Magyar Hírek, 1973 (26. évfolyam, 2-26. szám)
1973-04-14 / 8. szám
fittAxyn, -Anyák akarnak lenni Ülnek a fehér padokon, az arcuk zárt, feszes vonalú. Ahányszor fehér köpeny tűnik fel a kezelő ajtajában, megrebben a szemük, mozdúl a lábuk. Asszonyok. Ami közös bennük: a fiatalságuk. Egyikük sincs még túl a negyvenen. És mind — vár valamire. Egy szóra, egy orvosi szakkifejezésre. Ami feloldhat az embertelen szorongásból. Ami azt mondaná nekik: asszonyok, anyák lehettek ti is. Meddő asszonyok. A Baross utcai klinika kapuján fehér tábla: Országos Meddőségvizsgáló Osztály. Hetenként háromszor, este van itt rendelés. Mindig telve a padok, a folyosó. Személytelenséget kér mind, akivel beszélgetek. Az ősi szégyenérzet óhatatlanul kijut korunkban is az asszonynak, aki nem tudott gyermeknek életet adni. Ennek az érzésnek nincs társadalmi háttere. Hivatalban, gyárban, utcán teljesértékű emberek. Önnönmagukban — s néha a család, esetleg a falu előtt — érzik, vallják: kisebb értékűek. Sorban leülnek a hivatali szoba fehér íróasztala mellé. Mondják, mondják a sorsuk történetét; mintha sokszor megfogalmazták volna: Az első asszony vékonyka, keskeny arcú, szeme, mintha örökké könnyes lenne. Iparkodom szó szerint visszaadni csöndes vallomását. — ötéves koromban óvónő akartam lenni. Aztán — mindig. Nem sikerült. Érettségiztem, hivatalba kerültem. Férjhez mentem. 14 éve ennek. Imádom a gyerekeket. Itt oldalt a Mária utcában áll a kocsim. Piros Zsiguli. A lakásunkat szépen berendeztük, a konyhában frizsider, a fürdőszobában mosógép, centrifuga. Nagy képernyős televízió elé ülünk este. — Nálunk a családban négy testvér volt. Szerettük egymást, úgy nőttünk fel szegénységben és becsületben, hogy nem tudtuk, mi az irigység. Akkor még nem volt tévé, mosógép sem. a három lány takarított, teknőben mostunk anyámmal. — A kolléganőim a retikülben gyerekképet hordanak. Rohannak a hivatalból, „Pistikének kanyarója van”, „Évi megint intőt hozott”, „Borzasztó, milyen kicsiny a választék bébiételben”. Én fodrászhoz megyek, festetek. Idő előtt kezdtem őszülni... — Anyám sokáig együttérzett velem. Drukkolt, van már három unokája, remélte a negyediket. Tőlem. Másfél évtizede remélem a gyereket. Most, hogy utoljára nála jártam, furcsa volt. Azt mondta: Lányom, ne erőszakoskodj, a sors ellen. Nem jár ki neked a gyerek, hát nem jár ki. Törődj bele. — De nem! Ezt nem tudom megtenni. — Itt, most kaptam egy kis reményt. Minden beavatkozást vállaltam, utána azt mondta az adjunktus úr- van lehetőség. Az életem céljáért harcolok. Az adjunktus azt mondja róla: a típusa azoknak, akik soha nem tettek a gyermekáldás ellen, de női lényük a szokottnál később teljesedik ki. Elszántak és szívósak, ami másnak kéretlenül is jön, azért a kínokat, a végnélküli kezeléseket is vállalják. A természet és az orvostudomány néha segíteni tud. Néha — vagy gyakran — semmit sem tehetnek értük. Szőke asszony jön, elegáns, csinos. Enyhe bizalmatlanság ül az arcán, később megenyhülnek a vonásai. Cigarettát kotor elő, ezüst monogrammos öngyújtót kattint fel. — Körbejárnak az ember gondolatai; örökös körforgásban; középütt egy időpont, egy elhatározás, egy olyan lépés, amit réges-régen felejtettem volna, ha nem kanyarodnék újból és újból ugyanoda. Az én életemet mindenki úgy értékelné: sikeres, kellemes ... — Korán kerültünk össze a férjemmel, még egyetemista korunkban. Lakás sehol, albérlet, ösztöndíjból vacsora, otthon vasárnapi ebéd. Aztán ... jönni akart a gyerek. Még egy évünk volt a diplomáig. Leültünk, számot vetettünk önmagunkkal. Nem lehet; ezt hoztuk ki az egyenlegben. Majd, ha a lakás meglesz. És akkor még nem volt abortuszbizottság, sem kórházi műtét-lehetőség. .. — Két év múlva volt lakásunk. Fizetgettünk, törlesztettük a részleteket, lassan bútorozkodtunk is. Már úgyszólván öreg házasok voltunk, amikor olasz turistaútra fizettünk be. Remekül éreztük magunkat, de valami halk vágyakozás támadt bennünk: tulajdonképpen — most már jöhetne a gyerek. — Azóta eltelt négy esztendő. Nem akartam hinni előbb, hogy valami baj van, hogy nem jelez a baba. Hiszen még fiatalok vagyunk, igaz, a férjem már a második diplomáját szerzi. Azt mondják ránk az ismerőseink: szép pár. Okos dolgokról beszélgetünk a társaságban, házikönyvtárunk van, lemezgyűjteményünk, kétféle színházbérletünk. — Néha álmodom. Főleg amikor a húgomtól jövök haza, neki két édes gyereke van; ő is pályakezdő volt, amikor az első jelentkezett, fogadta, megkapta. Az álmom gyerekszagú. Mintha át kellene rendeznem a lakást; kiürítek egy sarkot a kiságynak, a fürdőszobában pelenkák lógnak, s én rohanok tejet forralni, mert elkésem, a gyerekek sírnak, éhesek ... Felébredek, s a párnám nedves, a férjem rámszól: nyugtalanul aludtál megint . . . Nem mond búcsúszavakat, feláll kimegy. A professzor, akit később kérdezek róla, így jellemzi: Ez is típus. Sokan vannak, akik az egykor tiltott műtét következményei miatt meddők. Harminc év körüli asszony érkezik. Férje a lépcsőházban topog, minden ajtócsapásra megrezzen, s időnként az óráját nézi, talán a zavarát oszlatandó. Az asszonyka kétszer is a lelkemre köti: a nevét a világért le ne írjam, mert a faluban megszólnák. — A keresetem 1700 forint, a férjem háromezret hoz haza, mindketten szakmunkások vagyunk. Sajó mentiek. Most vettem kétezerért konyhabútort, a szobánk berendezve. A ruháimat is meg lehet nézni, egyszerű emberek vagyunk, de lassan mindent összehoztunk. — Nálunk otthon 9 gyerek volt. Szegénység is vele, mert annyi szájnak kenyeret adni sose volt könnyű. De tetszene látni, ahogy összejövünk néha, tucat unoka, szép, nagy családok. — De a magamé sehol. Tíz éve házasok vagyunk, nem kocsmás az uram, jó ember, még azt is megtette, hogy megvizsgáltatta magát, ne legyen mit egymás szemére hánynunk. Lassan egyikünk sem szeret odahaza lenni. Egymást nézzük, keveset szólunk. Aztán elmegyünk egy moziba. Mostanában gyerekes barátokhoz nem járunk. Az uramnak elhomályosul olyankor a szeme, és odahaza szótlan, bánkódó. — Ha jönne a gyerek, otthon maradnék vele. Vállalnék kettőt, akár hármat. Elköszönök. Az asszony feláll. — Magának... magának van gyereke? — Van — mondom. — Akkor minek kérdezgetett? Úgyse tud megérteni! S egy pillanatig úgy érzem: gyűlöl... Várkonyi Margit JERSEYBEN A kötszövött jerseyk divatja nem szűnik, sőt hatását kiterjeszti a nyári viseletre is. A különféle tisztagyapjú vagy gyapjú és műszál keverékéből származó, kellemes viseletű anyagok reggeltől-estig elegánsan öltöztetnek. Erről kaptunk ötletes és színpompás tájékoztatót a Budapesti Finomkötöttárugyár nemrégiben megtartott divatbemutatóján, amelyen „Négy évszak jerseyben” címmel mintegy száz divatos, elegáns női és férfi öltözéket vonultattak fel. A Budapesti Finomkötöttárugyár egyik legnagyobb vállalata a magyar kötő-hurkolóiparnak. Két gyára Budapesten van, két másik gyáregysége pedig Balassagyarmaton és Debrecenben. Évente mintegy négy és fél, ötmillió darab konfekcionált kötöttárut és körülbelül 700 ezer négyzetméter jersey méterárut termelnek. A gyár mintakollekcióját külföldön a Hungarotex ismerteti meg a kereskedelmi partnerekkel, s a piaci igények figyelembevételével, a modellek tervezői gyorsan alkalmazkodnak a kötöttdivat változásaihoz. A gyár új termékei között említhetjük meg a Thermo papírnyomású eljárással készült, műszál anyagú, modern vonalú plage és fürdőruhákat, és az ugyancsak papírnyomású eljárással készült nagyon szép, színes-mintás len és műszál könynyű jersey anyagokat, amelyekből divatos nyári ruhák, egész nap viselhető, nem gyűrődő kosztümök, sőt alkalmi, estélyi ruhák készülnek. A Budapesti Finomkötöttárugyár modelljeit egész családok öltöztetésére szánják, így a „Négy évszak jerseyben" című bemutatón gazdag választékot láttunk a jól viselhető és minden korosztálynak megfelelő, gyermek, kamasz, bakfis, valamint női és férfiruhákból, pulóverekből, nadrágkosztümökből és sportos öltözékekből. Képeink a gyár négy modelljét mutatják be. Az első képen divatos plage öltözék látható, zöld-fehér mintás, frottír hatású műszálas anyagból. Középen a két nagy sikert aratott teniszruha-modell. A bal oldali ruhácska pasztellkék, madonna kivágással készült, a jobb oldali teniszruha púderrózsaszín, rövidnadrágos overáll, amelyhez két zsebbel díszített, rágombolható szoknyát terveztek. És végül a nyár slágere: pirossárga-fehér mintás, úgynevezett papírnyomó eljárással készült, könnyű műszálas anyagú alkalmi ruha. (Komlós Lili felvételei) Potoczky Júlia KUrthy Hanna rajza MONDOKA Le-men-tem a pin-cé-be, va-jat csi-pe-get-ni, U-tá-nam jött a-pám, a-nyám hát-ba-ve-re-get-ni, Nád kö-zé búj-tam, nád-sí-pot fúj-tani, j Az én sí-pom azt fúj-ta: gi, gá, gú, E-redj ki, te nagy-szá-jú! Rejtvény, gyermekeknek SZÓTÖREDÉK Az ábra szótöredékeiből rakjatok öszsze egy ötször-öt kockából álló négyzetet úgy, hogy a betűk folyamatosan olvasva Petőfi Sándor: Szülőföldemen című verséből adjanak Idézetet. * „uofgi E uaza ua uiauaipzs III“ issifajSaw 7iiqqönyntint* varázsnak és nagyfüggönynek egyaránt felhasználhatjuk a bemutatott mintát. Vitrázshoz 90-as, nagyfüggönyhöz 20-as horgolócérnát használunk. Mintája igen egyszerű, csak láncszemekből és pálcákból, Illetve üres, tele és megosztott kockák kombinációjából áll. Jelmagyarázat: az üres kocka 1 háromráhajtásos pálca és 5 láncszem ismétlődése; a ponttal jelölt kocka 1 háromráhajtásos pálca, 2 láncszem, 1 háromráhajtásos pálca, 2 láncszem váltakozása; az X-szel jelölt kocka S háromráhajtásos pálcát jelent. Ha nagyfüggönyt horgolunk, az aljára csomózzunk 20—25 cm hoszszú rojtokat. I 1 I 1 Keceltek ÁTTÖRT KELLEVES. Hozzávalók: 30 deka kelkáposzta, 4 deka zsír, 3 deka liszt, 30 deka csont, egy kávéskanálnyi paprika, 6 deka vöröshagyma és néhány szem köménymag. — A megtisztított és metéltre vágott kelkáposztát és torzsáját egy fél liter vízzel feltesszük főni és egy kis sóval, csonttal és köménymaggal puhára főzzük. Leszűrjük, a levét félretesszük s a zöldséget szitán áttörjük. Barna rántást készítünk, a reszelt vöröshagymát és paprikát elkeverjük benne, feleresztjük a kel levével, belétesszük a szitán áttört zöldséget, és jól felforraljuk. ízesíthetjük l deci savanyú tejföllel. MAJORANNÁS TOKANY: Karikára vágunk vöröshagymát, egy negyed gerezd fokhagymát, egy csipetnyi majoránnát zsírban megpárolunk, adunk bele két késhegynyi törött borst, egy késhegynyi rózsapaprikát. még egy kevés majoránnát, és beletesszük a falatokra vágott marhahúst, s addig pároljuk letakarva, míg megpuhul. Végül adunk bele 1—2 deci tejfölt. Körítésül rizst, burgonyát és galuskát adhatunk hozzá. BORJTJVÉSÉS GOMBÁVAL: Nagyobb borjúveséről a kövér részeket leszedjük, karikára vágjuk, megsózzuk, borsozzuk, lisztben, tojásban. zsemlyemorzsában megforgatjuk és forró vajban kisütjük. Finom gombát szeletekre vágunk, vajban pároljuk, tálra rakjuk, ráhelyezzük a kisült vesedarabokat, és fejes salátával tálaljuk. ROSTÉLYOS: A rostélyost vékonyra kiverjük, besózzuk. Szardellát vajjal, zöldpetrezselyemmel, vöröshagymával, gombával összekeverünk. hozzákavarjuk 3 tojás sárgáját, a rostélyost megtöltjük vele. összevarrjuk, átkötözzük, és zsírban puhára pároljuk. Ha megpuhult, vékony szeletekre vágjuk, és bő tejfeles lével adjuk asztalra. METÉLT BORBAN: Készítsünk kemény gyúrt tésztát, nyújtsuk ki vékonyra, vágjuk fel finom metéltre. Zsírozzunk, és lisztezzünk ki egy sütőformát, tegyünk e metéltből (nem kifőzve) egy ujjnyit, locsoljuk meg zsírral, ujjnyi vastagon mákkal, szórjunk rá porcukrot, mazsolát, rakjunk, erre ismét egy sor metéltet, ismét zsírozzuk, most tört diót, cukrot, fahéjat, mazsolát és ismét egy sor metéltet, zsírral locsoljuk és tetszés szerinti lekvárt kenünk rá, erre metéltet, zsírozzuk, borral leöntjük, hogy ellepje, kissé megrázzuk a formát, hogy elég bor legyen rajta, és megsütjük. Sütés után kiborítjuk és megcukrozva tálaljuk. HABROLAD: 20 deka vajat 5 deka liszttel összegyúrunk, és Jégre állítjuk. 15 deka lisztet kevés sóval, kávéskanál ecettel és vízzel se nem kemény, se nem lágy tésztává gyúrjuk, pihenni hagyjuk, azután a vajjal összedolgozzuk, mint a vajastésztát. Pihentetés után felvágjuk vékony szeletekre, megkenjük tojással, fémcsőre vagy fára fektetjük, és megsütjük. A fát vagy a pléformát nem kell bekenni. A hab: 5 tojásfehérjét 5 deka cukorral fölverjük, ezalatt 15 deka cukrot lábasban hólyagosra főzünk és melegen a felvert hab közé keverjük. Több napig eláll.
