Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-12-06 / 25. szám
arcs Bartók Béla hangját hallom. Nem valamelyik művét, öt magát. Kicsit nyugtalanul vibráló hang, amelyből azonban nem hiányzik a lelkesség. Tanáros hang, pedagógushang, amelyet átíorrósít a tárgya iránti rajongás. Pedig fakó is, fénytelen is ez a hang, és mégis: van benne belső tűz, izzás, figyelmeztetés, felhívás. Arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen jó volna rendszeressé tenni a népdalkutatást. Ez a fontos közlendő teszi a hangját forróvá, sürgetővé. Fénytelenné, nyugtalanná talán az, hogy nem nagyon hitt ebben a lehetőségben. Mármint a rendszeresben, az intézményesben. Csak abban, amit maga valósít meg. Es még talán technikai okokból is idegesnek és vibrálónak hat ez a hang. Régi, négy évtizedes felvétel. Bartók törökországi útja után tartott előadást a rádióban. Az akkor nagyjából egy évtizedes múltra visszatekintő Rádióban, amely most ünnepli fennállása ötvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból szólaltatott meg a Rádió szerkesztősége, az éterben valamikor régesrégen elhangzott hangokat. S ha az ember egy pillanatra behunyja a szemét, ezek a hangok elvezetik az éter és az idő hullámhosszán, fél évszázadon át, távoli hangok rengetegébe. Magyar tudós agyában született meg a zseniális „ötlet”: egy központból eljuttatni a műsort az előfizetőkhöz. Puskás Tivadar, miután 1878-ban hazatért Amerikából, ahol Edison munkatársa volt, felszerelte Párizsban az első európai telefonközpontot, majd 1881-ben a budapesti központot. Ezután a lehetőség kiszélesítésén munkálkodott. Azon, hogy a hangzóvá erősített gondolat ne csak két ember között teremtsen kapcsolatot, hanem sok-sok emberhez jusson el. A műsorszórás eszméje tehát — jóllehet egyelőre még drót segítségével — magyar tudóstól származott. Igaz, alig hetven kilométer hosszú vonalon, csupán néhány száz állomás bekapcsolásával működött, de — valami elkezdődött. A főváros bármely pontján a karosszékében üldögélő előfizető meghallgathatta a telefonhírmondó műsorát — a napi híreket, a tőzsdeáirfolyamokat, a polntos időjelzést — amelyet 1894-ben a Rákóczi út 22. számú ház emeletéről sugároztak. Ez volt a rádiózás bölcsője. 1925. december 1-én, innen kezdte meg adásait a Magyar Rádió. Ötven év múltán ma már a Kossuth és Petőfi nevét viselő két középhullámú adó mellett működik az ultrarövid hullámú adó, s a budapesti stúdiókon kívül önálló programot közvetítenek a győri, miskolci, szombathelyi, pécsi, szolnoki stúdiók. Magyarország 10 és fél millió lakosából 2 és fél millió a rádió-előfizető. Minden száz háztartásra 140 rádiókészülék jut. Az előfizetési díj havi 10 forint családonként — és nem készülékenként. A műsorokról tájékoztató Rádió és Televízió Űjság — mint Lévai Béla, a lap főszerkesztője büszkén említi — a legnagyobb példányszámú magyar lap: egymillió ötvenezer kerül belőle a hallgatókhoz. A műszaki fejlődés egyre tart: a Bródy Sándor utcai központi épület stúdióiban már sztereo-adások, kvadrofon felvételek készülnek, miközben a rádió szalagtára mintegy 40 ezer órányi műsort őriz. Ám a vétel még nem mindenütt kifogástalan. A középhullámú sáv telítettsége és az úgynevezett ipari zajszint növekedése rontja a vételi lehetőséges kapnak útravalóul orvosi tanácsot, könyvszemlét, ételreceptet, zenét. Ez a reggeli műsor kicsiny tükre csupán a sokrétűségnek, amellyel a rádió a nap minden percében eleven, lüktető kapcsolatot teremt a világ és a hallgatók között. S a Rádió ugyancsak jubiláló harmincéves, nemzetközi rangú együttese, a szimfonikus zenekar, a Kossuth-díjas Lehel György vezetésével, vagy a 25 évre visszatekintő rádióénekkar, s a világot 'bejárt, húsz éve működő gyermekkórus éppen úgy hozzátartozik a rádióhallgató életéhez, mint a Zsebrádiószínház, amely évente több mint negyven rádiójátékot mutat be. Rendszeresen jelentkezik a Rádió Kabarészínház és a Karinthy Színpad. Rendkívül népszerű a Melódiagyűjtők Klubja című műsor. Ugyancsak rendszeresen megrendezik a Magyar Népdal Hetét, s a Nemzetiségi népzenei fesztivált. Sok nemzetközi sikert ért el a Magyar Rádió különböző versenyeken, fesztiválokon. Csak néhány nemzetközi díjat említünk 1975-ből. A gyerekek zenei nevelésének témájával való foglalkozás a „Prix Japon”-t hozta meg, a japán nemzetremti meg, ápolja külföldön élő honfitársaink és az óhaza közti kapcsolatokat. Ha van érzékeny idegrendszer, amely át meg átszövi az országot, s amelynek minden idegvégződése az egyes emberek idegvégződéseivel érintkezik, — az a Rádió. És nem mindegy, hogy mit továbbítanak ezek az idegszálak. A világ görcsös rángásait, ellentétek robbanását, vagy az emberek közti megértés bizonyságait, világkultúrát, világbékét. Miközben a Rádió emlékkönyvében lapozgatok, s miközben egy legújabb nyilatkozatot is böngészek — a Magyar Rádió elnökének, dr. Hárs Istvánnak nyilatkozata a Rádió technikai és tartalmi továbbfejlesztéséről — közben egy másik füzet is fekszik előttem: „Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya.” A Záróokmány, amelyet 1975. augusztus 1-én Helsinkiben 35 állam legmagasabb szintű politikai vezetői írtak alá, a kulturális együttműködésről és cseréről szólva kijelenti: „fejlesztik a kulturális eredmények jobb megismerését célzó kölcsönös tájékoztatást” ..., „elősegítik, hogy egymás kulturális vívmányai mindenki szá-A Rádió új központi épülete a Pollack Mihály téren. Jobbra: Központi kapcsolóterem (A fényképeket a Magyar Rádió Sajtó-archívuma bocsátotta rendelkezésünkre) A legendás hírű bemondó, „Scherz bácsi” A felrobbantott lakihegyi antenna-torony mára hozzáférhetők legyenek”. Milyen szépen összecsengenek e mondatok és a Rádió hang-archívumából származó, majd félszázados hangok: Bartók szavai, aki a népek zenéjének megismerését sürgette, hogy a népek ismerjék meg, értsék meg egymást. S ma, 1975-ben a biztonsági és együttműködési értekezlet hangjait juttatták el a hallgatókhoz a magyar adóállomások, s a világ rádióállomásai. A magyar rádió feladatának tekinti, hogy a modem ember táguló látókörének megfelelően tájékoztassa, magas színvonalon szórakoztassa hallgatóságát. Tudjuk, hogy a következő ötven évben mindinkább megvalósítja ezt a célkitűzést. Soós Magda MEGRENDELÉS Megrendelem Önöktől a Magyar Hírek című lapot □ egyévi időtartamra □ kétévi időtartamra □ Az előfizetési díjat ..................... egyidejűleg átutaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz a KULTÜRA 024/7 számú számlájára. □ Az előfizetési díjat ..................... egyidejűleg csekken küldöm. NÉV: ................................................................... CÍM: ................................................................................... Kelt.: ................................................................................... aláírás LEPJE MEG MAGYARORSZÍGI ISMERŐSEIT! Megbízásait teljesíti, ajándék- és virágküldeményeit ön helyett megvásárolja és a kívánt címre szállítja a BOY SZOLGÁLAT Fizetési mód: Money order-en, vagy nemzetközi postautalványon. két. Ezért kezdtek hozzá az ország közepén, Solton, egy 2 ezer kilowattos nagyadó építéséhez, amely 1976 végére készül el. A rádió — bár külső megjelenését tekintve technika — tartalmát és lényegét tekintve: a tájékoztatás és a közművelődés egyik legfőbb eszköze. A Magyar Rádió 62 ország 108 rádiótársaságával áll műsorcserekapcsolatban és 21 országgal kötött együttműködési, illetve műsorcsereszerződést. Az elmúlt esztendőben a külföldi állomások háromezer egyszáz percnyi Bartók-, ötezer percnyi Kodály-zenét és hatezer egyszáz percnyi ■mai magyar muzsikát sugároztak. Itthon minden témakörnek megvan a maga széles közönségrétege. Az emberek zsebrádióik révén utcán, strandon, kiránduláson hallgatják a nemzetközi labdarúgómérkőzéseket. Óriási hallgatóságot vonzanak az olyan népszerű, állandó jellegű műsorok is, mint például az egy-egy hét időszerű problémáiról számot adó, rendkívül frissen és szellemesen szerkesztett, szombat délutáni politikai magazin, a „168 óra”. Magyarázatait, közléseit, elemzéseit napok múltán is idézik, megtárgyalják. A hallgatók reggeli társa a „Jó reggelt” című három és fél órás műsor, amelybe hajnaltól kezdve kapcsolódhatnak be a különböző időpontokban munkába indulók, közi TV-Rádió verseny első díját. Részvételünk a bolgárok által kezdeményezett műsorakcióban „A humor és tréfa napjá”ban szintén első díjat eredményezett. Borenich Péter „Miért tettem” című dokumentumjátéka, a „Prix Italia” dokumentum kategóriájának első díját kapta. A határainkon kívül élő magyar rádióhallgatók számára a hazai adások vételéhez mintegy „hangzó iránytű” az a néhány népzenei taktus Kodály feldolgozásában, amely a Szülőföldünk műsorát vezeti be. Néhány statisztikai adat e műsorról: az angol, német, spanyol, török, görög nyelvű és a külföldnek szóló magyar nyelvű adás együttvéve hetenként 250-szer jelentkezik. Ennek 31 százaléka a Szülőföldünk műsoráé. Négy földrészen hallhatják a hazánk hangja, élete iránt érdeklődők a Magyar Rádió adásait. A fejlődés e téren a közelmúltban újabb műsoridő növekedést hozott. A külföldre irányuló adások közt nagymértékben nőtt a Szülőföldünk jelentősége. Hetenként 75 alkalommal sugározza műsorait, amelyek közt nagy szerepeit kapnak a távol élő magyarok honismeretét gazdagító, nyelvművelő, történelmet idéző, tájak élményét továbbító programok. A Szülőföldünk bemutatja hazánk, népünk életét, s határokon, tengereken át, a hangzó, élő magyar szó melegével te-Már a Bródy Sándor utcából, az első időkből: Csorba Gyula és cigányzenekara Lehel György Kossuth-díjas karmester a Rádiózenekar élén
