feleségük halála utáni két esztendőben megnősül, az asszonyok pedig jobbára hosszabb idő múltán dobják el az özvegyi fátyolt. Míg 1920—1921-ben 100 házasodó férfi és ugyanannyi férjhez menő asszony közül egyaránt 11 volt özvegy, 1973-ban már csu­pán 3—3. Az elváltak aránya a házasság­­kötők sorában viszont egyre nagyobb. A népességben is. A századforduló idején még csupán 8400, 1974-ben pedig 208 ezer el­váltat számoltak. A Statisztikai Szemlében közölt tanul­mány összehasonlítja az egyazon évben özvegyi sorra jutottak és az újraházasodó özvegyek számát. 1920—1921 — egy esz­tendőben — 47 ezer. 1973-ban 60 ezer em­ber maradt özvegyen, az özvegyek háza­­sodása viszont 21 400-ról 6200-ra csökkent. Azért élnek — egyebek között — többen özvegyi sorban, mert 70 százalékkal nőtt a házasságok aránya a huszas évekhez ké­pest. Mostanában egyedülállók lesznek az emberek, annak idején pedig egyedülállók maradtak, mert nem találtak párra: vagyo­ni, vallási, rangbeli különbségek és más okok miatt. Hogy az özvegyek aránya jóval kisebb a házasságot kötőknél, az a halan­dóság visszaszorításának köszönhető. A hosszabb élet egyben egyik oka a kevés új­­raházasodásnak, mert egyre idősebb kor­ban jutnak özvegységre az önberek. A megözvegyülések 30 százalékában a férfi, 70 százalékában a nő marad egyedül. A férfi, ha ismét megnősül, megőrzi a nyugdíját, a nők nagy része azonban 1975- ig elvesztette azt, ha férjhez ment. Mert nem a saját, hanem elhalt férje jogán kap­ta, illetőleg ha a két nyugdíj közül választ­hatott, amellett döntött. Jobbára kevés ide­ig dolgozott, és kicsi volt a keresete, a fér­je nyugdíja volt előnyösebb számára. Ha hozzátesszük, hogy az átlag életkor növe­kedése következtében nyugdíjashoz ment nőül, akkor egy keresetből megélni nem volt könnyű. Ez az oka annak, hogy az élettársi kapcsolatot előnyben részesítették a második házasságnál. Nos, az 1975-ben életbe lépett új rendel­kezés, hogy az asszony új házassága után is megőrizheti az özvegyi nyugdíjat — a többi szociálpolitikai intézkedéssel egye­temben —, valószínűleg növelni fogja az özvegy asszonyok férjhezmenési esélyeit és kedvét is. Egy érdekesség. Az idősebb nők jó része eltartott volt egész életében. Férje halála után, mint özvegyi nyugdíjas azonban inaktív keresővé „lépett elő” a statisztiká­ban. Az életben pedig megtörtént az is, hogy valóban aktivizálódott: állást vállalt. Részben a magány ellen, részben a meg­élhetés kedvéért. Ez nemcsak az egykori eltartottakra jellemző. A saját jogú nyug­díjas özvegyasszony is reaktiváltatja ma­gát. Egyes esetekben — ha például egy kór­házba megy takarítani — a teljes fizetés mellett a nyugdíjat is folyósítják. Néhány nőnek pedig, aki munkába járt még, amikor a férje meghalt, ha nyugál­lományba vonul, kétszeresen is csökken az életszínvonala. Mert amíg dolgozott, fize­tést és özvegyi nyugdíjat is kapott, azontúl azonban csak egy kereset jár neki. Ám egyre többen képesek megélni egy nyugdíj­ból is. Esetleg oly módon, hogy ledolgozzák az engedélyezett órákat vagy bérbe adják a lakásukat. A megözvegyülés^ a lakáshelyzetet is érinti. Többen kisebb lakásba vagy gyere­keikhez költöznek. Mások albérlőket fogad­nak. netán tartási szerződést kötnek. A tanulmány szerzője utal arra. hogy az özvegység nem divatos téma. jómagam is úgy tudom, hogy manapság inkább az öre­gekről szóló vizsgálatokban említik meg. Holott érdemes volna az özvegyek helyze­tét külön is kutatni, mert a legkülönbö­zőbb módon élnek. Kis vagy nagy, nem há­zas vagy családos gyermekeikkel, magá­nyosan, vagy élettársukkal, saját lakás­ban, vagy albérlőként, nyugdijasházban. vagy szociális otthonban. Életkoruk, anyagi és társadalmi helyzetük szerint is rétege­ződnek. Családpolitikai koncepciót; úgy hi­szem, mindezek ismerete nélkül nehéz vol­na kidolgozni. K. J. (Megjelent a Magyar Nemzet 1976. március 25-i számában.) JÓZSEF ATTILA Medvetánc Fürtös, láncos, táncos, nyalka, aj de szép a kerek talpa! Hová vánszorogsz vele? Fordulj a szép lány fele! Brumma, brumma, brummadza. Híres, drága bunda rajtam, húsz körömmel magam varrtam. Nyusziból, nyestböl, mókusból, kutyából meg farkasból. Brumma. brumma, brummadza. Gyöngyöt őszig válogattam, fogaimra úgy akadtam. Kéne ott a derekam ahol kilenc gyerek van. Brumma, brumma, brummadza. Azért járom ilyen lassún, aki festő pingálhasson. A feje a néninek éppen jó lesz pemszlinek. Brumma. brumma, brummadza. Kinek kincse van fazékkal, mér a markosnak morékkal. Ha nem azzal, körömmel a körmösnek örömmel. Brumma, brumma, brummadza. Szép a réz kerek virága, ha kihajt a napvilágra! Egy kasznámak öt hete zsebbe nőtt a két keze. Brumma, brumma. brummadza. Állatnak van ingyen kedve, aki nem ád, az a medve. Ha megfázik a lába, takaródzzék deszkába. Brumma, brumma, brummadza. Receptek ZOLDSÉGKRÉMLEVES. Hozzávalók: 30 deka zöldség, fél kiló csont, 3 deka vaj, 3 deka liszt, 2 deci tej, 1 tojás, 1 deci tejszín. — A csontot két-két és fél óráig főzzük, az­tán leszűrjük, és egybeöntjük 30 deka ap­róra vágott zöldséggel, melyet időközben egy másik edényben puhára főztünk. Az egészet áttörjük szitán, aztán világos rán­tást készítünk 3 deka vajból és 3 deka lisztből, s felengedjük két deci tejjel és jól felforraljuk. Forrás után felengedjük a szi­tán áttört zöldség lettével, megsózzuk. Tá­lalásnál egy tojás sárgájával elkevert egy deci tejszínnel vegyitjük. TÖLTÖTT PALACS1NTAFELFÜJT. Hozzávalók: (személyenként 2 palacsintát számítva) 10 deka ledarált maradék pör­költet vagy kijött húst egy kis tejföllel, só­val, petrezselyemmel és törött borssal jól megízesítünk, megmelegítünk, és felhasz­nálunk a töltésre. Kell hozzá továbbá: 2 deka liszt, 2 deci tej, 2 evőkanál tejföl, 2 evőkanál bamamártás, 2 tojás és 6 deka vaj. A palacsintához: 2 tojás, 12 deka liszt, 1 deci tej, másfél deci víz, pici só és 6 deka zsír. Elkészítjük a palacsintatésztát és kisütjük. Minden palacsintába egy jó evő­kanálnyi hústölteléket csavarunk. Kivaja­zott tűzálló tálba rakjuk, ujjnyi távolságra egymástól. Készítünk egy mártást, amely­­lyel a tálra rakott palacsintát leöntjük, és­pedig: 2 deka vajat habzásig hevítünk 2 de­ka liszttel, aztán 1 deci tejjel feleresztjük, kissé megsózzuk és sűrűre főzzük, 2 evő­kanálnyi tejfölt és 2 evőkanálnyi barna­mártást keverünk még hozzá és olyan sű­rűre főzzük, hogy az edény oldaláról le­váljon. Ha a tűzről levettük, még 2 tojás sárgáját és 2 tojás fehérjéből vert kemény habot jól összekeverve habarunk hozzá, s az egészet a tálba rakott palacsintákra önt­jük. A tűzálló tálat most ujjnyi vízbe tesz­­szük, egy mélyebb sütőbádogba, és így ál­lítjuk a közepesen meleg sütőbe, ahol 15 percig papírral letakarva sütjük, majd a papírt levesszük, s anélkül sütjük ki szép világospirosra. A tetejét sajttal szórjuk meg, úgy tálaljuk. TUTTI-FRUTTI PARFÉ. Hozzávalók: fél liter tej, 3 egész tojás, IS deka cukor, egy kis vanilin, 1 likörös pohárnyi rum, 3 deci tejszínhab, 18 deka kockára vágott cukrozott gyümölcs, 1 evőkanál rum és 2 lap zselatin. — Fél liter tejet, 3 egész to­jást, 19 deka cukrot és a vanilint hidegen összekeverjük és felforraljuk. Főzés közben 1 likörös pohárnyi rumot öntünk belé, az­tán lehűtjük. Ha lehűlt, megfagyasztjuk. Amikor már sűrűsödik, 3 deci tejszínhabot keverünk hozzá és 18 deka apró kockára vágott cukrozott gyümölcsöt, amelyet ösz­­szekevertünk 1 evőkanál rummal, azután ismét fagyasztjuk. Ha megfagyott, hosszú, bádogformába tesszük (előbb hideg vízzel kiöblítjük), s azonnal tálra borítjuk. Ke­ményre vert tejszínhabbal díszítjük. A dí­szítésre használt (fél liter) tejszínhabot 2 lap hideg vízben mosott felolvasztott zse­latinnal keményítjük, és 8 deka vaníliás porcukorral ízesítjük. A tejszínhab tetejét apró kockákra vágott, cukrozott gyümölcs­csel szórjuk meg. Csíkos blúz Hozzávalók: 35 deka tdlágos műszálfonal, 3-as hor­golótű, 14 cm-es cipzár. Mintája egyszerű: 4 rövidpálca sor és 1 kétláncsze­­mes lyuksor váltakozik. Érdekességét az elrendezés adja. Elejét és hátát 2—2 részből horgoljuk, a végén fino­man matracöltéssel összedolgozzuk úgy, hogy 1—1 lyuksor a szemben levő darab 4 rövidpálcás sorának a 2. és 3. sorával illeszkedjék. Tehát a bal oldali dara­bot az alapsor után 4 sor rövidpálcával kezdjük, majd a lyuksorral folytatjuk, jobb részét pedig 7 rövidpálca sorral kezdjük, s ezután készítjük a lyuksort. Befeje­zésnél is természetesen az egyik oldalon több a rövid­pálca sor. Ujjúnál nincs komplikáció. összeállítás után még 1—1 sor rövidpálcával körül­horgoljuk a széleket. BELYEGSAROK Emlékbélyeg Alexander G. Béliről Az első távbeszélő összeköt­tetés 100. évfordulója alkalmá­ból három forintos címletű emlékbélyeget jelentetett meg a magyar posta Vertei József grafikusművész tervezésében. A bélyegkép Alexander G. Bell arcképét ábrázolja, körülötte egy stilizált űrtávközlési földi állomás és a Molnyija mester­séges hold látható A „Budapest" divatbemutatója A budapesti tavaszi-nyári divatbemutatók sorozatát a Váci utcai szalonok zárták. A Gellért Szálló teatermében a Budapest szalon újdonságaival ismerkedtünk meg. A modelleket, a szalon ifjú művészeti vezetője Deés Enikő iparművész tervezte. Egyszerű, elegáns, egyéni kollekciót állított össze. Modelljei híven tükrözik az ismét divatos, klasszikus és romantikus stílust. Tetszett, hogy egyszerre öt-hat maneken vonult ki a színpadra, illetve a kifutóra: elsőnek a divatszínt mutat­va, majd azokat a színeket, amelyek jól illenek hozzá. A KÖLTŐI SOROK bemutatót a fehér kábátok sorozata nyitotta meg. A tavasz és a nyár legdivatosabb színe a fehér lesz. S mi követke­zik a fehér után’ Természetesen a sötétkék és a kettő együtt. Az első képünkön az Evelynnek elnevezett, fehér ala­pon sötétkék tenni csíkos kosztüm szerepel. Érdekes a kosztüm szoknyájának a szabásvonala és a csíkok külön­leges ék alakú összeillesztése. Az ék alól mély, szembehaj­tással bővül a szoknya. A kabát klasszikus vonalú, nagy rátett zsebekkel, amelyeknél a tervező játszik a csíkokkal. A tavaszi kosztüm modern és fiatalos kiegészítője a fiú mellény: sötetkék-fehér-piros mintás vászonból készült. A blúz hófehér, magasra szabott férfiing nyakkal és fehér a horgolt tavaszi sapka is. A di\atszinek között finom a barackrózsaszín. A máso­dik képen barackszinű szövetruhót mutatunk be, amelynek a felsőrészén újszerű a félköríves teil. A különlegesség a plasztikus szegőzés, amely a ruha hosszú ujján is vissza­tér. A felsőrészt és a szoknyarészt ugyancsak félköríves szabásvonal fogja össze. A virág szintén nagy divat lesz a tavaszi és a nyári mo­delleken. A barackrózsaszín ruhán hófehér pikérózsa vi­rít. Fehér szegőzött pikéből készült a modern vonalú ta­vaszi-nyári kiskalap is. A modell neve Borbála (a model­lek egytől egyig női nevet kaptak), megjelent Coco is, természetesen Chanel kosztüm, azután Kyra, sötétkék szö­vet boykabát, modem vonalú piros kötényruhával. És „aki” még nagyon tetszett. Katalin, a piros teveszőr kabát, fehér galléros, kézelős és piros-fehér öves sötétkék ruhá­val. Nádor Ilona felvételei (f. b.) VÍZSZINTES: 1. Idézet József Attila egyik verséből (zárt be­lük: C, N, S). 14. Eső ellen védekeznek. 15. Veszekedett. IC. Fia­talok k&szönése. 17. Közlekedési vonal. IS. Postai küldemények szállításáért fizrirndó összeg. 20. Szovjet város az Om folyó tor­kolatánál. 21. Francia város. 24. Minőség ellenőrzése a feladata. 25. Kiejtett betű. 20. Lusták, tunyák. 28. Hazánk legfelsőbb tu­dománya* testületé. 29. Kán betűi, keverve. 31. Köztársaság Közép-Amerlkában. 33. T. N. 34. Formát nyer, képződik. 33. NŐI név. 38. „Talpra magyar ... a haza”. 39. Diákjairól színművet Írtak. 40. Alpesi. 41. Névelő. 42. Az egyik szülő. 44. Délelőtti előadás. 4t. Shaw neve előtt állö, keresztnevét jelölő, két betű. 48. Céltalanul lézeng. 51. Irat Is van Ilyen. 52. Japán pénzegy­ség. 55. Képző -va párja. 54. Nép a Közel-Keleten. 58. Alak, (or­ma. 39. Női név (az első négyzet „SZ"). Cl. Idéz. (3. Személyes névmás. 85. Olaszország pénze. Cl. Műlesiklás a sl-sportban. 89. Pálcikára rögzített színes cukorka (névelővel). FÜGGŐLEGES: 1. Hogy milyen hosszú Ideig! 2. Tőrök (a tő­rök birodalom megalapítójáról Oszmánról elnevezve). 3. Fel is út, ... út. 4. Medence Ausztriában. 5. Puha fém. 8. Z. Y. U. 3. Nincsen felesége. 8. Igevégződés. 9. A kén és a foszfor vegy­iele. 10. A. E. P. 11. Kemény lém. 12. Szél, de nem fúj. 13. Víz­zel leöntött mész. 18. A 42. vízszintes becézve. 22. Olimpiai baj­nok japán tornász. 23. Igazságtalan, jogtalan. 28. „A bolygó .. (Wagner operája). 23. Régi fejfedő. 30. Kicsinyítő. 32. Tűzet éleszt. 34. A versldézet második sora (zárt betűk): O, I, E). 35. A szabadban. 36. A versidézet befejező sora. 41. Ápolónő meg­szólítása (névelővel). San ... (kikötőváros az olasz Riviérán). 45. Balzsam. 43. Drágakő. 49. Takarja. 50. Biztató kilátás. 53. Tartomány a Dél-Afrikai Köztársaságban. 54. Közvetlen köze­lébe. 53. Göngyöleg. 80. Rlkoltoz (népiesen). 62. Csüng. 84. Ket­tőzve: öreg néni tréfás megszólítása. 88. A. A. N. 88. Római 2000. 89. Az ezüst vegyjele. 70. Névelő. BEDNAY JÓZSEF A rejtvény megfejtését nem keU beküldeni, csupán szórakoz­tatás céljából közöljük. A 8. számban közölt keresztrejtvény megfejtése: Lágyan reng a bölcső, ringasd édesanya. Addig lesz ő boldog, míg kezed ringatja.

Next

/
Thumbnails
Contents