Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-11-10 / 23. szám
szellemileg sérült gyerek, aki szülei bánatára ápolásra szorul odahaza, vágy állami intézetben. Tíz esztendő alatt megkétszereződött a gyógypedagógiai intézetekben gondozott és speciális osztályokban nevelt 6—13 éves gyermekek száma. Az orvostudomány igyekezett feltárni az okokat. Mint ismeretes a koraszülötteket óriási költséggel orvosok és nővérek áldozatos munkájával életben tartjuk, de egy - részükből nem válik teljes értékű ember. S miért e sok koraszülés ? Egyebek között az urbanizációs ártalmak, ezzel kapcsolatban az anya életkörülményei következtében, továbbá azért, mert több nő a terhesség idején sem mond le rossz szokásairól, káros szenvedélyeiről, dohányzik, és rendszeresen fogyaszt alkoholt. A koraszülések legfőbb okának azt tekintik, hogy az anyának előzőleg több spontán, vagy művi vetélése volt. A művi vetélések száma 1969 óta évről évre valamelyest csökken, bár a közfelfogás még mindig ezt tekinti a születésszabályozás legfőbb eszközének. Ez azzal is magyarázható, hogy amikor legalizálták az abortuszt, alig álltak fogamzásgátlók rendelkezésre. Használatuk ismertetését, az egészségi felvilágosítást nem tekintették orvosi feladatnak. Az álszemérem is gátolta, hogy a nemi élet problémáival az orvosok foglalkozzanak. A terhességmegszakítások számának a csökkenése a fogamzásgátlók növekvő választékának és elsősorban a hormonális hatáson alapuló szereknek köszönhető. Megjegyzendő, hogy a művi vetélések nemcsak az utódokat károsítják, hanem az anya egészségét is. Bár steril körülmények között kórházban végzik, igen sok szövődményt okoznak, különösképp azért, mert a nők nem tekintik operált betegnek magukat és a beavatkozás után másnap már dolgoznak a munkahelyükön, vagy a háztartásban. Az abortusz tehát mindenekelőtt egészségügyi kérdés. Ha azonban a nőket megkímélik tőle oly módon, hogy a terhesség megelőzését a társadalombiztosítás keretében teszik lehetővé, a fogamzásgátlók olyan választékával., amely az egészségügyi állapothoz és az életkörülményekhez alkalmazkodik, legfőképp pedig a családtervezési tanácsadás országos hálózatával, akkor sok emberi bánat, szerencsétlenség elejét is vesszük. Az anyák egészségesek maradnak, és később testileg, szellemileg ép utódokat hoznak a világra. Ha tehát az abortuszt népesedéspolitikai szempontból vizsgáljuk, akkor visszaszorításától nem a születések számának növekedését, hanem a népesség minőségének a javulását várjuk. cA.luiiMiigjj.eulm ncdáxLnmúng. Minthogy a népességtudomány művelői kimutatták, hogy a múlt század óta csökkenő a termékenység irányzata, a kérdés az, megállítható-e ez a tendencia és stabilizálható-e egy magasabb szinten? Tudósok és politikusok egyaránt igennel válaszolnak. Más fejlett ipari országokban is megtörtént már ez, és mi is tapasztaltuk egyes népesedéspolitikai intézkekedések kedvező hatását. A 15 ezrelékes születési arányt is úgy értük el, hogy bevezettük a három esztendős gyermekgondozási szabadságot, növeltük a családi pótlékot, meggyorsítottuk a gyermekintézmények fejlesztését, s a lakásprogram teljesítése is szépen halad; 1972- ben az ezer lakosra jutó lakásarányt tekintve elértük az európai élvonalat. A jelen körülmények között a 16—17 ezrelékes évi születési arány a reális célkitűzés. Ez elérhető, ha az eddiginél több család nevel fel két-három gyereket. Az erkölcsi és anyagi ösztönzéstől azt várjuk, hogy mind többen elfogadják a háromgyerekes családeszményt. A népszaporulat stabilizálásával, a hullámzások elkerülésével, nemcsak gazdasági fejlődésünk, hanem társadalmi közérzetünk is kiegyensúlyozottabbá válik, s a családok is megszilárdulnak. Kovács Judit A budapesti VII, kerületi tanács bölcsődéjében Játékos foglalkozás az újpesti Nyár utcai óvoda-napköziben Őszi napsütésben egy salgótarjáni Játszótéren (Novotta Ferenc felvételei) IV* J, 1 ‘ L_- L* * * 3B9P *f *» A J MM"4 » ni 1 - m