Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-03-01 / 5. szám
Jit/uOn, - OtíAoru NÉPESEDÉSPOLITIKÁNK L A főpróba 1973-ban a Népességtudományi Kutató Intézet kiszámította, hogy a század, illetőleg az ezredfordulóig miként alakul Magyarország népessége. A prognózist három változatban készítette el. Mindhárom esetben feltételezte, hogy a halandósági szint változatlan lesz, ha korösszetétele módosul is. A csecsemőhalálozás például az eddigi irányzatnak megfelelően évről évre csökkenni fog. Az első változat — a borúlátó — a termékenységi szint állandósulásával számol. Ez mint ismeretes az elmúlt esztendőkben igen alacsony volt. A második és a harmadik variáció pedig (egy visszafogottabb és egy erősebben optimista) tekintetbe vette a születések alakulásának demográfiai tényezőin kívül az életszínvonal- és a népesedéspolitika hatását is. AMIVEL A PROGNÓZIS NEM SZÁMOLHAT Az előreszámítás célja az volt, hogy a társadalmi tervezés kellőképpen igazodjon a változásokhoz és idejekorán felkészüljön bizonyos intézkedésekre; például, hogy egy •nagyszámú korosztálynak — a körülményekhez képest —, legyen elég helye a bölcsődében, óvodában, iskolában és munkába állásának se legyen akadálya. Vagy számoljanak azzal, hogy viszonylag kevés fiatal lép a családalapítók csoportjába, őket tehát több, nagyobb kedvezménnyel és juttatással kell a gyermekvállalásra ösztönözni. A prognS* — zisból a gazdaságpolitikusok is megtudhatják: milyen időszakban csökkén olyan mértékben a munkaerőutánpótlás, hogy majd akkor nagyarányú műszaki fejlesztéssel és magas színvonalú szervezési megoldásokkal kell azt pótolni. Nos, 1974-ben a születések száma a legoptimistább prognózist is meghaladta: ezer lakosra 17,8 újszülött jutott. Ez egyben jelezte azt is, hogy a népesedéspolitika fogadtatása a vártnál kedvezőbb volt, továbbá, hogy a családok gyermekvállalási kedvének „kiszámíthatatlan” elemei is vannak. A születésszám növekedését a tavalyi, az idei és a jövő évre szóló prognózis is tartalmazza, mert a teljes abortusztilalom idején világra jött sok gyerek, ebben az időszakban lép szülőképes korba. A demográfiai hullámhegy tehát szabályos időközönként megismétlődik, ha nem is csap olyan magasra, mint húsz évvel ezelőtt. Megismétlődik a hullámvölgy is a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején, de az előző mélypontját minden bizonnyal nem éri el. Egy hosszú, talán az ezredfordulón is túlterjedő stratégiával elérhető, hogy létrejöjjön és állandósuljon az ideális szülési arány, feltehetően a tavalyi és az idei szinten, de remélhetően a mainál kedvezőbb környezetben. A múlt és az idei év — a születésszámot tekintve — tanulságos lesz a harmadik ezredévben is, midőn mai népességünk korcsoport szerinti összetétele is megváltozik, magyarán megfiatalodik. Akár főpróbának is tekinthető. az egészségügy próbatétele A változás „előszele” volt, hogy már 1974 első negyedévében a terhesgondozókban negyven százalékkal több nő jelentkezett. Ez már önmagában nagy munkatöbbletet okozott az egészségügyi dolgozóknak. Hozzá kell azonban még tennünk a következőket: Először: a gyereket váró asszonyok átlagosan az előírtnál többször járnak vizsgálatra. Másodszor: A terhes asszonyokat ellátó egészségügyi személyzet nagy része nő, aki szintén élt a kedvező lehetőségekkel és gyermeket hozott a világra. (E lehetőségek között megemlítem a nagyobb anyasági és gyermekgondozási segélyt, az öthónapos teljes fizetéssel járó szülési szabadság után a gyermek harmadik életévéig igénybevehető „díjazott” szabadságot, a lakáshoz jutás nagyobb esélyeit és kedvezményeit.) Ennek következtében a terhesgondozást kevesebb emberrel kellett ellátni. Az egészségügyi dolgozók dicséretére legyen mondva: az ellátás színvonala nem csökkent. A terhesgondozók forgalmából ki lehetett számítani, hogy a kórházakban és klinikákon több szülő- és újszülöttágyra lesz szükség. Hatalmas szervezőmunka kezdődött, minthogy a terhességmegszakítások csökkenésével felszabaduló kórházi ágyakon túl még több helyre volt szükség. 1973-ban még a művi abortuszok száma csaknem tiz százalékkal meghaladta a szülésekét, 1974-ben már nyolcvan százalékkal több volt az élveszületés, mint a terhességmegszakítás. Továbbá: egy szülőnő háromnégyszer annyi ideig marad a kórházban, mint aki művi vetélésen esett át. Az is megtörtént régebben, hogy a szülészeti kórtermeket más betegellátási célra vették igénybe, vissza kellett „hódítani” őket. Másrészt viszont a tuberkulózis— ami Magyarországon hajdan népbetegség volt —, ma már teljesen visszaszorult. A tüdőgyógyászatokon felszabadultak az ágyaik. Bonyolult átcsoportosításokkal (minthogy tüdőgyógyászatra nem lehet szülő nőket felvenni) új pavilonok és kórtermek építésével elérték azt, hogy éppen úgy, mint amikor kevés gyerek jött a világra — minden asszony gyógyintézetben szült. Tudnunk kell, hogy 1954-ben a demográfiai csúcs idején, csak 63 százalékuknak jutott hely, szülőotthonban vagy kórházban. Az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját dicséri, hogy míg a szülő nők száma növekedett, az övék megfogyatkozott. (Az okokra már utaltam.) Mégsem volt több szülészeti szövődmény, korai csecsemőhalálozás, mint az előző évben. A szülészeti és az újszülött osztályok építése és a legkorszerűbb gyógyászati eszközökkel való felszerelése tovább folyik, hogy a szülőanyáknak nagyobb kényelme, az újszülötteknek magasabb szintű ellátása legyen. Az egészségügyi dolgozóknak is kisebb megterhelésre és jobb munkakörülményekre van szükségük. Erről is gondoskodunk. NÉHÁNY BIZONYÍTÉK 1974-ben történt meg először, hogy nem nőtt nálunk a koraszülöttek aránya. A kutatók megállapították, hogy az abortuszok gyakorisága, illetőleg váltakozásuk a szülésekkel, mind az anya egészségét, mind a magzat fejlődését károsítja és egyik oka a koraszüléseknek. Nálunk már négy éve csökken az abortuszok száma. A legnagyobb eredményt a múlt esztendőkben értük el, amikor negyven százalékkal kevesebb volt a terhességmegszakítás, mint 1973- ban. A veszélyeztetett terhesek is egyre körültekintőbb gondozásban részesülnek. Ez a két legfontosabb feltétele a koraszülések megakadályozásának. Bizonyára ennek az eredménye mutatkozott meg az elmúlt esztendőben is. Mint ismeretes, nálunk az abortuszszigorítás — csak alapos ok esetében engedélyezik a beavatkozást — kizárólag a nő és a leendő utódok egészségének védelmében történt. Eleve tudtuk, hogy közvetlenül nem lesz hatással a születések számának a növelésére. A közvélemény egy része teljes abortusztiiialmat látott volna indokoltnak, de ez nem felel meg a szocialista emberség követelményeinek. Ugyanilyen szélsőséges kívánság volt az, hogy ne hozzuk forgalomba az orális fogamzásgátlót, az antibébi pirulát. Mi azonban az orális fogamzásgátlókkal éppen a terhességmegszakításokat akartuk megelőzni. Ezért egyre újabb fajtákat gyártunk, mert a különböző egészségű, érzékenységű nők egy-egy készítményre másként reagálnak. Az orvos, ha nincs ellenjavallat, felírja nekik — s miként a többi gyógyszernél —, a költségeket a társadalombiztosítás viseli. (Ellenjavallat például az is, ha a lány kiskorú és így az orális fogamzásgátló megzavarhatná hormonháztartását.) 1974-ben a szülőképes korú nők 15 százaléka szedte rendszeresen az anti-bébi pirulát, többen pedig orvosi tanácsra a terhesség megelőzésének más módját választották. Ennek ellenére egy év alatt 20 százalékkal nőtt az élveszületések száma. Az abortuszszigorítás révén pedig nem „nyerhetünk” gyerekeket. A terhességmegszakításokat két fokon bírálják el. 1974-ben az esetek 95 százalékában már az elsőfokon engedélyezték a kérelmeket, s másodfokon a fellebbezések több mint kétharmadának helyt adtak; mindössze 921 nőt utasítottak el. Az elutasítások száma tehát, a több mint harmincezres gyermekszaporodáshoz képest semmiség. Összegezésül. Az orális fogamzásgátlók elterjedése következtében nem lesz kevesebb, az abortuszszigorítás következtében pedig több gyerek. Am mindkét intézkedés hozzájárult egy felelősségteljesebb magatartás kialakításához a nemi életben. Ez is hozzájárult a növekvő gyermekvállalási kedvhez. Kovács Judit Kürthy Hann» rajza Magyar táncdal Hopp, Sárika, Sári, Linka! Sej, gyere vélem egypár táncra! Fogd a kontyod, hogy ne lógjon, Sej, hogy a hajtűd ki ne hulljon! Igyál egy kis hideg vizet! Sej, tedd a csípőre a kezed! Így kell járni, úgy kell járni! Sári, Kati tudja, hogy kell járni! (Az Ortutay Gyula szerkesztette „Magyar Népdalok” című gyűjteményből.) Rejtvény gyermekeknek FESTŐMŰVÉSZ Induljatok el a vastagított M-betüből és lóugrásban olvassátok össze az ábra betűit. Ha helyes útvonalon haladtok végig, 75 évvel ezelőtt (1900-ban) elhunyt, eredetileg asztalosmesterséget tanult, híres festőművészünk nevét kapjátok eredményül. Legismertebb müvei közé tartozik a Siralomház és a Honfoglalás című festménye. Megfejtés: filPVHV ftsovyunffl Zala József rejtvénye GYAPJÚHÍMZÉS A mellékelt ábrán leszámolható mintát kongré anyagra gyapjú fonallal hímezzük. Készíthetjük kereszt-, gobelin- és kelimöltéssel. Párnát, falvédőt, asztalifutót, sőt, székkárpitot is díszíthetünk vele. Színajánlatunk: sárga, sötétpiros, barna, rózsaszín és piros. Az első Az első tavaszi — nyári divatbemutatót Budapesten, február első hetében, a Fővárosi Kézműipari Vállalat rendezte a Béke Szálló kupolatermében. Ezen a napon az időjárás, a ragyogó napsütés is a tavaszt idézte. A sajtóbemutatón a „táblás ház” előtt 160 modell vonult fel. A fényképészek szinte megrohamozták a kifutót, amikor az első manekenek megjelentek a színpadon, akik kávébarna bőr kosztümöt és tavaszi kabátot mutattak be. A kosztüm szoknyája négyrészből szabott, testhezálló kabátkája seszlis. A tervezők, Weingruber Éva művészeti vezető irányításával, vidáman játszanak a divattal: a szoknya takarja a térdet, lábszárközépig, vagy bokáig, sőt a földig ér. „A szoknya hosszát az alkalom határozza meg” — szól a bemondó, és ezt mondják a modellek is. ‘ 1975 tavaszára a divat nagyot változott. Az új ideál a nőies nő; könnyed és légies. fecske A nadrág háttérbe szorul, ismét nagy divat a bő és lebegő szoknya. Az új formák: négyrészes enyhén bővülő, hat vagy nyolcrészes erősen bővülő és a korgloknis, igen bő. A kabát is bővül. A derékvonaltól, gyakran részekbe, vagy harangosan szabva. A felsőrész viszont testhez simuló seszlis. A derék karcsúságát jól emeli ki az öv. Bővek az ujjak, nagyok a gallérok. A díszítés: szegőzés, tűzés, pikó és hímzés. A kötöttruhákon a hímzés és a horgolás újszerű megoldásokkal viselhető. Egy fecske nem csinál nyarat, de az első divatbemutató már a nyár divatjáról is képet adott. A nyári ruhát a puffos ujj, a lebegő bő vonal, romantikus fodrok és csipkerátétek jellemzik. 1975 divatjába a 30-as évek, sőt a századforduló divatja tér vissza. így gondolják a tervezők. A döntés már a nők joga. (f. b.) Kávészínű bőrkabát, bézs és barna bőrpántokkal díszítve. A hossza öt centiméterrel takarja a térdét Ismét divat a ballon. Tojáshéj színű ballonból tervezett, új vonalú útiköpeny, a hozzávaló útitáskával Pelerin — szürke tweed tavaszi kabát, kis pelerinnel, sima szürke paszpólozással. A kabát lábszárközépig ér Bohanek Miklós felvételei 10
