Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-04-24 / 9. szám
raiogyi József: Martinász (Magyar Nemzeti Galéria) művészeti kritikusoknak. Károlyi Mihály budapesti szobra, Hatvani professzornak szentelt, pátoszmentes emlékműve a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem parkjában, vagy a salgótarjániak kedvelt Radnóti Miklós emlékműve egyaránt alacsony posztamenseken áll, és egyetlen vizuálisplasztikai gondolatot fejez ki, olyan átfogó igénnyel, hogy ez bravúrosan egybeesik az ábrázolt személy hűséges megjelenítésével. És szóljunk a legaktuálisabb műfajról, amely nem közvetlenül, hanem szellemében, anyagában és szerkezetében szólaltatja meg társadalmunk korszerű gondolatait, s egyben igényeit is kifejezi. A két neves művésznek, Vili Tibornak és Kass Janóinak a fiatal, tehetséges szobrásszal, Gulyás Gyulával előre gyártott betonelemekből közösen készített plasztikáit a Beton- és Vasipari Művek támogatásával és hozzájárulásával állították ki. Bemutatójuknak olyan nagy sikere volt, hogy műveik közül jó néhányat nagy méretben álb'tanak fel az M 7-es autópályán, továbbá a Csepelen épülő új lakótelepen. Különösen nagy jelentősége van ezeknek a „maguktól szép" építőelemekből komponált műveknek a nagy lakótelepeken, ahol a rideg egyhangúságot ellensúlyozzák. A festészet és különösen a grafika, nem annyira témájában, hanem inkább légkörében. áttételesen fejezi ki a társadalmi realitásokat. A festészet keresi a megoldást a táblakép központúság és a murális feladatok között. Grafikában a sokszorosító grafika hódít teret, a festészetben pedig a nagyméretű kompozíciók és pannók. amelyek egy-egy középület vagy vállalat tanácstermét. színháztermét hivatottak díszíteni. De a táblaképpiktúráról sem mondhat le a magyar képzőművészet, amely a vizuális gondolat kifejtésének kutatásának alapja. Az olyan öreg mesterek mellett, mint Bemáth Aurél, aki újabban a szociális körülményeket történelmi távlatban kifejező freskókat alkotott, vagy a 85-ik életévén túl is szüntelen alkotó Frank Frigyes, az idős alföldi festő: Tóth Menyhért, Kurucz D. István, Németh József és nem utolsósorban Barcsay Jenő egyaránt művelik a táblaképfestészetet és a morális műfajokat. Piktúrájukban közvetlenül vagy áttételesen, de erőteljesen jelen van a munka és a munkát végző ember. A magyar képzőművészet magába szívja mindazokat az irányzatokat és áramlatokat, amelyek a világ minden részéből érik, ugyanakkor keresi az utat is, az új valóság, a társadalmunkat átható szocialista eszmék kifejezésére. % Csapó György az is, hogy a Magyar Nemzeti Galériában, a Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban, tehát a legnagyobb, legfontosabb kiállítóhelyiségeinkben rendezik meg. Az elmúlt néhány esztendő köztéri szobrai körül nagy visszhangot keltett Somogyi József Szántó-Kovács János Hódmezővásárhelyen felállított emlékműve. A három méternél nagyobb bronzszobor hallatlan egyszerűen, mondhatni statikus dinamikussággal, tömören fejezi ki a gondolatot. a nyugalmat, az elszántságot, s mindenekelőtt azt a hivalkodástól mentes biztonságot érzékelteti, amely a gondolkozó és közösségért dolgozó ■mber sajátja. Somogyi Józsefetek a kisplasztikája is jelentős, az Egy prés emlékei című t yrozata ősi szerkezeteket és lot mákat sugall, a meghittség korunkra jellemző érdes sajátosságával. S nem utolsósorban lírával. A líra kezdettől fogva jellemzője a magyar képzőművészetnek Barabástól Szinyei- M eraéri át. Rtppl-Rónaiig. Csontváriig. Szőnyiig. s hogy nagyot ugorjak: az új magyar művészet, sajnos fiatalon elhunyt. nagy alakjáig. Kondor Béláig végigvonul ott bújkál. még az erősen racionális, a konstruktivista alkotásokban is. Igen jelegzetesen nyilvánul meg a mozaik műfajokban és a homlokzati plasztikákban, amelyeket újabban szívesen alkalmaznak modem épületeinkben. Igen nehéz bárkit is kiemelni a modernek és a legmodernebbek közül. Mégis említsük meg talán Blaski Jánost, aki egyaránt ügyel a közérthetőség és a korszerűség kettős követelményére. Sokan ezt megalkuvásnak, felemás megoldásnak tartják.de érzésem szerint Blaski igen hatásosan hidalja át azt a távolságot, amely a Budapesten és vidéki városokban látható nonfiguratív térplasztikák és a befogadó, a néző között esetleg fennáll. A Csepel Autógyár kultúrterme számára készült mozaikképe, a salgótarjáni művelődési háznak készített hatalmas méretű mozaikfala és a Honvédelmi Minisztériumban elhelyezett üvegablaka — kiváló müvek. A közterületen felállított szobrok közül Varga Imre alkotásai egyaránt tetszenek a közvéleménynek és a szűkebb szakmának, valamint a képzóSomogyi József: Mednyánsxky síremlék Blaski János: Üvegablak (Honvédelmi Minisztérium) Vili Tibor: Térforma
