Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-10-25 / 22. szám
HUSZONÖT ÉVES A Az első tanácsválasztás óta negyedszázad telt el. Huszonöt év már ad történelmi távlatot. Egy demokratikus hagyományokkal nem túl bőven rendelkező nemzet megteremtett egy új demokratikus formát: a közigazgatási gépezet szakmai tevékenységét összekapcsolta a válaszl■ * A Budapesten megrendezett Országos Népművészeti Kiállítás ízelítőt adott az ország különböző tájegységeinek népművészetéből. Képünkön: Nagy László Kossuth-díjas költő és Kupay Sándor mezőhegyesi népművész, a népművészet mestere Lapkiadó — Kiss György Pál felvétele A Budavári Palota múzeumának udvarán felállított népművészeti ihletésű játékokat a gyerekek máris birtokba vették MTI felv. Naponta négymillió köbméter földgázt dolgoz fel a most tízéves szegedi szénhidrogén medence új üzeme MTI — Kozák Albert felvétele TANÁCSRENDSZER tott népképviselettel és az egészet a legszélesebb tömegszervezeti alapon alkotta meg. A felszabadulás előtt az akkori közigazgatás egyik fő funkciója a nép féken tartása — mondjuk ki magyarán — elnyomása volt. A tanácsrendszer viszont a nép saját hatalma! A dolgozók hozták létre a közügyek intézésére; működését — a megválasztott tanácstagi hálózat segítségével — saját maguk irányítják, ellenőrzik is. Az első tanácstörvényt 1950-ben fogadta el az országgyűlés. A törvénytervezet beterjesztője, Kádár János mondotta: „A helyi tanácsok felállítása, ezeknek demokratikus rendszere olyan haladást jelent, amelyet nyilvánvalóan örömmel üdvözöl munkásságunk, dolgozó parasztságunk, egész népünk.” A tanácsok mellett a kezdet kezdetétől ott a népfrontmozgalom: a legutóbbi tanácsválasztások alkalmával több mint 67 000 jelölőgyűlésen, a választási gyűléseken mintegy hárommillió állampolgár vett részt és ezen összejöveteleken 30 000 ember tett különféle témákban közérdekű javaslatokat. Ma már csaknem negyedmillió ember tevékenykedik a tanácsok különféle bizottságaiban. Nekik köszönhető városaink, falvaink fejlesztése, szépítése. Míg 1950-ben a falvak, lakótelepek fejlesztése érdekében végzett társadalmi munka évente negyvenmillió forint volt, 1974-ben megközelítette a kétmilliárdot. Ha olvasóink közül valaki kézbe vette e napokban a tanácsok jubileumát megemlítő magyar lapokat, meglepődhetett : a születésnapi jókívánságok mellett inkább a megnőtt igényeket hangoztatták a cikkek. Negyedszázad alatt sok víz folyt le a Dunán. A tanácsrendszer lehetőségei, feladatai nőttek, felelőssége szélesedett, funkciói bővültek. Ma már mások a hangsúlyok: a növekvő szakértelemről, a testületi demokráciáról, a jó döntéselőkészítésről, a cselekvő helyi közéletről, az emberséges és hozzáértő ügyintézésről beszélünk nap nap után. Az idén tavasszal megtartott pártkongresszus alapvető követelménynek tekintette a szocialista állam erősítését, a demokratizmus szélesítését. Negyedszázad tapasztalatai alapján nyugodtan mondhatjuk, a tanácsrendszer gyökeret vert a magyar valóságban, összeforrott a néppel. Az önkormányzati, népképviseleti és államigazgatási tevékenységek fejlesztésének szükséglete az egészséges növekedés jele és feltétele, hogy hatékonyabban élhessenek tanácsaink nagyobb önállóságukkal, kibővült hatáskörükkel. Sz. M. ÉVFORDULÓK DIPLOMÁCIA — KÜLGAZDASÁG Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fogadta William Thomas Delworth rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Kanada új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Lőrincz Tamás, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese és P. W. A. G. Cort van der Linden a Holland Külügyminisztérium kulturális főigazgatója Budapesten aláírta a következő két évre szóló kulturális, tudományos együttműködési munkatervet. Magyar—belga konzuli egyezmény létrehozása céljából tárgyalások folytak a két fél között. A tárgyalások eredményeként Budapesten parafálta az egyezményt dr. Németh József, a konzuli főosztály vezetője, belga' részről van Dyck Raymond, a belga külügyminisztérium jogi főigazgatóságának helyettes vezetője. Budapesten tartózkodott a Magyar Külügyi Intézet vendégeként Pierre Haasner, a párizsi Nemzetközi Kapcsolatok Tanulmányi Központjának főmunkatársa, aki „Európa perspektívái Helsinki után” címmel előadást tartott. Hazánkba látogatott az Országos Béketanács meghívására a Belga Békevédelmi Unió küldöttsége. A delegáció megbeszélést folytatott a magyar társszervezettel a két nemzeti békemozgalom együttműködéséről. A brüsszeli nemzetközi élelmiszeripari kiállításon a magyar pavilon elnyerte a kiállítás aranyérmét. A Magyar Tudományos Akadémia 150. éves évfordulójára Amint erről már lapunk 1975. május 24-i, 11. számában — az országos ünnepségsorozat kezdetekor megemlékeztünk: a Magyar Tudományos Akadémia idén, november 3-án ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját. A nevezetes évforduló alkalmából a Budaörsi úton új tudományos kutatóközpont épült, amelynek központi épületét már át is adták rendeltetésének. A sok ezer négyzetméternyi épülettömb 1976 folyamán készül el teljesen. TALLÓZÁS szocialista országok magyar nyelvű sajtójából Tíz éve, 1965 október 25-én hunyt el Ascher Oszkár Kossuth-díjas színművész és színigazgató, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze. * Hatvan éve, 1915. október 31-én nyílt meg — Royal Apolló néven — az első, ezerszemélyes fővárosi nagymozi. A megnyitó előadáson a Tetemrehívás című filmet mutatták be, Berky Lilivel a főszerepben. Magyar parlamenti és külkereskedelmi küldöttség járt Tokióban Apró Antalnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével öttagú magyar küldöttség töltött egy hetet Japánban, a japán parlament vezetőinek vendégeként. A küldöttség tárgyalásokat folytatott japán parlamenti vezetőkkel. A delegációt fogadta Miazava Kiicsi japán külügyminiszter. Vidéki útjaik során fölkeresték Osakát és Kyotót, s ellátogattak több híres cég üzemébe. Tokióban tárgyalt külkereskedelmi miniszterünk, dr. Biró József is, s aláírta a magyar—japán kereskedelmi és hajózási egyezményt. Őszi bál Nyugat-Berlinben A Nyugat-berlini Magyar Kolónia nagy sikerű őszi bált rendezett szeptember 27-én. A színvonalas műsorban fellépett az MVSZ által kiküldött művészcsoport — Felföldy Anikó, Kishegyi Árpád, valamint a Héczey zenekar. Jubilál a Finn-Magyar Baráti Társaság A Finn—Magyar Baráti Társaság nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelte megalakulásának huszonötödik évfordulóját. A fő ünnepségen, amelyen a társaság mintegy 800 tagja vett részt, Kaarina Virolainen, a társaság elnöke mondott ünnepi beszédet. Magyar részről dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Tanácsának elnökhelyettese méltatta a baráti társaság tevékenységét, aki mint a magyar küldöttség vezetője tartózkodott Helsinkiben. Köszöntötte a vezetőséget és a tagokat Lauri Posti oktatásügyi miniszter is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Béke és Barátság Érdemrenddel tüntette ki a Finn—Magyar Baráti Társaságot. A kitüntetést dr. Ortutay Gyula az ünnepségen adta át Kaarina Virolainen asszonynak, aki meleg szavakkal mondott köszönetét a magas kitüntetésért. Románia Az Utunk című irodalmi lap szeptember 19-i száma közli Szakolczay Lajos kritikáját a Romániában élő Kocsis István: Árva Bethlen Kata című drámájának a Budavári Palotában történt bemutatójáról. A többi közt ezeket írja: „...Bethlen Katának a görög tragédiák nőalakjai ácsolták a keresztet. Kocsis felfedezőkedvét, hőséhez való gondolati hasonulását dicséri, hogy az erőpróba nemcsak a gondolatként jelenlevő naplónyelvvel tudatosul, hanem egyben a történelem viharos századait átlépő, minden gondban az ország műveltségállapotját, szabadságkívánalmait fogalmazó írói magatartás jelképe is ... Vadász Ilona rendezése a kikezdhetetlen jellemet, a valóságban sokat veszítő, de a szellemi szabadságában mindig fenséges nagyasszonyt állítja elénk. Ronyec Mária érti Bethlen Katát, a szöveg adta összes lehetőségeket kihasználja. Sír, nevet, gúnyolódik, megbocsát és kiátkoz, s a tiszta hangú lánykórus éneklésével is elválasztott gondolati egységeket oly módon köti össze, hogy szinte a hang lesz az egyedüli megformáló. Ez a hang a szép magyar beszédnek oly árnyalatait, hangulati jellemzőit hozza fel századok tárnáiból -r ehhez természetesen hozzásegíti Kocsisnak Bethlen Kottából tüzesedő, mérsékelten archaizáló nyelve is —, hogy a hanganyag tökéletesen közvetíteni tudná ennek a hatalmas személyiségnek drámáját...” Magyar művészek külföldön Nyugat-Berlinben szerepelt Erdélyi Miklós, ahol a Berlini Filharmonikusokat, Karajan zenekarát vezényelte. Műsorán Haydn 89. szimfóniája és Kodály Psalmus Hungaricusa szerepelt. Mind a Haydn-interpretációnak, mind a Kodály mű megszólaltatásának nagy közönségsikere volt, s a kritikusok is elismerő hangon írtak a vendégszereplésről. A Psalmus tenor szólóját llosfalvy Róbert énekelte. A koncerten Kodály Zoltánná is jelen volt. Belgiumiban vendégszerepelt a Magyar Omega együttes. A beatzene hazai képviselői Leuvenben és Brüsszelben léptek fel. Padovában kiállítás nyílt Vadas Ernő, az 1962-ben elhunyt neves fotóművész képeiből, a Nemzetközi Fotóművész Szövetség jubileumi kongresszusa alkalmából. Helyreigazítás: Lapunk 22. számának 5. oldalán Szenes Imre cikkében sajnálatos elírás történt. A 3. bekezdés 5. mondata helyesen így hangzik: „A múlt század második felében...” A hibáért szíves elnézésüket kérjük. A szerkesztőség. a Budapesti Művészeti Heteken MTI — Keleti Éva felvétele Bátyán, éppen úgy, mint a többi Kalocsa környéki faluban paprikafüzérek díszítik a házakat. A magyar paprikát mintegy 35 országba exportálják MTI — Kozák Albert felvétele
