Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-05-26 / 11. szám
I~ÓtAxyrv -A GYERMEKTARTÁSDfJRÓL A magyar szocialista családjog általános vonása, hogy előírja a rokonok — ezen belül is a leszármazók, elsősorban a vér szerinti és örökbe fogadott gyermekek — eltartásának kötelezettségét. A felszabadulás előtti szokásjog úgynevezett „illő tartás” fogalma helyett a mai törvény azonban kimondja, hogy „a szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles kiskorú gyermekéről gondoskodni”. A gyermektartás összege a tartásra kötelezett átlagos keresetének (jövedelmének) 20 százaléka. Ennél alacsonyabb mértékben akkor lehet megállapítani a tartásdíj összegét, ha a kötelezett még két más (tehát összesen legalább három) vagy több gyermek tartásáról is gondoskodni köteles. A kötelezettel szemben érvényesíthető tartási igények összege keresetének (jövedelmének) 50 százalékát nem haladhatják meg. Ez a gyermektartás szükséges mértékét meghatározó rendelkezés európai viszonylatban is kiemelkedően magasnak számít. Ennek alapvető magyarázata, hogy a gyermek részére lehetőleg biztosítani kívánja azokat a lehetőségeket, körülményeket, amelyet élvezne akkor, ha szüleivel együtt, egy családi közösségben élne. A tartásra köteles szülők jelentős hányada itthon és külföldről is, önként eleget tesz gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor a bíróság készteti őket kötelezettségük teljesítésére. Magyarországon lakó magyar állampolgár gyermek ügyében általában a magyar jogot kell alkalmazni, ettől csak államok közötti szerződés esetében lehet eltérni. Ha a tartásdíj érvényesítése devizakülföldit érint, a Magyar Nemzeti Banktól kell perlési engedélyt szerezni; az eljárás megindítása után már a bíróság is megteheti a szokásos intézkedéseket. A gyermek j ogai A jogszabály — amikor a 20 százalékos kötelezettséget megállapította — abból indult ki, hogy az átlagos keresetek (jövedelmek) mellett körülbelül a jövedelemből ilyen arány jut a családon belül egy gyermek tartására, neveltetésére. Vannak azonban magas jövedelmű szülők, akiknél a jövedelem 20 százaléka már több lehet, mint amennyi a gyermek tartásához szükséges. Ilyen esetben általában 2000—2500 forint a tartásdíj egy gyermek után. Szerencsére nem gyakori eset, amikor a szülő elhagyja a szakképzettségének megfelelő munkahelyét és úgy vállal munkát, hogy a jövedelme csökken, s a munkaidőn túl tesz szert ellenőrizhetetlen jövedelemre. Ha a bírósági eljárásban bizonyítottá válik a jogszabály kijátszásának szándéka, akkor a tartásdíjat a korábbi keresete 20 százaléka alapján ítélik meg. Az általános iskolát elvégző gyerekek egy része nem tanul tovább, illetve szakmát tanul, ipari tanuló lesz. ök már rendelkeznek valamelyes „keresettel”. Ez a kereset — különösen az utolsó éves ipari tanulóknál — már részben hozzájárul a gyermek megélhetéséhez, csökkenti a tartásra szorultságának mértékét. Ugyanakkor ebben a korban köztudottan jó étvágyuk van a gyerekeknek, más természetes kiadásaik is felmerülnek, ezért a bírói gyakorlat átlagos keresetű szülőknél például a havi 2—300 forintos ipari tanulói ösztöndíjat (keresetet) figyelmen kívül hagyja, de havi 6—8—900 forintos ösztöndíj vagy kereset esetén már sor kerülhet a tartásdíj csökkentésére. A gyermek 18. életévének betöltése után nagykorúvá válik. Elvben képes önmagát eltartani. Abban az esetben, ha a dolgozó gyermek keresete elegendő létfenntartására — esetleg már a 18. életév betöltése előtt is —, a szülő tartásdíjfizetési kötelezettsége megszűnik. Ellenben, ha érettségi után — 18. évének betöltése után — szakmai képzést nyújtó tanfolyamra, például egészségügyi szaktanfolyamra, gépírói tanfolyamra stb. jár, úgy annak befejezéséig is jogosult még a tartásdíjra. Továbbá az érettségi, ipari tanulói idő letelte után is a bíróságok türelmi időt biztosítanak a gyereknek és elhelyezkedésükhöz a tanulmányaik után 1-2 hónapi időtartamra még biztosítják a pihenést és ehhez a gyermektartásdíjat. A középiskola elvégzése után, főiskolán, egyetemen továbbtanuló nagykorú gyermeket is megilleti a tartásdíj: rá azonban már nem vonatkozik az a jogszabályi rendelkezés, hogy a szülő még saját szükséges tartása rovására is köteles őt eltartani és nem veszélyeztetheti az esetleg még kiskorú testvéreinek eltartását. Nemzetközi egyezmény Fontos nemzetközi vonatkozású szabályokat tartalmaz a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény, amelyhez Népköztársaságunk 1957. augusztus hó 23. hatállyal csatlakozott. Az egyezményben írt „behajtás” szó azonban csak annyit jelent, hogy az egyezményhez csatlakozott államok az igény érvényesítéséhez „segítséget nyújtanak”. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az arra meghatározott intézmény az adóst a fizetésre rábírni próbálja. Ha az adós ennek ellenére önként nem teljesíti ezt, úgy az intézmény a kapott meghatalmazásnak megfelelően az ottani bíróságon indít pert tartásdíj iránt. Vannak azonban olyan jogsegélyszerződéseink is egyes államokkal, amelyek biztosítják a tartásdíjat megállapító ítéletek kölcsönös végrehajtását, ezeknél az eseteknél a szerződésben előírtak szerint kell eljárni. Megemlítjük, hogy nem reménytelen még azokban az államokban sem a tartásdíj követelése, amely államok nem csatlakoztak a New York-i egyezményhez, ezekben az esetekben az Általános Értékforgalmi Bank adhat tájékoztatást, vagy esetleg más szükséges segítséget a tartásdíjra szorulónak. Végül pedig megemlítjük, hogy külföldön tartózkodó kötelezettel szemben akkor a legegyszerűbb a jogerős ítélet végrehajtása, ha Magyarországon végrehajtható vagyona van. A tartásra jogosultnak joga van arra is, hogy a külföldön élő és ezért a kötelezettségét nem teljesítő személy kiesése miatt, a tartási igényét a rokonok közül a sorban következő tartásra kötelezettel szemben érvényesítse. (Például a külföldön élő személy szüleivel, gyermekeivel szemben). Ez utóbbiak a tartási kötelezettségtől akkor mentesülnek, ha igazolják, hogy a jogellenesen külföldre távozott személy a tartási kötelezettségének eleget tett. Népköztársaságunk védi, jogszabályi rendelkezésekkel, nemzetközi szerződésekkel szolgálja a gyerek érdekeit. Elősegíti, hogy a gyermeket nemcsak erkölcsi, de jogi kötelezettségük alapján is eltartsák szülei vagy legközelebbi hozzátartozói. Dr. Ripp Miklós Klirthy Hanna rajza rjhíjé('sUa WEÖRES SÁNDOR VERSE Keskeny út, Széles út, Kettő közt egy csorba kút. Ha benézel jól vigyázz, Rése száz és otlva száz, Ha sokáig kandikálsz Virradóra megtalálsz. Kis dió, Nagy dió, Kettő közt egy mogyoró. Épült benn egy cifra ház, Terme száz és tornya száz, Ha sokáig benne jársz, Esztendőre megtalálsz. Rejtvény, gyermekeknek SZÓJÁTÉK A bal oldali ábra négybetűs szavaiban találtok egyegy hárombetűs értelmes szót Is. Ezeket a hárombetűs szavakat írjátok át a jobb oldali táblába és az új szavak kezdőbetűit olvassátok össze; Arany János egyik hősének nevét kapjátok eredményül. 'IPlox :sgq jíutuv zv ’bäj ‘Snp ‘dei ‘xio ‘uex :uaqpuajjos íibabzs [n zv :s?tfajSam Keceltek DIVATOS FÜRDŐRUHA Nyáron a nők ruhatárának fontos kelléke a fürdőruha. Hiszen a teenagertől a nagymamáig, az uszodától a tengerpartig mindenki viseli, aki a napot, az úszást és a vizet szereti. A budapesti kirakatokban valóságos fürdőruha-revű látható. Pompáznak a francia, olasz, spanyol, osztrák, jugoszláv, német fürdőruhák. A leignépszerűbb a Triumph és a Helanka. Az utóbbi években „feltört” a magyar fürdőruha is. A jersey, a frottír, a különféle műszálas anyag, a piké, a karton egyaránt divatos. Külön meg kell említeni a soksok szép fürdőruha-anyagot, amelyből ki-ki saját alakjára készíttethet egyéni ízlése szerinti modellt. Pettyes a nagy divat! De sokat kötnek, horgolnak is fürdőruhát. A horgolt fürdőruhánál divatos a csillagminta, a kötöttnél pedig a legtöbbször sima, szorosan követi az alak vonalát, A fürdőruha-divatba a fiatalok között ma is vezet a bikini. Az egybeszabott fürdőruha minden korosztálynak és minden alakra jól illik. Újdonság a madonnakivágás, a kifogástalan alakúaknak pedig, a majdnem derékig érő, ék alakú kivágás, amelyet a fürdőruha anyagából készült zsinór befűzésével fognak össze. A színek közül teltkarcsú alakra a sötétebb árnyalatok divatosak. Például a sötétkék, a kávébarna, a méregzöld, a pávakék és a fekete. (Nagy divat!) A minták közül a teltkarcsúak a kis kockásat, a hosszában csíkosat, az apróvirágos emprimét szeretik. Magas, karcsú alakra minden divatos. Minden szín és minta. De a színek közül mégis megemlítjük a tűzpirosát, a púderrózsaszínt, az égszínkéket, az élénk narancssárgát, s főleg a fehéret. (Nagy divat!) A minták közül a kifogástalan alakúaknak kis és nagy minta egyaránt előnyös. Első képünkön a fiataloknak való mintás Helanka fürdőruhát mutatjuk be. A másik képen elasztikus anyagból készült kockákban virágmintás egybeszabott fürdőruha szerepel. Szépek, ugye? (f. b.) Komlós Lili felvételei HALLEVES VÖRÖS BORRAL KÉSZÍTVE: Hozzávalók: 1 pontyfej, farokrész, ikra, 3 fej hagyma, 8 deka zsír, 4 deka liszt, 1 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, 1 zeller, 3 deci vörös bor, 2 deci tejföl, 2 zsemlye, fél citrom, só, bors, ecet. — A kopoltyúktól megszabadított pontyfejet, a hártyáktól gondosan megtisztított ikrát és a farokrészét megfelelő mennyiségű vízzel tűzre tesszük. Adunk bele sót, néhány szem fekete borsot, 1 babérlevelet, kis ecetet és egy fej hagymát karikára vágva. Körülbelül negyedórán át főzzük, azután a levét szitán átszűrjük. Zsírral kis barna rántást készítünk, a megsárgult rántásba keverünk egy kis finomra vágott vöröshagymát, egyszer-kétszer megfordítjuk, azután feleresztjük a hallével és lassan forrni hagyjuk. Metéltre vágunk egy sárgarépát, egy zellert, egy petrezselyemgyökeret és egy fej hagymát. Forró zsírban kissé megforgatjuk, azután levessel vagy vízzel kissé felengedjük és letakarva puhára pároljuk. A puha zöldséget a leveshez adjuk. A fejről és uszályról leszedjük a húst, ügyelve, hogy szálka ne maradjon benne. A leszedett halat, valamint az apróra tördelt ikrát szintén a leveshez adjuk. Szükség szerint sózzuk, törött borsot, a vörös bort, fél citrom levét, kevés citromhéjat adunk hozzá, egy ideig még forraljuk, majd 2 deci sűrű tejfölt habarunk bele, s ha ezzel felforrt, pirított zsemlekockákkal tálaljuk. TÖLTÖTT TÖK. Hozzávalók: 1 fiatal, gyenge tök, 15—18 deka szárnyas vagy sülthús maradék, 2 egész tojás, 3 deka vaj és 1 deci tejföl. — A fiatal, gyenge tököt, héjától megtisztítjuk, belét, magját kikaparjuk és sós vízben 10 percig főzzük. A szárnyas vagy sült maradékot megdarálva, 2 egész tojással, s egy kis besamellel vagy tejföllel összeállítva vagdaló kot készítünk és megtöltjük vele a vízből kivett tököt. Tűzálló tálra tesszük, s 3 deka vajjal és 1 deci tejfellel leöntjük. Sütőben 20—25 perc alatt sárgára sütjük. BÉLSZÍN 1RÓSV AJ AS TÉSZTÁBAN. Hozzávalók: (a tésztához) 12 és fél deka írósvaj, 12 és fél deka liszt, 1 tojás, 1 citrom, annyi zsír, hogy rétestészta keménységű tésztánk legyen. Töltelék: 80 deka bélszín, 15 deka zsír, 1 nagy fej vöröshagyma, kávéskanálnyi só, késhegynyi bors, 3 babérlevél. — A megtisztított bélszínt besózzuk, borsozzuk, forró zsírban vöröshagymával, babérlevéllel, kevés vízzel, fedő alatt, sűrű locsolás közben puhára sütjük. Azután zsírjából kivesszük, szárazra töröljük, belehajtjuk a már elkészített írósvajas tésztába. Tepsiben megsütjük, ujjnyi vastag szeletekre vágjuk és gombamártással tálaljuk. ÉDES POGÁCSA TEAHOZ. 44 deka lisztet, 20 deka porcukrot, 20 deka vajat, 2 egész tojást, 1 citrom reszelt héját és levét jól összekeverjük és pogácsaalakra kiszaggatjuk. A pogácsák tetejére cukros mandulát teszünk és kilisztezett tepsiben sárgára megsütjük. APRÓ TEASÜTEMENY. 15 deka vajat, 12 deka cukrot, pici sót, 40 deka lisztet tejjel összegyúrunk, hidegre tesszük. Mikor a tészta megkeményedett, kinyújtjuk, kerek formákra vagy félhold alakra kiszúrjuk, majd világos sárgára sütjük.
