Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-01-20 / 2. szám
Jubileumi emlékkiállítás a rpetí§li Jetidaliui Jltúzeiunbeui ezek együttese egy-egy sarokba vagy termecskébe korhű hangulatot varázsoljon: láthatóvá tegye többek között a Petőfiversekből ismert népi életet a maga tárgyi valóságában, a költő változatos életének egy-egy jellegzetes környezetét, dolgozószobájának bensőséges világát, március 15.-e, a forradalmi nap eseményeit és a tábori élet jeleneteit. A vitrinekben pedig a költő legfontosabb megmaradt kéziratai láthatók, korai kísérleteitől a Nemzeti dalig vagy Az apostolig. Közöttük megjelent publikációi és a róla írott egykorú kritikák, kiemelt helyen Eötvös József magasztaló elismerése. A tárgyi emlékek, kéziratok segítségével megidézett múlt, a korabeli és a még múlt századi emlékező rajzok, festmények világát azután kiegészítik modern művészeinknek a ki állítás folytonosságába illesztett, azzal összekapcsolódó alkotásai. Ferenczy Béni közismert Petőfi-szobra néz szembe velünk, ahogy végére jutunk a kiállításnak: a halála fölé emelkedő küzdő ember képét mutatja. Hincz Gyula pannója A XIX. század költői című verséhez kapcsolódik, Kondor Béla Az apostol ihlette nagy festménye A forradalom angyalát formálja képpé. Feledy Gyula Petőfi-emlékezete, Lenkey Zoltán Petőfi halála, Bálint Endre Nemzeti dal-variációi is bizonyítják Petőfi ihlető hatását a korszerű és modern művészet számára. Kondor Béla a vándorszínész Petőfi életéből merített témáiban pedig szinte az emberélet összegezését adja. Sorozatának utolsó, búcsúzó darabja azóta szimbolikus jelentőséget is nyert: a fiatalon elhunyt nagy huszadik századi mester a költőelőd emlékével összeszövődve készítette a maga számvetését, búcsúzását is. Kabdebó Lóránt Hincz Gyula pannója Petőfi és a francia forradalom PETŐFI Gyalogolok a járda nélküli utcákon, udvarokba látok. Tegnapokba. Beszakadozott nádtetők, hulló vakolat, roggyant, kerítés-nincs porták, fagyott-füvű árokpart, elfelejtett szemétvödrök. Örökség. A mához közeledem. Főtér, Petőfi tér, Centrum, az urbanizálódás jegyeivel. Űj művelődési otthon, emeletes járási tanács, helyi tanács, templom, tetszetős irodaház — bank, biztosító, posta — Szarvas vendéglátó-kombinát, modern szövetkezeti szolgáltatóház, csúnya formájú szövetkezeti áruház és szerényen Petőfi Sándor szülőháza. Szobra. Űj városunk Kiskőrös. Hirtelen nőtt a Kiskunság homokján. Sietünk az életünkkel. A költőtől tanultuk. A ház, ahol született, egyszerű, fehér falú, nádtetős, fekete kerítéses. Koszorúk és tábla ékíti. Belül barna bútorok; ágy, almárium és a láda volt a Petrovicséké. Karos lócák, vitrinben jókora pipa, a falon a bekeretezett kiskőrösi keresztelési anyakönyv, Petőfire vonatkozó adatokkal. És a keresztelő kancsó. Deszkából az alacsony mennyezet, öt barnára festett gerenda tartja. Felnyúlok és megfogom. A Petőfi Emlékbizottság kiállításán dokumentumok, szemelvények, illuszt-. rációk, képek, mellszobrok, használati tárgyak, tablók, a költő relikviái, öszszes verseinek első gyűjteményes kötete. 1848-as honvéd egyenruha, vérpiros sapkával... A forradalmár rekvizitumai. A fentiek idegenforgalmi nevezetességek is. Megél ebből a huszadik század városa? Aligha. A járás legnagyobb üzeme a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet. Ezerkétszáz ember kenyéradója. Hazai talajból nőtt naggyá, a magyar iparteremtés egyik ésszerű, ökonomikus módján. Az országos rangú szövetkezetnek legjelentősebb ágazata a lakossági szolgáltatás, fodrászattól kezdve elektroakusztikai javításokig, autószerelésig. Űj műhelyekre, beruházásokra saját erőből áldoznak. A dolgozók munkakörülményei jók, esztétikusak. A bukósisak gyártásánál pár hónap alatt négyszáz nőt állítottak munkába, akik azelőtt háztartásban foglalatoskodtak. Az egységes légfékszelep, magyar szabadalom alapján, biztonságossá teszi a fékezést, használható minden típusú légfékes üzemelésű járműhöz. Előnye; öt szerelési egységből áll és hetvenkétféleképpen könnyen szerelhető. Alumíniumból készül, súlya kisebb, ára olcsóbb más külföldi típusoknál. Hazai és külföldi megrendelőknek dolgoznak, tízezer darabos gyártási szériában. Ezren fizikai munkások, kétszázan kisegítők, műszakiak. Az összlétszám egyharmada nő, egyharmada fiatal. Évente ötven szakmunkást képeznek. Sokoldalúságukkal gyorsan alkalmazkodnak a piaci igényekhez. Kapósak a háztartási létrák, Hollandia, Ausztria, Japán, Lengyelország, az NDK ezres tételekben vásárolja. Autókra szerelhető csomagtartókat, vastömegcikkeket, körfűrészt, szalagfűrészt készítenek. Építőipari részlegük — saját fejlesztésük megvalósítója, házi kivitelezősűek a telepek, a műhelyek, a szociális létesítmények és a központi szolgáltatóház. A Batthyányi utcai lakótelepen száz korszerű lakást épített. Kétszintes, négyszintes társasházakat csinál. Nyolcórai munka, kéthetenkénti szabad szombat, évi átlagkereset huszonháromezer forint. A legtöbb család félállásban gazdálkodik, szőlő- és gyümölcsösterülettel rendelkezik. Az áruház gazdag, bő a kínálat, városi a színvonal. Televíziók, bőrdíszmű, kötöttáru, játék, illatszerosztály, papír, üveg, műszaki áruk, cipők, lakástextíliák, konfekció és méteráruk. A forgalom évi hetvenöt millió forint. Vásárlók. Fiatalok, sokszoknyás nénikék. Érkeznek Kaskantyú, Csengőd, Tabdi, Akasztó, Páhi, Kecel, Soltvadkert területéről, továbbá öregcsertő, Szakmár, Homokmégy. és Drágaszél határából. Forog a forint. Utazik. Kiskőrösön az egy lakosra számított kereskedelmi áruforgalom tizennégyezer forint, öreg paraszt csizmát nézeget. A néne papucsot, amiben nyaranta a főutcát is megjárhatja. Fiatal, fekete hajú aszszony, műszőrme bundában. Presszósnő. Illatszert válogat. — Szeretek itt lakni. Az utóbbi években sokat fejlődött a város, reméljük, így halad tovább. A kulturális lehetőségek elég mostohák, van itt ugyan mozi, de a mai igényeknek nem felel meg. Az új művelődési háznak örülök. És a betonútoknak. Nem szeretek sárban gázolni, főleg városon nem. Kiskőrös két és félévszázados fennállása az utókor számára is jelentős. Kietlen vidéken virágzó település született. Ipart teremtett, kapott. Tíz esztendei tudatos fejlesztés után város. Belterületén 11,5 ezren laknak, vonzáskörében negyvenezernél többen. Népessége az utóbbi évtizedben 1460 fővel gyarapodott. A foglalkoztatottak mintegy hetven százaléka nem mezőgazdasági ágazatokban dolgozik. Szakorvosi rendelőintézete, gimnáziuma és szakközépiskolája, textilfeldolgozó üzeme van és fejlett mezőgazdasága. Három szakszövetkezet, egy állami gazdaság boldogul az aranyhomokon. Lakói szeptember közepétől két és fél millió értékű társadalmi munkát végeztek. Árokásástól parkírozásig, utak, játszóterek építéséig. A városavatás a költő születése napján történt. Sz L. Részlet a kiállításról: a szabad sajtó Részlet a kiállításról: „a népköltészet” Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt a költő nevét viselő Irodalmi Múzeum helyiségeiben. A mostani kiállítás nemcsak relikviák, kéziratok, metszetek hagyományos közszemlére tétele, hanem egyszerre koridézés, portréalkotás a költőről, nemcsak egy életút bemutatása, de értelmezése is, a korszerű Petőfi-kép megteremtésének nagyigényű vállalkozása. Az érdeklődő múzeumlátogató természetesen megtalálja mindazokat a tárgyi emlékeket, amelyeknek valami köze lehetett Petőfi életéhez. Sajnos nem nagy a számuk, ezek egy részét is inkább az utólagos legenda kapcsolta össze a költő alakjával. Néhány bútordarab, ruházati kellék, egy hajfürt, apró ajándékok, melyeket ismerőseinek adott szerető kedvességgel, és megvan kis tartócskában, lepréselve, szinte emlékké sárgultan, a Mednyánszky Bertának adott hajdani virág, az Etelke báli cipője, vagy Szendrey Júlia számos használati és emléktárgya. De ott a közvélemény asztala a legendás Pilvax kávéházból és egy sajtógép Länderer és Heckenast nyomdájából, ahol a Nemzeti dalt is sokszorosították, és látható az a fakarosszék, amelyben ülve ábrázolja a költőt az életében készült utolsó festmény: a jó barát és rokon, Orlay Petrich Soma készítette Mezőberényben, mielőtt a költő elindult volna utolsó, végzetes tábori útjára. Láthatók a korabeli ábrázolások, Barabás Miklós és Orlay Petrich rajzai, festményei, és a fényképezési technika első kísérletei közé tartozó hiteles Petőfi-kép, az 1847-ben készült daguerrotypia. Mindezek az emlékek azután kiindulást adtak a kiállítás rendezőinek. Olyan tárgyakat és életképkompozíciókat társítottak hozzájuk, és olyan korabeli rajzokat, litográfiái munkákat válogattak melléjük, hogy Petőfi születésének 150. évfordulójára (Buday György metszete) * »
