Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-04-28 / 9. szám
Talán Európa egyetlen pontján sem őrizte meg a művészet oly nagymértékben ősi közösségi jellegét, mint az erdélyi kisvárosokban. Mohi Sándor 1949 óta a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola testőtanára, az erdélyi művészeti élet egyik legnagyobb hatású művésznevelője. Mohi festészetében együttesen hatnak mindazok az erők, amelyek mozgásban tartják a jelenkori romániai magyar művészetet. A művész — művész, bárhol éljen is. önkifejezése, szuggesztív ereje, hatása nem mérhető országhatárok hosszával, népek, nemzetek nagyságával. A művész szavát meghallják az emberek, lakjanak bár az óceánok akármelyik oldalán. £s akárhol is él a művész, tehetségét az egész emberiségnek ajándékozza. Azért művész. Nagyon sok magyar, nagyon sok magyar művész él és alkot az öt földrész valamelyikén — távol hazájától, távol attól a helytől, ahol mestersége ábécéjét tanulta. Él és alkot választott hazájában, egyszerre hátra és előre tekintve, mint Mészáros Andor Emigráns-Janusa. De bárhol is van a lakhelye, éreznie kell, hogy tizenötmillió ember várakozóan és érdeklődve figyel rá. Várják az alkotásait, elsősorban ők tartanak rá jogot. d 3Cnzken& tikén. Mohi Sándor: Hegy-völgy utca festőállvánnyal JCoL&zíaán JHű lii Sándói Belgiumban él Horváth Pál, a neves reklámgrafikus. FotúrlporterUnk műtermében kereste fel (Bojár Sándor felv.) Az Ausztriában élő Tallós Hona — Lina — festőművész ötödik önálló kiállítását a közelmúltban Győrött rendezték meg. Képűnkön: a Temetés Dalmáciában című festménye (Bojár Sándor felvételei) Lapunkban már több ízben hirt adtunk az ausztráliai Perth városában működő Keszkenő tánccsoport sikereiről. Legutóbb a Perth városbeli zenei fesztiválon léptek föl — egy hozzánk érkezett újságkivágás szerint Igen nagy sikerrel. Képünk egy baranyai leánytáncot mutat be BOLDIZSÁR IVÁN: ^estméuifek fa tűzifa ték R I E Z ADALBERT BÉLA KIÁLLÍTÁSA gy ismeretlen ismerőssel találkozott ezen a tavaszon a budapesti közönség, amely mind mostanáig hírét-nevét igen, de műveit kellőképpen nem ismerte, ám képei közt mégis mindenki nyomban otthonosan érzi magát. Egy jelentős művészi egyéniség légkörében az ember mindig hazatalál. Hazatalál: ezt a szót kettős értelemben használom most. Hazatalálunk mi, a modern, a szép festészet barátai ezek között a képek között és hazatalál szülőföldjére Riez Béla — Adalbert Riez. De mert mi az ő képei között otthonosan érezzük magunkat, azt mondhatjuk, hogy ő is úgy talált haza, hogy sohasem szakadt el innen. Fél évszázada él távol Magyarországtól, minden művész második hazájában, Franciaországban, de műveinek dinamizmusa, vérkeringése, mind a mai napig magában hordozza a magyar művészi temperamentum vörös vérsejtjeit és az élet egyensúlyához szükséges mértéktartás művészi leukocytáit is. Művészi pályafutásából, annak jelentős és szép állomásaiból, amelynek kijelölő pontjai olyan mérföldkövek, mint Chagall, Modigliani és Soutine, egy vonást szeretnék kiemelni. Színgazdag eleganciáját. Talán ezért is szeretett bele a textilfestésbe, ahogyan két földrész legszebb asszonyai szerettek bele az ő egyéni ruhaanyagaiba. Ezt nemcsak életrajzi adatként említem meg, hanem azért is, mert az anyaggal vannak kapcsolatban és Riez Béla művészetének másik fő jellemvonása, örök szerelmi házasság az anyaggal. Festményei a valóság és az álom, a figuráció és az absztrakció között lebegnek, de minden festménye a maga anyagának öntörvényei szerint készül. Riez rop Camargue (Lakkfestmény) is" Bora X-. Ja Riez Adalbert Béla képei előtt (Novotta Ferenc felvétele
