Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-03-29 / 7. szám
SZABADON ÉS BOLDOGAN ÉL AZ ORSZÁGÉPÍTÉS NEMZETKÖZI FELTÉTELEI Az MSZMP XI. kongreszszusán nemcsak országunk belső életéről, hanem a nemzetközi kérdésekről is jelentős megállapítások hangzottak el. Kádár János elemezte azokat a külső körülményeket, amelyek közepette építjük hazánkban a szocializmust. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára pedig a Szovjetunió álláspontját szögezte le a külpolitika leglényegesebb kérdéseiben. A magyar pártkongresszust nemzetközi érdeklődés kísérte s többszáz újságíró akkreditáltatta magát a tanácskozásra. Az MSZMP Központi Bizottságának referátumában Kádár János többi között megállapította: A Magyar Népköztársaság kivette a részét azokból a nemzetközi erőfeszítésekből, amelyeknek eredményeként az elmúlt négy évben a szocializmusnak, a haladásnak, a népek szabadságtörekvéseinek az erői világszerte növekedtek; a békés egymás mellett élés jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben. Nemzetközi tevékenységünk legfőbb eredményeként szólhatunk arról, hogy a magyar nép ma független hazában, szabadon és békében él. A nemzetközi helyzetet elemezve Kádár János leszögezte, hogy az enyhülés a világpolitika fő irányzata lett. A nemzetközi életben kibontakozó örvendetes folyamatok mindenekelőtt arra vezethetők vissza, hogy a nemzetközi erőviszonyok jelentős mértékben megváltoztak a szocializmus, a béke és a haladás erőinek javára. A szocialista világrendszer a társadalmi haladás döntő, legyőzhetetlen erejévé vált. A Szovjetunió és a szocialista országok következetes és összehangolt békepolitikája jobb feltételeket teremtett a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A kedvező világpolitikai fejlődést segítették a békét és biztonságot óhajtó néptömegeknek, a világ valamennyi békeszerető erejének együttes, tevékeny megmozdulásai is. A Magyar Népköztársaság széles körű nemzetközi tevékenységét jelzi, hogy hivatalos képviselőink, diplomatáink, intézményeink küldöttei, szakembereink az Egyesült Nemzetek Szervezetétől kezdve több száz, csaknem valamennyi számottevő nemzetközi szervezetben jelen vannak és közreműködnek korunk fontos kérdéseinek megoldásában. Országunknak a X. kongresszus idején 88 állammal volt diplomáciai kapcsolata, ma 105 országgal. A 18 ország között, amelyekkel a a beszámolási időszakban hoztunk létre diplomáciai kapcsolatot, példaként megemlítjük az európai országok közül a Német Szövetségi Köztársaságot és Portugáliát, az ázsiai országok közül Bangladest, az ötödik földrész országát Ausztráliát, és Latin-Amerika ősi államát, Mexikót. Kádár János hangsúlyozta ezután, hogy hazánk szocialista építőmunkájának legfontosabb nemzetközi feltétele a szocialista világrendszer léte, országaink összefogása, kölcsönös, testvéri segítése, sokoldalú alkotó együttműködése. Ennek megfelelően hazánk a két kongresszus közötti időszakban gyümölcsözően fejlesztette kapcsolatait a szocialista közösség országaival. Miként eddig, a jövőben is következetesen arra törekszünk, hogy erősítsük a szocialista országok egységét, elmélyítsük a széles körű politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai együttműködését. Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióhoz fűződő mély és megbonthatatlan testvéri barátságunk szüntelen erősítésének. A harmadik világról és a tőkés országokkal fennálló kapcsolatokról is szólt Kádár János. Hazánk érdekeinek, internacionalista elveinknek megfelelően szolidárisak vagyunk és bővítjük politikai, diplomáciai és gazdasági kapcsolatainkat a teljes nemzeti és gazdasági függetlenségükért küzdő népekkel, országokkal. Külpolitikánkban a jövőben is nagy figyelmet szentelünk Ázsia, Afrika és Latin- Amerika felszabadult országainak. Az utóbbi években tovább élénkültek hazánk és a fejlett tőkésországok politikai, gazdasági, tudományos kapcsolatai. A jövőben is arra törekszünk, hogy viszonyunk ezekkel az államokkal a békés egymás mellett élés elveinek megfelelően, a teljes egyenjogúság, a be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján tovább javuljon. Ezt követően Kádár János áttért az európai kontinens ügyeire. Szólt arról a tényről, hogy a legutóbbi években Európában több fontos területen sorsdöntő változások történtek, amelyek előmozdítják a tartós béke és biztonság megteremtését. Most arra van szükség, hogy az elért eredményekre építve előrelépjünk az európai biztonsági rendszer kialakítása felé. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza eredményesen lezajlott, és most dolgozik a konferencia a második, a genfi szakaszban. A szocialista országok — köztük hazánk — rugalmas magatartással, de elvi engedmények nélkül, készek elősegíteni a megegyezést az európai biztonság alapelvei és az államok közötti együttműködés kérdéseiben. Azért dolgozunk, hogy mielőbb sor kerüljön Helsinkiben az európai biztonsági értekezlet harmadik szakaszára a legfelsőbb szinten, és földrészünkön egy új, jobb korszak kezdődjön. Befejezésül Kádár János kifejtette: A nemzetközi munkában vallott és követett proletár internacionalista álláspontot azzal a meggyőződéssel képviseljük, hogy a szocialista országokkal való testvéri együttműködés, a szocializmus és a béke ügye iránti elkötelezettség a szocializmust építő magyar nép, a Magyar Népköztársaság érdekeinek legjobb szolgálata. A Magyar Szocialista Munkáspárt abban a szilárd meggyőződésben végzi nemzetközi tevékenységét, hogy meggyorsul az emberiség haladása a szocializmus felé. Hisszük, hogy mind több nép tér erre az útra, a társadalmi haladás, a béke és a szocializmus teljes győzelmet arat az egész világon. A kongresszuson felszólalt Leonyid Brezsnyev is. A világpolitika nagy kérdései közül beszélt az európai biztonsági értekezletről, a katonai enyhülésről, a szovjet—amerikai viszonyról és a Közel-Keletről. Kifejtette: Egészében véve elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetüniónak és a testvéri szocialista országok többségének a kapitalista világ vezető hatalmaival fennálló kapcsolatai már többé-kevésbé normális mederben alakulnak, a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyös együttműködés szellemében. Ebből a szempontból különösen fontos, hogy sikeresen végződjön az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. A Varsói Szerződés tagállamai, akcióikat egyeztetve, minden erőfeszítést megtesznek ennek érdekében. Most elmondhatjuk, hogy a tanácskozás más résztvevőinek a többsége is hajlik rá, hogy az értekezlet munkáját a közeli hónapokban befejezzék, mégpedig a legmagasabb szinten. Ez, természetesen, örvendetes változás. A béke oszthatatlan. Mi, kommunisták — mondta Leonyid Brezsnyev — fáradhatatlanul ismételjük ezt az igazságot, és ennek megfelelően cselekszünk. Ezért, amikor az európai szilárd békéért küzdünk, ugyanakkor a legnagyobb figyelmet szenteljük a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyös együttműködésen alapuló kapcsolatok megerősítésének a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között, aminek oly nagy a jelentősége az általános béke szempontjából. Ezért a Szovjetunió és más testvéri országok változatlanul teljes állhatatossággal és energiával fellépnek a valóban tartós és valóban igazságos közel-keleti béke megteremtéséért. A világban olyan légkört kell teremtenünk, amelyben a potenciális agresszorok, a kalandok és a kardcsörtetés kedvelői a népek mind határozottabb és együttes ellenállásába ütköznek. A béke, a biztonság és a békés jövőbe vetett meggyőződés mind szélesebb tömegek közkincsévé válik-a föld különböző térségeiben — íme ez az a cél, amely méltó rá, hogy erejét áldozza érte mindenki, aki szereti népét és szívén viseli az emberiség haladását — fejezte be beszédét Leonyid Brezsnyev. — Az MSZMP XI. kongresszusa, mint látható, nemcsak országunk békés építésének hosszú távú programját vitatta meg, hanem ismét aláhúzta a Szovjetunió és az egész szocialista közösség határozott és tántoríthatatlan békepolitikájának elveit is. Pethő Tibor Senke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának a vezetője Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke Úttörők köszöntik az elnökség tagjait I j
