Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)

1975-09-13 / 19. szám

NAGY EMBEREK - KIS TÖRTÉNETEK Gőzön Gyula „Lennél Te rózsa-rózsabimbó, lennék a méh...” — éne­kelte, fütyülte egy hosszú, sikerekben gazdag művészi életpályán át. Ez az egyszerű kis dal szinte névjegykár­tyája lett ennek a csupaszív művésznek. Ha dobogóra lépett, nem tehetett mást, engednie kellett a közönség követelésének, amely újra és újra, több mint hatvan esztendőn át, hallani akarta e dalt. Több mint hatvan esztendőn át dalolta és füttyszóval cifrázta — és mégis mindig új maradt, mint maga a művész. UTÁNZÁS GŐZÖN GYULA bácsi a színház előtti kiapadón iil. Nézi a hullámzó, hömpölygő tömeget; kedvesen fogadja a köszöntéseket, el nem fárad, örül: mennyi, mennyi ked­ves ismerős! Igaz, a legtöbbje csak úgy „lentről”, a néző­térről ismeri őt, dehát, mit számít az ...?! Mellette fontoskodó arcú, középkorú férfi ül. Csupa fel­háborodás a hangja. — Hallgatom Ikszet, Gyula bácsi! Csak hallgatom, és mondom: a mindenségit, hiszen ez Gőzön Gyulát utánozza! — Aha... — szól Gyula bácsi, bölcs nyugalommal. A másik meg folytatja. — Alig pár nap, hallgatam Ipszilont. Hallgatom, és mondom: hát ez szép dolog, ez is Gőzön Gyulát utánozza! — Aha... — szól ismét Gyula bácsi. Csak ennyit, egy hanggal se többet. A másik egyre tüzesebb, már a füle is izzik. — Alig telik egy hét, hallgatam Zét. Hallgatom, és mon­dom: az ördögbe is, hiszen ez is Gózon Gyulát utánozza! — Aha... — mondja erre a változatosság kedvéért Gyu­la bácsi, hogy az a másik el ne unja magát a beszélgetés­ben. Amaz most már valósággal prüszköl, a hangja mint ten­ger háborgása, reszket a fölindulástól. — Ejnye már, Gyula bácsi, hogyan tud ilyen nyugodtan hallgatni?!... Hiszen ez aztán csakugyan felháborító! — Gondolod, .fiam? — néz rá Gyula bácsi, de a hangja cseppet sem emelkedik. A másik elképedve bámul rá. — Méghagy gondolom — tudom! Egyszerűen felháborí­tó... A legszigorúbban meg kell tiltania, hogy ezek min­denfelé magát utánozzák!!... Gyula bácsi szelíden néz a háborgóra, aztán gyengéden hátbaütá. — Nagy marha vagy te, édes fiam ... Hát hadd utánoz­zanak! A baj az volna, ha én utánoznék valakit! Bródy Imre 1905 Budapest 62 292. postafiók ÚTIKÖNYV Mickey, Taggy, Puppo és Cica a főhőse annak az úti­könyvnek, amely még tavaly jelent meg a kanadai üz­letekben. Három kiskutya és egy ,/nagyár származású” macska. A négy jóbarát felfedező útja során bejárja To­ronto nevezetességeit, rácsodálkozik az épületekre, házakra — csakúgy, mintha egy turista-család tenné. A könyv egy felnőttet is elkalauzol a nagyvárosban, mégis, valójában gyermekék számára igazán érdekes. A sajtó nagy elisme­réssel adózott a szellemes kötetnek. Az író: dr. Rékai Jánosné. SÓLYOM Írtunk már e rovatunkban a walesi solymász klub, a Clwb Hebogwyr Cymru működéséről. A klub elnöke honfi­társunk, Bástyái Lóránt. Most egy érdekes fellépésről kap­tunk beszámolót. Az ősi belga város, Brugge főterén ren­dezett a British Jousting Association középkori bajvívó bemutatót. A város régi főterén korhű ruhákba öltözött szereplők vívtak meg egymással — két héten keresztül, minden nap. A bemutató egyik eseménye a „középkori” solymászok vadászata volt — Bástyái Lóránt és klubtár­sai közreműködésével. Az érdekes látványosságnak nagy sikere volt. SEMMELWEIS E hónapban rendezi meg a New Jersey-i orvosi iskola gynekológus részlege az első amerikai Semmelweis-em­­léknapokat. A nagy tudós és orvos emlékére tudományos ülésszakot tartanak az egyetemen. Magyar örvösök tevé­kenyen közreműködtek az emléknapok megrendezésében és előkészítésében — sőt, több előadást is tartanak. Csapó Árpád professzor, dr. Bartalas Mihály és dr. Iffy László tart egy-egy előadást Semmelweis jelentőségéről az orvos­­tudományban, valamint a legmodernebb megelőzési és gyó­gyító módszerekről. HONFITÁRSAINKAT keressük KADOSA Márton GYORY KADOSA MARTON (született Hadlkfal­­ván, 1940. április 19-én, anyja neve Jakab Erzsé­bet) 1972-ben Kanadába (Hamilton, Ontario) vándorolt ki Olaszországból. Keresi Budapestről elvált felesége, akivel 1973 decemberében váltott levelet. Azóta nem adott magáréi életjelt. GYÖRY LÁSZLÓ (született Budapesten, 1926. december 22-én, anyja neve Herpai Margit) 1956-ban az Egyesült Államokba (BOSTON, Mass.) távozott. Keresi Budapestről édesanyja, mert 1972 novembere éta nem kapott fiátél élet­jelt. SZIRMAI TIBOR (született 1922-ben, Ro­mániában Szatmár megye), mint levente került 1944-ben külföldre. Keresi Ferenczl Hona Ko­lozsvárról. Özvegy FRITS KALMANNt (a 30-as években Budapesten a Somiéi út 11. sz. alatt la­kott) UTÓDAIT, akik feltebetéen Arad kor­nyékén élnek, keresi a Franciaországban élO ro­kon: Jean Ladislas MUSZA. SZOB GYÖRGY (született Tiszafüreden, 1937. november 5-én, anyja neve Szilágyi Sára) 1956-ban Kanadába került (WINNIPEG, Manito­ba). Keresi Budapestről édesanyja, aki 1973 éta nem tud fiárél. László VIDA ILONÁT (születési ideje 1912. vagy 1913), férjét és leányukat, Ágnest (született 1936-ban) keresi B. J. Tóth az USA-bél. A kere­settek 1956-ban mentek külföldre, egy Ideig Bécsben éltek, majd Agnes lányuk házassága után az egész család kivándorolt Ausztráliába, s feltehetően ma is ott élnek. Ifjú TODY JÓZSEF (született 1948. szep­tember 14-én, Budapesten, édesanyja neve Ba­nyák Mária) 1956-ban ment Kanadába édesany­jával. Vancouverben telepedett le. Ifjú Tody Jó­zsefet keresi beteg édesapja. Kérjük kedves olvasóinkat, akik Ismerik kere­sett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az éket keresők­kel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE kész­séggel továbbítja leveleiket a kereste tökhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE H—1905 BUDAPEST. MEGRENDELÉS Megrendelem Önöktől a Magyar Hírek című lapot egy évi időtartamra. □ Az előfizetési díjat.......................................... egy­idejűleg átutaltam a Magyar Nemzeti Bankhoz, H—1850, Budapest, a KULTÚRA 024/7. számú szám­lájára. □ Az előfizetési díjat ........................... egyidejűleg csekken küldöm. NÉV: CÍM: Kelt: aláírás ŐSEINKRŐL — ŐSTÖRTÉNETÜNKRŐL László Gyula: VÉRTES­­SZÖLŐSTÖL PUSZTASZE­RIG László Gyula professzor nem történelemkönyvet írt, (nincs tehát e művében szó csatákról, hadvezérekről, békekötéseikről, sőt évszá­mokat is csak elvétve em­lít), hanem — és ehhez gyakorló régészként szer­zett tapasztalatait csakúgy felhasználja, mint saját és elődei, valamint kortárs tudósok eredményeit — azt tűzte 'ki feladatául, hogy nyomon kövesse: miként fejlődött ki és gazdagodott egyre az élet a Kárpát­medence területén. A köte­tet gazdag képanyag teszi teljessé. Több száz fotó, térkép és rajz illusztrálja a szerző szövegét. Fűzve, 278 oldal, 66 — Ft A FINNUGOR ŐSHAZA NYOMÁBAN Válogatta és szerkesztette ifj. Kodolányi János A kötet szemelvényanyaga kiterjed az őstörténet .min­den szakaszára, a legtávo­labbi korszaktól — a finn­ugor együttélés korától a honfoglalást megelőző ko­rig. Könyvünk nemcsak tu­dományos hitelességű sze­melvénygyűjtemény, hanem érdekes, színes olvasmány is: Reguly Antal, Hun fal vy Pál, Vámbéry Ármin, Se­bestyén Gyula, Gombocz & N Zoltán és mások vitatkoz­nak benne őseink vándor­lásáról. Fűzve. 452 oldal, 37,— Ft László Gyula: A HONFOGLALÓKRÓL (második kiadás) A kötet célja nem az, hogy rövidre fogva megismételje, amit olvasói amúgy is tud­nak, hanem az, hogy bemu­tassa az utóbbi évtizedek eredményeit, feltevéseit, módszereit, megemlékezzék a kutatók műhelyeiben for­málódó munkáról. Ez a könyv nem magyar őstör­ténet, hanem csupán a hon­foglalás kérdéseit öleli fel. Természetesen sok helyen vissza kell nyúlni előző ko­rok történelméhez, vagy utalnia a honfoglalást kö­vető századokra. Fűzve, 78 oldal, 6,— Ft Anonymus: GESTA HUNGARORUM (Béla király jegyzőjének könyve a magyarok csele­kedeteiről) A névtelen jegyző munkája az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kézira­tának hasonmás kiadásban jelenik meg. A hasonmás után Pais Dezső fordítását és jegyzeteit tartalmazza a kötet. A jegyzeteket Györffy György egészítette ki, ő ír­ta a kötet bevezetőjét, és az ő munkája a kötethez csa­tolt érdekes és értékes Ano­­nymus-térkép, amelyről azonnal kiderül, mi a való­ságos és mi a regényes elem a névtelen jegyző írásaiban. Fűzve, 196 oldal, 160,— Ft KEDVES HONFITÁRSUNK! Szeretettel meghívjuk ötödik dániai KÖNYV- ÉS HANGLEMEZ KIÁLLÍTÁSUNKRA melyet 1975. szeptember 28-tól október 5-ig tartunk a SPAREKASSEN KOBENHAVN-SJAELLAND (SKS) kiállítási termében: Vimmelskaftet 35, Stroget, KOBENHAVN. Nyitvatartási idő: hétfőtől — péntekig 11—18 óráig szombaton és vasárnap 10—16 óráig Várjuk — a korábbi évekhez hasonlóan — Svédországból, Norvégiából és más közelebbi országokból átlátogató honfitársainkat is. HELYSZÍNI VÁSÁRLÁS! A felsorolt köteteket meg­rendelheti a magyar könyvek terjesztésével foglalkozó kül­földi cégeknél vagy közvet­lenül az alábbi címen: Kérésére szívesen katalógust is! KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat küldünk H—1389 Budapest Pf. 149. 12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents