Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-05-12 / 10. szám

Hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodott Kazimlerz Olszewski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Magyar—Lengyel Gazdasági Együttműködési Állandó Bizottság lengyel tagozatának elnöke. Képünkön balról Jobbra: K. Olszewski, Fock Jenő miniszterelnök és Vályl Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese (MTI telv.)

K&t h

á

t

A Magyarországi Evangélikus Egyház alapítása 450. évfordulójának ünnepe

A Magyarországi Evangélikus Egyház április 24-én a Bécsikapu téri templomban ünnepélyes országos közgyűlésen emlékezett meg 450. évfordulójáról. Az országos közgyűlésen D. Káldy Zoltán püspök-elnök és dr. Ottlyk Ernő püspök tartott előadást. Az ünnepségen részt vett és felszólalt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, valamint több külföldi evangélikus egyház képviselője.

Az ünnepség keretében tiszteletbeli doktorrá avatták Janis Matulis lett érseket és dr. Hanfried Krüger frankfurti egyházfőtanácsost.

Vízmüvet ajándékozott Tanzániának a magyar kormány Tanzánia függetlenségének 10. évfordulója alkalmával. A vízmű a mlingai kutatóállomás és mezőgazdasági szövetkezet ivóvízellátását szolgálja.

*

Az esztergomi Elö-hegyen újra megnyílt a Babits Mihály egykori nyaralójában berendezett emlékmúzeum.

*

Teljesen összeépült már Alpár és Tiszaújfalu. Az Elnöki Tanács most úgy határozott, hogy a két települést egyesíti. A létrejött község új neve Tiszaalpár, lakóinak száma mintegy hatezer.

*

A Szépművészeti Múzeum XX. századi gyűjteménye új alkotásokkal gazdagodott: Chagall, Vasarely, Schöffer, Bloc, Kolos-Vary, Le Corbusier, Kokoschka, Amerigo Tot és mások műveit is láthatja a közönség.

*

felavatták Lábatlanban a csaknem kétmilliárd forintos költséggel felépített első hazai vékonypapírgyárat.

*

A keresztyén békemozgalom amerikai részlegének meghívására április 23-án az USA-ba utazott dr. Bartha Tibor püspök, a Keresztyén Békekonferencia egyik alelnöke és Tóth Károly, a KBK főtitkára.

*

Újjáalakult az 1893-ban alapított magyar Liszt Ferenc Társaság; létrehozásának és további munkájának legfőbb célja Liszt Ferenc szellemi hagyatékának ápolása és kulturális közkinccsé tétele hazánkban és külföldön.

*

Magyar—olasz vagyonjogi szerződést írtak alá Rómában.

*

Bognár József professzor, a Világgazdasági Tanács és az MVSZ elnöke előadásokat tartott Varsóban a magyar gazdasági reformról, a keletnyugati gazdasági kapcsolatok kérdéseiről és a fejlődő országok gazdasági távlatairól.

*

A milánói nemzetközi vásáron megrendezett magyar idegenforgalmi kiállítást öt nap alatt több mint 50 ezer látogató tekintette meg.

Kulturális életünk három kitűnő képviselőjének születésnapját ünnepeltük az elmúlt hetekben. Fodor József Kossuth-dijas költő 75 éves, Jékely Zoltán költő 60 éves, Harangozó Gyula balettművész 65 éves lett.

*

Olasz küldöttség tartózkodott Budapesten Lorenzo Natali olasz mezőgazdasági és erdészeti miniszter vezetésével és tárgyalásokat folytatott a két ország mezőgazdaságát érintő kérdésekről. Hasonló témájú megbeszélésekre a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter, dr. Dimény Imre utazott Madridba, spanyol kollégája, Tornas Allende Garcia-Baxter meghívására.

*

Ismét működik a lillafüredi vízesés a SZOT Palota-üdülője mellett. A Bükk-hegységben áprilisban lehullott bőséges csapadék a föld alatti járatokon át a Szinva-forrásban tört felszínre, s napi vízhozamát megközelítőleg húszezer köbméterre emelte.

*

A nemzetközi tudományos élet gyásza: 76 éves korában elhunyt Kerényi Károly, magyar származású klasszika-filológus és vallástörténész. Kerényi Károly a háború előtt a pécsi, majd a szegedi egyetem tanára volt, 1943-ban külföldre távozott, és a baseli, később pedig a zürichi egyetem professzoraként tevékenykedett. Április 17-én temették el a svájci Anconában, ahol élete utolsó éveit töltötte.

*

Halottalnk: 83 éves korában meghalt dr. Bánó Miklós, a Vakok Szövetségének örökös tiszteletbeli elnöke, akinek javaslatára világszerte bevezették a fehér botot. Még befejezhette 20 kötetes, pontlrású, eszperantó szótárával kapcsolatos munkáját. — Fiatalon, 46 éves korában temették el B. Nagy László irodalomtörténészt, az Élet és Irodalom filmkritikusát.

Kiszely Gyula Béke-jelvénnyel kitüntetett zeneszerző műveit — XXIII. János pápa békemiséjét és a VI. Pál pápának ajánlott Békeoratóriumot — adták elő az újpesti főplébánia templomban április 29-én.

*

Budapest színházi életéről közölt körképet a londoni Times április 27-i számának melléklete. Különösen a Szentivánéji álom és Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról című drámája nyerte el az angol színikritikus tetszését.

A Látóhatár áprilisi száma Lengyel József bevezetőjével közölte Duczynska Ilona önéletleírásának egy szép részletét, továbbá három tudóssal folytatott interjút olvashattunk: a magyar származású Nobel-díjas Wigner Jenő, Szentágothai János akadémikus és Fényes Imre fizikus professzor beszéltek életükről, munkásságukról, s a tudomány távlatairól.

*

Finn kulturális hetet rendezett Budapesten a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a finn művelődésügyi minisztérium. A jelentős eseményre 115 tagú kulturális

delegáció érkezett a magyar fővárosba, a finn művelődésügyi miniszter vezetésével.

*

Száz évvel ezelőtt, 1873. május 3-án született a két világháború közötti magyar színházi kultúra egyik legkiemelkedőbb alakja, Hevesi Sándor. Drámaíró, kritikus, rendező és színházigazgató volt. Szülővárosában, Nagykanizsán az évfordulón megkoszorúzták a szülőházán elhelyezett emléktáblát, emlékkiállítást és tudományos emlékülést rendeztek, amelyen Kazimir Károly tartott előadást Hevesi Sándorról.

Május 1-én a tribün előtt találkoztak a főváros dolgozói

az ország vezetőivel (Novotta Ferenc felv.)

Meghalt

Komomik Zoltán

Minden halálhír megdöbbentő és lesújtó, de legnehezebben a korai, az idő előtti halált tudjuk elfogadni. Pedig most ilyennel kell szembenéznünk: rövid betegség után, negyvennyolc esztendős korában váratlanul elhunyt Komornik Zoltán.

A Magyar Hírek olvasói, de szerte a világon élő magyarok közül is nagyon sokan ismerték őt, hiszen esztendőkön át volt a Magyarok Világszövetségének főtitkárhelyettese. Széles körű műveltsége, szeretetreméltó egyénisége, nagy szak- és tárgyismerete számtalan barátot szerzett neki öt földrészen, s általa, munkája által annak a tevékenységnek, amelyet a Magyarok Világszövetsége végez. Senki nem fordulhatott hozzá — akár személyes bajában, akár közügyben kereste fel —, hogy ne igyekezett volna segíteni, s majd mindig — ha rajta múlott, bátran mondhatjuk:

mindig — eredménnyel. így ismerték őt azok is, akik Londonban, vagy Washingtonban, ahol később diplomataként működött, találkoztak vele. Legutóbb ismét Budapesten, a Kulturális Kapcsolatok Intézetében dolgozott mint főosztályvezető, s folytatta azt a munkát, amelynek jóformán egész — sajnos —, rövid életét szentelte: a magyar kultúra megismertetését a világgal, az emberek és országok közötti békés és hasznos kapcsolatok ápolását.

Emlékét, s főként életének, munkásságának példáját kegyelettel megőrizzük.

Kertész István emlékére

Mély megdöbbenéssel olvastunk Kertész Istvánnak, a kölni Operaház zenei főigazgatójának halálos szerencsétlenségéről. Mint Ismeretes, a 44 éves karmester Izraelben vendégszerepeit és április 16-án a halfai strandon fürdés közben a tengerbe veszett. Kertész István legutóbb 1972 májusában vendégszerepeit Budapesten, a képek utolsó koncertje próbáján készültek.

(Vámos László felvételei)

POLITIKÁNK EURÓPAI LÁTÓSZÖGBEN

Ahogyan mondani szokás: az érdeklődés homlokterébe kerültek Magyarországon a külpolitikai kérdések. A parlatnent legutóbbi ülésén a kormány elnök beszámolója és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának áprilisi ülése részletesen foglalkozott nemzetközi feladatainkkal, ülést tartott az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága is, a társadalmi erők oldaláról vizsgálva a tennivalókat. A sokoldalú elemzésből — anélkül, hogy Európa politikai jelentőségének határait leszűkítenénk a kontinens földrajzi határaira — most az áttekinthetőség kedvéért csak a szorosabban vett európai kérdéseket tárgyaljuk. Nemzetközi tevékenységünket így négy kérdéscsoport köré sűríthetjük: 1. Magyarország és a szocialista közösség országainak kapcsolata; 2. tevékenységünk Helsinkiben; 3. a csapatcsökkentési konzultáció helyzete Bécsben és 4. Magyarország és a Német Szövetségi Köztársaság viszonya.

Magyarország és a Szovjetunió viszonyát tekintve erősödött az együttműködés mind a nemzetközi színtéren, mind pedig a kétoldalú kapcsolatokban. Az együttműködés gazdasági oldala is fejlődik, így megoldható lesz mind országunk nyersanyag- és energiaszükségletének kielégítése, mind pedig ipari termékeink egy részének elhelyezése. A magyar—lengyel kapcsolatok jelentős állomása volt Kádár János és Fock Jenő márciusi látogatása a Lengyel Népköztársaságban. A tárgyaló felek a teljes nézetazonosság jegyében mélyreható véleménycserét folytattak a két ország bel- és külpolitikájáról, illetve a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Fock Jenő és Pjotr Jaroszewicz megbeszélései során részletesen elemezték gazdasági együttműködésünk eredményeit. Megállapodtak számos intézkedésben, és a két ország szakértői most az eszmecserén felmerült javaslatok vizsgálatával és megvalósításával foglalkoznak. A magyar—csehszlovák viszony továbbfejlődésének fontos állomása volt Fock Jenő miniszterelnök látogatása a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek áttekintését követően megvizsgálták a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit is. Érdekes témákról volt szó, így például a magyar részvétel kérdéséről a csehszlovák—NDK személygépkocsi-gyártásban és a Dunai Vízlépcső-rendszer építéséről.

Kormányunk képviselői aktívan közreműködnek az európai biztonsági értekezletet előkészítő helsinki tanácskozás munkájában. A múlt év decemberében lezárult az értekezlet első szakasza, január 15-től február 15-ig a második, február 26-tól húsvétig a harmadik és április 25-én megkezdődött a negyedik, minden valószínűség szerint a döntő szakasz. Akik nem kísérték rendszeresen figyelemmel a Helsinkiben ülésező „nagyköveti szalon” munkáját, azok számára talán nem lesz felesleges, ha elmondjuk, hogy négy napirendi pont megfogalmazása jelenleg a főfeladat. Ebből az első, a biztonság általános elvei, és a második, a gazdasági és technikai együttműködés kérdései már a közösen elfogadott megszövegezés szakaszában vannak. A harmadik pont, a szocialista országok megfogalmazása szerint a kulturális együttműködés kiszélesítése áll jelenleg a megbeszélések középpontjában. Ezzel összefüggésben érdekes mozzanat, — amely ugyan nem tartozik a szorosabban vett kormánytevékenység kategóriájába, de mindenképpen kifejezi országunk törekvéseit —, Aczél Györgynek, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának és Alain Peyrefitte-nek tervbe vett televíziós vitája, illetve ennek elmaradása. A megállapodás értelmében a vitát egyenes adásban a budapesti és párizsi televízió közvetítette volna március 28-án. Erre nem került sor, mert a francia fél halasztást kért, így a műsort április 25-re tűzték ki. A franciaországi választásokat követően Peyrefitte-ből miniszter lett, és a francia politikus viszszalépett a vitától, amely így, őszinte sajnálatunkra, nem jött létre. Az általános tanulság, amit ebből az ügyből levonhatunk: mi komolyan gondoljuk, hogy a keletnyugati együttműködés továbbfejlesztéséhez feltétlenül erősíteni kell a bizalmat. Ennek egyik útja, ha a közvélemény számára lehetővé tesszük az informálódást — miként azt a tervbe vett magyar—francia televíziós polémia is célul tűzte ki. De visszatérve a főkérdésre: remélhető, hogy az európai biztonsági értekezlet ez év nyarán összehívható lesz.

A bécsi haderőcsökkentési tanácskozásnak az a célja, hogy tisztázza a később megindítandó érdemi tárgyalások néhány kérdését; megállapítsa a részt vevő országok körét és státusát, valamint kidolgozza a tárgyalások napirendjét és ügyrendjét. Kormányunknak az a véleménye, hogy a haderőcsökkentés jelentős stratégiai érdekeket érint, tehát nagyon megfontoltan kell eljárni. Ez magyarázza a viszonylag lassú előrehaladást. A probléma megközelítéséhez az európai térség biztonságának érdekeiből indultunk ki, éppen ezért csak olyan megállapodást fogadhatunk el. amely az egyenlő biztonság elvén alapszik. Az utóbbi hetek tanácskozásai során közeledtek egymáshoz az álláspontok és remélni lehet a kompromisszum létrejöttét.

Kormányunk számos alkalommal megelégedéssel állapította meg — mint ezt Fock Jenő kifejtette —, hogy a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi kormánya konstruktívan járul hozzá az európai viszonyok normalizálódásához. A hazánk és az NSZK kapcsolatainak útjában álló akadályok nagyrészt elhárultak, maradt azonban még egy megoldatlan probléma, ez pedig a müncheni diktátum kérdése. Csehszlovákia és az NSZK között május második hetében megindultak a hivatalos tárgyalások. Remélhetőleg ezek eredményesen fejeződnek be, és akkor megszűnik az utolsó akadály is a magyar—nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok felvétele kérdésében.

Pethő Tibor

2