Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-05-12 / 10. szám
li&A/yvb ~ Q-fcA yr^ MIÉRT EGY FÉRFI? Parlamenti ünnepségen, szép hagyományként, kitüntetésekkel is köszöntötték a nemzetközi nőnapon a lányokat, asszonyokat. A Munka Érdemrend arany fokozatát hatan, az ezüst fokozatot negyvenhatan kapták, bronzzal 24 nőt tüntettek ki. Volt köztük termelőszövetkezeti elnök, anyagkönyvelő, ruhagyári vasalónő, kertész, festő szakmunkás, gyári konyhavezető, szövőgyár! munkamódszerátadó, baromfigondozó, boltvezető, forgácsoló, tímár, fűtésszerelő — hogy csak néhány kitüntetett foglalkozását említsük, bár sorolhatnánk még sokat soká. S csupa nőt. Csupa nőt? A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki a Legfelsőbb Bíróság tanácselnökét is, dr. Hartai Lászlót. Egy férfit. — Miért kap egy férfi a nemzetközi nőnap alkalmából magas kormány kitüntetést? — tettük -fel a kérdést. — Azt hiszem, a legrövidebben az Elnöki Tanács kitüntetést indokló határozatával felelhetek: „A nők gazdasági és szociális helyzetének megjavításáról szóló párt- és kormányhatározatok végrehajtásában, valamint a nőmozgalomban kifejtett tevékenység elismeréséül” részesítettek kitüntetésben, és erre nagyon büszke vagyok. — Hogyan fogalmazná meg másképpen a kitüntetés indoklását? — Megpróbálom, kicsit bővebben. Nevezetesen a mai társadalomról kell szólnom, amely — bármilyen furcsán hangzik is — „férfitársadalom”: világunk a férfiak világa, s az egykori anyajogú társadalomnak csak kultúrhistóriai érdekességeit őrzi, régi mondatöredékekben és az ókori sorsdrámákban. Ezt a világot a nők csak akkor alakíthatják át társadalmi drámák nélkül, ha törekvéseiket a férfiak is támogatják. Ha a férfiak is akarják, hogy a férfiak világa helyett a nővel mint egyenjogú társsal élő férfiak világa valósuljon meg. — Nos, ezt a törekvést a magam munkaterületén — kollégáimmal együtt — a jog eszközével igyekszem támogatni, elősegíteni, siettetni. Mert bármilyen nagy lépéseket tettünk már előre az elmúlt években a női egyenjogúsítás történelmi feladatának megvalósításában társadalmi, gazdasági, politikai, etikai vonatkozásokban, a többi közt még a jogi feltételek is szükségesek és nélkülözhetetlenek. Ezeknek a jogi feltételeknek az állandó vizsgálata, javítása, átfogalmazása, jogrendünkben a múltból visszamaradt s még fellelhető, nőkre vonatkozó mindenfajta hátrányos megkülönböztetés kiiktatása az egyik legfontosabb családvédelmi feladat. S még csak hadakoznunk sem kell e törekvések megvalósításának lehetőségeiért, hiszen a nő- és a családvédelem, a házasság, a gyermek védelme a szocialista országokban, így nálunk is, a hivatalos politika része. Dr. Hartai László, mint elmondotta, naponta találkozik olyan emberi és jogi esetekkel, mint házassági bontóperek, gyermekelhelyezési ügyek, házassági vagyonjogi kérdések, és így tovább. Mindezekben ma már olyan gyakorlat alakult ki, ameiy a legmesszebbmenően védi a házasságot, a családot. A gyakorlat kialakításában dr. Hartai László is munkálkodott; ő dolgozta ki a többi közt a „megegyezéses bontásról” szóló irányelvet. Ennek lényege, hogy biztosítsa a különböző okok miatt megromlott házasságon belül a barátság csíráinak megmaradását: ezáltal a gyermek kevésbé sínyli meg a válást. Ugyancsak ő fogalmazta meg az 1966-ban életbe lépett, házassági vagyonmegosztásról szóló rendelkezés irányelveit. Az irányelv a különvagyon csorbítatlanságának elve helyett, amely uralkodó volt a korábbi időszakban, a közös vagyon védelmének elvét fogadta el. A közös vagyon a házastársak életközösségének fennállása alatt végzett együttes munka eredménye, amely a családi élet gazdasági alapjait képezi. Az életközösséget megszakító házastársak vagyoni jogviszonyainak rendezésénél ezért a közös vagyon védelmének fokozottabban előtérbe kell kerülnie. — Mii tart a legfontosabbnak a nők jogi ügyeinek folyamatában? — Hogy éljenek a jogaikkal, s jelezzék sérelmeiket. Őszintén meg kell vallanom, gyakran elképesztő, hogy maguk a nők mennyire járatlanok az őket érintő kérdésekben. Volt alkalmam ezt tapasztalni, hiszen két évtizede veszek részt a Magyar Nők Országos Tanácsa jogi tanácsadó munkájában. Jól képzett, tekintélyes jogi tanácsadó testület — egyharmadában férfiak adják itt az ingyenes tanácsokat a különböző gondjaikkal jelentkező lányoknak, asszonyoknak. Az elmúlt esztendőben bizottságokat alakítottunk a nők helyzetének vizsgálatára. Az egyik bizottság azt vizsgálta, hogy a munkahelyeken, gyárakban, üzemekben fellelhetők-e még a nőkkel kapcsolatos hátrányos megkülönböztetések, a másik bizottság a nyugdíjrendelkezéseket tanulmányozta, a harmadik a termelőszövetkezeti asszonyok körülményeivel ismerkedett, a negyedik a társadalmi szolgáltatások rendszerét, ezen belül a gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos problémákat és a bölcső-, dei, óvodai elhelyezések lehetőségeit vizsgálta. Az ötödik bizottság, amelynek vezetője voltam, családvédelmi kérdésekkel foglalkozott, a többi közt örökbefogadási, gyámsági, gyermekelhelyezési ügyekkel. Ezek a bizottságok elkészítették jelentéseiket és javaslataikat, amelyeket a Magyar Nők Országos Tanácsa rövidesen megvitat, s ajánlásaikat elfogadási és végrehajtási javaslattal teszik le kormányzatunk asztalára. Mivel foglalkozik a Legfelsőbb Bíróság családvédelmi tanácsának elnöke, hivatali és jogi tanácsadói munkáján kívül? — A disszertációmon dolgozom. Témája? — „A házassági vagyonjog szocialista modellje". Arról szól, hogy szocialista körülmények között miként lehet biztosítani a nőknek nemcsak a jogi, de a vagyoni egyenjogúságát is. H. M. KÉKFESTŐBEN A nyár derűs, világos színei között az ősi kézifestésű hatást idéző, kékfestő kartonruhák ismét nagyon divatosak. A budapesti nagy divatszalonok, sőt a konfekció is, az idei tavaszi-nyári kollekciókban külön figyelmet fordított az úgynevezett „szabadidőruhák”-ra. A könnyen kezelhető, mosható, kellemes viseletű pantallós, blézeres, többrészes összeállításokra, plage ruhákra és érdekes módon a kékfestő kartonból készült kisruhákra. Ezek a vidám, üde ruhák, a legújabb divatvonalakat követve, kedvenc öltözékei lehetnek ruhatárunknak. A tervezők ötletessége, fantáziája nemcsak ruhákat kreált a kékfestő kartonokból: a bemutatókon láttunk fiatal lányok számára készült pantallós tunikás együttest is kékfestő anyagból, a tunikán fehér zsinórhímzéssel. Sőt az egyik kollekcióban maxi szoknyás, napozó felsőrészes, plage ruhát is bemutattak. A képen látható három, csinos kisruhát a Női és Leánykaruha Nagykereskedelmi Vállalat bemutatóján fényképeztük le. Az első: kétrészes ruha, blúz része madonna kivágással, puffos ujjal készült, fehér farkasfog díszítéssel. A középső modell stilizált virágmintás, kivágás körül, a derékrészen és a puffos ujjon fehér horgolt paszpóllal. A harmadik ruha sima vonalú. Érdekessége a fehérrel bélelt fodros tölcsérujj, amelyet piros-fehér mintás széles parasztszalaggal díszítettek. A kékfestő modellek nagy sikerrel szerepeltek a konfekció bemutatóján. Nádor Ilona felvétele P. J. Receptek. NYÜLLEVES. A nyúl elejét kockákra vágjuk, többször cserélt vízben jól kiáztatjuk, forró vízzel leforrázzuk s azután mindenféle zöldséggel, babérlevéllel, hagymával puhára főzzük. Világos rántással felforraljuk és jó tejfölösen tálaljuk. OLASZ BORJÜSZELET. Egy kiló szép borjúszeletet megtisztítunk, vékonyra kiverjük, besózzuk, reszelt sajttal vastagon behintjük, szorosan összesodorjuk, átkötözzük, s megtűzdeljük szalonnával. 10 deka zsírral, 3 deci tejföllel lábosban egy óráig pároljuk. Ha elkészült a hús, forró tálra tesszük, a spárgát leszedjük róla, levével leöntve tálaljuk. MARHANYELV-RAQU. Nem túl nagy marhanyelvet veszünk, Jól megtisztítjuk, megmossuk és sós vízben puhára főzzük, kiszedjük, s ha kissé kihűlt, bőrét lehúzzuk, egyforma szeletekre vágjuk. t)t deka vajból és egy kanál lisztből rántást készítünk, ha habzik, fél fej vöröshagymát beléreszelünk, néhány szem borsot, egy babérlevelet adunk hozzá, feleresztjük a lével és borecettel savanyítjuk. Mártás sűrűségűre hígítjuk, teszünk bele néhány szem párolt gombát, a felszeletelt nyelvdarabokat és egy deci tejfölt. BÉLSZINSZELET. Vékony szeletekre vágott nyersburgonyát finomra vágott apró vöröshagymával, zöldpetrezselyemmel, sóval, borssal összekeverünk. Vajjal kikent edénybe tesszük, húslevessel feltöltjük és puhára pároljuk. Ha puha, sültes tálra helyezzük, és rátesszük a kisült bélszlnszeleteket, VELŐVEL TÖLTÖTT TOJÁSLEPÉNY. Minden személyre két tojást számítunk, egy edénybe leütjük, kissé megsózzuk és kevés nyers tejszín hozzáadásával felkeverjük. Palacsintasütőben 2—3 deka vajat nyitott tűznél forróra hevítünk, azonban nem szabad a vajnak megbámulnia. A villával felvert tojást a forró vajra öntjük, villával Jól összekeverjük, hogy se túl puha, se túl kemény ne legyen. Ha megfelelően átsült, ovál alakra formáljuk és kevés pirítás után tálra borítjuk. Vigyázzunk, hogy ne legyen túl vajas, s ha kívül ropogós Is, belül puha maradjon. A megtisztított velőt összevágjuk, zsírban kevés finomra vágott hagymával, zöldpetrezselyemmel, törött borssal, sóval Ízesítjük és ezzel az elkészített lepényt megtöltjük, összehajtogatjuk, és azonnal tálaljuk. LONDONI SZELET. 2S deka lisztet, IS deka vajat, 8 deka cukrot 3—4 tojássárgájával, pár kanál tejföllel, késhegynyi szódabikarbónával jól összekeverünk, fél centi vastagon tepsibe téve félig megsütjük. Kivesszük, Ízzel megkenjük. A négy tojásfehérjéből habot verünk, 14 deka vanílláseukorral, 14 deka durvára tört mandulával), fél marék mazsolával összekeverjük, a tésztára kenjük, s egészen megsütjük. Hosszúkás szeletekre vágjuk. HAZIBARAT. 25 deka cukrot, 25 deka vajat együtt habosra keverünk, azután 25 deka lisztet, 15 deka darált mogyorót, egy fél reszelt citromhéjat, egy negyed rúd vaníliát 2 tojásfehérjével összegyúrunk, vékonyra kinyújtjuk, középnagyságú pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, kettőt Ízzel összeragasztunk, közepébe fél szem mogyorót teszünk, és megsütjük. Kürthy Hanna rajza Paripám csodaszép pejkó WEÖRES SÁNDOR VERSE Paripám csodaszép pejkó, Ide lép, oda lép, hejhól Hegyen át, vizen át vágtat, Nem adom, ha ígérsz százat. Amikor paripám ballag, Odanéz valahány csillag. Amikor paripám táncol, Odanéz a nap is százszor. Rejtvény, gyermekeknek Betűpótlás K R? L S E KX N EE K... E 6 A. . A É SE rr E m Írjátok be az ábra üres mezőibe az alább felsorolt betűket, hogy a vízszintes sorok folyamatosan olvasva József Attila egyik verséből adjanak idézetet. Hogy szól ez az idézet? E, E, E, F, K, K, K, L, L, L, L, N, N, P, P, S, T, T, V, Z, Z. s] u? icddeu yta« ‘k»|3A0U 1VI ‘Jtazsai zsjviaH' : s ? t r a j S a Vi rptuzpélö$ Hozzávalók: 90 deka eperszlnü kétszálas zefirfonal, 3-as horgolótű, 5 gomb, 1,20 méter azonos színű bélésanyag, 10 cm övszalag. Szabásmintát készítünk, és a darabokat eszerint horgoljuk meg, de nem alulról felfelé haladva, hanem hosszában. MINTA 1. sor: a láncszem sor után fordulunk, l ráhajtással a 4. szembe öltünk, * felhúzzuk a szálat (egyráhajtásos pálca magasságig), ráhajtunk, a következő szembe öltünk, felhúzzuk, Ismét ráhajtással leöltünk a következő 'szembe (összesen háromszor) felhúzzuk és egyszerre horgoljuk le az egészet. 3. láncszem után •-tói Ismételünk. 2. sor: az egyszerre lehorgolt pálcacsoportok közé 2 laza félpálcát öltünk. (A félpálcákat úgy horgoljuk, mint a rövidpálcát, csak ráhajtunk, s azzal együtt egyszerre horgoljuk le.) 3. sor: 3 láncszemmel fordulunk, az 1. és 2. szembe öltjük az első sor mintáját, 3 láncszem után Ismét a következő 2. szembe öltünk, majd a 3. és a 4. szembe. 3 láncszem után Ismét a 4.-be, majd az 5.-be és a 6.-ba. 3 láncszem után a leírtakat Ismételjük. 4. sor: azonos a 2. sorral. Tehát a 2. és 3. sor mintáját ismételjük. Ha a darabok elkészültek, öszszeállltjuk őket, a széleken és a zseblapon egyszer duplavastagságú fonalból félpálcákkal körülhorgoljuk, és egyszer merőlegesen az anyagra öltve. A szoknyát 4 lapból készítjük, bélését »s-tr-4--M—4 run —a — —2e —• -12 ugyanígy szabjuk. Derékban Összeférceljük, s azután varrjuk rá az övszalagot. 10
