Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1974-10-26 / 22. szám

KÖLCSÖNÖS ÉRDEKEK ALAPJÁN

A „Made in Hungary’’ felirat szerte a világon a magyar munkások, parasztok, mérnökök alkotó munkájáról ad hírt, és állít ki mind elismerőbb bizonyítványt. Éppen ezért kötelez a felirat becsületre, fegyelmezett munkára, a minőség védelmére és állandó javítására.

Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese mondta ezt a parlament őszi ülésszakán a külkereskedelmi törvény vitájában. S ha arra a kérdésre keressük a választ, miért mutatkozott szükségesnek egy új külkereskedelmi törvény megalkotása, akkor azt kell válaszolnunk; ' mert érdekeinket jobban meg kell védenünk. A világgazdaság jelenlegi helyzetében a nyugati infláció állandó növekedése közepette a magyar népgazdaság stabilitását olyan értelemben is biztosítani kell, hogy a külkereskedelemben fokozottan érvényesüljön a tervszerűség.

Mi jellemzi az új törvényt? Bíró József külkereskedelmi miniszter szólt erről is az expozéjában.

Elsősorban a képviseletek helyzetét rendeztük. A külföldi vállalatok a magyar piacon eddig is kifejtettek üzleti tevékenységet. Kereskedelmi érdekeik tartós ápolására és előmozdítására magyar képviseleti vállalatokat bízhattak meg. A külföldi vállalatok növekvő piaci aktivitása azonban indokolttá tette helyzetük törvényi rendezését. Ideiglenes magyarországi tartózkodásuk során természetesen csak törvényes rendelkezéseinkkel összhangban fejthettek ki kereskedelmi tevékenységet. Most a külföldi vállalatok hatósági engedéllyel hosszabb ideig is itt tartózkodhatnak, letelepedhetnek, képviseleteket, irodákat nyithatnak. Az eddigi lehetőségekhez képest tehát új jogokat kapnak. Eddig ugyanis nem létesíthettek Magyarországon képviseletet, nem állíthattak fel üzleti irodákat. Képviseletüket csupán az erre feljogosított szervezetek, elsősorban az állami képviseleti szervezetek és vállalatok látták el. A vállalati képviseletek létesítése a külföldiek számára azonban nem korlátlan jog. Engedélyezésükre akkor kerülhet sor, ha működésük a népgazdasági érdekekkel és a külkereskedelmi politikánkkal összhangban áll; a műszaki vagy gazdasági együttműködést elősegíti.

A külkeresicedelmi törvény szabályozza saját tevékenységünket is a külföldi piacokon. Külföldi gazdasági tevékenységünk egyre bővül, hiszen kereskedelem-politikai célkitűzéseink elérése, valamint külföldi piaci szervezetünk kiépítése érdekében a magyar gazdálkodó szervezetek külföldön vállalatokat alapítanak, illetve vállalati érdekeltségeket szereznek, amelyek révén tartóssá tehetik a termelési vagy kereskedelmi együttműködést és annak hatékonyságát.

A törvény leszögezi külkereskedelmi politikánk alapelveit: a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartását, az egyenjogúságot, a kölcsönös előnyök biztosítását és a megkülönböztetéstől való mentességet.

Hazánk jelenleg 144 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot, 83 országgal van államközi szerződésünk. Köztudott ugyan, de mégis hangsúlyozni kell, hogy áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Ezen belül legnagyobb partnerünk a Szovjetunió, amely a teljes forgalmunkban 35 százalékkal vesz részt. Sokoldalú, összehangolt nemzetközi együttműködést igényelnek az olyan vállalkozások, mint például a Barátság II. olajvezeték felépítése, az Orenburgi Gázvezeték létesítése, a 750 kW- os villamos távvezeték megépítése.

halmozódott jövedelem mégis visszaáramlik a fejlett tőkés piacokra és újabb, kiszámíthatatlan folyamatokat indít el.

Ebben a helyzetben határoztuk meg külkereskedelmi politikánk elveit s döntött parlamentünk a külkereskedelmi törvényről. A kérdés természetesen

Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter előterjeszti a külkereskedelemről szóló törvényjavaslatot

Gábor Viktor felvétele

A nyugati országokkal ma már hoszszú lejáratú kereskedelmi, műszaki-tudományos, termelési-együttműködési megállapodások alapján kereskedünk. Megállapítható, hogy partnereink általában felismerték a szocialista országok által szorgalmazott hosszú lejáratú megállapodások előnyeit és azt, hogy Magyarország kereskedelmének a szocialista országokkal folytatott tervszerűsége és biztonsága számukra is kiegyensúlyozott, kockázatmentes kereskedelmet jelent.

A kölcsönös érdekeket ismeri el a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánás. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez, a GATT-hoz történt csatlakozásunk komoly előrelépés ezen a téren. Mind kétoldalú kapcsolatainkban, mind pedig a nemzetközi fórumokon határozottan fellépünk a kivitelünket hátrányosan megkülönböztető intézkedések ellen. Különösen fontosnak tartjuk a magyar kivitelt fékező mennyiségi korlátozások mielőbbi felszámolását. Szükségesnek tartjuk, hogy az Európai- Gazdasági Közösség vonja vissza azokat az érdekeinket sé’-tő egyoldalú intézkedéseket, amelyek megakadályozzák olyan hagyományos termékeinknek, mint az élő-marhának és marhahúsnak, az Európai Gazdasági Közösség tagországaiba történő bevitelét.

Ezeket a nyugati diszkriminációs kereskedelmi rendszabályokat a magyar közvélemény őszintén szólva bizonyos értetlenséggel figyeli. A tőkés országok inflációs grafikonja meredeken felfelé ível s a gazdasági vezetés eszköztára a kereskedelmi-pénzügyi folyamatok szabályozására a jelek szerint lassan kimerül. A szocialista országokkal folytatott kereskedelem viszont olyan stabil tényező, amelyre számíthatnak és tervezhetnek. Bár a jelenlegi áranarchiáért a pénzintézetek között keringő euro-dollár milliárdokat és az olajexportáló országok magatartását teszik felelőssé, ám az olajexportőröknél feligen bonyolult volt, hiszen a gazdasági folyamatok szinte áttekinthetetlenül komplex szövevények, de a vita során is egyre határozottabban kidomborodott, hogy a szocialista rendnek és a szocialista együttműködésnek óriási előnye a tervszerűség és a stabilitás. A KGST-n belüli gazdasági kapcsolatok stabilitása jelentkezik az árképzésben is. Éppen jelenleg, amikor a fő kapitalista árupiacokon lázas ármozgást tapasztalhatunk, a KGST szerződéses árainak stabilitása a KGST országok nemzetközi szocialista árrendszere fontos előnyének bizonyult.

Persze a mélyebbre tekintő nyugad elemzők nemcsak a nyugati áranarchiát hasonlítják össze mélabúsan a szocialista országok kiegyensúlyozott fejlődésével, hanem már azt is felismerték, hogy az életszínvonal alakulásának vizsgálatakor az eddigi mutatók helyére nagy erővel nyomulnak be más tényezők. Olyanok, amelyekben a szocialista társadalmak vitathatatlan fölényben vannak. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem, mint összehasonlítási alap, ma is fontos, de kétségkívül egyre lényegesebb lesz a teljes foglalkoztatottság, a szociális biztonság, a közösségi gondoskodás, a gazdálkodás tervszerűsége és rendje. Naivitás volna azt állítani, hogy az energiahordozók és nyersanyagok világpiaci ármozgása nincs hatással a szocialista országokra, különösen olyan országra, mint hazánk, amely nemzeti termelésének negyven százalékát a külkereskedelemben realizálja. De az is bizonyossá vált, hogy a nyugati infláció nem befolyásolhatja meghatározó módon a KGST árrendszer szintjét és struktúráját.

A külkereskedelmet a békés egymás mellett élés igen lényeges tényezőjének tartjuk. Éppen ezért állandóan keressük a gazdasági együttműködés új és eredményesebb formáit. A külkereskedelmi törvény ezt segíti elő.

Pethő Tibor

BoUmái

Ivm

ßuda therm

ái

A cím természetesen Caracalla császár thermáira és a többi római fürdőre utal. Gyakran olvashatjuk prospektusokban, hogy Budapest fürdőváros, és ez igaz is, mert a főváros területén 240 különféle hőfokú forrás és gyógyvíz fakad. Az én számomra azonban mást jelent a Budapest fürdőváros kifejezés. Budapest ugyanis nem egy fürdőváros, mint Baden, Bath, Vichy vagy valamelyik tengerparti város; tehát nem nyáron, nem szezonban, nem főképpen nyaralók, üdülők és idegen látogatók számára. Budapest elsősorban nekünk, bennszülötteknek fürdőváros.

A mi igazi szezonunk akkor kezdődik, amikor a fürdőidény végétért. Tehát most, amikor Petőfivel együtt dalolhatom: „Itt van az ősz, itt van újra, szép mint mindig énnekem.” Szép, mert nyugodtan lehet megint a Lukácsba járni. Nyáron a sok budapesti uszoda, strandfürdő zsúfolva van turistával, gyerekekkel, kocafürdőzőkkel. Amint azonban leesik az első őszi eső, a budapesti uszodákba viszszatér a törzsközönség, ahogy Rómában Caracalla fürdőinek is megvoltak a maguk állandó látogatói. Büszke vagyok arra. hogy az idén ünneplem Lukács-uszodai tagságom ötvenedik évfordulóját. Ez annyit jelent, hogy kis gimnazista koromban kezdtem el először járni ebbe az ódon, patinás budai fürdőbe. A kertjében egy-egy százhúsz éves platán már akkor is valóságos erdő volt, az ugyanannyi idős fürdőépületet azóta sokszor újrafestették, de mindig megmaradtak a szép schönbrunni sárgánál, és az épület sarkán azóta is ott áll Szent Lukács evangélista domborműve, mellette jelképes állatával, szelíd ökörrel, amely az elmúlt ötven évben a megújult uszodai nemzedékek egymás-ugratásának egyik állandó kiváltója volt.

Ami apánknak, nagyapáinknak és egyéb fölmenő ági városbeli magyaroknak a kávéháza vala, és ami a külföldiek emlékezetében még most is Budapestnek (és Bécsnek) egyik jellegzetessége, az a mi nemzedékünknek, fiainknak s idestova unokáinknak az uszoda. Atyáink sem csak kávét inni mentek a kávéházba, hanem barátaikkal találkozni, elmondani a legújabb híreket, s ha írók, művészek voltak, kéziratot mutatni, művekről beszélgetni. A kávéház ma gyakorlatilag megszűnt Budapesten, az emberek eszpreszszóba járnak kávét inni, régimódi kávéházként csak a Hungária maradt meg. az egykori New York, de ide főképpen „civilek” járnak. Helyét, szerepét átvették az uszodák, elsősorban a Lukács fürdő Budán, a Margithídtól kétszáz méterre, a Rózsadomb tövében.

A Lukács uszodai egy órának meg van a maga rendje, szinte azt mondhatnám, szertartása. A törzsvendégek nem hozzák magukkal az úszóruhát, törülközőt, fürdököpenyt, erre ugyan ruhatár van, de szűkebb, mint a vendégek száma és ezért afféle lovaggáavatással ér fel, ha valaki, sajnos legtöbbször elhalálozás révén, hozzájut egy fürdőköpeny rekeszhez. Az ember már vetkőzés közben körülnéz, ki van itt a barátok közül. A tulajdonképpeni úszásnál két szekta alakult ki, az egyik a hidegvíz előtt ereszti a hátára a forró tust, a másik úszás után. Vannak eretnekek is, akik előtte is zuhanyoznak, utána is, de eddig a szabadságig csak nyugdíjas korban jut el az ember, mert ez újabb negyedórát emészt föl. A lukácsozásnak egyik varázsa és bája pedig az, hogy nem kell az órára nézni, az ember elereszti magát, teste elernyed a forró zuhany alatt, szelleme is megszabadul időpontjaitól, kötöttségeitől, azután be a hidegvízbe. A kellemes zsibbadást friss életerő váltja föl, a hideg víz kiűzi a sejtekből a fáradtságot, növekszik a vér oxigéntartalma, tisztább az ember feje, jobban szereti az életet és elviseli önmagát. Kinek-kinek megvan a napi adagja: négy hossz, hat hossz, tíz, vannak túlbuzgók, elmennek ötvenig is.

A Lukács másik életformája a szárazon kezdődik, a jól fűtött folyosón, törülközés, száradás, tornászás közben. Elmondjuk egymásnak a legújabb pesti vicceket, kicseréljük értesüléseinket, az írók berakják írótársuk fürdőköpeny-rekeszébe új novellájukat vagy versüket, hogy másnapra baráti bírálatot kapjanak. Mindenki derűs, a külvilág súrlódásai, civakodásai, ellentétei itt eltűnnek. A vízben most ott úszik a jeles drámaíró és mellette a kritikus, aki a ma reggeli lapban alaposan levágta. Itt ezt megtárgyalták már a zuhany alatt, most együtt örülnek a víznek. Ez a békés egymás mellett úszás időszaka.

Mario Vieira de Meilo, a Brazil Szövetségi Köztársaság első magyarországi nagykövete átadta megbízólevelét Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének

MTI felv.

A MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER AZ ENSZ-BEN

Az ENSZ-közgyűlésen felszólalt Púja Frigyes külügyminiszter. Beszédében egyebek közt a következőket mondta:

— Kormányom értékelése szerint a nemzetközi légkör lényegesen javult és az enyhülés a nemzetközi élet fő irányzatává vált. Nem lehet ugyanakkor szem elől téveszteni, hogy kísérletek történnek e kedvező fejlődés le* fékezésére, megállítására is.

— A közgyűlés eddigi vitája is bizonyította, hogy milyen nagy szerepet játszik az enyhülésben a szocialista és a fejlett tőkés országok kétoldalú kapcsolatainak, különösen a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak javulása. Megelégedéssel nyugtázzuk, hogy Gerald Ford, az Egyesült Államok új elnöke is állást foglalt a békés egymás mellett élés politikája mellett. Reméljük, hogy a szocialista és a tőkés országok együttműködése az enyhülés, a nemzetközi problémák megoldása érdekében folytatódik.

— Hazám népe megkülönböztetett érdeklődéssel figyeli mindazt, ami az európai béke és biztonság megszilárdításával függ össze. Az európai helyzet , javulását jelentősen előmozdította, hogy a tőkés világ országai elismerték a második világháború után kialakult helyzetet, nemzetközi jógi tekintetben a Német Demokratikus Köztársaságot, és az, hogy sikerült normalizálni az európai szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyát. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy egyes re akciós csoportok támadják a szocialista országokkal való együttműködés gyakorlatát, kétségbe vonják az NDK egyenjogúságát, megsértik a Nvugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodást.

— Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrejöttét és várható eredményeit jelentős hozzájárulásként értékelhetjük a nemzetközi biztonság megszilárdulásához. Az értekezletnek azonban komoly nehézségekkel kellett és kell megbirkóznia. Egyes küldöttségek a biztonság és az együttműködés alapvető problémáiról másodlagos kérdésekre akarják terelni a figyelmet. Megítélésünk szerint a biztonsá gi értekezleten nincs egyetlen olyan probléma sem, amelyre ne lehetne valamennyi fél számára elfogadható megoldást találni. Reméljük, hogy az értekezlet második szakasza rövidesen befejezi munkáját és megkezdődhet a harmadik szia ka sz a legmagasabb szinten.

— Az európai biztonsági rendszer megteremtésére irányuló erőfeszítések példájából ítélve hasznos lenne, ha a világ más térségeiben is intézkedések történnének az ott élő népek biztonságának szavatolására. E tekintetben különösen nagy jelentőségű lenne a Szovjetunió ázsiai kollektív biztonsági rendszerre vonatkozó javaslatának megvalósítása.

— A nemzetközi élet eseményei azt mutatják, hogy a politikai enyhülés jelentősen előrehaladt. A politikai enyhülést azonban katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, csak így lehet tartóssá, megingathatatlanná tenni. Elsőrendű fontossága lenne a fegyverkezési verseny csökkentésének, majd megszüntetésének.

Púja Frigyes, a magyar külügyminiszter felszólalt az ENSZ-közgyűlés ülésszakán

MTI Külföldi Képszolgálat

— Néhány fontos lépés történt ezen a téren is. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányának a stratégiai fegyverrendszerek korlátozását célzó megállapodásai jó kezdetet jelentenek.

— A Szovjetunió kormánya mostani újabb kezdeményezésével ráirányította a közgyűlés és a világ közvéleményének figyelmét egy olyan problémára, amelynek megoldatlansága szinte beláthatatlan következményekkel fenyegeti az emberi környezetet, sőt, az emberiség egészséges fejlődését is. Bízunk abban, hogy a tagállamok megértése és aktív támogatása révén késedelem nélkül létrejön az emberi környezet katonai célú átalakításának tilalmára vonatkozó nemzetközi egyezmény,

— A közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásokon egyes NATO-körök nem veszik figyelembe az egyenlő biztonság általuk is elfogadott elvét és egyoldalú előnyöket akarnak szerezni a Varsói Szerződés tagállamainak rovására. Ez természetesen késlelteti a megállapodás létrejöttét. Fontos lenne a megegyezés ebben a kérdésben, mert az hozzájárulna az európai politikai atmoszféra további javulásához és megnyitná az utat Európa más térségeire vonatkozó hasonló szerződések megkötéséhez.

— A Magyar Népköztársaság kormánya népének akaratát teljesíti, amikor a szocialista közösség többi országával együtt részt vállal a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását szolgáló erőfeszítésekből. Kormányom nagy súlyt helyez a Magyar Népköztársaság és a más társadalmi rendszerű országok kétoldalú kapcsolatainak fejlesztésére. Különösen nagy fontosságot tulajdonítunk a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. hiszen éppen a jó gazdasági együttműködés szolgálhat az egyéb jellegű kapcsolatok szilárd bázisául. Kormányom arra törekszik, hogy eltávolítsák az útból a gazdasági kapcsolatok fejlődését korlátozó diszkriminatív gátakat.

— A Magvar Népköztársaság képviselői széles körű tevékenységet fejtenek ki az európai biztonsági értekezleten. a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon, a genfi leszerelési bizottságban és máshol. Mindenütt a kölcsönös megértés szellemében munkálkodnak és a mielőbbi megegyezés előmozdításán fáradoznak.

3