Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-05-12 / 10. szám
danteiién (—osztrákoknak kedvez A Népstadion két évtizedes történetében korábban talán egy ízben, kísért labdarúgómérkőzést hasonló érdeklődés, mint a magyar és az osztrák válogatott április utolsó vasárnapján lejátszott világbajnoki selejtezőjét. Az évszázad mérkőzéseként nyilvántartott londoni 6:3-as magyar—angol találkozó budapesti, akkor 7:l-es magyar győzelemmel végződött visszavágója előtt folyt ilyen hajtóvadászat a belépőkért. Ráadásul a hivatalos adatok szerint több mint harmincezer turista lépte át az osztrák—magyar határt. S ahogyan, egyik bécsi kollégánk, Michael Kuhn, a Kronenzeitung sportszerkesztője találóan megjegyezte: „A sportrajongók ez egyszer és talán első alkalommal nem a magyar csárdásért, szalámi vagy barackpálinka vásárlásáért, hanem valóban a sport, az osztrák győzelem kedvéért jöttek el Budapestre..Reményeik nem váltak teljesen valóra. A holland válogatott bécsi legyőzése után ugyanis bizakodva érkeztek, pedig Budapesten 1961-ben sikerült győzniük utoljára, és az eddigi 115 találkozó statisztikájának mérlege — 58 győzelem 24 döntetlen, szemben a 33 osztrák sikerrel — a magyar válogatott számára kedvezett. Ahogyan legutóljára 1972 októberében Bécsben, úgy most, Budapesten sem bírt egymással a két csapat. A Práter stadionban a mieink jó játékkal megszerzett 2:0-ás előnyét az osztrákok félelmetes hajrával egyenlítették ki. Lelkesedésben és erőnlétben egyaránt fölénk nőttek. Budapesten csaknem ellentétesen alakult a mérkőzés. A gyors magyar vezetésre a vendégek két percen belül válaszoltak, majd előnyt szereztek, és úgy tűnt, hogy többgólos győzelmet aratnak. A kocka a második negyvenöt percben most is fordult, a magyar játékosok nagyobb lelkesedéséből, jobb erőnlétéből azonban sajnos csak a döntetlen biztosítása futotta. A mérkőzés eredményével, játékosaink döntő többségének teljesítményével, lelkes küzdeni akarásával tulajdonképpen elégedettek lehetnénk, ha ez csak egy nemzetek közötti mérkőzés, a száztizenhatodik magyar—osztrák futball-csata lett volna. A mérkőzésnek azonban a világbajnokság döntőjében való részvétel az igazi tétje, s a csoportelsőség biztosításához a hazai döntetlen, sajnos, kevésnek tűnik Illovszky csapata számára. Az osztrákok mindenképpen kedvezőbb helyzetben vannak. A következő május 23-án Göteborgban sorra kerülő svéd—osztrák találkozó esetleges osztrák győzelme már Stastny csapatát juttatja páholyba, de a döntetlen is nekik kedvez, mert pontegyenlőség esetén a gólkülönbség dönt. Azaz egy göteborgi döntetlen után Benééknek legalább három góllal kellene legyőzniük a svédeket ahhoz, hogy behozzák jelenlegi hátrányukat! Mindent egybevetve — bár a labda gömbölyű, s a fociban minden lehetséges — a magyar együttes reményei minimálisra zsugorodtak, és józan számítás szerint a magyar labdarúgás Mexikó után újra csak nézője lehet a következő, 1974-ben sorra kerülő világbajnoki küzdelemnek. A világbajnoki selejtező-sorozat már korábban rávilágított a magyar játékosok idegeskedésére. A nehezen megszerzett előnyt, sajnos, sem Bécsben, de most Budapesten sem sikerült megtartani. (Az Újpesti Dózsa is már nyert állásból, 2:0-ás vezetés után engedte ki kezéből a továbbjutást a Juventus ellen, a Bajnokcsapatok Európa Kupa negyeddöntő mérkőzésen.) A hibák, a bajok gyökerei mélyre nyúlnak. Igazán jó klubcsapatok, magasszínvonalú, küzdelmes bajnokság nélkül egyetlen válogatott sem számíthat tartós sikerre. Ennek igazságát példázza az osztrákok esete is. Stastny kapitány ezúttal újra az „idegenlégiósokra”, a külföldi klubcsapatokban szereplő játékosokra építette együttesét. S ezek bizony a nyugatnémet és a holland bajnokság küzdelmes mérkőzésein jobb labdarúgókká fejlődtek a mieinknél. Nem hiába mondta tárgyilagosan Georg Ericson, a svédek kapitánya: „A Népstadionban látottak alapján azt kell mondanom, hogy az osztrák válogatott a csoport legjobb csapata...” Ericson pedig nagy tisztelője a magyar labdarúgásnak, ma is edzőjét, a Norrköping bajnokcsapatának egykori mesterét, Czeizler Lajost tartja példaképének ... De azóta, a több évtizedes eredményes külföldi működés után végleg hazatért Czeizler Lajos bécsi is eltávozott körünkből. S az események csak arról győzhetik meg a sportkedvelőket, hogy az elmúlt néhány év alatt — a csehszlovákoktól Marseille-ben elszenvedett vereség, a legutóbbi világbajnokság selejtezőiből való kiesés óta — vajmi kevés változás történt a magyar labdarúgás házatáján. Tennivaló pedig bizony bőven akadt volna! Ausztria—Magyarország 2:2 (2:1) Népstadion, 80 000 néző, vezette: M. Kitabdjian (Franciaország), Góllövő: Zámbó (13. perc), Starek (15. p.), Jara (30. p.), Bálint (69. p.) MAGYARORSZÁG: Géczl — Páncsics (Fábián a szünetben), Kovács, Bálint, Juhász P. — Kocsis, Szűcs — Fazekas, Bene, Dunai 11., Zámbó (Váradi a szünetben) AUSZTRIA: Koncilia — Sturmberger — Sara, Schmidradner, Eigenstiller, Krieger — Ha-sil, Parits (Hattenberger a 72. percben), Starek — Kreuz, Jara. Az első negyedóra a széltől támogatott magyar csapaté volt. A megérdemelt vezető gólnak sajnos nem sokáig örülhettünk. Az egyenlítés után az osztrákok vették át a játék irányítását és kis szerencsével még növelhették volna előnyüket. A szünet változást hozott. A magyar csapat lelkesedésével és nem utolsósorban jobb erőnlétével felülkerekedett, de a jobb játék csak az egyenlítéshez volt elég. Ez a helyzet a világbajnokság! selejtezőn Az eddigi mérkőzések: Málta—Magyarország 0:2, Ausztria—Málta 4:0, Magyarország—Málta 3:0, Svédország—Magyarország 0:0, Ausztria—Svédország 2:0, Svédország—Málta 7:0, Ausztria—Magyarország 2:2, Málta—Ausztria 0:2, Magyarország-Ausztria 2:1. 1. Ausztria S 3 2 — 12:4 s pont 2. Magyarország 3 2 3 — 9:4 7 pont 3. Svédország 3 1 1 1 7:2 3 pont 4. Málta 5 — — 5 0:18 — pont A hátralevő mérkőzések: Svédország—Ausztria (május 23), Magyarország—Svédország (Június 13), Málta—Svédország (november 11). Pontegyenlőség esetén a gólkülönbség dönti el a helyezések sorrendjét. Harmincezer osztrák turista valósággal megszállta a magyar fővárost A LÓSPORT VILÁGÁBÓL Az Idegenforgalom emelkedésére számítanak Bugacon. A Jövőben a vendégek lóháton járhatják be a pusztát. Felújították a világhírű pásztormúzeumot Is. A lovasbemutatókat ÚJ számokkal gazdagították. Megszaporltották a híres magyar sárga ménest és a szUrke gulyát. A mtlttáry Európa-bajnokságot az Idén Kljevben rendezik meg. A nagy küzdelmet Ígérő versenyeken részt vesznek legjobb lovasaink Is. A résztvevők válogatására a mtlltáry országos bajnokság második fordulóján kerül majd sor. Százéves a Bécsi Ügető Versenyegylet, amely 1873. április 10-én a magyar Hunyady Kálmán vezetése alatt alakult meg. Az évforduló kiemelkedő eseménye az ügető hajtők világbajnoksága volt. OJ szabályzatot rendszeresítenek az öttusa lovaglásban. A Jövőben a pálya hossza 800 méter lesz, a megkövetelt sebesség 400 méter percenként, az alapidő két perc. Az új rendszer szem előtt tartja a lovak kímélését is. The Chronicle of the Horse, a nagy tekintélynek örvendő lósportszaklap főszerkesztője az olimpia előtti felkészülésről és az olimpiáról Irt beszámolójában tizenegy hasábon foglalkozik a magyar lovasturlzmussal és lótenyésztéssel. Sz. L. Sportló ménes a legelőn Az osztrákok ellen szerepelt magyar válogatott a tartalékokkal (balról hátsó sor): Rapp, Fábián, Kovács, Páncsics, Dunai II., Bálint, Szűcs, Juhász, Géczl és Illovszky Rudolf szövetségi kapitány, (első sor) Fazekas, Kocsis, Bene, Zámbó, Kozma, Váradi és Tóth A magyarok GÉCZI István (Ferencváros, 29 éves, huszonegyszeres válogatott). Tavaszi gyengébb formája ellenére élvezte Illovszky bizalmát. Az első gólnál hibázott, a második félidőben viszont a régi, nyugodt, bravúrokra is képes kapuvédő volt. PÁNCSICS Miklós (Ferencváros, 29 (36). Egyes szakértők véleményét, miszerint a legjobb, legmegbízhatóbb magyar védőjátékos, ezúttal sem tudta igazolni. A technikás Jara sokszor úgy csapta be, ahogyan csak akarta. A kapitány indokoltan cserélte le a szünetben. FÁBIÁN Tibor (Vasas, 27 (12). Megbízhatóbb jobbhátvédnek bizonyult és még felfutásokra is maradt ereje. Klubjában, Páncsicshoz hasonlóan, ő is középhátvédként szerepel. KOVÁCS József (Videoton, 24 (6). A válogatott egyetlen vidéki játékosa. Az osztrákok ellen is többnyire kősziklaként állta a rohamok útját. A gólnál azonban 6 is hibázott. BÁLINT László (Ferencváros, 25 (13). Hasút, az osztrák csapat motorját a második félidőben valósággal kikapcsolta a játékból. Góllövésre is maradt ereje, o csatárok helyett egyenlített, a csapat egyik legjobbja volt. JUHÁSZ Péter (Újpesti Dózsa, 25 (23). Ezúttal elmaradt megszokott kemény, határozott játékától. Felfutásai sem sikerültek. Csak óriási, veszélyes helyzeteket teremtő partdobásaival vétette észre magát. KOCSIS Lajos (Honvéd, 26 (24). Az első félidőben jó néhányszor kínálkozó helyzetet teremtett társai számára, nagyon jó labdákat adott. Szerelései már kevésbé sikerültek, s a második félidőben gyakran eltűnt a mezőnyben. SZŰCS Lajos (Honvéd, 30 (35). A magyar csapat egyik legjobbja volt. A tőle megszokott lelkesedéssel állította meg az osztrák akciókat és részt vett a támadások indításában, sőt befejezésében is. FAZEKAS László (Újpesti Dózsa 26 (28). Beválogatását sok vita előzte meg, hiszen hónapok óta csak árnyéka volt régi énjének. Illovszky bizalmát jó játékkal hálálta meg. A csatársor legjobb, legveszélyesebb játékosa volt, csak lövései nem sikerültek. A magyar csapat egyenlítő góljának három pillanata: Bálint nagy lövést küld az osztrák kapura Koncilia hiába vetődik ... Kltabdjlan bíró (a Jobb szélen) középre mutat, Fazekas (sötét mezben) önfeledten örül A gólok filmje BENE Ferenc (Újpesti Dózsa 29 (62). A kapitány nagyon akart, nagyon igyekezett. Eigenstiller személyében azonban rendkívül szigorú Őrzött kapott, ezért csak kapufákra futotta erejéből. DUNAI II. Antal (Újpesti Dózsa, 30 (30). Mozgásán látszott, hogy még nem épült fel teljesen sérüléséből. így csak felvillanásai akadtak, adós maradt gólveszélyes akcióival. ZÁMBÖ Sándor (Újpesti Dózsa 29 (28). Második gólját lőtte a válogatottban, de a kétségkívül értékes gólját leszámítva, halványabban játszott, bokája is meghúzódott, lecserélését kérte. VÁRADI Béla (Vasas, 20 (5.). A csapat legfiatalabbtagja gyorsan feltalálta magát, lendületesen, hasznosan játszott. Az osztrákok korábban gyakran előretörő jobbhátvédjére is jobban ügyelt, mint Zámbó. 1«f| 13. perc: Bálint a féléit pályánál szerezte meg a labdát. Ügyes cselekkel tört előre, a kaputól mintegy húsz méterre az őrizetlenül hagyott Zámbót szöktette. A szélsőtől beadást vártak, de az újpesti játékos Koncilia kapust becsapva nehéz szögből a bal alsó sarokba lőtt. Iif 15. perc: Kocsis a maii I gyár kaputól 22 méternyire szabálytalanul szerelte Hasilt. A szabadrúgást Schmidradner végezte el. A labda felpattant a sorfalról, a nagy tömörülésben a magyarok késlekedtek a felszabadítással, Géczi is kimozdult kapujából, s végül Starek a hálóba emelt. Az egyenlítés a védők lelkén szárad. 1a A 30. perc: Mintaszerű ■ C osztrák támadás volt. A kissé megzavarodott magyarok nem is tudtak közbeavatkozni. Parits Juhász Péter lába között gurította el a labdát. Hasil, ha botladozva is, de két védőt kicselezett, Kreuz számára teremtett helyzetet. A Hollandiából hazatért csatár pedig ügyesen a balszélre továbbított és a vékony Jara mintegy tíz méterről a jobb alsó sarokba bombázott. 69. perc: Bal oldali szöglet után Kocsis az előrehúzódott Bálinthoz játszott, s a fiatal Fradista 20 méterről küldött lövése a lábak között utat talált a jobb sarokba. 15
