Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-12-21 / 26. szám

EGY TITOK NYOMÁBAN Hogyan halt meg 'töjházy jCászló? űjházy Lászlóról, az 1848—49-es szabadságharc politikusá­ról a Magyar Hírek többször is megemlékezett már. Űjházy polgári kormánybiztosa volt Komárom várának, amely csak jóval a világosi fegyverletétel után és védői szabad elvonulá­sának fejében adta meg magát, védlevelének ellenében el kellett hagynia az országot, s családjával Hamburgon keresz­tül, az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Itt Iowa ál­lamban, megalapította az Üj Buda nevű telepet, ahol számos magyart gyűjtött össze. Felesége halála után Texasba költö­zött és San Antonio mellett vásárolt birtokot. Néhány évig az Egyesült Államok anconai (Olaszország) konzula volt, majd visszavonult birtokára. Sohasem kért amnesztiát és nem tért vissza Magyarországra; az 1867-es kiegyezést élesen ellenez­te. 1869-ben, távollétében, az ellenzék képviselőjelöltjeként lép­tette fel Pest belvárosában, Deák Ferenc ellenében, noha itt­hon élő gyermekei tiltakoztak, mert a jelölést politikai ab­szurdumnak tartották. Rá egy évre, 1870. március 7-én, Űj­házy texasi birtokán meghalt. Halála okául a Pallas Nagy Lexikona 1897-ben, az Űj Ma­gyar Lexikon 1962-ben és a Magyar Életrajzi Lexikon 1969- ben egyaránt az öngyilkosságot jelöli meg. Szinyei József nagy repertóriuma, a Magyar írók (szerkesztve 1891—1914 között) is így ír; „Ezentúl csendes visszavonullságban élt, míg 1870 március 7. Sírmezön (Űjházy birtokának neve) golyóval vetett véget életének. t.” így tudták mindazok, akik Űjházy életével az elmúlt év­század alatt — nem sokan! — foglalkoztak, s az öngyilkosság okául általában az elkeseredést és kiábrándultságot tételez­ték fel. Radikalizmusa egyaránt elítélte a hazai uralkodó­osztály kiegyezését a Habsburgokkal, s Kossuth — szerinte — meddő politikai manővereit. Sem személyes, sem politikai cél nem kötvén többé az élethez, véget vetett neki. A közelmúltban azonban, hosszú rejtőzés után, felbukkant az Országos Levéltárban egy iratcsomó, amely Űjházy csa­ládi levelezését tartalmazza. Lappangásából a közelmúltban L. Gál Éva hívta elő, sorba rakva és áttekintve a leveleket. Közöttük találta azt a kettőt is, amelyet Űjházy Farkas nevű fia küldött Tivadar testvérének Magyarországra. Az egyikben ez állott: „Sírmező, marc 10. 1870. Drága magyarhoni véreink. Sors­üldözte életünk második legszerencsétlenebb napja bekövet­kezett. Drága Apánk nincs többé... E hó 7-én, délutáni 3 V2 órakor karszékében kínok nélkül örökre elaludt...” Következő, március 21-én kelt levelében azután Farkas bő­vebben is elmondja apjuk halálának történetét: „Testi erejével lelki ereje is hanyatlott. Az. utolsó hetek­ben elméje kizárólag már csak a halállal foglalkozott, — új­ságot nem olvasott többé, csak azt emlegette nekem mindég, hogy testében már nincs semmi vér. Testi mozgást alig en­gedett magának, a szobából alig lépett ki, — várta a halált. Étvágya bár kevés, igen kevés, de meg volt. Tíz napokkal a halála előtt egy kis láza volt, ezt megakasztottuk, megtört ereje javulásban volt, — orvosi segélyt nem engedte, hogy hozzak .-.. Utolsó éjjelét igen nyugtalanul töltötte ... Reggeli után az ágyra lefeküdt, én az udvaron dolgoztam. Egy pár­szor kijött, egyet-kettőt fordult a galérián és a szobájába me­gint visszament Tizenegy óra körül én is hozzá bementem és a karszékében a kandalló előtt ülve találtam, szemei be­hunyva. Kérdém öt: Apa, mi bajod? Mid fáj? — Semmim sem fáj, csak a régi bajom, az én testem már oda van. — Hittam őt, hogy menjünk egy kicsit járkálni. Nem akart. Ebédre szokottan evett, pohár ka borát is megitta, de mindjárt az ágyára lefeküdt. Nagyon szótlan volt. Én pedig egy kis idő múlva mondom neki: —JÉn most, Apa, én most megyek a tengeri ház megé egyet mást ültetni, te pedig hát aludj egy kicsit, nem sokára visszajövök. „Jól van fiam, menj." Ez volt utolsó felelete, mit drága szeretett Apánktól hallottam. Ez történt valami két óra körül. — 3 V2 órakor visszajövök, és karszékében lelem, örökre elaludva...” Érdemes e levelet, még így rövidítve, akár írói szépsége miatt is elolvasni. De ami a fontosabb: egyértelmű és hiteles tanúság amellett, hogy a közel nyolcvan éves aggastyán, test­ben és lélekben érthetően elfáradva, csendben végelgyengü­lésben halt meg! Honnan hát az öngyilkosság borzongató, látszólag indokolt, valójában kevéssé érthető feltételezése? A lexikonok, tud­juk, gyakran egymást ismétlik, s egy-egy tévedés makacsul él bennük tovább. De hol, mikor kezdődött? Fellapoztuk a korabeli magyar lapokat, hogyan adtak hírt Űjházy László haláláról? S adtak-e hírt róla egyáltalában? Bár akkor már volt kábel-összeköttetés a két földrész kö­zött, Űjházy halálának híre csak áprilisban jutott el Magyar­­országra, nagyjából egyidőben a fent idézett levelekkel. Hire már elterjedt Pesten, amikor A Hon április 13-i reggeli ki­adása „Gyászhír Amerikából" címmel közli. Hozzáfűzi, hogy „Halála csendes volt és szenvedés nélkül”. Tudósítása a to­vábbiakban egybevág a levélben olvasottakkal. De másnap, április 14-én, az ellenzéki Magyar Újság, első oldalán, fekete keretbe téve a nevet, már igy mondja a ha­lál okát: „mint nekünk írják, gyilkos golyót röpítve fenkölt nemes homlokába ...” S alább közli is a forrását, Záhonyi Gyula New Yorkból, március 22-én keltezett levelét, amely­ben a többi között ez áll: „St. Antóniából ma jött a hir, hogy a derék hazafi folyó hó 7-én golyó által véget vetett 77 éves életének." Nota Bene alatt hozzáfűzi: „A New Yorker Staats Zeitungot a hír biztossága tekintetéből küldöm ...” Amihez csillag alatt a Magyar Újság megjegyzi: „Nevezett lapot kér­tük, de nem kaptuk a postán." A Hon tartja a hírét, másnap, 15-én ezt írja: „Ilyen körülmények közt urát kell adnunk a mi hírünknek. Vettük azt részint a New York-i Daily Tribu­ne gyászjelentéséből, részint Űjházy egyik gyermekének egye­nesen hozzánk intézett értesítéséből. Ilyen formán fenn kell tartanunk a mi hírünk hitelességét, ha azt tekintetbe nem vennök is, hogy egy 80 éves ember öngyilkossága épen nem valószínű." Valóban, nem valószínű; mégis, ez maradt meg a köztu­datban. A Fővárosi Lapok még kételkedik, a Pesti Napló közli mindkét verziót, s nem foglal állást, úgyszintén a Vasár­napi Újság. Tíz év múltán az Ország Világ (s más lapok), már tényként könyvelik el az öngyilkosságot. Amely egy más városból kelt levélre, s egy állítólagos újsághírre alapo­zódik, amelyet elküldték, de sohasem érkezett meg. Sovány és kétséges alap a szemtanú levelének hitele mellett. S ha a szemtanú, a gyermek szépíteni akarna? Testvéreinek — miért? S képes lenne rá ily részletességgel és hitellel leírt sorokat költeni? Alig hihető. A válasznak ez a része egyszerűbb. Az öngyilkosság híre megfelelt politikai barátnak és ellenfélnek egyaránt. Egy elv és magatartás csődjének bizonyítékaként az utóbbinak és dacos, romantikus tiltakozásként az előbbinek. Ezt bizonyít­ja a Magyar Újság azonnali párhuzama Széchenyi és Teleki öngyilkosságához: bár más-más indítékból sült el a fegyver, de egyaránt arra dörrent rá, hogy a Habsburgokkal nem le­het, nem szabad egyezkedni! A Deák-párti Pesti Napló vi­szont így ír: „Tiszta jellemű hazafi volt, bár az utóbbi idők­ben a velünk homlokegyenest ellentétes politikai táborban foglalt helyet. De hisz a halál kiegyenlíti az élet ellenté­teit ...” A győztes elnézően megbocsát. Mintha önmaga nekrológját írta volna meg Űjházy azon levelében, amelyben még 1865-ben, Kossuthnak elpanaszol­ván Sándor fia halálát, s ezzel a budaméri családi birtokon az Űjházy név kihaltát, ezt írja: „csak az ősök porladó csont­jai maradnak ott főn emlékül, de élő ivadék nem fogja regél­­leni egymásnak, hogy egykoron ott honolt az öreg László, megosztván erejét a haza iránti szolgálat és mezeje mívelése között...” Mind kevesebben emlékeznek róla és rá, a millén­­niumi mámorban épp úgy nem lehet helye, mint a két há­ború közt az ellenforradalmi kurzusban. Annyiszor értették életében félre, s még többször esett, hogy egyáltalában nem értették: szinte törvényszerű, hogy halálát is kifordítsa az utókor. Ámbár: az a lap, a New Yorker Staats Zeitung (korában jól ismert újság, noha a cím ortográfiája nem biztos), vala­mit írt Űjházy haláláról, s ha erőszakos halált, valahonnan azt is merítette! A titok kulcsa — ha tenger mélyén nem he­ver egyáltalában —, úgy az amerikai közkönyvtárak újság­­archívumaiban rejtőzik. Felkutatására e sorok írójának in­nen kevés a lehetősége. Talán ha ott kerül valaki, aki vállal­ja, hogy nyomába eredjen, ezt a kulcsot is zárba illeszthet­jük. Mert titkok nincsenek; csak a tudásunk kevés. Bogáti Péter SÁROSPATAKI NYÁRI KOLLÉGIUM 1075. július 17 augusztus 16 A Rákóczink ősi városa és az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége 1975. július 17 — augusztus 16. között ismét nyári tanfolyamot szervez a külföldön élő magyar szár­mazású 15—18 éves fiatalok részére, akik el akarják mé­lyíteni magyar nyelvi isme­reteiket, és tájékozódni kí­vánnak a magyar művelődés kérdéseiben. A tanfolyam helye: Erdé­lyi János Kollégium Sárospatak, József Attila u. 9. Részvételi díj: (tandíj, szállás, ellátás, kirándulás, országjárás, belépődíjak, úti­költség Budapestről Sárospa­takra stb.) 180 US dollár. A részvételi díjat bank­csekken az Anyanyelvi Kon­ferencia Védnöksége címére kérjük 1975. június 1-ig meg­küldeni: Anyanyelvi Konfe­rencia Védnöksége 1905 Budapest, Benczúr u. 15. Szeretettel várunk minden jelentkező fiatalt! Dr. Bárczi Géza a Védnökség elnöke Dr. Üjszászi Kálmán helyi védnök Tóth József helyi védnök A TANFOLYAM PROGRAMJA: I. Heti öt napon át délelőtt napi négy órában előadások, délutánonként sport és kul­turális foglalkozások. A dél­előtti programból három órát a magyar nyelv tanulásával, gyakorlásával töltenek a résztvevők nyelvi ismerete­iknek megfelelő (kezdő, kö­zépfokú és haladó) csoport­ban, egy tanóra anyaga a magyarság-ismeret. Ez az összetett „tantárgy” képet ad Magyarország földrajzáról, történelméről, a magyar iro­dalomról, népművészetről, műalkotásokról és zenéről. E sokirányú ismeretet a történe­lem fogja össze. II. Hétvégi kirándulások (Szerencs, Tapolca, Tokaj, Debrecen, Hortobágy stb.) III. Országjárás (augusztus 12-től 16-ig.) (Miskolc, Szé­kesfehérvár, Veszprém, Ba­laton.) Az I. pontban jelzett anyag módosulhat a résztvevők ér­deklődési köre szerint. A ta­nítást kötetlen formában, szemléletesen, képekkel, ze­nével és filmmel illusztrálva szervezzük meg angol vagy magyar nyelven. A SZÜLŐFÖLDÜNK adásrendje és hullámhosszai EURÓPÁBAN ES A KÖZEL-KE­LETEN (közép-európai idő sze­rint) : I. adás: 20.00—20.45-ig, II. adás: 21.45—22.30-lg a 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon. VASÁRNAPI ADAS: 15.00— 17.00-ig a 19, 25, 31 és 41 mé­teres rövidhullámon. Eszak-amerikaban (Eastern zone): 19.15—20.00-ig, 21.00— 21.45-ig, 22.30—23.15-lg a 25, 31, 41 és 49 mé­teres rövidhullámon. Kizárólag KOZEP-EURÓPABAN: a 224 méteres középhullámon. Felhívjuk Hallgatóink figyelmét, hogy a Magyar Rádió új, nagyobb teljesítményű rövidhullámú adói az alábbiak szerint sugároznak: EURÓPA: 7220 kHz 41,6 m, 6110 kHz 49,1 m a feltüntetett időpontok szerint. ESZAK-AMERIKA: 11910 kHz 25,2 m, 6000 kHz 50,0 m a feltüntetett időpontok szerint. ESZAK-AMERIKABAN (Pacific zone): 16.15—17.00-ig, 18.00— 18.45-ig, 19.30—20.15-ig a 25, 31, 41 és 49 mé­teres rövidhullámon. DÉL-AMERIKÁBAN (riói idő szerint): 20.00— 20.45-ig a 25, 31, 41 és 49 mé­teres rövidhullámon. del-amerika 11910 kHz 25,2 m, 5965 kHz 50,2 m a feltüntetett időpontok szerint. Kérjük Hallgatóinkat, hogy az új frekvencián sugárzott műsorok hallhatóságáról küldjék el vétel­jelentéseiket. HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK GULYAS JANOS (Tállyán született 1935- ben, anyja neve Gönczi Borbála) GYERME­KEIT — ÉVA kb. 16 éves, JANOS 12 év körü­li — keresi a magyarországi nagymama özv. Gulyás Istvánná. A keresettek édesapja 1969. decemberében arról irt a kerestetőnek, hogy családjával együtt Kanadából (ahova 1956 után került) átköltöznek USA-ba. Ez volt a legutolsó híradás, azóta semmit sem hallattak magukról. NAGY JÓZSEF (született Oszkón 1933. de- GULYAS cember 14-én, anyja neve Papp Szidónia) Éva és János 1956-ban Kanadába távozott. Keresi Oszkóról édesanyja, aki 1967 óta nem tud fiáról. HORVATH GEORG STEPHEN (született Budapesten 1936. augusztus 22-én, anyja ne­ve Gombos Julianna) 1956-ban ment külföld­re. Bécsből került az USA-ba, közel 16 évig New Jersey államban élt, ahonnan pár évvel ezelőtt New Yorkba költözött. Tizenöt éven keresztül rendszeresen irt Budapesten élő édesanyjának, két ízben haza Is látogatott. 1973-ban levelei elmaradtak, közel 18 hónapja semmi hírt nem ad magáról. Idős beteg édesanyja aggódva keresi fiát Budapestről. JUHASZ ZOLTÁNT (feltehetően Atkaron született 1935-ben vagy 1936-ban), aki 1954-ben érettségizett az egri Közgazdasági Techni­kumban, keresi volt osztálytársa, Szendrei Gyula az USA-ból. NAGY József MÜLLER RÓBERTÉT és TÖRÖK IVÁNT, akik 1940-ben érettségiztek a szegedi Klauzál Gábor reálgimnáziumban —, 35 éves érett­ségi találkozójuk megbeszélése céljából — ke­resi osztálytársuk, G. KARDOS Kanadából. CSEKAL ZSÓFIÁT, aki Budapesten 1943-ban született, keresi Ausztráliából Csippe Mihály, mert 1945 óta a keresett sorsa ismeretlen előt­te. PATAKI MIHÁLY (született Gcrnyeszegen, édesanyja neve Üjfalvy Anna) 1926-ban szer­vezett (csoportos) kivándorlás kapcsán Ar­gentínába ment, Buenos Airesbe került, lete­lepedett és egy húskombinátban dolgozott. Testvére, Ferenc, keresi Dorogról, mert 1957 óta semmit sem tud fivéréről. HORVATH JÓZSEFET, aki 1946 áprilisában HORVATH született Katymáron, anyja neve Mayer Er-Georg Stephen zsébet, keresi keresztanyja, Marla Pettit, (az­előtt Sztupovszki Mátyásné), Angliából. FERENCY NÁNDOR (született 1940. szeptember 24-én Gelsén, Zala megyében, anyja neve Odrovics Erzsébet) 1956-ban Kanadába távo­zott. Keresi Budapestről testvére, zakál István. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbít­ja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILAGSZÖVETSE­Olimisóink fiyyetméhe! Kedves Olvasónk! Szíves tudomására hozzuk, hogy a MAGYAR HÍREK előfizetésének ügyintézésével ezentúl a budapesti „KULTCRA” Külkereskedelmi Vállalat foglalkozik. (Címe: H—1389 Budapest, P. O. B. 149.) A jövő­ben minden előfizetéssel kapcsolatos problémával (reklamáció, cím­változás stb.) ugyancsak a fenti címhez szíveskedjék fordulni. A MAGYAR HÍREK kéthetenként (évenként 26-szor) — egy-egy esztendőben négy alkalommal külön kulturális melléklettel — jelenik meg. Eves előfizetési dija — a postaköltséggel együtt — az egyes országokból a következő: Ausztrália 3,50 Kanada 5,- : USA 5,­Anglia 2,— Ausztria 96,— Belgium 186,— Dánia 29,­Franciaország 23,— Hollandia 13,­NSZK 15,­Svájc 16,— Svédország 22,­ausztrál dollár (légiprsta szállítással 7,— A$) kanadai dollár (légiposta szállítással 10,— Can. t) dollár (légiposta szállítással 10,— I) font Schilling belga frank dán korona francia frank gulden DM svájci frank svéd korona Minden fel nem sorolt országból az előfizetési díj az 5 dollárnak — légiposta szállítással 10 dollárnak — megfelelő, a nemzetközi fi­zetési forgalomban elfogadott valuta. Minden kedves előfizetőnek év végén a MAGYAR HÍREK KIN­CSES KALENDARIUM-át ajándékba küldjük meg. Az előfizetési díjat kérjük a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz (H- 1850 Budapest) a KULTÜRA 024/7. számú számlájára átutalni, vagy nemzetközi postautalvánnyal feladni. Az előfizetési díj — a fenti folyószámlára — csekk, illetve bank-money — order beküldésével is kiegyenlíthető. Az előfizetés rendezésénél „Magyar Hírek előfize­tés” szöveggel szíveskedjék hiva:kozni a KULTÜRA számára átutalt, feladott összeg rendeltetésére. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az alant felsorolt országokból az előfizetési dijat a legegyszerűbben nemzetközi postautalvánnyal le­het elküldeni: Ausztrália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Hol­landia, Japán, Nagy-Britannla, Német Szövetségi Köztársaság, Olasz­ország, Svájc, Svédország. Az előfizetés megkönnyítése érdekében tájékoztatjuk kedves előfi­zetőinket, olvasóinkat, hogy helyben is előfizethetnek a MAGYAR HlREK-re a KULTÜRA alábbi partnereinél: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Iványi, 58 Chatsworth Road, I.ondon NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop, 145 Acland St. St. Ktlda, Vic. 3182. — Read and Co. 694—696 George St. Sydney NSW 2000. — AUSZTRIA: Rudolf Novák GmbH. Köllnerhofgasse 4 A—1011 Wien I. — BELGIUM: „Du Monde Entier" S. A. Rue du Midi 162. 1000 Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria D. Landy LTDA. Rue 7 de Abril. 01000. Sao Paulo. — DANIA: Hunnia Books and Music, Norrebrogade 182. I. tv. KOBENHAVN — FINNORSZÁG: Akateeminen Klrjakauppa Keskuskatu 2. 8F 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZÁG: Société Balaton. 12. Rue de la Grange Bateliere, Paris IXe. — HOLLANDIA: Club Qualiton. Prinsenstraat 26.. Amsterdam. — IZRAEL: Gondos Sándor, Béth Hakranot, Herzl 16. Haifa — „Hadash” Kölcsön­könyvtár. Nesz Ciona St. 4. Tel-Aviv (Kod No. 63904). — JU­GOSZLÁVIA: Forum. Vojvode Misica broj 1. Növi Sad. — KANA­DA: Délibáb Film and Record Studio. 19. Prince Arthur Street West, Montreal 130, Que. — Pannónia Books, P. O. Box. 1017. Postal Station ,.B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hungarian IKKA and Travel Service 1234 Granville Street Vancouver B. C. — Europe Agency, 501—38 Ave­nue S. W. Calgary 6. Alberta. — NORVÉGIA. A S Narvesens Litteratur Tieneste P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo. — NSZK: Üjváry—Griff, 8000 München 81. Tltureltsr. 2. — W. E. Saarbach GmbH. Follerstrasse 2. 5. Köln 1. — Musica Huugarlca 8 München 40. Agnesstrasse 45. OLASZORSZÁG: LICOSA, Via Lamarmora 45, 50121, Firenze. — SVÁJC: Szerday Sándor, Metropolitan Verlag, Teichweg 16. CH—4142 Münchenstein. — SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bokhandeln. Alströmcrgaten 22. 101 10 Stockholm. — USA: Magyar Aruház. 11802 Buckeye Road. Cleveland, Ohio 44120. — Center of Hungarian Literature 4418 — 16-th Avenue Brooklyn N. Y. 11204. — Hungarian Bookshop. 42. Monroe Street, P. O. Box. 1455. Passaic, N. J. 07055. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 Somerset Street, New Brunswick, N. J. 08901 — Otto’s Import Store, 2320, W. Clarck Ave- Burbank, Ca. 91506 — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Villoria. Apt. 21—105. C. 24. Caracas. Magyarországon a MAGYAR HÍREKET a Magyar Posta terjeszti. Belföldön előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (PKHI) 1900 Budapest, V., József Nádor tér 1. közvetlenül, vagy postautalvá­nyon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi Jelzőszám­lára. Belföldön az éves előfizetési díj 126,— forint. Kedves Olvasónk, amikor az előfizetési díjat megküldi, arra kér­jük, hogy — a pontos címzés érdekében — nevét és címét NYOMTA­TOTT NAGYBETŰKKEL írja meg. Ha címe megváltozásáról értesít minket, vagy a rosszul leírt címzés helyesbítését kéri, ugyancsak használjon nyomtatott nagybetűket. (Címünk: amelyet újra figyel­mébe ajánlunk: KULTÜRA. H—1389 Budapest, P. O. B. 149.) A MAGYAR HÍREK szerkesztősége (amelynek postai címe válto­zatlan: MAGYAR HÍREK, H—1905 Budapest 62, 292. postafiók) a Jö­vőben is örömmel áll olvasói rendelkezésére, és bármely kérdésben szívesen ad felvilágosítást. MAGYAR HÍREK Hungarian News, Nouvelles Hongroises, Ungarische Nachrichten. \ Magyarok Világszövetsége lapja. P. O. B. 292. Budapest 62. Főszer­kesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Szerkesztőség: 1905 BUDAPEST, Benczúr u. 15. Telefon: 225—405. Kiadja a Lapkiadó Vállalat, 1073 BUDAPEST, Lenin krt. 9—11. Telefon: 221—285. Levélcím: 1906 Budapest, PF. 223. i-i_ix . pitit Act xt/vijdudt’ tar a varat A ©Athenaeum Nyomda. Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Index: 26.5Qg| 14

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents