Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)

1973-04-28 / 9. szám

Külügyminiszterünk, Péter János és Tanaka Kakuei japán miniszter­­elnök Hűthét HANÁi* Külügyminiszterünk, Péter János és kísérete a japán kormány meghívására hiva­talos látogatást tett Japán­ban. Tokión kívül ellátoga­tott Oszakába és Kiotóba is. Péter János találkozott Ta­naka Kakuei miniszterel­nökkel, a japán parlament alsóházának és felsőházának vezetőivel, az államminisz­terrel, a külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel. Kül­ügyminiszterünk tárgyaláso­kat folytatott Ohira Masza­­josi külügyminiszterrel. Mint a látogatással kapcsolatos közös közlemény megállapí­totta, a baráti légkörben le­zajlott megbeszéléseken a miniszterek kifejezték meg­elégedésüket, hogy a két or­szág kapcsolatai az utóbbi években sokoldalúan fejlőd­tek, és megállapodtak, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a kapcsolatok gyarapítására az élet minden területén. Ennek jele volt a többi közt a kulturális cserekapcsola­tokról szóló kormányközi jegyzékváltás is. Péter János kormányunk nevében ma­gyarországi látogatásra szó­ló meghívást adott át a ja­pán miniszterelnöknek és a külügyminiszternek, akik a meghívást örömmel elfogad­ták. * A hagyományos budapesti nemzetközi vásár májusban két helyen nyit kaput: a ré­gi, városligeti és az új, kő­bányai területen. Míg tavaly 230 ezer négyzetméter állt rendelkezésre, az idén 380 ezer négyzetméteren állít­hatják ki árúikat a belföldi és külföldi cégek. * 60 oldalas különszámot jelen­tetett meg a hamburgi magyar gazdasági napokra az Industrie Post című nyugatnémet gazda­sági folyóirat. A killönszámba bevezető és üdvözlő sorokat frt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterünk, Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere és több más magyar, illetve nyugatnémet ve­zető személyiség. torrá avatták dr. A. 1. Opa­rin szovjet akadémikust. * A Clevelandban élő Kon­­dorossy László zeneszerző művét, A Jesse fia című ora­tóriumot adták elő Budapes­ten, a Pozsonyi úti Reformá­tus Egyházközség templomá­ban, Pungur József karnagy vezényletével. * Bem tábornokról készül film Lengyelországban, ma­gyar-lengyel koprodukció­ban, rendezője Jancsó Mik­lós. * Kürti Mklós, az oxfordi egyetem professzora, a Ma­gyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja előadást tartott Budapesten az ala­csony hőmérsékletek fiziká­jának és jelenségeinek kér­déséről. * Űj folyóirat jelent meg Egerben Hevesi szemle cím­mel. Az új művelődéspoliti­kai, közgazdasági és irodal­mi folyóirat negyedévenként jelenik meg, főszerkesztője Gyurkó Géza. *■ Herendi-kiállítás nyílt meg Bécsben, a Magyar Intézet kiál­lítótermében. A bemutatót abból az alkalomból tartották, hogy éppen száz esztendeje rendeztek utoljára Bécsben kiállítást a magyar porcelánművészet reme­keiből. A Magyar Televízió hír­adója is közvetítette a megnyi­tót, láthattuk Herend világsikert elért mintáit, a többi közt — az ott megjelent — Kisfalud! Strobl Zslgmond 89 éves Kossuth-díjas szobrászművésznek, a MVSZ el­nöksége tagjának, porcelánba formázott alkotását. * Űj légitársaság s ezzel együtt új légijárat kapcso­lódik a MALÉV forgalmába: június 1-től a spanyol IBÉ­RIA DC 9-ese hetenként két­szer repül a Madrid—Bar­celona—München—Budapest útvonalon. Békés András, az Opera­ház rendezője meghívást ka­pott az NSZK-beli dortmun­­di operaháztól a teljes Wag­ner „Ring” rendezésére. * * A szegedi József Attila tudományegyetemen díszdok­150 éve született Vas Ge­reben, családi nevén Radá­­kovics József, Jókai Mór mellett a múlt század leg­népszerűbb regényírója. Petőfire emlékeztek Jugoszláviában és Olaszországban Petőfi Sándor emlékének adóztak Jugoszláviában az elmúlt hetekben: Zágrábban kiállítás nyílt meg a tudományos és művészeti akadémia irodalmi és színháztörténeti intézeté­ben, a horvát főváros vezető személyiségeinek jelenlétében. Újvidéken emlékbizottság alakult, s rendezett ünnepséget, és Jugoszlávia más, magyarlakta területein is voltak megem­lékezések. Az olaszországi Petőfi-évforduló ünnepségsorozatát két előadás zárta le a nápolyi és a genovai egyetemen. Mint is­meretes, Olaszországban — két héten át — 25 város rende­zett emlékmüsorokat. A költő eszmevilágát, költészetét, világ­­irodalmi kapcsolatait ismertető előadásokat Tolnai Gábor egyetemi tanár, Lukácsy Sándor irodalomtörténész, Maróti Lajos költő és Szabó György kritikus tartotta. A Petőfi-évforduló adott alkalmat egy értékes kezdeménye­zésre is: az Állami Bábszínház Firenzében és környékén isko­lai előadásokon mutatta be a János vitéz bábváltozatát. Napi két-három előadást tartottak, összesen mintegy 60 általános iskolában. Legalább húszezer olasz kisdiák ismerkedhetett meg a János vitézzel és a magyar bábművészettel. Felavatták fenyő Miksa síremlékét A nemzetközi költőtalálkozó résztvevőinek egy csoportja (MTI felv.) 14 ezüst százforintost és 557 emléklapot nyújtott át a Buda­pesti Történeti Múzeum főigaz­gatója azoknak, akik a „Jó estét, Budapesti” című televíziós adás­ban elhangzott februári felhí­vásra értékes tárgyakat adomá­nyoztak. Az ajándékok közt sze­repel a regényíró, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi minisz­ter bledermeyer íróasztala, amit végrendeletileg hagyott Keleti Károlyra, a Statisztikai Hivatal alapítójára. Az ajándékot Keleti unokája küldte el múzeumunk­nak. * Baktay Ervin, az 1963-ban elhunyt kiváló India-kutató nevét vette fel szülőhelyé­nek, Dunaharasztinak tíz év óta fennálló gimnáziuma. * „Nem engedhetjük fele­désbe merülni a háborús bű­nösök embergyilkoló rém­tetteit!” — mondották azon a zeneakadémiai emlékün­nepségen, amelyet a kon­centrációs táborok felszaba­dításának 28. évfordulóján rendezett a Magyar Partizán Szövetség és a Nácizmus ül­dözöttéinek Bizottsága. * A maribori Szlovén Nem­zeti Színház művészegyütte­se vendégszerepeit Vas me­gyében. Két színművet ad­tak elő anyanyelvükön a nemzetiségi községekben. * Kodály Zoltán halálának hatodik évfordulóján rek­viem volt a budavári Má­tyás templomban. Az egész országból összesereglett mintegy 500 énekes ajkán a gregorián rekviem hangzott el. A szentmisén megjelent Kodály Zoltánná is. * Dr. Lőrincze Lajos professzor, a MVSZ elnökségének tagja Nyelv és társadalom címmel számolt be a mai magyar nyelv­­művelés fő irányzatairól a bécsi Magyar intézetben. Az előadást az osztrák tudományos akadé­mia, a bécsi egyetemek és fő­iskolák nyelvtudományi kérdé­seivel foglalkozó tanárainak, professzorainak rendezték. * A „Lakner bácsi gyermek­színháza” népszerű vállalko­zójára, a fasiszták által meg­gyilkolt Lakner Artúrra em­lékeztek születésének 80. év­fordulóján barátai, felfede­zettéi: színházában lépett színpadra Ruttkai Éva, Zsol­­nay Hédi, Pápai Erzsi, La­katos Gabriella, Kishegyi Árpád és még sokan mások. Nemzetközi akusztikai konferenciát rendeztek fővá­rosunkban április elején. A Szovjetunió és a szocialista országok küldöttein kívül Angliából, Ausztriából, az USA-ból, a Német Szövetsé­gi Köztársaságból, Svédor­szágból, Svájcból és Fran­ciaországból érkezett szak­emberek tartottak előadáso­kat. * Hatotta Ink: Anyanyelvűnk egyik legfőbb őre, Pais Dezső akadémikus, tanszékvezető egye­temi tanár, Kossuth-díjas nyelv­tudós hunyt el 87 éves korában. A 75 éves Peti Sándor érdemes művésztől, a Thálta Színház tag­jától is búcsúztunk. Több mint fél évszázada lépett színpadra, epizódszerepeiben ezerképpen volt mulatságos és könnyeztető. Dr. Aldobolyi Nagy Miklós föld­rajztudós 61 éves korában hunyt - el, nevéhez fűződik a hazai ta­lajtérképezés és talajföldrajzi kutatás nagy munkája. A 84 éves korában meghalt Végh Gusztáv érdemes művész, Mun­­kácsy-dijas grafikus és könyv­művész, a magyar művészi pla­kát megújítója volt. * Egyháza és hívei gyászol­ják dr. Zemplén György esz­tergomi segédpüspököt, a Budapesti Hittudományi Akadémia 68 éves profesz­­szorát, a Budapesti Központi Szeminárium rektorát. * Az idén a Magyar Rádió bemondónőjének, Konkolyáé Erős Annának ítélték oda szép beszédéért a Péchy Blanka művésznő által ala­pított Kazinczy-díjat. * „Prolamat f-) ’73” címmel rendeztek nagyszabású nem­zetközi konferenciát a Ma­gyar Tudományos Akadé­mián. A 25 országból érke­zett mintegy 300 tudós a számvezérlésű automata szerszámgépekről tanácsko­zott. A konferenciával egy­­időben tanácskozott a Nem­zetközi Automatika Szövet­ség (IFAC) végrehajtó bi­zottsága, valamint a Nem­zetközi Szabványügyi Szer­vezet (ISO) automataszer­­számgép-konferenciája is. * A Budapest I. kerületi Petőfi Sándor (volt Werbőczi) Gimná­zium március közepén jubi­leumi ünnepségsorozatot tartott a költő születésének 150. évfor­dulója alkalmából. Ugyanekkor ünnepelték meg az iskola meg­alapításának 80. évfordulóját is. Az öregdiák-találkozók, kiállítá­sok, műsorok mellett ünnepi évkönyvet is kiadnak. Az Alma Mater vezetősége várja a kül­földön élő öregdiákok jelentke­zését is. Címe: Petőfi Sándor Gimnázium, dr. Szabó Károly, Budapest 1153, P. O. B. 70. Fenyő Miksa, a Nyugat egyik alapítója és szerkesz­tője, az irodalom rajongó­ja és szervezője, tavaly hunyt el Bécsben. Utolsó kívánsága volt, hogy szere­tett szülőföldjén, hazai föld­ben pihenjen. Hamvait a múlt év áprilisában helyez­ték örök nyugalomra a Far­kasréti temetőben, s az idei tavaszon, április 2-án sír­emlékét avatták barátai, tisztelői. A kegyeletes aktusnál Ke­resztúri Dezső költő, iroda­lomtörténész, a Magyarok Világszövetségének alelnöke mondott emlékbeszédet, fel­idézve Fenyő Miksa tettre­­készségét, ragyogó szelle­mét, hűségét. A MVSZ al­elnöke többek között a kö­vetkezőket mondta: — Nemrég még szemé­lyesen beszélhettünk vele, megcsodálván szellemének frisseségét, emlékezetének pontosságát, színességét. Az­után hamvait helyeztük végső nyugalomra itthon, Budapesten, végakarata sze­rint. Mert hosszú élete fo­lyamán bejárta ugyan a vi­lágot, s neki is, mint annyi magyar bújdosónak, több hazát adott végzete, de ő ehhez az egyhez, a szülőha­zához volt mindvégig hűsé­ges: ezt hordozta szívében, vágyaiban és emlékezeté­ben. — A nagy nemzedékhez tartozott, amely századunk elején azt a nagy célt tűz­te maga elé, hogy a gazda­ságában, műveltségében, po­litikai és társadalmi szerke­zetében egyaránt elmaradt, a magát már rég túlélt hű­bériség korlátái közt meg­rekedt Magyarország helyé­re újat építsen. Ennek gaz­dasági és társadalmi szerke­zetét ő is a polgári reform keretei közt vélte megvaló­síthatónak. Foglalkozása a gazdasági élethez kötötte; szíve szerint való igazi „ügye” azonban az irodalom volt. ö is annak a legendás hírű folyóiratnak szervezői és munkatársai közé tarto­zott, amely a Nyugat címet írta borítólapjára, s amely körül a kor kiváló írói és haladó szellemű értelmiségi emberei csoportosultak. A folyóirat leghasznosabb em­bereinek egyike volt, aki le­Fenyő Miksáné és Kerosztury Dezső A síremlék (Novotta Ferenc felv.) gendás tapintatával, hig­gadtságával, nem egy eset­ben simította el az ilyen­fajta vállalkozásokban szük­ségképpen felmerülő ellenté­teket; s ha a vállalkozás anyagi nehézségekbe került, mindig megtalálta az uta­kat, módokat arra, hogy megszerezze a szükséges tá­mogatást. — De íróként is részt vett a munkában. Művelődéspoli­tikai cikkeiből, bírálataiból igen érdekes, sokszínű egyé­niség bontakozik ki. Már idősen megírta visszaemlé­kezéseit; ezek azon túl, hogy a kor jelentős dokumentu­mai, írói értékekkel is je­leskednek. Ismétlem: bejárta az egész világot,' de szívében gyer­mekkora és férfikora élmé­nyeinek, munkálkodásának színhelyét hordozta híven. Az volt végső kívánsága, hogy hazája földjében nyu­godjék. Az ő akarata jegyé­ben járunk el tehát, amikor most, itt a Farkasréti teme­tőben felavatjuk síremlékét. Az Angol-Magyar Baráti Társaság elnöke és főtitkára Budapesten A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Műszaki Tudomá­nyos Egyesületek Szövetsége meghívására Budapesten tartóz­kodott E. H. S. Burhop Lenin-dijas atomfizikus, az Angol— Magyar Baráti Társaság elnöke és Charles Ringrose, a társaság főtitkára. Neves vendégeink itt-tartózkodásuk során baráti összejöve­teleken vettek részt, találkoztak hazai tudományos életünk kiválóságaival és vidékre is ellátogattak. E. H. S. Burhop pro­fesszor többek között felkereste az Országos Béketanácsot, a Műszaki-Fizikai Kutató Intézetet, a Központi Fizikai Kutató Intézetet, és előadást tartott az Eötvös Loránd Tudomány­­egyemen is. BÉLYEGSAROK Az Egészségügyi Világszerve­­•ct megalakulásának 25. évfor­dulója tiszteletére az Évfordulók — események, 1973 elnevezésű bé­lyegsorozat keretében egy forin­tos névértékű bélyeget Jelente­tett meg a magyar posta Bok­ros Ferenc grafikusművész ter­ve alapján. A bélyegkép az Egészségügyi Világszervezet emblémáját zöld és fehér, vala­mint az emberi test vérkeringési rendszerét vörös színnel ábrá­zolta. A bélyeg alapszíne zöld, a betűk fehér színűek. Nyolc címletből álló bélyegso­rozatot adott ki a posta kedves madarainkról. A 40, 60, 80 fillé­res, I,—, 1,20, 2,—, 4,— és 5,— fo­rintos bélyegeken a címletek sorrendjében zöld háttérrel két ökörszemet, türkiz háttérrel kö­virigót, melegkék háttérrel két vörösbegyet, hidegkék háttérrel két királykát, zöld háttérrel két kenderikét, hidegkék háttérrel két kékcinkét, világoslila hát­térrel kékbegyet, és végül zöld háttérrel két hegyi billegetőt tervezett Füle Mihály grafikus­­művész. ’«f) BOMOS^UIUNC 2

Next

/
Thumbnails
Contents