Magyar Hírek, 1976 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1976-03-27 / 7. szám
MUCSA, PIRIPÓCS, KUKUTYIN Földrajzi nevek stilisztikája ténység felvétele után egyházi, vallási vonatkozású ne-Tulajdonneveink között a személynevek mellett legtöbb a földrajzi név: hegyek, vizek, falvak, városok nevei. Mivel pedig a földrajzi nevek nagy része közszóból vagy személynévből lett (például: Diósd a dió szóból, Csurgó a forrás jelentésű csurgó, csörgő melléknévből, illetve főnévből, Érd az ér, paták szóból, a Zagyva fólyó neve a .zavaros’ jelentésű azonos melléknévből, Szabolcs az azonos nevű vezér nevéből, Borsod Bars, ül. Bors vezér nevéből, Endród az Endre névből, Dömsöd a Dömötör, Majsa a Mojzes becéző alakjából stb.), azt gondolhatnánk, hogy rájuk is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a köznevekre és a személynevekre. S ez bizonyos mértékben így is van. Hogy eligazodjunk a földrajzi névadás és a képzeletbeli, fiktív földrajzi nevek világában, nem árt, ha legalább egy futó pillantást vetünk a földrajzi nevek — közelebbről a magyar földrajzi nevek — keletkezésére. Sok helynév valamely közszóból — dombról, vízről, növényről (fáról), állatról — kapta a nevét Ilyen például Szeged, Szeghalom neve (két folyó összefolyásánál, szeg-énéi — szög-énéi keletkeztek): Sárospatak, neve Nagykórös-é (a kőrisfáról): Nyárid a nyárfáról, Füred eredetileg Fürjed (a fürj-ről, Szarvas az azonos nevű nemes vadról kapta a nevét. Később, amikor már állandó települések keletkeztek, úgynevezett műveltségi nevek alakultak ki, amilyen sok -vár, -város (voltaképpen város), -várad, -hely, -újhely utótagú helynevünk (Fehérvár, Dombóvár, Szilvásvárad, Szombathely, Csütörtökhely) stb. Ez utóbbiak nevében a hét napja általában arra utad, hogy akkor tartották ott a piacot, a hetivásárt. A hidas, vámos helyekre utal Hidasnémeti, Bánhida, Vámospércs stb. neve. Mivel a várak környékén -gyakran külön falvakba tömörültek az azonos foglalkozású mesteremberek, létrejöttek a foglalkozásnévből alakult helységnevek: ilyen például a Pest melletti Solymár, a királyi solymászok faluja, a Komárom megyei Ácsteszér vagy a Pest megyei Fegyvernek (a fegyverhordozók lakhelye). Természetesen népnévből is éppúgy keletkezhettek helynevek, mint személynevek: Besenyőd, Máriabesenyő, Kunmadaras, Jászberény, Tótfalu egy-egy népnévtől vette eredetét. Különösen sok helységnév van országszerte a honfoglaló törzsek nevéből: Nyék (Mezőnyék, Kápolnásnyék stb.), Megy er (Békásmegyer, Tótmegyer stb.), Kürt (Nemeskürt, Tiszakürt stb.). Később a kereszvekből: Törökszentmiklós, Zalaszentgrót, Sajószentpéter, Sárszentlőrinc stb. Az írók, amikor képzeletbeli neveiket megalkotják, nem a levegőből teremtenek, hanem a meglevő névkészlet mintájáTa alkotják meg a költötteket. Láttuk, mily jellemző földrajzi neveinkre a -d kicsinyítő képző. Az írók gyakran a képzővel alkotják meg képzeletbeli neveiket. így fordul élő például Jókainál a Potyománd (Az élet komédiásai), a Talpad (Egy magyar nábob), Mikszáthnál a Beléd (A jó palócok). Szabó Pálnál az Ürmösd (Isten malmai; Ürmös nevű helység különben a valóságban is létezik). A sok -vár utótagú írói helynévnek is — amilyen Eötvösnél a Porvár (A falu jegyzője), Jókainál a Donavár, a Gargóvár (Akik kétszer halnak' meg), Mikszáthnál a Bontóvár (A Noszty fiú esete), Babitsnál Erdővár (Halálfiai) — megvan az életbeli mintája. Veres Péter Sórosszerdahelv-ének (Szolgaság) szintén az életben kereshetjük mintáját. Veres Péter meg is magyarázta költött földrajzi nevének eredetét: „Talán azért is Szerdahely a falu neve, mert a szerda ősidők óta a második vasárnap a vasárnap után. Bizonyára volt idő, amikor a vásárt el akarták tiltani az Isten napjáról és a hét derekára, szerdára tették át: azért lett az országban olyan sok Szerdahely.” Eötvös József, a A falu jegyzőjének élestollú írója így magyarázta meg helységneveinek kiválasztását: „Jó névnél nincs fontosabb dolog a világon, legalább vannak, kik azt hiszik, s ezért olvasóim természetesnek fogják találni, ha most, midőn Taksony megye fővárosának nevet keresek, nem kis aggodalmak közt járok fel s alá szobámban. — Nevezzük Porvámak...” (Valójában nemcsak a „jó” név vodt a fontos számára, hanem az is, hogy — a várható támadások miatt — nem létező, képzeletbeli helynevet találjon.) Az írói névadáshoz némileg hasonló munkát végez a népképzelet, amikor is az idegen csengésű helynevet hasonló hangzású, de „értelmesebb” névvel helyettesíti: a szász Burgberg (.hegyi vár’) nevéből így lett nyelvünkben Borberek, a szláv Vircsaíog-ból Biharban Vércsorog, s az olaszországi Doberdo nevéből így lett Dob-erdő a magyar bakák ajkán, az I. világháborúban. A nép igyekszik a maga számára „értelmesebbé” tenni, «telemmel felruházni az idegen csengésű helyneveket. Móricz Zsigmand egyik regényében, a Fáklyában, az eldugott vidéki község neve Musa. S a Misa, Mucsa név átvezet részben a karikatúraszerűen eltúlzott, parodisztikus helynevek világába, részben a népi képzelet által teremtett földrajzi nevek tartományába. A vidékiesség, elmaradottság hangulata tapadt az anekdotabeli Mucsa, Piripócs, Pigyefok, Kukutyin nevéhez is. ahová zabot hegyezni vagy jeget aszalni szokták küldeni az embereket. Talán a sokszor komikus hatású -cs meg a ty hangok is hozzájárultak, hogy az említett nevekben bizonyos joviális, kissé humoros, vidékies hangulatot érzünk. Befejezésül említsünk meg egy olyan esetet, amelyben érdekes módon egybeesik a két névtípus. Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás íróvezére, amikor kufsteini s munkácsi raboskodásóból hazatért, a Zemplén megyei Bányácska községbe vonult vissza. Az igénytelen nevet azonban nem érezte elég költőinek, s leveleit nem Bányácskáról, hanem Széphalom-ról kezdte keltezni. A Széphalom hivatalos név lett, s ma ez a név fogadja a helynévtáblán az arra járót. Pannonhalma — az egykori G yörszent marton — végső soron minién Kazinczynak köszönheti választékos hangzású, dallamos nevét. Az élet és az irodalom, a valóság és a költészet így fonódik egybe, így gazdagítja egymást kölcsönösen a földrajzi nevek világában is. Szilágyi Ferenc BOCSKOROSÖK ■\ KEPES IFJÚSÁGNAK ÉS FELNŐTTEKNEK KÉPES TÖRTÉNELEM — ifjúságnak és felnőtteknek! A Képes Történelem sorozat átfogó és szemléletes képet ad a történelem legjelentősebb korszakairól, eseményeiről, embereiről, életkörülményeikről, munkájukról, kultúrájukról. A kötetenként 200—25* fényképet és rajzot tartalmazó sorozat Magyarország és az emberiség történetének legizgalmasabb és legérdekesebb állomásait, fejezeteit mutatja be Erdődy János: BOCSKOKOSOK HADIN ÉPE A nagy európai parasztmozgalmak története Kötve, 160 oldal, 204 fekete-fehér fényképpel és 3 színes reprodukcióval illusztrálva, melléklettel ára 33,— Ft Fekete Sándor: FORTÉLYOS FÉLELEM IGAZGAT Magyarország története 1919—1945 között Kötve, 16# oldal, 224 fekete-fehér fényképpel és 4 színes reprodukcióval illusztrálva, melléklettel ára 33,— Ft Fekete Sándor: HAZA ÉS HALADÄS A reform küzdelmek kora Kötve, 160 oldal, 196 fekete-fehér fényképpel és 8 színes reprodukcióval illusztrálva, melléklettel ára 33,— Ft Lengyel Balázs: A TÖRÖK MAGYARORSZÁGON A tőrük hódoltság kora — Magyarország a XVI—XVIL században Kötve, 160 oldal, 165 fekete-fehér fényképpel és 10 színes reprodukcióval illusztrálva, melléklettel ára 33— Ft Major Klára: LÁNGOLÓ VILÁG A második világháború története Kötve, 160 oldal, 242 fekete-fehér fényképpel és 4 színes reprodukcióval illusztrálva, melléklettel ára 33,— Ft Varga Domokos: MAGYARORSZÁG VIRÁGZÁSA ÉS ROMLÁSA Magyarország a XIV—XV. században Kötve, 160 oldal, 193 fekete-fehér fényképpel és 7 színes reprodukcióval illusztrálva, melléklettel ára 33,— Ft R. Várkonyi Agnes: KÉT POGÁNY KÖZT A Rákóczi-szabadságharc története Kötve, 160 oldal, 220 fekete-fehér fényképpel és 7 színes reprodukcióval illusztrálva, melléklettel ára 33,— Ft Hegedűs Géza: KORONA ÉS KARD Magyarország a XI—XII. században Kötve, 160 oldal, 224 fekete-fehér fényképpel és rajzzal illusztrálva, melléklettel, színes reprodukciókkal kiegészítve ára 33,— Ft Képeinket a felsorolt művek legfontosabb és legszebb Illusztrációiból válogattuk. Az Ismertetett köteteket megrendelheti a magyar könyvek terjesztésével foglalkozó külföldi cégeknél, vagy közvetlenül az alábbi címen: KULTŰRA Külkereskedelmi Vállalat H—1389 Budapest PL 14».
