Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-09-13 / 19. szám
/itAxyrv - QttAons HŐKÉKŰÉS ÉS TÚKfÉmm IV. A társadalom egészének problémája Ha a férfi és a nő közötti egyenlőtlenségek megszüntetését célzó írásos művek, alkalmi megmozdulások és tartós szervezkedéseik történetét — némileg önkényesen — a feminizmus, a nőmozgalom fogalomkörébe utaljuk, akkor az európai és az amerikai feminista mozgalmak előzményeit és előfutárait a XVIII. század második felében: a felvilágosodás, a francia forradalom és az amerikai függetlenségi háború fejleményeiben, a magyarét pedig a XIX. század első évtizedeinek reformtörekvéseiben kell keresnünk. A XIX. század folyamán kibontakozó amerikai és európai nőmozgalmak Mary Wollstonecraft, Josephine Butler, Emmeline Pankhurst, Leon Ricbier, David Stern és mások vezetésével — lelkesen és odaadóan küzdöttek a nők választójogáért, egyetemi bebocsáitatásáért, az alkoholizmus visszaszorításáért, a prostitúció és a leánykereskedelem felszámolásáért. Hasonló buzgalommal tevékenykedtek a hazad feminizmus előharcosai: Brunszvik Teréz, Veres Pálné, majd a már kiszélesedett mozgalom élén Schwimmer Róza és Glücklich Vilma. Az előbbiek az első óvodák és leányiskolák létrehozásáért, a nők pedagógiai képzéséért, az utóbbiak nőtársaik továbbtanulási, választói, örökösödési, válási és számos egyéb, megtagadott jogának elismertetéséért. Jóllehet a külföldi és a hazai nőmozgalmak legelső úttörői, majd későbbi kibontakoztatói sokszor megpróbálták mozgalmukat koruk forradalmi áradásainak fősodrába terelni, a feminizmust éppúgy, mint annak világszerte létrejött szervezeteit mégis a partikularitás, a részlegesség jellemezte. Részleges volt — mert a mozgalom hatása és befolyása a írótársadalomnak csupán egy-két rétegére korlátozódott. És részlegesek, erősen körülhatároltak voltak a mozgalom céljai is, amiket sem a külföldi, sem a hazai feministák nem kapcsoltak össze a birtokos osztályok) uralmára épülő társadalmi rend átfogó bírálatával és támadásával. A nőkérdés új értelmezését, új megvilágítását — és ezzel együtt az egyenjogúsítási mozgalmak szélesedését Marx és Engels eszmetanának XIX. századi megjelenése és terjedése hozta magával. E tanítások egyfelől rendkívüli nyomatékkai irányították a figyelmet a nő keresővé válásának, vagyis a férfitől való gazdasági függetlenedésének jelentőségére. Másfelől kezdettől fogva elvetették a nőkérdés elszigetelt, önmagában való szemléletét, keresték az összefüggést a nőkérdés és a kor egyéb nagy problémái között, és beillesztették a nőemancipáció programját az elnyomott és kisemmizett társadalmi osztályok, rétegek általános felszabadításának programjába. Ennek megfelelően azt hirdették, hogy a munkásnőnek — férfi proletártestvérével együtt — előbb a tőke és a nagybirtok uralma alól kell felszabadulnia, s csak azután szabadulhat fel a családban az aipai-férji uralom alól. Az elmúlt három évtizedben — mint tudjuk — a történelem elvégezte nálunk a nagybirtokosok és nagytőkések uralmának felszámolását. De az a tanítás, hogy a nők tényleges egyenjogúsításának feladatát az ország, a társadalom egyéb jelentős problémáival összefüggésben kell vizsgálni, és hogy a nőemancipáció folyamata szüntelen kölcsönhatásbanl van a gazdasági, szociális és tudati változások alapfolyamataival — ez a felismerés ma éppoly időszerű, mint száz vagy ötven esztendővel ezelőtt. Próbáljuk ki e tétel jelenlegi érvényét egy problémán: a nők otthonon kívüli munkavállalásán. Századunkban, különösen annak második felében ez a folyamat Magyarországon is jelentősen haladt előre. Amíg a századfordulón az összes keresőnek mintegy 25 százaléka volt nő, 1949- ben pedig kereken 30 százaléka, addig napjainkban az öszszes aktív keresőnek csaknem a fele, pontosan 44 százaléka leány és asszony. Ezt a növekvő számsort önmagában — tehát létrejöttének körülményeitől eltekintve — bizonyára minden ember örömmel üdvözli, aki őszinte híve a nők tényleges egyenjogúsításának, és tudja, hogy a nők családon belüli gazdasági kiszolgáltatottsága csakis kereső foglalkozás vállalása révén szüntethető meg. A kérdés csupán az, hogy ez a folyamat a valóságban mindig és minden körülmények között elősegítette-e a nők várakozásainak és reményeinek teljesülését: közelebb vitte-e őket a munkával való azonosulás öröméhez, a szabad és egyenlő házastársi kapcsolatok megvalósulásához. Ahhoz, hogy erre a kérdésre felelni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a női munkavállalás összefüggéseit a társadalom más, alapvetően fontos folyamataival — például az iparosítással. Köztudomású, hogy elsősorban az iparosítás. Divatos konfekció Az öltözködésben fontos szerepet játszik a konfekció, — a készruha. Különösen akkor, ha együtt halad a divattalr A budapesti konfekció és a divat ezúttal szinkronban van egymással. A Női- és Leányka Ruha Nagykereskedelmi Vállalat, amely a legtöbb ruházati boltot ellátja modellekkel, a Cellért-szállóban rendezte meg őszi-téli divatbemutatóját. A kollekció három tervező, Harmati Vera, Kruppa Gabriella és Villányi Zsuzsa elképzelései alapján készült. Az új őszitél i divatirányzat jól tükröződött a konfekciós modelleknél, amelyek nagy része máris a kirakatokba került. A divatbemutató kisbundákkal és kiskabátokkal kezdődött. A valódi és a műszőrme kisbundák, a mutatós kiskabátok sikerrel mutatkoztak be. (1. kép.) Nagyon tetszett az acélkék sertésvelúr blézer, és az ugyancsak acélkék, rókabárány prémmel díszített sertésvelúr kisbunda. Mindkülönösen az utolsó negyedszázad gyorsított ütemű iparosítása késztette-biztatta a gazdasági függetlenségre vágyó és magasabb egyéni-családi életnívó felé törekvő nőket, hogy kereső foglalkozást vállaljanak. Csakhogy iparosítani többféleképpen lehet. A fejlődő ipar növekvő munkaerőszükségletét — amint ezt az ötvenes, hatvanas és hetvenes évék tapasztalataiból ismerjük — többféle módon lehet kielégíteni. Lehet ipart telepíteni oda, ahol a nőlakosságnak jelentős munkaeröfeleslege van. Az ilyen iparosítás úgy teszi keresővé a nőket, hogy közben megmaradnak otthonukban, megszokott környezetükben, támaszkodva a gyermekgondozás, oktatás, közétkeztetés ama szerény intézményeire, amiket a község vagy a kisváros nyújt nekik. E megoldás kétségkívül késlelteti a civilizáció és kultúra nagyvároshoz kötött. vívmányainak elérését, ám azzal, hogy lakóhelyükön hagyja a nőket, mentesíti őket az életforma változással együttjáró feszültségektől, az urbanizáció különféle ártalmainak elszenvedésétől. Lehet a munkaerőt: nőket és férfiakat akár családostul is a nyersanyagok és energiaforrások közelében újonnan létesített ipari központok köré telepíteni. Ha az ezzel öszszefüggő város- vagy városrészópítés bonyolult és költséges feladatait helyesen tervezik és időben valósítják meg, úgy ez a változat a civilizáció és a kultúra jelentős értekeivel kárpótolhat az életforma megváltoztatásának nehézségeiért. Ha ellenben az ipari centrum életműködéséhez elengedhetetlen infrastruktúra: a lakóépületek, a közlekedés és egészségügy, a közoktatás és gyermekelhelyezés, a közétkeztetés és kereskedelem intézményeinek létrehozása késik vagy elmarad, akkor a nők beilleszkedésének, a családi életrend megteremtésének feladatai rendkívül súlyossá, sokszor megoldhatatlanná válnak. Végül: lehet az ipar munkaerőigényét ingázás révén, azaz oly módon kielégíteni, hogy a munkavállaló rendszeresen oda-vissza utazik munkahelye s lakóhelye között. Ha az ilyen utazás időtartama nem haladja meg a napi egymásfél órát, akkor a vele járó fizikai kényelmetlenséget bizonyos mértékig ellensúlyozhatja a városbeli keresettöbblet, a szakmai fejlődés és a pályasiker nagyobb lehetősége. De ha családanyák és családapák napi 2—4 órát kénytelenek otthonuk és munkahelyük között utazni, vagy ami még rosszabb: hétről hétre, hónapról hónapra alig néhány napot élnek együtt családjukkal, mert a munkanapok éjszakáit albérleti szobában, ágybérletben vagy munkásszálláson töltik — akkor a családra s azon bélül a feleségre, anyára nehezedő munka- és alkalmazkodási terhek előbb-utóbb elviselhetetlenek lesznek. A családjával lakhelyén maradó asszony pedig férje távollétében egymaga látja el — nem ritkán kereső foglalkozásának gyakorlása mellett — a háztáji teendőket, az otthon feladatait, a gyermekek gondozását és nevelését, sőt részben még ingázó férjének élelmezését is. A kérdés tehát, hogy a nők otthonon kívüli munkavállalása mennyiben segíti elő az igazi, az emberhez méltó emancipációt, a nő személyiségének kiteljesedését — csakis a munkavállalás körülményeinek és feltételeinek ismeretében dönthető el. Ha azt akarjuk, hogy a kereső foglalkozás elsajátítása és gyakorlása közelebb vigye a nőt tényleges társadalmi felszabadulásához és egyenjogúságához, akkor munkavállalásának körülményeit messzemenően humanizálnunk kell; akkor ezt a folyamatot nem szabad 'kizárólag a gazdaságosság, a vállalati rentabilitás követelményeinek alárendelnünk. íme, a nőkérdés egyetlen fontos problémájának elemzése is meggyőzően mutatja: mennyire elengedhetetlen, hogy a nőemancipáció folyamatát a társadalomépítés egészének keretébe illesszük, és összhangba hozzuk az ország gazdasági, szociális, politikai és kulturális fejlődésének többi alapfolyamatával. Lőcsei Pál Zelk Zoltán Kürthy Hanna rajza Ákombákom Egyszer régen az irkámon, született egy ákombákom, Hát egyszer csak látom, látom: két lábra áll az irkámon, úgy indul el ákombákom. Azt hittem már sose látom, oly messze ment ákombákom, de mikor az erdőt járom, ül az ágon ákombákom, s rajta van a nagykabátom. Szólok hozzá: „Ákombákom, miért vitted el a kabátom? Eső esik, mindig ázom, hideg szél fúj mindig fázom ... Légy olyan jó ákombákom: add vissza a nagykabátom!” S képzeljétek, jövő nyáron, eljött hozzám ákombákom: s visszaadta nagykabátom! Sportpulóver Hozzávalók: fél kiló középvastag fonal, 2- es és 3-as kötőtűk. MINTA Passzé: 1 sima, 1 fordított szemek váltakozása. Bordák: 2 sima, 2 fordított szemek ismétlése. A minta alapján szabásrajzot készítünk, s eszerint kötjük meg a darabokat. A passzét a 2-es tűvel kötjük, majd átszedjük a szemeket a vastagabb tűre, s az* L zal folytatjuk. Összeállítás után a nyakán is felszedjük a szemeket és 2,5 cm széles passzét kötünk. 1 cm után a gomboláspánt elején helyet hagyunk a befűzésnek, de készíthetjük fűző nélkül gombbal Is. Veres Pálné kettőt újvonalú, harangos szabású kockás szoknyával mutatta be a manöken. A szoknya egyébként is főszereplője az őszt divatnak. Anyaga gyapjúszövet, jersey, kordbársony vagy bőr. A szoknyák hosszúsága természetesen a legújabb divatot követi: jóval takarja a térdet. A konfekcióban is megjelent az őszi-téli divat sztárja, a huzatruha. (2. kép.) Legjobban tetszett a homokszínű alapon, barna ocelot mintás jerseyböl tervezett modell, amelyhez fekete pulóvert és széles fekete övét viselt a manöken. Az őszi modellek között ismét feltűnt a kepp, ezúttal tweedből, a csizma száráig érő hosszúságban. Még az estélyi ruhákról kell szólni, amelyek elegánsak, jóvonálúak, különösen a barna angolbársonyból készült hátul mélyen dekoltált modell. (Fábri Péter felvételei) (t. b.) VÍZSZINTES: 1. Nyolcvan éve halt meg Veres Pálné, a magyar nőnevelésügy egyik előharcosa. Tőle idézünk (zárt betűk: N, N, M). 14. Kisebb papírlap. 15. Földterület, telek. 16. Pereme. 17. n. Rákóczi Ferenc hűséges kísérője (utóneve kezdőbetűjével). 18. Famunkát végző iparos. 15. Kiváló édes bor. 2«. Odébb -nyom. 31. G. U. 22. Becézett Etel. 23. Öli betűi, keverve. 24. Alexandriai matematikus és természettudós. 26. Mell, kőltőiesen. 28. Hegyes szerszám. 25. Tetszetős. 31. Két igekötő. 32. „Maros ... folyik csendesen”. 33. VerskeUék (névelővel). 35. Műszaki építmény. 38. Abból a városból, faluból származó. 35. Szándéka. 41. ... Dagover (egykori filmsztár). 42. Csupa. 44. Egyenlő. 45. Az Északi-tengerbe ömlő folyó. 47. Papírlapot ellenállóbb anyagra ragaszt. 45. Te és én. 50. Dél-arab törzs tagjai. 52. Oltja a szomját. 53. Telefon, rőv. 54. ... gótika (Országházunk építészeti stílusa). 55. I. ü. 51. A német ábécé utolsó betűje. 58. Jóakarat, pártfogás. 55. ... Capone. 80. ... alatt (a falu külső szélén). 62. ... Antoinette (francia királyné volt). 63. Muzsikát szerez hozzá. 85. Korszerű. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: D, E, S, M). 2. A méh termékéből erjesztett szeszes ital. 3. Citálja. 4. A. Berg operája. 5. Egylet része! 8. E. A. 7. „A” repülőgép vezetője. 8. Részes rag, -nek párja. 5. Elmúlt felette az idő. 10. A kicsépelt gabona törmelékei. 11. Albán pénz. 12. Fordított kettős betű. 13. Lepedőt tesz alája. 17. Szeged aranytollú írója. 20. A vizsgán keli felelni rájuk. 22. Békaporonty. 24. A levegő áramlását szabályozó cső. 25. Ibsen műve. 27. Európa Kupa. 29. Mű — régiesen. 30. Némi nebézség árán létrehoz. 32. ... selyemgyár (az első gyárak egyike hazánkban). 34. A gyümölcs belsejében vannak. 37. Pompázik. 38. Ot ... tea. 40. Hevesen Ide-oda mozgat. 43. Hivatalos kimutatás céljaira jegyzékbe foglal. 48. A felületére. 48. Zamatok, aromák. 45. Levélben tudtul adó. 5L Kimar. 53. Állatot hajt. 58. Kiissza a poharat. 58. író, Kecskemét volt polgármestere (Elek). 60. Vágóeszkőz. 61. T. T. A. 82. Lehetőség. 84. Aszszonyok nevének végződése. 85. Jelenleg. BEDNAV JÓZSEF A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoztatás céljából közöljük. A 18. számban közölt keresztrejtvény megfejtése: Jöttem s zengtem én a szenvedők dalát. Mert kínjuk dac, remény; gyűlj ki velem világ. KU COS X N 0 B 0 1 X o J A fi K B I I L V S E Z A LEM M A MEZ I B 0 KEN ÓT I SIÓ TUB K E K K 0 ií TÉR 1 B A K T B K 0 II E K ÍS s z 1 Á E I N TE J E TUB K D S Z E ME TANKOL E G E B K I T B A M S Z E N ¥ E LAM A L B 2 B I OKOS LIH0V K A B E E MOS S L A S Z S Z E B I G A C B E M H A K D A i * OLT N X 10
