Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)

1975-08-02 / 17. szám

§~6tÄj&n, - QttAons HŰKtKŰÉS ÉS rÖMÉMÉ/H II. A természeti tényezők szerepe Az ókori Egyiptomhoz és Athénhez hasonlóan, ellen­tétes tendenciákat hordoznak az ókorból a középkorba átvezető századok is. A felbomló római birodalom északi és nyugati tartományaiba behatoló germán törzseknél — amint azt Tacitus művéből tudjuk — az egynejűség általánosan uralkodó házassági forma volt, s ennek védel­mében a házasságtörést szigorúan büntették. Ezek a tör­zsek nem sokkal végleges megtelepedésük után, az idő­számításunk szerinti V. századtól kezdve fokozatosan fel­vették a keresztséget, és ezzel elismerték annak a val­lásnak az erkölcsi fennhatóságát, amely — elveit és kö­vetelményeit tekintve — csak erősíthette monogám ha­gyományaikat. Mindezek ellenére több germán törzs le­származottai az V.—VIII. század folyamán olyan kora­feudális társadalmakat hoztak létre — például a frank birodalom keretében —, amelyek újból széles teret adtak a többnejűségnek, korlátlan rendelkezési joggal ruházták fel a férjet, és közönséges szolgává alacsonyították a fe­leséget. És ma már, bizonyos történelmi tapasztalatok fényénél úgy tűnik, nem voltak egyértelműek sem a kiváltságok­kal védett középkori városok, sem a győztes forradalmain megülepedő, legújabb kori polgári társadalmak lépései a nő házasságon és családon belüli alsóbbrendűségének enyhítése felé. Mert igaz ugyan, hogy a korai polgáro­sodás virágzó városai Velencétől Amszterdamig, majd a polgári átalakulás megszilárdult államai Franciaország­tól Poroszországig hétszáz éven át (XIII.—XIX. század) megszámlálhatatlan törvényt, jogszabályt és intézkedést hoztak a monogám házasság védelmére — a jogalkotó férfiak azonban mindig is szigorúbban büntették a házas­ságtörő nőt a hűtlen férfinál, és gondosan ügyeltek rá, hogy örökösödés, munkavállalás, lakóhely-megválasztás, közszereplés stb. terén a feleség továbbra is jogtalan maradjon,, vagy férjéhez képest csupán korlátozott jogok­kal rendelkezhessen. S mindennek tetejébe a monogámia egyházi, törvényhatósági és állami erősítésének ugyan­ezen hét évszázada alatt honosodott meg és terjedt el a prostitúció intézménye, amely Európa kis városaiban csupán néhány házat, nagyvárosaiban viszont egész ne­gyedeket foglalt le a bordélyok számára, hogy gondos­kodjék — az egynejűség látszatának megóvása mellett — a férfiak házasságon kívüli nemi örömeinek üzletszerű szolgáltatásáról. E vázlatos áttekintés — amit hasonló eredménnyel a nők családi munkájáról és otthonon kívüli munkaválla­lásáról is elkészíthettünk volna — meggyőzően mutatja, hogy civilizációnk gyakran volt következetlen és önma­gának ellentmondó a nő házastársi szerepének és jog­állásának kijelölésében, de mindig következetes, éber és találékony maradt a férj házasságon s családon belüli uralmának — és ennek megfelelően a feleség alattvalói engedelmességének fenntartásában. Mentségére csak egy­valami szolgálhat: az, hogy e civilizáció a XIX. századig bezárólag alapvetően a férfiak teremtménye volt. Hogyan keletkezett a nőkérdés? Mi hozta létre a benne összegeződő problémákat? Erre a kérdésre az emberek köznapi vélekedései és az érdekelt tudományágak kutatásai különféle tartalmú és nagyon sokféle árnyalatú választ adnak. A válaszok több­sége nem szélsőséges, de majdnem mindről megállapít­ható, hogy az egymással kibékíthetetlenül szembenálló két sarkalatos álláspont valamelyikének vonzáskörében fogant. Az egyik végletes álláspont szerint a nőkérdést a ter­mészet hozta létre, mégpedig azáltal, hogy az emberi faj két nemét egymástól fizikailag teljesen elkülönített egye­­dekben, külön a férfiben és külön a nőben alkotta meg. A természet — mondják e felfogás képviselői — meg­tagadott bizonyos képességeket a nőtől, amikkel a férfit felruházta, és megfordítva: olyan testi adottságok, fizioló­giai tulajdonságok birtokába helyezte a nőt, amikkel férfi sohasem rendelkezhet. Ennek következtében a faj­­fenntartás néhány alapvető feladata — mint a magzat kihordása, megszülése, táplálása — az idők kezdetétől a nőre hárul, és ez a tény egyszer s mindenkorra kijelölte helyét, szerepét, kötelességét az emberek világában. E szemlélet, amely a nő sorskérdéseinek forrását és lényegét természettől kapott tulajdonságaiban és rendel­tetésében keresi, nagyon régi. Változatait nemcsak val­lási tanítások, erkölcsi szabályok és követelmények őrzik, hanem olyan emberek gondolati hagyatékai is, akiknek világképe sohasem állott teológiai eszmék uralma alatt. „A nő egyetlen hivatása, hogy törvényes gyermekeket szüljön és az otthon hűséges őrzője legyen” — fogalmazta meg szentenciáját az ékesszólás ókori görög mestere, Demoszthenesz. És mintha nem huszonkét évszázad, leg­feljebb huszonkét év telt volna el, úgy hat a fent idézett vélemény mellé állítva a múlt században élt német filo­zófus, Nietzsche e tárgybeli aforizmája: „Minden, ami a nőben van, rejtvény — és mindennek egy megfejtése van: a terhesség.” Ha pedig bárki kételkednék benne, hogy a fenti szemléletnek századunkban is vannak te­kintélyes, közvéleményt alakító hirdetői, akik nem az egyházaktól, hanem a tudománytól igénylik rangjukat s megélhetésüket, azok meggyőzésére álljon itt néhány sor dr. Fritz Kahnnak, a világszerte ismert orvospszicholó­gusnak 1968-ban nálunk is megjelent könyvéből: „Milyen nagyszerűen megértette a házasság értelmét az az ame­rikai újságírónő, aki miután gyermekeit megszülte, abba­hagyta az újságírói tevékenységet, sőt háztartási alkalma­zottját is elbocsátotta, hogy gyermekeinek példát mutas­son, és abban lelte örömét, hogy mindent saját kezével végez. Később már jobban kielégítette férje és gyermekei szolgálása, mint cikkek írása ismeretlen olvasók számára.” Lőcsei Pál (A cikksorozat III. részét lapunk következő számában közöljük.) Kürthy Hanna rajza Móra Ferenc Pillangós papucsok... Pillangós papucsok, legszebbek az egész Szegedi vásárba, Simuljatok lágyan virágszemű Panka Picike lábára. Szelíden vigyétek napos mezejére Rózsás örömöknek, Kerüljetek vele minden olyan tájat, Hol könnyek teremnek. Mikor elviszitek, mint az ólommadár, Lassan tipegjetek, Ha hazahozzátok, mint a sólyommadár, Sebesek legyetek! Receptek KÁPOSZTÁS AVANYlTÁS: (Nyári káposzta.) A ká­poszta felső leveleit leszedjük. Ha tölteni való leveleket is akarunk savanyítani, akkor az egész káposztafejet be­letesszük egy lábas forró vízbe. Megfordítjuk, hogy mind­két fele megpuhuljon, és leszedünk belőle annyi levelet, amennyi tölteléket akarunk készíteni. A többit meggyalul­juk. Akkor leforrázzuk, bő, sós vízzel és hűlni hagyjuk. Labdarózsák 80-as horgolócémábol ké­szítjük. 1. sor: 8 láncszemből gyű­rű. 2. sor: a gyűrűbe 12 rö­vidpálcát öltünk. (Az első rövidpálcát itt és a többi sorokban I láncszem pótol­ja.) 3—9. sor: 24, 24, 36, 36, 54, 54 és 72 rövidpálcát horgolunk. Ügyeljünk a szaporítás egyenletes elosz­tására. 10. sor: 1 rövidpál­ca és 4 láncszem váltakozik minden harmadik rövid­­pálcába öltve. Az utolsó ívet 2 láncszem után 1 egy­­ráhajtósos félpálcával fejez­zük be. 11. sor: 5 láncszem, 1 kétráhajtásos pálca, 4 láncszem, 1 kétráhajtásos pálca, 5 láncszem és 1 rö­vidpálca ismétlődik az egy­mást követő négyláncsze­­mes ívekbe öltve. 12. sor: az ötláncszemes ívbe 5, a négyláncszemes ívbe 7, az ötláncszemes ívbe 5 rövid­pálcát öltünk. A sor végén a fonalat eltépjük. 13. sor: kezdés az előző sor héttagú pálcacsoportjának közepé­nél: 5 láncszem, 1 ötlánc­szemes pikó, 8 láncszem, 1 ötláncszemes pikó, 5 lánc­szem, 1 rövidpálca ismétlő­dik a hétpálcás ívek köze­pébe öltve. A sor végén a fonalat eltépjük. 14. sor: azonos az előzővel, de itt 6, 11, 6 láncszemmel hor­goljuk az íveket. Ezután 8 korongot készítünk az 1— 10. sor leírása szerint. A korongokat kép szerinti el­rendezésben 1—1 négylánc­szemes ív közepénél kap­csoljuk a tizenegy láncsze­mes ívekhez. Szélcsipke: 1. sor: a középrészhez való kapcsolás után 7 négy­láncszemes ív szabadon marad, a nyolcadik ívtől kezdve — összesen 9 ívbe Őszi előzetes „Még nyílnak a völgyben a kerti virá­gok”... de már esővel, hűvös idővel — közelít az ősz. A Magyar Divat Intézet bemutatta az 1975 őszére tervezett modelleket. Az új­donságok között nagy sikerrel mutatkoz­tak be a modern vonalú esőkabátok, ame­lyeket a Graboplast (Győri Pamutszövő és Műbőrgyár), a Hazai Pamutszövőgyár és a Magyar Selyemipari Vállalat újszerű anya­gaiból terveztek. Az új anyagok selyem­­könnyűek, gyöngyházfényüek, egyszínúek, vagy nyomott mintásak. A ballon változat­lanul divatos, csak színei változtak, a di­vatszínek szerint. Az esőkabát formája követi a divat új vonalait. Megjelent az övvel összefogott, bő, úgynevezett „huzat kabát”, az egyenes tubus vonalú kabát, a fiatalos, rövid eső­kabát, és ismét a trencskó forma is. Első képünkön vidám előadásban, az „eső-jelenet” modelljei vonulnak fel. Az őszi divatban ismét megjelennek a kepp, a kosztüm, szoknya és blúz, vagy szoknya és pulóver, de egybeszabott ruha fölé is elegáns. Magas karcsú alakra elő­nyös. A második képen zöld-piros bézs koc­kás szövetet, őszi kosztümhöz zöld lódén keppet mutat a manöken. A pulóver és a kötött sapka, piros. A szépvonalú, puha műbőrcsizma pedig lódenzöld. A divatban tehát megérkezett az ősz. A természetben reméljük késni fog .. At. b.) MTI — Bara István felvételei — 1—1 kétráhajtásos pál­cát öltünk, a pálcák között 4—4 láncszemmel, majd 13 láncszemmel térünk át a következő motívumra. 2. sor: rövidpálcákkal ha­ladunk a második kétrá­hajtásos pálcáig, majd 1 kétráhajtásos pálca, 5 lánc­szem ismétlődik hatszor, 5 láncszem után az előző sor tizenhárom láncszemes ívé­be 6 rövidpálcát hurkolunk, 5 láncszem után ismétlőnk. 3. sor: 5 láncszem, 1 négy­láncszemes pikó és 5 lánc­szem váltakozik az előző sor pálcáira öltve, a rövid­­pálcákra 6 rövidpálca kerül. Ha kihűlt, egy bő szájú üvegbe rakjuk vagy cserépfazék­ba. Alája és föléje kovászt vagy kenyérbelet és egy kis kaprot helyezünk, és a napra állítjuk. Igen fontos, hogy elég sós legyen. KAPROS TÖK GYENGE ECETBEN. A meggyalult tö­köt gyengén megsózzuk, levét lecsurgatjuk és üvegbe rak­juk. A tök közé egy kis kaporlevelet teszünk, lehetőleg egy csomóban. Az üvegeket felöntjük gyenge ecetes-sós vízoldattal, majd minden üveg tetejére egy kevés szalicilt teszünk. Lekötjük és 10 percig gőzöljük. A gőzölőedény­ben hagyjuk kihűlni. LECSÓ TÉLIRE. Hozzávalók: 5 kiló paprika, 2lj2 kiló paradicsom. Jó húsos zöldpaprikát felszeletelünk és gyen­ge sósvízben 2 percig előre főzzük, majd szitára öntjük és lecsurgatjuk. Szitán áttörünk főtt paradicsomot és jó sűrűre elfőzzük. A lecsurgatott zöldpaprikával megtölt­jük az üveget, felöntjük a sűrű paradicsommal, a tete­jére egy feketebors nagyságú szalicilt teszünk. Ha lekö­töttük, gőzöljük kb. 25—20 percig s a gőzölgő vízben hagyjuk kihűlni. Ha reggel gőzöljük ki a lecsót, akkor csak este szabad kiszedni. Ez az élet VÍZSZINTES: 2. Ujfalvy Krisztina (1741—1818) költönö egyik verséből idézünk (az első sor, zárt betűk: L, U). 9. Maga előtt taszít. 12. A magyar rene­szánsz nagy költője. 12. Helyé­ből hirtelen kimozdítja. IS. Azo­nos betűk. IC. Kettő római számmal, lg. Lecsúsztatta a torkán. 12. Kerek szám. 20. Ka­tonai szállltóoszlop. 23. Lassú Járkálás. 24. Kínzó érzést okoz. 25. A versidézet negyedik sora (zárt betűk: N, £). 27. Táska­­rádiő-kellék. 29. Ügyes, életre­való. 30. Visszaint! 31. Fedd. 32. Indulatszó. 34. Igevégződés. 35. Nagy lakoma. 37. Mutató­szó. 38. Város az USA-ban a Missouri folyó mellett. 40. Erő­sen sir. 41. E. D. 43. A Halotti Beszéd egyik szava. 44. Szintén. 45. Római 2000. 4C. Az ezüst vegyjele. 47. Félbevágott tapéta! 49. Kedvelt típus. 52. Kis Mi­hály. 55. A Zord idő Írójának névjele. 54. Juttatná. 57. Kisebb tárgyat eltulajdonít. 58. Közle­kedési vonalak. 59. Amerikai drámaíró (Amerikai Elektra). 81. A kalcium vegyjele. C3. Ar­ra... Baranyában (népdal). G4. Neves osztrák karmester. GC. Radar. 48. Azonos betűk. FÜGGŐLEGES: 1. Füvet ter­mő rét. .2. A hónap egyik nap­ja. 3. Fordított névelő. 4. Sport­eszköz (névelővel). 5. Folyó Csehszlovákiában, a Nyitrába »ömlik. 4. £. I. 7. Kiejtett betű. 8. A te sajátod (régiesen). 9. A robbanóanyagnak az a mennyi­sége, amely a tűzfegyver egy­szeri lövéséhez szükséges. 10. Tanítani. 11. Az ENSZ első fő­titkára volt. 12. Fővárosi sport­egylet. 14. A tűz martalékává válik. 17. Időn túl érkezik. 21. Álba . . . (Székesfehérvár). 22. N. Z. L. 24. A versidézet har­madik sora (zárt betűk: G, E, R). 24. Jugoszlávia állam elnö­ke. 28. Az egyik szülő becézése. 33. A versidézet második sora (zárt betűk: A, Z). 34. Neves szovjet filmrendező. 39. Hús­­vagdalék. 40. Üres a ... (nincs egy vasa sem). 42. Ütés nyo­mán keletkezik. 44. Tanonca. 44. Gyümölcsszárítók. 48. Sodort (pl. bajusz). 50. Az alaphangsor hatodik, hetedik és első tagja. 51. Redők. 53. Hivatali helyiség. 54. Nagy olasz vegyipari mono­polvállalat. 59. Őszi hónap, röv. 40. Kis házikó. 42. Régi űrmér­ték. 45. A nátrium vegyjele. 44. Négylábú. 47. Földmunkát vé­gez. (BEDNAY) A rejvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szóra­koztatás céljából közöljük. A 14. számban közölt kereszt­­rejtvény megfejtése: Esik az eső, szakad, / iszik a dinnye, dagad, / olyan nagy lesz a dinnye, / felér az égig szinte! E S IK A Z UTOLÉ R ODÚKSAN L S TEME II őtLII S AGAVÉS Z HEVEII E H SZÍL E A ? ŐRÓLA GEL AN I N I L E S ZA 9 I KÖZEA T F A R A G 0 A 0 R ö K IT I 9 U L Gszí B B S ZA H E V I 6 A N N I E L I I T N T ú Sz A I K 9 A Aa I 9K T E EIL M 0 M ADÓ BAB A K 9 I N IHN T Y G E 119 E 9 A K G K A E 9 9 N I 9

Next

/
Thumbnails
Contents