Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)

1975-05-10 / 10. szám

1954 Fél esztendeje sincs, hogy a magyar labdarúgás London­ban megnyerte az évszázad mérkőzését, a saját barlang­jában kilencven esztendeje veretlen brit oroszlánt 6:3-ra verte! S tavasszal Budapesten megismétlődött a bravúr: ":1 lett a végeredmény! A magyar válogatott úgy utazott a svájci világbajnokságra, hogy már előre zsebében érezte a győzelmet. Azonban, mint tudjuk, a zseb kilyukadt és a győzelem kipottyant belőle és sokan azt hitték, hogy tra­gédia történt. Pedig csak tovább nyújtóztunk, mint a sport-takarónk ért... DOBOZY IMRE Máskülönben? Építettünk, építettünk, s nem vettük számításba, hogy kétemeletes házra való téglával nem lehet háromeme­leteset építeni. Illetve: észrevettük, mire számosán le akar­ták állítani az egész építkezést, mondván, hogy őseink is sátorban laktak, mégis itt vagyunk. S amíg ezen elvitat­koztunk, közben az építkezés állt, vagy alig haladt... Labdarúgásban — hogy példánknál maradjunk —, ezt úgy hívják, hogy: edzőválság... Kíváncsi pesti A csodálatos Lidi Kender Ádám községi mezőőr szerfelett kedvelte az itó­­kát. Napjában csak egyszer szokott inni, vagyishát reg­geltől estig: s emiatt temérdek hivatali dorgálást kellett elviselnie, mert a tanácselnök hivatalos órák idején, nem állhatja a borszagot. Kenderen fogott is a sok dorgató­­rium. Hivatalos időben nem igen mutatkozott a tanács­háza körül. Kint a határban ivott, magával hordozva sok szép időt megért csattos üvegét. Előbb-utóbb okvetlen bajba sodorta volna őt a borszeretet, ha jellemének helyre­­igazításába bele nem szól a Lidi. Amely beleszólás a kö­vetkezőképpen történt. Szombaton Kenderné ünnepélyesen közölte férjével, hogy a kecskevásárlásra gyűjtögetett 750 forintok immár együtt vannak. Kender tehát felkerekedett, hogy megal­kudjék a szomszéd falubeli foltozó suszter, Torma Bene­dek szaktárs Lidi nevű eladó kecskéjére. Hatszáz forin­tot ígért, elnevezvén a szemreváló anyakecskét güzünek, féregnek, egyszálbélű gilisztának, sőt, istenverésnek, csak­hogy mentői olcsóbban jusson hozzá. Torma ellenben nyolcszáz forintot kért, egekig magasztalván Lidi tulaj­donságait. Végül is megegyeztek kerek hétszáz forintban. Kender vígan ballagott hazafelé. Alig várta, hogy kel­lemesen enyhítse a nagy vitában kiszáradt torka gyötrő szomjúságát. Hajaj, lehet, hiszen ötven forintja megma­radt .. A kocsma előtt odakötötte tehát Lidit a nagyobb jószágok számára földbevert cölöphöz, s ráparancsolt, hogy Házi használatra csomagolva is kapható a világhírű magyar gyógyiszap! Nem kell már sok ezer mérföldet utazni, ha valaki a világhírű magyar gyógyfürdő iszapjával akarja ke­zeltetni izomfájdalmait: a MEDIMPEX Magyar Gyógyszer-külkereskedelmi Vállalat eljuttatja önhöz is a fájdalomcnyhítő gyógyiszapot megszárítva és könnyen kezelhető, textíliával bevont kompresszek­­be sajtolva. A MAGYAR ISZAP KOMPRESSZ a sok évszázados magyar gyógyászati tapasztalatot a korszerű mód­szerekkel egyesíti. Rendkívüli előnye, hogy otthon, a beteg lakásán is könnyen készíthető vele iszappako­lás. Az iszap kompresszt forró vízbe kell mártani — ez máris elegendő ahhoz, hogy reaktiválja a szerves, szervetlen és ösztrogén anyagokat, amelyek a ma­gyar gyógyiszapban találhatók. Ezután az iszap kompresszt a fájó testrészekre helyezzük. Az iszap­pakolás fokozza a helyi vérkeringést, s ezáltal eny­híti az ízületi és izomfájdalmakat. A szenvedés meg­szűnik, a beteg jó közérzete helyreáll. A MAGYAR ISZAP KOMPRESSZ a kezelésre szo­ruló testrészeknek megfelelően hatféle formában kapható: — láb és boka. — kéz és csukló, — térd és könyök, — derék és végtagok, — hát és nyak, — csak nyak kezelésére. MEG AKAR SZABADULNI DERÉKFÁJÁSÁTÓL, ÍZÜLETI ÉS IZOMFÁJDALMÁTÓL? HASZNÁLJA A MAGYAR ISZAP KOMPRESSZT! Küldje be a coupont az alábbi címek valamelyikére: USA-ban: KELSO IMPORT INC. 41 Madison Avenue New York, N. Y. 10010 Benelux Államok, Franciaország és Anglia területén: S. A. MAKLAREX 195, Rue Royale 1030 Bruxelles Svédországban: ARNON MACHINERY CO. AB. Södra Källtorpsvägen 26.- 702 17 Örebro Norvégiában: Fa. SCANKUHL Osterhausgatan 13. Oslo 1.-------------------------- coupon ------------------------­Kérem, küldjenek számomra ismertetőt a magyar gyógyiszapról! Név: .......................................................................... Város és tartomány:..................................................... Cím: .............................................. ........................ T viselkedjék tisztességesen. Jó maga meg sietve kirendelte az első liter bort. No, de miaz, egy liter? Semmi. Nevet­séges. Kender Adómnak? Ugyan! Jött tehát a második, s a harmadik. Eközben Kender felső szomszédja Landi Berti odaérkezett a kocsma elé. Igazában ő is szomjas volt, de amint szemügyre vette az árva kecskét, s a bent iszo­gató mezőőrt, gondolt egyet. De minőt! Elkötötte Lidit a cölöp mellől, s usgyi, be vele a kocsma mögötti pajtába. Aztán meg futott Kelemen Imre többrendbeli kecsketulaj­donoshoz, s szóbeli garanciák mellett, kölcsönkérte tőle Gyuszit, a faluszerte ismert harcias bakkecskét. A borissza mezőőr bíz meg se nézte kecskéjét, amikor a negyedik liter után kijött a kocsmából. Ámbátor, ha nézte volna, akkor se látott volna sokat, mert már korom setét volt. Hazavezette, bekötötte az ólba, s diadalmasan állt neje elé: nohát Juliskám, nézd meg, mit hoztam, gyö­nyörködj benne! És békésen ült le a szófára, hogy már­most a négy liter is megbocsáttatik, csak nézze meg az asszony a Lidit. Hanem Juliska nagy nesszel jött vissza, mór az udvaron kezdve a házastársi enyelgést. Te idétlen boroskancsó! — harsogta. — Te semmirevaló! Mit vettél tökkel ütött? Hiszen bakkecske! Kender fölényesen mo­solygott. Haha! Méghogy bakkecske... Hiába, hiába, az asszonynak mégsincs olyan megbízható szeme, mint a fér­fiembernek ... Fogta a lámpát, kivitte az ólba. De bizony lámpavilágnál se tudtak semmi olyas tartozékot felfedezni a kecskén, amit meg lehetett volna fejni. Kender csak ámuldozott, s nyögött. Hideget érzett a gyomrában, mintha jeget nyelt volna. Hiszen amikor elindult vele, még nem volt bak... Azon melegében fogta a kecskét, s visszain­dult Torma Benedekhez, hogy ő kideríti az igazságot, még­ha emberhalál lesz is a vége. Persze, útjában megint a kocsma előtt haladt el. Landi Berti ott állt az ajtóban, s invitálta befelé, egy pohárkára, no csak egy nyeletre. — Nem én! — kiáltott a mezőőr. — Szétverem a fejét a gaz csalónak. Szíjat hasítok belőle! De minthogy el kellett mesélnie haragja okát, mégis betért. S míg mesélt, az itcés, akit Berti beavatott a tré­fába, gyorsan kicserélte a kecskét. Kender tehát Lidivel indult tovább Torma Benedekhez, aki már nyugodni tért, s csak nagy zörgetésre, ordítozásra jött ki a házból. A de­rék lábbelikészítő elképedve hallgatta Kender vad áthúzó­dását. Nem is felelt egy mukkot se. Lámpát, suszterszé­ket, sa jtárt hozott ki, leült Lidi mellé, s Kender szemetét - tára kifejt belőle kerek három litert. A mezőőrt elöntötte a veríték. Ez lehetetlen, ez boszorkányság ... Ki látott már bakkecskétől tejet fejni? Megtapogatta Lidit,, ahol kellett, s növekvő zavarral állapította meg, hogy Lidinek igenis, saját tőgye van. Ejha — nyögött. S egészen megkevere­dett. El se búcsúzott Tormától. Fogta a kötelet, s lelke­­hagyottan bandukolt. Lehetséges volna — tűnődött —. hogy az ital zavarta meg? Sokáig állt a csendes éjszaká­ban, rágódva és izgatottan, hogy hát mi lehet a nyitja ennek a hihetetlen átalakulásnak. A kocsmába csak nagynehezen tudták megvigasztalni, s közben megint kicserélték a kecskét. Kender elsópadt. levegőért kapkodott, a vég közeledtét érezte, amikor az ólban lámpával végzett helyszíni szemle után, feleségével együtt újfent megállapították, hogy Lidi mégiscsak bak. Bak, bak, de hát akkor miért hívják Lidinek? S honnan, miből adta azt a három litert? Hideg borzongatta a hátát, s csendben megesküdött, hogy nem iszik, s elmegy egy orvoshoz, megvizsgáltatja magát... Aztán megragadta a kötelet, s elindult Tormához, hogy ha istent ismer, adja vissza a hétszáz forintot, itt a kecskéje, nem kell ingyen sem. Tán máig is bolyongana a csodálatos kecskével, ha el nem szundít az árokparton, s Bertiék a lába szárához nem kötik az igazi Lidit. Mindenesetre szombat óta Kender Ádám mezőőr erős boriszonyt érez, ha csak rápillant újonnan szerzett házi­állatára. És muszáj rápillantania, mert felesége, valami érthetetlen csökönyösséggel, minden áldott nap rábízza Lidi legeltetését. Hja, van ám eszük az asszonyoknak. — Bocsánatot kérek, nem zavarja, ha nézem, hogyan dol­gozik? HANNIBAL A KAPUK ELŐTT HÉT — EGY! Az egyik hidegvérű angol vendég fel­tűnően nem. hidegvérűen szurkolta végig a budapesti magyar—angol labdarúgó­mérkőzést. A második félidő 40. percében felpattant a helyéről és harsányan bekiál­tott a pályára: — Egyenlíteni fiúk! Két magyar újságíró ült az angol mel­lett. Az egyik csodálkozva kérdezte: — Mi volt ez? A másik vállat vont: — Az évszázad vicce... Kifelé jövet a stadionból, a Verseny utcában egy kisfiú megállította a hazatérő nézőket. — Nem tetszik tudni, mi a végeredmény — 7:1 — hangzott a válasz. A gyerek csalódottan válaszolt: — Csak?! Ennyit mondott be a rádió is! * Egy angol vendég tűnődése: — Azt hittem, hogy egy hétre jövök Magyarországra. Kiderült, hogy hét egy­re... A személytelen bírálat amelynek nem lehet átesni egyik oldalára sem. A bírálat fontosságát mindenki elismeri. Persze, az építő kritika nem lehet bántó. Kézenfekvő, hogy ezt legeredményesebben úgy érjük el, hogy a kriti­zált személy nevét elhall­gatjuk. Ez a módszer már eléggé ismert. Egy ankéton hallot­tam minap: Felszólaló: Sajnos, utal­nom kell arra, hogy nagy­nevű kartársunk már egy­általán nem tartja köteles­ségének, hogy körünkben megjelenjék! Egy hang a hallgatóság­ból: De hiszen beteg! Felszólaló: Nem őrá gon­doltam! Másik hang a hallgató­ságból: Kormány megbíza­tással már fél éve külföl­dön tartózkodik! Felszólaló: Nagyon jól tu­dom, de nem rá gondoltam. Azt hiszem, mindenki na­gyon jól tudja, hogy kire céloztam... Általános mozgás a hall­gatóság soraiban: Ja... Persze ... (taps és általános helyeslés). 11

Next

/
Thumbnails
Contents