Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-03-31 / 7. szám

Fuck Jenő, a Minisztertanács elnöke expozéját tartja (MTI felvétele) Aéfrh*tHáH«Í4 Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese és Polgár Dénes főszerkesztő(Bakos László felvétele) AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKÁRÓL Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese nyilatkozott amerikai tárgyalásairól Fock Jenő beszámolt a A kormányelnöki beszámoló, legalább any­­nyira, mint az évi költségvetés vitája, alkal­mat ad a képviselőknek, hogy az országos po­litikát érintő valamennyi kérdésben kifejtsék véleményüket. Már csak azért is, mert az expozé kritikusan vizsgálta a feladatokat és a végrehajtás mikéntjét is. Szóba került a nemzeti jövedelem, amely az általánosan el­fogadott nemzetközi mutatók szerint nemcsak egyszerűen növekedést jelez, hanem azt is, hogy csökkent a fejlett ipari országoktól elvá­lasztó távolság. A kormánypolitika középpontjában az élet­­színvonal töretlen emelése áll. Világosan ki­mutatható a növekedés, ámbár néhány terü­leten további jelentős erőfeszítések szüksége­sek. Ilyen például a lakásépítkezés. Az 1975- re kitűzött egymillió lakást az építőipar tel­jesíteni fogja, de a lakásárak gyakran indo­kolatlanul emelkedtek, s továbbra is kevés a lakás Budapesten és a legnagyobb ipari vá­rosokban. A miniszterelnök záróbeszédében visszatért erre a kérdésre, és hangsúlyozta, hogy a kormány tervet dolgozott ki az állami lakásépítés meggyorsítására. A népszaporulat mutatói is javultak, de a születések aránya még nem megfelelő. A népesedéspolitika alapelve továbbra is a tudatos családterve­zés, de — és erre a záróbeszédben ugyancsak utalás történt — bár senkinek sincs szándé­kában visszaállítani a művi vetélést tiltó in­kormány munkájáról tézkedéseket, a nők egészségének védelméért mégis további rendszabályokra van szükség. Ami a nemzetközi helyzetet illeti, a mérleg egyértelműen pozitív. Tovább erősödtek az enyhülési tendenciák — a Közel-Kelet kivé­telével — a világ majd minden pontján. Or­szágunk képviselői jelen vannak Vietnamban, az európai biztonsági konferenciát előkészítő helsinki tanácskozásokon, a bécsi csapatcsök­kentési konzultáción és az ENSZ genfi lesze­relési bizottságában. Bonyolult és hosszabb szakaszra kiterjedő tanácskozások ezek, amelyeknek lényege, hogy olyan megállapo­dásokat fogadjunk el, amelyek az egyenlő biz­tonság elvén alapulnak. Szóba került Magyar­­ország és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak rendezése is, és a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a mün­cheni egyezmény érvénytelenségének elisme­rése után az utolsó akadály is eltűnik a kap­csolatfelvétel útjából. E parlamenti ülésszak tükrözte a demokrá­cia fejlődését. Ma a jellemző az, hogy az egység erősödésével az őszinte bizalom lég­köre uralkodik a párt, az állami vezetés, va­lamint a lakosság között. Azért alakult ki ilyen egészséges légkör, mert a vezetés min­den gondot, bajt, minden megoldásra váró problémát kertelés és szépítés nélkül föltár, és a közvéleménnyel szoros egységben keresi az előrehaladás legmegfelelőbb útját. rill élt taitőtt a rßeto (i-emtékhimttsá(j Losonczi Pálnak, az Elnö­ki Tanács elnökének veze­tésével március 14-én ülést tartott a Petőfi-emlékbizott­­ság, és mérlegelte a jubileu­mi év központi programjá­nak teljesítését. Kiadóink 36 kötetet jelen­tettek meg; köztük 14 a köl­tő műveit, 24 pedig a róla szóló írásokat tartalmazza. A százezer példányos Petőfi-kö­­teten kívül műveinek külön­böző kiadásai további 177 ezer példányban ' jelentek meg. Színházaink tíz bemu­tatót tartottak Petőfiről, el­készült két játékfilm és több dokumentumfilm. Az igazi nagy érték az, hogy ezek a művek, rendez­vények eljutottak a tömegek­hez. Gazdag program valósul meg külföldön. A Szovjetu­nióban hat, Csehszlovákiában két emlékbizottság működik. Emlékbizottság alakult Bul­gáriában, Kubában, Lengyel­országban, Bolíviában és Franciaországban. Ünnepsé­geket rendeztek Berlinben, Varsóban, a Szovjetunió több városában, Prágában, Po­zsonyban, Bécsben, Burgen­­landban, Londonban, Szófiá­ban emléktáblát lepleztek le Petőfi tiszteletére, Bolíviában és Equadorban szobrát állít­ják fel. Olaszországban már­cius végén ünnepelnek, Pá­rizsban április 14-én. össze­sen ötven országban volt vagy lesz Petőfi-ünnepség. Népfrontvezetők találkozása egyházi vezetőkkel Március 14-én Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Ha­zafias Népfront székházában fogadta a ma­gyarországi egyházak vezető főpapjait és fele­lős tisztségviselőit. A találkozáson részt vett többek között Bencsik István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, valamint dr. Miklós Imre államtitkár, az Egyházügyi Hivatal elnöke. Kállai Gyula rövid tájékoztatót adott a leg­fontosabb bel- és külpolitikai kérdésekről. Is­mertette a népfrontmozgalom eddigi tevé­kenységét az általános tanácstagi választások előkészítésében. Beszélt az állam és az egyhá­zak kapcsolatának mai helyzetéről és további távlatairól. Hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfront tovább munkálkodik a politikai egy­ség megszilárdításán, a szocializmus teljes fel­építésére mozgósítva a legszélesebb tömegeket. és ebben a törekvésében számít az egyházi emberek, a hivők közreműködésére. A tájékoztatót követő beszélgetésen felszó­lalt dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke; dr. Bartha Ti­bor, tiszántúli református egyházkerületek püspöke, a magyarországi egyházak ökumeni­kus tanácsának elnöke; dr. Káldy Zoltán, a magyarországi evangélikus egyház elnök-püs­pöke; dr. Horváth Richárd templomigazgató, a Katolikus Szó főszerkesztője; dr. Ferencz József, a magyarországi unitárius egyház püs­pöke; Palotay Sándor, a szabadegyházak ta­nácsa elnöke és dr. Timkó Imre, a hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye káptalani hely­­nöke, a hittudományi akadémia professzora. A beszélgetést Kállai Gyula foglalta össze. A találkozó Bencsik István zárszavával feje­ződött be. Dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke és dr. Miklós Imre államtitkár, az Egyházügyi Hivatal elnöke 0 A Színházművészeti Szövetség IV. közgyűlé­sét rendezte meg a Fészek klubban. Kazimir Károly, a Thália Színház főrendezője, a szö­vetség főtitkára mondta a beszámolót. A köz­gyűlés megválasztotta az új elnökséget is. Az elnök ismét Sulyok Mária, a Vígszínház tagja lett, főtitkára Kazimir Károly, a Thália Szín­ház főrendezője és művészeti vezetője, ügy­vezető titkára Valentin Agnes. * Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki az Egyesült Államokban és Kana­dában tett hivatalos látogatást, hazaérkezett Budapestre, és március 18-án beszélgetést folytatott Polgár Dénessel, a Magyar Televízió politikai magazinjának, A Hét-nek fő­­szerkesztőjével. Az alábbiakban közöljük a teljes interjút. POLGÁR DÉNES: Sajtónk részletesen be­számolt az ön által vezetett küldöttség észak­amerikai útjáról^ Ezért most arra kérném, hogy A hét nézői számára foglalja össze lá­togatásának eredményét, mindenekelőtt az Egyesült Államokban. VÁLYI PÉTER: Mi az Egyesült Államokba két céllal mentünk. Az út egyik célja az volt, hogy egy kereskedelmi szerződés előkészítésé­ről tárgyaljunk, a másik pedig az, hogy a ke­reskedelmi szerződés egyik előfeltételét ké­pező vagyonjogi szerződést aláírjuk. Mind a két dologban eredményesnek ítélem meg útunkat. POLGÁR DÉNES: Mit jelent ebben az eset­ben az, hogy vagyonjogi rendezés? VÄLYI PÉTER: Az utóbbi években minden országgal rendeztük a függőben levő vagyon­jogi dolgainkat. Az Egyesült Államokkal szemben két vagyonjogi problémánk volt. Az egyik a háború előtt keletkezett magyar adós­ságok ügye, a másik pedig az államosítások­ból eredő magyar adósságok dolga. Van en­nek a vagyonjogi kérdésnek egy másik oldala is, amely magyar követelésekből áll. Ezeket az Egyesült Államok zárolta annak idején. Végül is nem túl jelentős összeget mi fogunk fizetni részletekben az Egyesült Államoknak. POLGÁR DÉNES: Most, hogy ha ez a vagyon­jogi rendezés megtörtént, akkor — mint hal­lom — megkapjuk a legnagyobb kedvezmény elvét az amerikai—magyar kereskedelemben is. Itt sokan nem értik, hogy mi az a legna­gyobb kedvezmény elve? VÁLYI PÉTER: A legnagyobb kedvez­mény elve a gazdaságtörténelemben régen ki­alakult fogalom. Régebben a különösen szo­ros gazdasági kapcsolatban álló országok ke­reskedelmi kedvezményeket nyújtottak egy­másnak. Később a legnagyobb kedvezmény elve kiszélesedett az egész világkereskede­lemre. Ma már gyakorlatilag azt értjük a legnagyobb kedvezmény elvén, hogy egymás­sal szemben nem alkalmazunk hátrányos megkülönböztetéseket. Ez gyakorlatilag Ma­gyarország és csaknem minden külföldi part­nere között létező gyakorlat. Az Egyesült Ál­lamok és Magyarország között ez nem létezett. Tulajdonképpen ez a magyarázata annak, hogy az Egyesült Államokkal való kereske­delem a mi külkereskedelmünkön belül telje­sen jelentéktelen részt foglal el, ugyanis az amerikai korlátozások, amelyeket velünk szemben és más szocialista országokkal szem­ben alkalmaznak, bizonyos kiviteleket csak­nem lehetetlenné tesznek. Természetesen mi is hasonló eszközöket alkalmazunk az Egye­sült Államokkal való kereskedelemben. Vám­tételeink olyanok az Egyesült Államokból származó árukra, hogy megdrágítják az on­nan származó behozatalt, és ezzel csökkentik a behozatal lehetőségét. POLGÁR DÉNES: Az amerikai szenátorok egy csoportja, így értesültünk, ellenzi, hogy megadják a szocialista országoknak általá­ban és nekünk különösen a legnagyobb ked­vezmény elvét. VÁLYI PÉTER: Egyesült Államokbeli tár­gyalópartnerem a maga részéről arra vállalt kötelezettséget, hogy egy törvényjavaslatot fog benyújtani az amerikai kongresszus elé. A kongresszus vitájának a kimenetelét ter­mészetesen nem lehet megjósolni. Igaz, van­nak, akik ellenzik a szocialista országokkal való kapcsolatok javítását, mi azért mégis abban bízunk, hogy egy éven belül ez a do­log elrendeződik. POLGAR DÉNES: Az Egyesült Államokból, Kanadába utaztak. Milyen jellegű tárgyalá­sokat folytattak ott? VÁLYI PÉTER: Kanadával nincsenek vi­tás kérdéseink. Mi oda tulajdonképpen azért mentünk, hogy a kapcsolatok bővítéséről tár­gyaljunk. Mindenekelőtt a gazdasági kapcso­latokéról. Azt tapasztaltuk, hogy a kanadai kormánykörök és üzleti körök egyaránt na­gyon élénken érdeklődnek a velünk való ke­reskedelemről és gazdasági kooperációról. POLGÁR DÉNES: Mind Magyarország, mind Kanada tagja a Saigonban működő Nemzetközi Ellenőrző- és Felügyelő Bizott­ságnak. Szó volt erről is Kanadában? VÁLYI PÉTER: Én Kanadába a külügymi­niszter meghívására érkeztem, és ő igen rész­letesen elemezte Kanada szerepét az ellen­őrző bizottságban... Mi a magunk részéről elmondtuk, hogy Magyarország ezt a külde­tést azért vállalta, hogy szolgálatot teljesít­sen a vietnami béke megteremtése érdekében, és nem azért, hogy nagy nemzetközi sikere­ket arasson. S ennek megfelelően mi a ma­gunk részéről nagyon nagy felelősséget ér­zünk a vietnami béke ügyében. Felhívtuk a kanadai partnerek figyelmét, hogy ez a fele­lősség az ő részükről is hasonló, és nem vál­tana ki jó hatást, ha Kanada kimaradna az ellenőrző bizottságból. POLGÄR DÉNES: Ezek szerint fontos vi­lágpolitikai kérdésekről is szó esett Kanadá­ban. Ügy hallottam, hogy 15 napos útjuk során tizenkétszer szálltak föl és tizenkétszer szálltak le repülőgépre, illetve repülőgépről. Fáradságos lőhetett ez az út. VÁLYI PÉTER: Valóban fáradságos volt. POLGÁR DÉNES: Megérte a fáradságot? VÁLYI PÉTER: Meg. POLGAR DÉNES: Köszönöm a beszélgetést. Erdey-Grúz Tibor akadémi­kust, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét a Csehszlovák Tudományos Akadémia külföldi tagjává nevezték ki. Púja Frigyesnek, a külügymi­niszter első helyettesének meg­hívására hazánkban tartózkodott Sir Denis Greenhül, az angol külügyminisztérium állandó ál­lamtitkára. Dr. Germanus Gyula profesz­­szort tudományos munkássága elismeréséül a római Accademia del Mediterraneo emlékéremmel tüntette ki. Svéd tanárjelöltek látogattak Budapestre az IBUSZ szervezé­sében. Április 1-től hazánk valameny­­nyl állami kezelésben levő mú­zeumát és képtárát ingyen láto­gathatják a diákok. Parragl György, a neves anti­fasiszta békeharcos, Kossuth-dl­­jas publicista síremlékét leplez­ték le a Farkasréti temetőben március 12-én. A Hazafias Nép­front és a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége által közösen emelt síremléknél Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője mondott emlékbeszédet. Magyar műsort sugároztak március 12-én a BBC televízió birminghami stúdiójából. A programban a magyar divatot, hazánk idegenforgalmát és sza­kácsművészetét mutatták be. A 85 esztendős, jó egészségnek örvendő dr. György Ernő pro­fesszorról olvashattunk a Ma­gyar Nemzetben. Dr. György Ernő — nemrég nyerte el a leg­magasabb tudományos fokoza­tot, az állam- és jogtudományok doktora lett —, 1908-ban Nagy­váradon Adyval és más irodalmi nagyságokkal együtt alapította meg a Holnapot, azt az irodalmi társaságot, amely azután hason­ló elnevezéssel költői antológiá­kat jelentetett meg. Nyolcezer féle pénz, érme, jel­vény — több mint egymillió fo­rintot érő készlet — között válo­gathatnak a régiségek kedvelői a Bizományi Aruház Vállalat új numizmatikai boltjában, a buda­pesti Kossuth Lajos utca 1—3 számban levő antik bútorüzlet galériáján berendezett kis helyi­ségben. Első alkalommal látogat ha­zánkba a belgrádi Nemzeti Szín­ház operaegyüttese. A szegedi szabadtéri játékok Dóm téri színpadán augusztusban Boro­­gyin Igor hercegét és Bellini Normáját mutatja be. A magyar műemlékvédelem helyzetéről és feladatairól tartot­tak vetítettképes előadást a bé­csi Collegium Hungaricumban. A bevezetőt dr. Walter Frodl, az osztrák műemléki tanács elnöke tartotta, majd Merényi Ferenc, az Országos Műemléki Felügye­lőség Igazgatója beszélt a hazai műemlékvédelemről. A perui oktatásügyi miniszté­rium több mint félszáz népmű­vészeti tárgyat, faragványokat, kerámiákat és szőtteseket aján­dékozott a Néprajzi Múzeumnak. Debrecen Jövőre sanzónverseny színhelye lesz. A résztvevők két régi és három modern sanzon­ból választhatják majd verseny­számaikat. A győztes ezüstserle­­get kap. A sanzónverseny gon­dolatát Neményi Lili kiváló mű­vész, az MVSZ Elnökségének tagja vetette fel, s ugyancsak ő ajánlotta fel a győztesnek járó serleget is. Az esemény beveze­tőjeként Debreceni sanzónnapok címmel rendeztek hangversenyt márciusban, Neményi Lili, Zsol­nai Hédi és Mensáros László köz­reműködésével. Március 15-i nemzeti ünnepün­kön, a rendben lezajlott megem­lékezések után Budapest belvá­rosában az esti órákban, néhány száz felelőtlen személy naciona­lista tüntetésre tett kísérletet. A csoportosulást szétoszlatták. A rend helyreállítása során igazol­tatásra került sor, és a csoporto­sulás kezdeményezői közül 41 személyt a budapesti rendőr-fő­kapitányságra előállítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents