Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-04-10 / 8. szám
II. Rákóczi Ferenc Kossuth Lajos téri szobránál koszorúzást ünnepséget tartottak. Az Elnöki Tanács, a párt és a kormány vezetői, valamint a Hazafias Népfront képviselői helyezték el koszorúikat MTI — Petrovics László felvétele Rákóczi ünnepségek országszerte II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából a Minisztertanács, az Elnöki Tanács és a Hazafias Népfront emlékünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Megnyitó beszédében Kállai Gyula elmondta, hogy Rákóczi neve és alakja történelmünk olyan korszakát jelképezi, amelynek a nemzeti függetlenség és szabadság, a társadalmi haladás és felemelkedés kivívása volt a harcba hívó zászlaja. Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, ünnepi beszédében arról szólt, hogy Rákóczi tevékenysége és személyisége a magyar köztudatban kortól és politikai irányzatoktól függően különböző megvilágításokba került. Rákóczi élete és harca példa minden ember számára, aki igaz ügyért, hazája és az emberiség szabadságáért és haladásáért küzd — fejezte be Köpeczi Béla. Kiállitás A Magyar Nemzeti Múzeumban Rákóczi-emlékkiállítást rendeztek. Több száz könyvet, okmányt, olajfestményt, rézkarcot, röpiratot, fegyvert, bútort, használati tárgyat mutatnak be az érdeklődőknek. Ünnepségsorozat az iskolákban A budapesti Rákóczi Gimnázium, előcsarnokában leleplezték II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, és ezzel ünnepségsorozat kezdődött a Rákóczi nevét viselő iskolák részvételével. Fock Jenő sajtóértekezlete Helsinkiben A Finn Szociáldemokrata Párt meghívására Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Finnországba látogatott. Sajtótájékoztatóján egyebek közt elmondta, hogy Magyarország kész munkálkodni az európai biztonsági és együttműködési értekezleten lefektetett elvek sikeres megvalósításáért. Magyar elnök a WFUNA élén Dr. Simái Mihály professzort, a Magyar ENSZ Társaságok főtitkárát választották meg az ENSZ Társaságok Világszövetsége (WFUNA) elnökévé a végrehajtó bizottság Genfben tartott ülésén. Aczél György miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja ACZÉL GYÖRGY: EGY ELMARADT VITA HELYETT (Részletek a XI. fejezetből) 1972-ben Alain Peyrefitte úr, az UDR akkori főtitkára vállalta, hogy nyilvános vitát folytat Aczél Györggyel, s ezt a televízió egyenes adásban közvetítette volna. A vitát azonban Alain Peyrefitte úr lemondta. Jacques de Bonis, a France Nouvelle cimű francia lap munkatársa a vita elmaradása után interjút készített Aczél Györggyel, s az interjú anyagából készült könyv egyidejűleg jelent meg franciául és magyarul. Lapunk előző számában a X. fejezetből közöltünk részleteket, most a XI. fejezetből adunk szemelvényeket. KÉRDÉS: — összeegyeztethető-e a szabadság a szocializmussal? Milyen az önök szabadságfelfogása? VÁLASZ: — Nemrég sérelem érte a szabadságomat: szeretek gyorsan hajtani, de országúti sebességkorlátozást vezettek be, hogy csökkentsék a baleseteket. Ezt a korlátozást teljesen jogosnak tartom, mert az én szabadságom nem valósulhat meg mások kárára. Nálunk senkinek sem szabad a szabadsággal visszaélnie, másokat kizsákmányolni, hatalmaskodni. Anatole France egyszer — ma már közhely — ironikusan beszélt arról, hogy mindenki „szabadon alhat a híd alatt”, de a milliomosok szívesebben alusznak másutt. És hányán leplezték le a hamisan értelmezett szabadságjogot és mennyi hamis fejtegetés született már a fogalom szabados értelmezéséből! A szabadságjogok nálunk nagymértékben kiteljesedtek és — ez meggyőződésem —, a jövőben gyarapodni és bővülni fognak. Ebben biztos vagyak. Szocialista rendszerben nincs ellentét a szabadság és rend között. A költő joggal óhajtotta: „Jöjj el szabadság, te szülj nekem rendet!” A lényeg: tudni, hogy milyen rendről van szó. Ami bennünket illet, először a fasiszta rendet kellett szétzúznunk, azután emberibb rendet teremtenünk, és végül az emberibb rend alapján .a szabadságjogok kiszélesedését elősegítenünk. A szabadság mást jelentett közvetlenül a háború utáni évek, mást az 50-es évek elején, amikor bőven akadt torzulás, torzítás is, és mást jelentett 1957-ben, amikor a tervszerűen keltett zűrzavar után a munkáshatalmat kellett megvédeni és helyreállítani. Ismét mást jelent ma. amikor társadalmi és politikai viszonyaink jellemzője az állampolgárok és a demokratikusan választott vezetők kölcsönös bizalma, a nép bizalma a Magyar Szocialista Munkáspártban, a fennálló társadalmi rendben. Ma, mint mondtam, a szabadság és a rend nem ellentétes fogalmak, és az a gondunk, hogy minél több demokratikus garanciát építsünk be törvényhozásunkba, ügyészi ét bírói szervezetünkbe, az államigazgatásba, de az egész társadalmi életbe is, hogy az egyéni és közösségi jogok harmóniáját biztosítsuk. Ahhoz, hogy szabadnak érezzem magam, először is abban a helyzetben kell lennem, hogy megválaszthassam a munkámat, és ne kelljen félelemben élnem, mert munkahelyemről bármikor elküldhetnek. Biztosnak kell lennem abban, hogy betegség esetén ellátnak, születésemtől halálomig. Hogy a gyermekeim jó oktatásra és nevelésre számíthatnak. Hogy emberi méltóságomat tiszteletben tartják. A szabadságfogalom szerves és meghatározó része az a lehetőség, hogy mindenki meghódíthassa az emberi értékek és emberi ismeretek egyre tágabb és gazdagabb területét. Nem elvont lehetőség, nem meghirdetett elv vagy kegyes óhaj kell: anyagitársadalmi feltételekre van szükség, hogy az ember szabadon élhessen jogaival. Bármiféle szabadságot könnyebb formálisan biztosítani, semmint megteremteni a szabadságjogok gyakorlásának nélkülözhetetlen feltételeit. — Ilyen egyszerűen elintézik a vitatkozás jogát, annak lehetőségét, hogy bárki szólhasson akárki ellen, esetleg értelmetlenül is kifejezhesse elégedetlenségét? — Mazarin, a kardinális és miniszter valaha azt mondta a tüntetők kiáltozásaitól megdöbbent királynőnek: „Hadd kiabáljanak: az a fontos, hogy fizessenek”. Azt hiszem, a kapitalista országokban megfogadták ennek az ügyes és cinikus bíborosnak a bölcsességét. Amennyiben a szabad vállalkozás — vagyis a dolgozók kizsákmányolásának — joga biztosítva van, esetleg meg lehet adni a morgás jogát is. Fejezhessék ki a dolgozók rossz hangulatukat, illő határok között, természetesen. Ott ez a kuktafazék gőze ... ön beszélgetésünk során néha még furcsállta is, hogy mi áremelések esetén mennyire vigyázunk. Csak akkor folyamodunk ehhez, ha nincs más választásunk, és akkor is csak az elkerülhetetlenség mértékéig. Valahányszor pedig erre sor kerül, azokat, akiket legjobban érint, anyagi juttatással kártalanítjuk. — És a demokratikus örökség? — A múlt az alap, amelyre az új történelem épül: összetétele és súlya sokat számít egy nép számára. Nekünk a felszabadulás után sok erőfeszítést kellett arra szentelni, hogy történelmi igazságtalanságokat orvosoljunk. Évszázados harcokat kellett befejezni, ősi bajokat orvosolni. Lerakni a köztársaság alapjait, olyan országban, ahol a királyság már csak formális volt ugyan, de ahol 1919 után mindent megtettek, hogy a köztársasági szellemet föld alá szorítsák. Ha valaki számon akarja kérni tőlünk a demokratikus magyar örökséget, vállaljuk: nem tékozoltunk el belőle semmit. Ellenkezőleg! De őszintén el kell ismernünk: nem volt oly gazdag ez az örökség, mint a franciáké. Ha elődeink többet tudtak volna elérni, ma már előbbre volnánk. — A szabadság, Önök nagyon jól tudják, kedvelt támadási felülete azoknak, akik elutasítják az Önök rendszerét. Ezzel kapcsolatban még azt is mondják — igyekezvén „megmagyarázni" az Önök gazdasági fejlődését —, hogy a „szocialista piramisok” építése, ha nem is rabszolgákat, de felügyelet alatt álló állampolgárokat követel. — Ezek a piramisok mértanilag igencsak furcsák volnának, mivel az alapjuk a csúcs, hiszen a nép van a hatalmon. Az elképzelés persze nem furcsább, mint maga az állítás, amely ha emlékezetem nem csal, Léon Blumtől származik. Nem ártana egy kis józanság és kevesebb rosszhiszeműség. Rabszolgák? Kiskorú, éretlen állampolgárok? Voltak és lehetnek a szocializmusnak torzulásai, de megvalósult szocializmus nem létezhet a tömegek alkotó és kezdeményező erejének felszabadítása nélkül. Ahol a munkásosztály hatalomra jutott, mindenütt felszabadította a „rabszolgákat”. A földet a parasztoknak adta, segítette őket szövetkezetekbe tömörülni és felszerelni mezőgazdasági eszközökkel. Megszüntette a kulturális válaszfalakat, visszaadta a dolgozók emberi méltóságát. A szocializmus csak szabad emberek akaratából jöhet létre. Bartók Béláné koncertje Emlékezetes és jelentős koncertnek volt tanúja Bécs zenerajongó közönsége. Bartók Béláné, Pásztory Ditta zongoraművésznő Commensoli Mária társaságában előadta Bartók egyik kétzongorás művét és a Mikrokozmoszt. A Bartók-művek után modern magyar zenét tolmácsoltak: Geszler György Négy Vasarely-kép című alkotását. Két új vidéki szálloda Mátrafüreden megnyitották az Avar-szállót, amely egyszerre 250 vendéget tud fogadni. Hévízen felavatták a 385 ágyas Thermál-szállót. Az új hotel lehetővé teszi, hogy Hévízen hosszabb legyen a gyógyüdülési szezon. BÚCSÚZUNK Kilencvenhét éves korában elhunyt Farkas Imre. Több sikeres operett írója és zeneszerzője volt, évekig szerkesztette a Színházi Élet „Farkas Imre lelkiklinikája’’ című rovatát. Az elmúlt években a Ludas Matyiban láthattuk derűs írásait. A Bartók Színház bemutatta Száraz György: „II. Rákóczi Ferenc” című drámáját MTI — Keleti Éva felvétele Egyházi hírek Dr. Lékai László esztergomi érsek Rómába utazott. Részt vett a Vatikán nevelésügyi konferenciáján. A vatikáni palotában VI. Pál pápa fogadta dr. Lékai László érseket, abból az alkalomból, hogy február 12- én esztergomi érsekké nevezte ki. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának meghívására a szocialista országok egyházi vezetői közösen értékelték az Egyházak Világtanácsa múlt évi nagygyűlésének fontosabb tapasztalatait, és meghatározták az ezzel kapcsolatos feladatokat. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A IV. ötéves terv teljesítéséről március 28-án tették közzé a KSH jelentését, amely többek között rámutat arra, hogy a termelés a tervezettnél gyorsabban emelkedett, a foglalkoztatottság teljes körű volt, emelkedett a termelés műszaki színvonala, a termelés szerkezete pedig korszerűsödött. Javult a termékek minősége és választéka, bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolataink s fokozódott részvételünk a szocialista nemzetközi gazdasági integrációban. A gazdasági fejlődéssel együtt a lakosság életszínvonala rendszeresen és jelentősen emelkedett, a reálbérek és reáljövedelmek a tervezett mértékben növekedtek. A munkavégzésből származó jövedelmek folyamatos emelkedése mellett nagymértékben nőttek — mindenekelőtt a pénzbeli — a társadalmi juttatások. A népesedéspolitikai intézkedések és demográfiai tényezők hatására a népszaporodás meggyorsult. Javultak a lakosság egészségügyi és kulturális körülményei. A lakosság vásárlóereje és az árualapok lényegében összhangban növekedtek. A külkereskedelem egyensúlyi helyzete, elsősorban külső tényezők hatására, a tervidőszak második felében a tervezettől eltérően kedvezőtlenül alakult. Az állami költségvetés mérsékelte a termelésre és a fogyasztásra gyakorolt kedvezőtlen hatást. A népgazdaság fejlődése a tőkés világ gazdasági válságának kedvezőtlen hatásai ellenére töretlen volt. Részletek a Nemzeti Múzeumban megnyílt Rákóczi-emlékkiállításról MTI — Tóth István felvétele Sass Sylvia operaénekesnő kapta a Székely Mihály-emlékplakettet. A rangos alapítvánnyal évenként olyan művészeket tüntetnek ki, akik az elmúlt időszakban vívták ki a szakemberek és a közönség elismerését MTI — Benkő Imre felvétele
