Magyar Hírek, 1975 (28. évfolyam, 2-26. szám)
1975-04-26 / 9. szám
A KodMtf módama Kodály Zoltán — aki azt mondta magáról a Lutz Besch-sel folytatott Beszélgetések-ben, hogy gyerekkora óta valóságos kis népdalgyűjtemény volt a fejében — nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy az egész népet közelebb hozza a zenéhez. S ezt meg is tette, azzal a pedagógiai zsenialitással, amelyet ma világszerte Kodálymódszerként ismernek és tanítanak. A módszerről s e módszer világméretekben való elterjedéséről beszélgettünk Szabó Helgával, aki a Zeneművészeti Főiskola elvégzése után (Szőnyi Erzsébet növendéke volt, vizsgáin ott ült Kodály tanár úr is) egy olyan ének-zenei általános iskolában kezdett a Kodály-módszer szerint oktatni, amelyben akkor indult az első, ilyen jellegű osztály. Az utóbbi esztendőkben pedig már olyan tanfolyamokon tanít, amelyekre külföldiek érkeznek és maga is gyakran tart előadásokat Ausztriában, Hollandiában, az Egyesült Államok különböző városaiban. Egy másik kiváló Kodálytanítvánnyal, Nemesszegi Lajosnéval közösen tankönyvet írt, amelyet Londonban adtak ki, s jól ismerik Amerikában is. Több ízben járt a Boston melletti Wallesley-i Kodály intézetben, s ott tavaly egy teljes esztendőn át tanított — A külföldi számára az a legvonzóbb a módszerben, hogy a tanárok a világ bármely pontján saját felfogásuk, körülményeik, helyi viszonyaik, hagyományaik szerint alkalmazhatják, mert a módszer nem tételes szabályokból, hanem általános útmutatásokból áll — mondja Szabó Helga. Az egyik alapvető gondolat, hogy a zenei nevelést a kisgyermekeknél kell elkezdeni. Az első zeneoktatást a gyermeknek otthon, az édesanyjától kell kapnia, hogy úgy tanulja meg, mint az anyanyelvét. (Anekdotaként hat, de valóban elhangzott egy UNESCO konferencián, ahol megkérdezték Kodálytól, mit ért azon, hogy a zenetanítást nem lehet elég korán elkezdeni. Kodály azt felelte: a zenei nevelést kilenc hónappal a gyermek megszületése előtt kell elkezdeni.) A másik fontos felfedezés: a zenei anyanyelvet minden gyermeknek el kell sajátítania. Ez a zenei anyanyelv: a népzene, s a kisgyermeket először népzenére, népdalra kell megtanítani, mert a népdallal való ismeretség nemcsak zenehallgatás, hanem zenélés, éneklés is. Hangszert csak akkor kapjon a gyermek, amikor már tisztán énekel. Kodály egyik lényegbevágó pedagógiai felismerése, hogy a legszebb hangszer mindenkinek a rendelkezésére áll, mindenki a torkában hordja. Ez a hangszer: az emberi hang. S a hangsúlyt nem a gyermek egyéni éneklésére, hanem a közösségben való éneklésre kell helyezni, mert — s ez is a Kodály által hangoztatott* fontos eszmék egyike — a zenei nevelésnek személyiségformáló ereje van. — Ezek alapján érthető, miért oly vonzó világszerte a Kodály-módszer — folytatja Szabó Helga. — Mindenütt érvényes, mindenütt alkalmazható. A lényege az, hogy minden nemzet a saját zenei anyanyelvét kutatja fel, ismeri meg, dolgozza fel s arra tanítja meg alapfokon a gyermekeket Hogyne terjedne el egy olyan nemzetközi méretekben alkalmazható módszer, mely ugyanakkor minden népet arra serkent, hogy a saját eredetét, hagyományait, kulturális kincseit újra felfedezze, ápolja és átadja az utókornak? — Mikor is kezdődött a Kodály-módszer világjárása? — tűnődik el Szabó Helga. — Talán amikor Szőnyi Erzsébet zeneszerző, a Zeneművészeti Főiskola profeszszora először vett részt nemzetközi zenepedagógiai konferenciákon, ö vitte el a hírét a nálunk akkor már elterjedt módszernek és az elért eredményeknek. 1960 táján látogattak el hazánkba az első külföldi érdeklődők. Egy-egy professzor is eljött, őket Kodály személyesen kísérte el néhány ének-zenei általános iskolába, ahol a külföldi tanárok, tudósok, zenészek elálmélkodtak az eredményeken: tízéves gyerekek kottából énekeltek reneszánsz muzsikát, meg Beethoven-dalokat, összeénekeltek három szólamot, s a gyermekajkakon felcsendültek a legkülönbözőbb korok és stílusok dallamai. Ma már egymást érik a külföldi csoportok, s az itt eltöltött egy hónap, hat hét alatt a Kodály-módszert tanulmányozzák. Az ISME-nek (International Society of Music Education — a Zenei Nevelés Nemzetközi Társasága), ma már Szőnyi Erzsébet elnökségi tagja. 1966-ban a Michigan államban rendezett nemzetközi konferencián Kodály is jelen volt. A meghívottak soraiban Szőnyi Erzsébet mellett helyet foglalt még Forrai Katalin. aki a módszer óvodákban való megvalósításáért tett sokat; Kokas Klára, aki a zenei nevelésnek az egész személyiségre történő hatását kutatja. S egyre közismertebb, egyre „érdekesebb” lett a Kodály-módszer. A világ legkülönbözőbb pontjain Kodály-intézetek alakultak. Az első volt a Boston melletti Wallesley, ahol Denise Bacon, egy zeneiskola igazgatója alapította meg az intézetet — előzőleg ellátogatott Magyarországra — s vezetésével a fiatal, nagyon tehetséges Erdei Pétert bízta meg. Komlós Katalin négy évig dolgozott Wallesley ben, és ezalatt nyolcszáz ír, skót, néger, indián népi dallamot gyűjtött össze. Kodály-intézet van Tokióban is, Hani Kioko alapította, aki évekig élt Magyarországon. Kanadában, Ottawában Mae Daily vezetésével minden nyáron hathetes tanfolyamokat rendeznek. Aki ezeken részt vesz, diplomát kap, s egy fokozattal előbbre lép a tanári pályán. Az ausztráliai Kodály-intézetet Diana Hoermann lelkes, fiatal zenetanár alapította. Ma már az állam anyagilag is támogatja. Az Egyesült Államokból jött Magyarországra Sister Mary Alice Hein. Egy évet töltött nálunk, s amikor hazatért, a Ford-alapítványból nagy összeget kapott a Kodály-módszer bevezetésére: San Franciscóban létesített iskolát. 1973-ban Sister Mary Alice Hein nemzetközi szimpóziumot szervezett, ennek elnöke Szőnyi Erzsébet volt. Negyven olyan zenei szakembert hívtak meg, aki a saját országában mári sokat tett a Kodály-módszer elterjesztéséért. Hivatalosan is megalapították a Kodály Nemzetközi Társaságot. A második szimpózium nálunk lesz 1975-ben Kecskeméten, Kodály szülővárosában, ahol most épül a magyarországi Kodály-intézet. Igazgatója Erdei Péter lesz. S közben a Kodály-módszer talaján virágzó kapcsolatok egyre bővülnek. Izlandból, Stephen Edelstein zeneiskolai tanár látogatott el hozzánk hosszabb tanulmányútra. Dániából évente többször érkezik nagy létszámú tanár-művészcsoport. Norvégiából, Hollandiából, Belgiumból is számosán jöttek Magyarországra, hogy hazavigyék, s iskoláikban alkalmazzák, amit nálunk a zeneoktatás terén tapasztaltak. A mi szakembereink is gyakran ellátogatnak külföldre — nemegyszer távoli földrészekre. Szőnyi Erzsébet például a Fülöp-szigetekre juttatta el a Kodály-féle zenepedagógiai módszert. Erdei Péter a közeljövőben Hongkongban tart előadást. Szabó Helga pedig a Csendes-óceán partja közelében, a Sziklás-hegységben találkozott egy tanfolyamon az ottani tanárokkal, akiknek eszkimó és indián növendékeik voltak. Lenyűgöző hatást tett rá, mint meséli — ahogyan az egzotikus világ szülöttei sok ezer kilométerre Magyarországtól, a módszer bölcsőjétől, azon törték a fejüket, hogyan lehetne Kodály elgondolásait alkalmazni az indián meg eszkimó dallamokra. De a nagy távolságokból áramló rokonszenv jelentőségével vetekszik, hogy a közeli Bécs, Európa zenei életének egyik centruma, a zenei hagyományokban gazdag osztrák főváros, szintén élénk érdeklődést tanúsít eredményeink iránt: a Collegium Hungáriáimban hat részből álló előadássorozatot rendeztek. Az előadó Szabó Helga volt, s olyan személyiségek jelentek meg, mint dr. Adolf März, az osztrák művelődésügyi minisztérium oktatási szekciójának főnöke, vagy a híres kórus, a Wiener Sängerknaben vezetője. Egy hosszú délutánt beszélgettünk végig Szabó Helgával, s közben folyton azon töprengtünk, vajon hány név maradt még említetten. Van azonban valaki, akiről semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk: Kodály Zoltánná évek óta a mozgalom lelkes ihletője, s legutóbb is nagyon sokat tett a kecskeméti Kodály-intézet megszületéséért. — A Kodály-módszer világsikere egy kicsit a mi harmincéves fejlődésünknek is a mércéje — foglalta össze Szabó Helga mindazt, amiről szó esett. — Ügy vétem, szinte törvényszerű, hogy egy olyan eszme, amelynek lényege a hazafiság és a nemzetköziség, s amelynek demokratikus célkitűzése az, hogy a zene legyen mindenkié — a mi társadalmunkban valósulhatott meg. De a harminc esztendő zenei, kulturális, társadalmi fejlődése kellett ahhoz is, hogy a Kodály eszméi jegyében keletkezett kapcsolatok emberközelbe hozzanak minket a világ zeneszerető népeivel. Soós Magda Gyermekkórus Bostonban. Az előtérben Szabó Helga A San Francisco-i nemzetközi Kodály-szim pózium résztvevői. A cikkben megemlítettek közül jelen van Hani Kioko, Diana Hoermann, Sister Mary Hein, Szőnyi Erzsébet, Denise Bacon, Erdei Pét«, Forrai Katalin American Selected and edited by PETER ERDEI and The Staff erf the Kodály Musical Training Institute Collected Principally by KATAUN The Kodály Concept of Music Education Helga Szabó Boosey&Hawfaes A Wallesley-! Kodály-intéxet nyári egyetemének tanári kara * A külföldön megjelent Kodály-módszer kiadványok borítói Novotta Ferenc reprodukciói Alsó kép: Kodály Zoltán munka közben Vámos László felvétele
