Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-02-03 / 3. szám
Madách Imre AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Madách É? VWjai / Mózes Abban a puritán, de tágas, saroktornyokkal ékesített sztregovai udvarházban, ahol százötven évvel ezelőtt Madách Imre született, a korán megözvegyült idős Madách Imréné uralkodott. Éleseszű, határozott, hű magyarságára sokat adó aszszony volt: életét gyermekei nevelésének, s a családi birtok vezetésének szentelte. Haza és család dilemmájában inkább az előbbi javára döntött: ennek védelmére küldte halálos harcba egyik fiát s ennek szolgálatára nevelte Imrét. A politika és az irodalom volt az a két terület, amelyben ennek a magába vonuló fiúnak becsvágyát még táplálta is. A harmadik területen — amelyen Imre a gyenge mellűek különös szenvedélyességével is kereste vágyai kielégülését —, a szerelmén, kezdetben okosan engedte fia érzéseit kifejezésre jutni. „Lantvirágok” címmel egy szerelmi ábránd emlékeit kötetbe is foglalhatta a fiatalember. Amikor azonban a költők szenvedélyességével a „Lidércke”, Fráter Erzsiké iránt lobbant szerelemre, ellentmondott. A makacs fiú mégis keresztülvitte akaratát. 1845-ben feleségül vette Erzsikét és Csesztvére költözött vele. A szabadságharcban betegsége miatt csak szellemi részt vállalhatott: Kossuth lelkes híveként kompromittálta magát, s 1852—53-ban fogságot kellett szenvednie. Mindkét nagy szerelme elveszett: a szabadságharc elbukott, és maga alá temette személyes boldogságát is. Elvált, anyjához költözött; a közélettől elvadulva végleg különc lett; könyveit bújta s drámáival bíbelődött. Csak a 48-as vágyak fellobogása idején, az 50-es, 60-as évek fordulóján, pár évvel halála előtt lobbant fel újra közéleti és irodalmi alkotószenvedélye. *ZJ&ee§ztuty A Tragédiát rendezni mindmáig nemes művészi becsvágjáltal legutóbb a Nemzeti Színházban színpadra állított mű római A Keresztury átformálta Csák végnapjait 1971 októberében vitte a közönség elé a Nemzeti Színház. Képünkön: Gobbi Hilda, Moór Mariann és Öze Lajos (MTI felv.) A veszprémi Petőfi Színház 1971 októberében mutatta be, Magyarországon először, a Hubay Miklós által színpadra alkalmazott Csak tréfát, amelynek egyik jelenetét ábrázolja képünk A Keresztury Dezső által színpadra állított Mózest 1966 márciusában először a veszprémi Petőfi Színház mutatta be, majd 1967 novemberében a Színházban is színre került. Képünk a Nemzeti Színház előadásának egyik jelenetét ábrázolja (a címszereplő: Slnkovtts Imre) Nemzeti MADÁCH SZÍNHÁZA Lent: Madách Csák végnapjai című drámáját és a Mózes című drámát újraformálta, illetve élő színpadra alkalmazta, s mindkettőhöz az utószót írta Keresztury Dezső (Novotta Ferenc reprodukciói) GYÁRFÁS MIKLÓS Balra: Gyárfás Miklós Madách színháza című kötetének borítója Jobbra: Kass János grafikusművész rézkarcait Madách Imre Mózes című drámai költeményéhez a Magvető Kiadó reprezentatív albumban adta közre Tele volt korának és fiatalságának mustosán forrongó s a bölcselet elvont világában kalandozó élményeivel. Kifejezést, amellett, hogy álnevű publicistaként beleszólt a megyei politikába, főként a költészetben keresett. A dráma vonzotta mindenekelőtt. De semmi eleven kapcsolata nem volt az akkor még éppen hogy formát öltő, kezdeti magyar színjátszással. Műveit tehát íróasztalára hajolva s íróasztalfiókja számára hozta létre. Nem ismerte igazán a színházi élet egyik legfőbb elemét, az élő nyelvet: a néptől már túlságosan messzire szakadt, az igazi irodalomhoz még nem érkezett el. Ezt írta meg neki Arany János, aki biztos szemmel ismerte fel a homályból előlépett költő remekművét, Az ember tragédiáját. Hosszan készülődött rövid életének e legnagyobb vállalkozására. Olyan műre, amelybe mindent bele akart önteni, ami korát mozgatta s amiben személyes válságainak is értelmet adhatott. A mű nem ígérkezett derűlátónak. A szabadságharc leverése azt látszott igazolni, hogy a tiszta szándékú, igazságos emberi törekvések bukásra vannak ítélve. A szerelmi csalódás azt sugallta, hogy az az „örök nőiség”, amely az Edénkért varázsát hozza a mindennapokba, amely a természet megújító erejével lép át a halálon — az erkölcs szabályain s Az ember tragédiáját a Szépirodalmi Könyvkiadó Diákkönyvtára Is megjelentette a szerető emberszí veken is át tud lépni; ha ihletője: pusztító végzete is lehet a tisztán érző szívnek. A mű mégsem lett pesszimista, pontosabban: pesszimizmusa átcsapott ellentété-
