Magyar Hírek, 1974 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1974-07-06 / 14. szám
Kegyeletteljes megemlékezések a deportálások 30. évfordulóján A MAGYAR ANYANYELVERT Folytatjuk a II anyanyelvi konferencia anyagának az ismertetését. ezúttal dr. Haraszti Sándor (USA) felszólalásaiból idézünk néhány fontos és tanulságos részletet. Harminc éve annak, hogy 1944 nyarán német parancsra elindultak Magyarországról a deportáló vonatok és sok százezer zsidó vallású magyar állampolgárt náci haláltáborokba hurcoltak. A 30. évfordulón a deportálás hatszázezer áldozatáról a magyar zsidóság Budapesten és vidéken mindenütt gyászünnepségeken emlékezett meg. A főváros zsidósága április 12-én tartotta meg az emlékező gyászünnepséget, állami, társadalmi szervek tisztségviselőinek jelenlétében és nagyszámú résztvevővel. Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Győrött, Pécsett, Sátoraljaújhelyen és a vidék számos más helyén is emlékező ünnepségeket tartottak. A szomorú évfordulón a Magyar Zsidók Világszövetsége Amerikai Tagozata is gyászünnepséget tartott New Yorkban az ott élő magyar zsidóság részvételével. A Magyar Zsidók Világszövetsége Amerikai Tagozatának meghívására dr. Seifert Géza a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke feleségével együtt New Yorkba utazott és a New York-i Park East Synagogue-ban megtartott gyászünnepségen a magyar zsidóság nevében beszédet mondott. Dr. Seifert Gézát és feleségét a New York-i nemzetközi repülőtér protokoll-termében Bernath Lange, New York város polgármesterének első helyettese és a Magyar Zsidók Világszövetsége nevében Waldman Tibor elnök, Róth József az Amerikai Tagozat elnöke, Arthur Schneider főrabbi és mások fogadták. A fogadóbizottság nevében Bernath Lange polgármester-helyettes meleg szavakkal üdvözölt? a vendégeket. Válaszbeszédében dr. Seifert Géza megköszönte a szíves fogadtatást. A Park East Synagogue-ban megtartott emlékező ünnepségen Arthur Schneier főrabbi elsőnek mondott beszédet, majd Gáti Norman, az . Amerikai Tagozat igazgatóságának elnöke, Róth József és Louis S. Lefkowitz New York állam főügyésze emlékeztek a harminc évvel ezelőtti deportálásra. Dr. Seifert Géza, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke többek között ezt mondta beszédében: — Mártírjaink iránti fájdalmas megemlékező érzéseink soha eltompulni és elhomályosodni nem fognak, emlékük szívünkben, érzéseinkben és gondolatainkban örökké élni fog. Azért jöttem ide, hogy a New York-i magyar zsidóság körében emlékezzünk mártírjainkra, lerójuk az irántuk érzett soha el nem múló kegyeletünket.. . Beszéde további részében rámutatott arra, hogy a mai Magyarország jogrendszere tiltja a fasiszta törekvéseket és az antiszemitizmust. A Magyar Népköztársaság büntetőjoga izgatásnak minősíti az antiszemitizmust és azt a törvény szigorával bünteti. Kifejtette, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a békés egymás mellett élés szellemében több egyezményt kötött, s az egész világon tért nyert a különböző társadalmi rendszerű álla-' mok békés egymás mellett élésének az eszméje. Dr. Seifert Géza és felesége rövid New York-i tartózkodásuk alatt résztvettek a Magyar Zsidók Világszövetsége vezetőségének fogadásán és több amerikai egyesület rendezvényén. New Yorkból Washingtonba utaztak, ahol a magyar nagykövetségen Szabó Károly washingtoni magyar nagykövet, Mikola Rezső elsőtitkár és Kovács János titkár részvételével fogadást rendeztek a tiszteletükre. Amerikai látogatása után felkerestük dr. Seifert Gézát, s a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének az elnöke elmondta, hogy az amerikai magyar zsidóság körében rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik az óhaza, a mai Magyarország iránt. Minden érdekli őket, ami itthon történik, elsősorban a magyar kultúra, az új magyar irodalom, a magyar költészet, az új magyar drámák, de ugyanilyen szeretettel gondolnak a régi magyar operettekre és színművekre is, amelyek bennük a régi emlékeket, az ifjúság éveit elevenítik fel. A magyar színészek nagy sikerrel vendégszerepeinek Amerikában, mert mindenki kiváncsi rájuk, mindenki meghallgatja őket, egy kicsit mindenki megfürdik a magyar szó, a magyar muzsika varázsában. — Például az egyik fogadáson fellépett Hontvári Rudolf operaénekes — mondta az elnök —, és régi magyar népdalokat énekelt. A közönség meghatottan hallgatta az ismerős dallamokat és bizony sokan elérzékenyültek. Dr. Seifert Géza elnök elmondta, hogy a fiatalok, a második, sőt a harmadik generáció tagjai is jól beszélnek magyarul, mert a szülői házban gondoskodnak róla, hogy ne feledjék el hazájuk nyelvét. A Magyar Zsidók Világszövetsége Amerikai Tagozatának rabbi vezetője, dr. Arthur Schneier is kitűnően beszél magyarul és az Amerikai Tagozat ülésén magyar nyelven folyt a megbeszélés. — Az amerikai magyar zsidóság egy része annak idején a Horthy-fasizmus Magyarországáról vándorolt ki. Akik a második világháború után kivándoroltak, soha nem felejtik el, hogy hozzátartozóikat a nácik megsemmisítették. Bár ezek a szomorú emlékek tovább élnek az ottani magyar zsidóság lelkében, azok, akik néhány hétre hazalátogatnak Magyarországra, már arról beszélnek, hogy a mai Magyarországon a zsidóság szabadon, antiszemitizmustól mentesen élhet — mondta dr. Seifert Géza: A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke több előadást tartott New Yorkban, ahol arról is beszámolt, hogy országunkban 105 zsinagóga, illetve imaház működik, ebből Budapesten 30. Beszélt az Országos Rabbiképző Intézet, az Anna Frank Gimnázium, a Fiú és Leány Árvaház, a 12 szeretetotthon, a Szeretetkórház, a hatvanezer kötetet számláló könyvtár, a Zsidó Múzeum, a maceszgyár és a különböző rituális étkezési intézmények, a rituális fürdő működéséről. A beszédekben külön megemlékezett a Magyar Izraeliták Országos Képviselete könyvkiadványairól,. az Űj Elet című felekezeti lapról és számos más intézmény létezéséről és fejlődéséről. Az amerikai magyar zsidóság figyelmét különösen az ragadta meg, hogy a magyar izraelita hitfelekezet a többi egyházhoz hasonlóan államsegélyben részesül. Dr. Seifert Géza végül megjegyezte, hogy az előadásoknak azért is volt oly nagy hitelük, mert azok az amerikai magyar zsidók, akik már több ízben hazalátogattak Magyarországra, elmondták, hogy személyesen győződtek meg a magyar zsidóság szabad és virágzó vallási életéről. Zsadányi Oszkár ! A jelenlegi irányzat világszerte — én elsősorban az Egyesült .Allamok: ról és Kanadáról szólok — az etnikai csoportok nemzetiségi azonosságának : fenntartása. Az amerikai State Department és a kanadai federációs és koalíciós kormányzat egyaránt elismeri annak fontosságát, hogy a nemzetiségi csoportok fenntartsák a maguk azonosságát, és ugyanez tapasztalható az angol nyelvű nagy egyházak magatartásában is. Ennélfogva a jelenlegi helyzet kedvező arra. amit úgy mondunk, hogy az etnikai csoportok nemzeti azonosságának megtartása. Befogadó hazánk hű polgárának lenni, és megőrizni származásunk országának hagyományait, históriai örökségét, kultúráját és nyelvét. Ez ma olyan gyakorlat, amelyet minden különösebb nehézség nélkül folytathatunk. Ez annyit is jelent más megfogalmazásban, hogy jó amerikainak, jó kanadainak lenni vagy különböző más országok becsületes polgárának lenni, annyit jelent, mint büszkének lenni arra, hogy magyarok vagyunk, büszkének lenni erre a kultúrára és erre a nyelvre. Erre tanítani a gyermekeinket is; Hogyan segíthetjük elő a magyar etnikai csoportok öntudatosulását? Mindenekelőtt magunkban, egyénileg kell tudatosítani, hogy nekünk minden okunk megvan büszkének lenni a magyarságunkra. Amikor emlékezünk történelmi hagyományainkra, irodalmunkra, nyelvünkre, hazánk nemzetközi helyzetének a javulására — ami a magyar haza népének elismerését és értékelésének az emelkedését jelenti a világban —, akkor azt gondolom, elég okunk van rá, hogy tényleg büszkék : legyünk arra, hogy magyarok vagyunk. I Ezeket a gondolatokat tudatosítani kell a rendelkezésünkre álló kommunikációs eszközökkel odakint a szétszórtságban. Erre meg is van a le;hetőség: világi sajtó, klubok, művészeti álkalmak. egyházi sajtó, templomi szószék, konferenciák, táborok, Magyar Hírek, a „Szülőföldünk" adásai, a külföldi magyar rádióadások. A magyar anyaország felismerte felelősségét a külföldön élő magyarság iránt. Az első és a második anyanyelvi konferencia megszervezése erre utal. Ez azonban — ahogyan angolul mondják — egy two way street, kétirányú közlekedés. Ez visszafelé is elkötelezést kíván. Mi is felelősek vagyunk az anyaországnak, ahol a mindenkori magyar nemzet él. A konferencia csak kezdete egy folyamatnak, egy hídépítésnek, amelynek egyik íve Magyarországról indul, a másik íve pedig a szétszórtságban élő magyarságtól. Nem szeretem az emigráció magyarsága kifejezést. Ügy vélem, hogy sokkal összefoglalóbb, sokkal kevesebb kontroverziát takar, ha szétszórtságban élő magyarságról beszélünk. A magyar nép idehaza megkezdte ezt a hidat, alappillérét lerakta. Mit tettünk mi, szétszórtságban élő magyarok? Feladataink akkor kezdődnek igazán, amikor visszamegyünk fogadott hazánkba! Meg kell indítanunk a meggyőzés munkáját a kinti magyarok között. Idehaza is sok meggyőzés és dialógus, vita és küzdelem kell azok részéről, akik váteszi lelkülettel egy felismert igazságot követnek azért, hogy a magyar haza betöltse felelősségét messzire szakadt fiai iránt. Mit teszünk mi a messzeségben? Először is nem kérünk senkitől bocsánatot azért, hogy mi is követjük a felismert igazságot. Ez az igazság pedig így igaz! A magyar nemzet Magyarországon él! Nincs több eszmei magyar nemzet, és nincs több politikai magyar állam, csak az, amelynek területén mi most vagyunk. A szétszórtságban élő magyarság léte nem tartható fenn a magyar nemzettel és nyelvvel és kultúrával és históriai hagyományokkal való élő kapcsolat nélkül. A magyar haza történeti felelősségből tart kapcsolatot a szétszórtságban élő magyarsággal. A szétszórtságban élő magyarság viszont létkényszerből van a magyar hazára utalva. Ez a magyar haza, magyar nemzet ma szocialista államrendben él. A kinti magyarság nem ilyen rendszerben él. Ezek adottságok. Ezeket kölcsönösen tudomásul vesszük, és tiszteletben tartjuk. Ezeket megváltoztatni egyik fél sem törekszik a másik ellen, és nem engedi a maga portáján. Másodszor: emelt fővel és tiszta szívvel megpróbáljuk megértetni kinti honfitársainkkal, hogy önmaguknak és a rájuk hallgató magyaroknak az etnikai létét nehezítik vagy teszik lehetetlenné, ha megmerevednek, ha nem értik meg az idők szavát, és nem tartanak lépést a történeti fejlődéssel. Harmadszor: felfogásunkat nem durva hangú sajtóförmedvényekkel. hozzánk nem méltó gyalázkodásokkal, egymás sárral dobálásával, hanem türelmes meggyőzéssel és munkával terjesztjük. Ilyen lehetőségek: rendezvények, konferenciák, egyházi összejövetelek, istentiszteletek, és — most Amerikáról és Kanadáról szólok — ismeretterjesztő cikkek, nyelvtanítás a családban és különböző közösségekben, a szülők felelősségének felkeltése. Or. Seifert Géza .4 jobb oldali képen középen a két díszvendég: Louis S. Lefkowitz, New York állam főügyésze és dr. Seifert Géza, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke. Kétoldalt: Róth József, a Magyar Zsidók Világszövetsége Amerikai Tagozatának elnöke, és Schneier Arthur, a Park East zsinagóga főrabbija Dr. Haraszti Sándor (Novotta Ferenc felv.) 8
