Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-23 / 9. szám

/ Benkő Aliz nem felejti KÜLFÖLDI VÍVÓNŐK BUDAPESTEN Budapest vívóbajnokságán ebben az évben újra szerepel­tek külföldiek. A tágas játékcsamokot a háromszínű magyar zászló mellett tucatnyi lobogó díszítette a vendégek tiszte­letére. „Nézze, ott a mai zászlónk, pedig a magyar is igazán megtette volna...” — mondta kedves közvetlenséggel Benkö Aliz, a Buenos Airesből érkezett kétszeres argentin bajnoknő megismerkedésünk első perceiben. Amikor azután már kettőt aludt a verseny izgalmaira, a Belvárosban, a Kossuth Lajos utcában, a régi Fórum, a mai Puskin mozi házában, a Honvéd vívótermében randevúztunk. Közelebbről ismerkedtünk. „Érzékeny ember vagyok — val­lotta magáról. — Kábultan, fáradtan, félig aludtam a 24 órás repülőút végén, de amikor a Lufthansa kapitánya bemondta, hogy átrepültünk a magyar határ fölött, izgalmamban majd kiugrott a szívem. Hazaérkeztem, ahová annyi év után vágy­tam, s azóta mintha csak álom lenne az egész...” A mosoly­gós, szeplős arcú, barna haját kontybán viselő Aliz elbeszé­lése nyomán egy messze távolban élő magyar család, egy nagyszerű kis emberke története bontakozott ki. A szülők a háború után vettek vándorbotot kezükbe. Lányuk már Ausztriában született, nyolchónapos volt, amikor Argentíná­ban letelepedtek. A kislányhoz először magyarul szóltak, a Berczelly néni vezette óvodában is a magyar szóval ismerke­dett, és így érthető pesti patrónusának, az olimpiai bajnok Papp Bertalannak megjegyzése: „Szinte csoda, hogy ez a kis Aliz kint született, de kiejtésén mégsem érezni az idegen környezetet, tökéletesen beszéli nyelvünket...” A magyará­zat azonban folytatódhatna például azzal, hogy az argentin iskolák mellett az ismert Zrínyi-körben magyar történelem­ből, irodalomból és földrajzból külön érettségi bizonyítványt szerzett. Élete a messze távolban is szorosan összefonódott szülei hazájával, a magyarsággal. Tagja a buenosi magyar regős csoportnak. „De sok magyart megsírattunk a hazai énekkel, tánccal — emlékezett közben. — Néhány éve Uru­­guayban, a magyar házban is felléptünk. Csupa öreg, a múlt század végén született kivándorló hallgatott bennünket. Hogy sírtak, szegények ...” Aliz a sporttal is magyarságán keresztül került kapcsolat­ba. Tíz éve, amikor Buenosban rendezték a világbajnokságot, elment megnézni a mieinket. Akkor még nem gondolta volna, hogy valaha tőrt fog a kezébe. Ám két év múlva, a magyar származású Gorondi Imre vívótanfolyamot hirdetett a ma­gyar klubban. Megpróbálta, megtetszett, és később még a művészi torna bajnokcsapat tagságát is lemondta a vívás Eliaa Brown (balról) éi Sheila Armstrong, a magyar Zóld Ferenc kaliforniai tanítványai Szabó Lászlónál, térnél készülnek az olimpiára lássál, budapesti út, kéthónapos itt-tartózkodás lett a dolog­ból. Benkő Aliz, az argentin bajnoknő, szülei hazájában, Bu­dapesten, magyar segítséggel készül az olimpiára! Méghozzá nem is egyedül, hiszen az Egyesült Államokból az egész nőd válogatott érkezett, köztük a Kaliforniában mű­ködő dr. Zöld Ferenc tanítványai. Elisa Brown, az ifjúsági bajnoknő és Sheila Armstrong, a nagy válogatott tagja, mai mesterük egykori otthonában, a főiskolások termében, a híres Santelü mellett dolgozó Szabó Lászlónál végzi az edzéseket. „Ez az ember megöl bennünket — mondta nevetve Brown kisasszony, majd komolyan tette hozzá: — Persze szokatlan a dolog, mert odakint csak hetente két-hérom alkalommal tréningezünk, itt naponta kétszer lent vagyunk a terem­ben ...” De vajon miért éppen Budapestre jöttek? „Egyrészt Zöld doktortól annyi szépet és jót hallottunk erről az ország­ról, hadd mondjam meg rögtön, nem csalódtunk, másrészt úgy gondoltuk, itt tanulhatunk a legtöbbet” — hangzott a válasz, amelyhez nem kell kommentár. Ami pedig az edzőt, dr. Zöld Ferencet illeti, a napokban Soós-Hradetzky Zoltánról, a Los Angeles-i olimpia sportlövő helyezettjéről adott hírt, aki a háború befejezése óta az Egye­sült Államokban él. Előbb New Yorkban vívást és céllövést tanított, majd esti tanfolyamokon műszaki rajzolód képesí­tést szerzett. Minnesota államban, Minneapolisban pályázat útján állami vállalathoz került, de a sporthoz is hű maradt, kis klubot alapított. Lánya Minneapolis leghíresebb zene­tanárnője. A kiegészítésnek örömmel adtunk nyilvánosságot, hiszen, ahogyan akkor írtuk, Soós-Hradetzky Zoltán élete alakulásáról az egykori kortársaknak sem volt tudomása — itthon!... Vad Dezső kedvéért. Csak a magyar klubtól kellett búcsút vennie. Az ottani heti egyszeri edzéslehetőségek már nem biztosították felkészülését. A legnagyobb buenosi vívóegylet, a „Gimnasia y Escrlma tagja lett Ma Argentína legjobb vívónője. „A versenyek előtt a Buenosban élő többszörös olimpiai bajnok, Pelle Pista bácsi, egyik leglelkesebb szurkolóm min­dig megölel és a fülembe súgja: Alizka, ne felejtsd, magyar Benkő Aliz, a legjobb argentin vfvónó két hónapot tóit Budapesten vagy, úgy küzdjél...” Aztán minden kérdés nélkül folytatta: „de el lehet ezt felejteni? ... Tavaly a Pán-amerikai Játéko­kon kisebb népszámlálást tartottunk, összesen 31 magyar volt a versenyzők, edzők között. Az egyik újság tréfásan azt írta, ezek már nem is pán-amerikai, hanem magyar játékok.” A buenosi tanítónő a Budapest-bajnokság előtt és után itthon tréningezett. Klubja először Párizsba akarta küldeni, de az­után közös, kinti és hazai összefogással, egyéni kőltségválla­tarAnyi JÓZSEF <1848, Lon­don, 5. a kötöttfogású birkózás­ban, nehézsúlyban.) Az MTE, a Munkás Torna Egylet, majd a Debreceni Vasútas versenyzőjé­nek az olimpiai bajnok Bóbis Gyula mellett nem sok babér termett. A felszabadulás után ke­rült Debrecenbe, a Néphadsereg tisztje lett. DR. TARICS Sándor (183«, Ber­lin, az aranyérmes vízilabda­csapat játékosa.) A medencében és az életben egyaránt kivételes tehetségű ember volt. Az olim­pia után az Európa-válogatottban is helyet kapott. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végez­te, később egyetemi magántanár lett. Két évtizede San Francis­cóban él, egy jelentős tervező­iroda társtulajdonosa. Terveivel számos nagy pályázatot nyert és több díjazott munkája mellett a San Francisco-i földalatti vasút állomásait is tervei alapján épl­­tették. TARR Gyula (1952, Helsinki, 4. a kötöttfogású birkózásban, könnyúsúlyban.) A víg kedélyű vasutas-birkózó több magyar baj­nokságot nyert, sikerrel képvisel­• Ai Tatai Tibor szinte Ismeretlenül lépett a győzelmi dobogóra, Mexi­kó kellemes magyar meglepetését szállította te nagy világversenyeken a ma­gyar színeket. Visszavonulása után a vasutas-sportolók elismert masszórje lett, kosárlabdázó fe­lesége a válogatottban is szere­pelt. TARRODY Géza (1928, Amszter­dam, a 4. helyezett 4X200 mé­teres gyorsúszóváltó tagja.) Az első egri úszógárda egyik leg­eredményesebb versenyzője volt. Később Is .Egerben dolgozott, a közművek tisztviselőiéként. Az egri vízilabda-csapat edzéseit ve­zette, amikor 1949-ben, alig 42 éves korában váratlanul elhunyt. TASNADY József (1924, Párizs, 5. a kötöttfogású birkózásban, légsúlyban.) A MAC, a Magyar Atlétikai Club Ismert, többszörös magyar bajnok birkózója 1930- ban Brüsszelben szabadfogásban nyert Európa-bajnokságot. Ké­sőbb profi versenyzőként az Egyesült Államokban Is szeren­csét próbált. TATAI Tibor (1968, Mexikó, aranyérmes a kenu egyesben.) Pályafutása több buktató után érkezett a legnagyobb diadalig. Kezdőként eltanácsolták, az olimpián csak az utolsó pillanat­ban dóit el, hogy mégis a fiatal sportoló Indul a magyar színek képviseletében. A fiatalon el­hunyt Granek István, a váloga­tott edzóje kiváló érzékkel dön­tött Tatai mellett. A Budapesti Közlekedési Vállalat, az egykori BSZKRT lakatosa olimpiai baj­nok lett. TATAR Mihály (19(4, Tokió, a 6. helyezett röplabdarsapat játé­kosa.) A labdarúgást kedvelő vil­lanyszerelő ipari tanuló csak vé­letlen folytán lett röplabdáé. Okos játékával, nagy erejű leütéseivel később az egész világot meghó­dította. Másfél évtizeden át ka­pitánya, karmestere volt a vá­logatottnak, több, mint 250 al­kalommal szerepelt a legjobbak között. Csak 1971 végén mondott le a válogatottságról, de klubjá­ban a Bp. Spartacusban válto­­. zatlanul Játszik. Felesége Is vá­logatott röplabdás volt. . TERSTYANSZKY Ödön (1924, Párizs, a 2. helyezett kardvlvó, a 3. helyezett tőrvlvó csapat tag­ja, 1928. Amszterdam aranyérmes a kard egyéniben, az aranyérmes kardcsapat tagja, az 5. helyezett tórvívó csapat tagja.) Az egyéni aranyérmet a Petschauer Attilá­val vívott emlékezetes holtverseny után nyerte el. Győzelmének nem sajtiig őrülhetett, hiszen egy évvel késóbb, 30 éves korában országúti motorkerékpár-baleset során életét vesztette. TERY Ödön (1912, Stockholm, a második helyezett tornacsapat tagja.) A Budapesti Torna Club tornászaként került az olimpiai csapatba. TILL1 Endre (1952, Helsinki, és 195«, Melbourne, a 5. helyezett tőrvlvó csapat tagja.) A közked­velt „öcsi” pályafutása legna­gyobb sikereként 1957-ben vívott az első alkalommal világbajnok­ságot nyert magyar tőrváloga­tottban. Késóbb Kairóban vezető edzőként működött és 1958-ban, útban a Philadelphiában rende­zett világbajnokságra, repülősze­rencsétlenség áldozata lett. János fivére ma Is a régi budai kör­nyezetben, a Pasaréten él, a Va­sas vívóinak szakosztályvezető­je. DR. TIMA Ferenc (1948, a 4. helyezett 4X100 méteres futóválfŐ tagja.) A Szegedről felkerült futó Igazi csapatember, a váltó kezdő futója volt. Fiatalon vonult vlsz­­sza, az Országos Tervhivatalban dolgozik. TÍMÁR István <19«8, Mexikó, a I. helyezett kajak kettes és a 3. helyezett kajak négyes tagja.) Az OJpestl Dózsa mérnök sportolója több világverseny eredményes, érmes magyar helyezettje 1971 végén, 31 éves korában vonult vissza. (folytatjuk) 4 lelátóról jelentjük A SZÍV ÉS AZ ÉSZ VÍZSZINTES: 1. Vachott Sán­dor költő a szabadságharc ese­ményeinek megörőkftője, Kos­suth titkára Írja egyik versében (az első rész, zárt betűk: I, T). 9. Egyik oldalunk. 12. A sárga­répának A-vitamlnt tartalmazó festékanyaga. 13. ... a szemét (rátekint). 15. Szálkás húsú hal. 16. Hegy a Bakonyban. 18. Állati bőrt kikészít. 19. Szűnőfélben van (régiesen). 21. Erkel-dljas ze­neszerző (Tibor). 23. Szomjoltó. 24. Irodalmi műben szereplő sze­mélyek. 26. A versidézet második része (zárt betűk: A, A). 28. Uk­­rin, páros ugrőtánc. 29. Didereg­ni. 32. O, ö, K. 33. Dátumrag. 34. Honvédek. 36. Kávé I 37. ... és Macu (szigetcsoport a Tajvan­­szorosban). 39. Munkát végző szerkezetek. 40. Arzén vegyjele. 42. Fióküzlet. 44. Római 1500. 45. Félbevágott szalag! 47. Télállö al­mafajta. 46. Hahotázlk. 51. Mel­lékvágány. 52. Angol labdajáték. 53. Görög filozófus, „a dialektika feltalálója”. 55. Tolsztoj személy­neve. 5«. Francia kertész. A be­tonból készült vlrágedények szi­lárdságát sodronyhálóval növelte, amivel a vasbetonépltés előfutára lett. 58. Kerek szám. 60. Római 501. 61. Ma már gépek ... a ga­bonát. 63. Ilyen a Jó krémes le­pény. 65. Nagyon csúnya. FÜGGŐLEGES: 1. Hazai mű­szál. 2. Európai nép. 3. Kitűnőek. 4. Akik a közlekedési eszközö- , kön közlekednek. 5. Házlszárnya- 7 sok. 6. Egymásutáni betűk. 7. I vércsatorna. 8. Buda egyik régi G fürdője. 9. Nyomdai alkalmazott. A 10. Tisztség valamely szervezet- ? ben, egyesületben. 11. ... Taylor 7 (angol filmsztár). 12. Ásványi ter- g mék. 14. ... fizika (a filozófia £ része). 17. Növény. 19. A vers­­idézet negyedik része (zárt be- F tűk: T, Z). 20. Ojság. 22. Időn­ként felhajt egy-egy pohárral. 25. Fájdalomcsillapító. 27. Arról a helyről (tájszó). 29. Egetett edény, majolika. 30. A túlsó ol­dalra. 31. I, A, P. 34. Idő előtti. 35. Az egyik világtáj. 38. a vers­­idézet harmadik része (zárt be­tűk: B, K). 41. Drákói. 43. Ki­csinyítő. 44. Hirtelen emelkedésű. 46. Vigyázz, ha jön ... t 48. Osl mezopotámiai város. 49. Sejt, úgy gondol, 50. Válogatott, elsőrendű. 51. Börtön, fogda. 54. Esztendő. 56. Foggal tép. 57. Vajon a te­tejére 7 59. Z, E, S. 62. K N. 63. A mélybe. 64. Római 51. BEDNAY JÓZSEF A rejtvény megfejtését nem kell beküldeni, csupán szórakoztatás céljából közöljük. Megfejtés a 7. számból: Üres hordó Jobban kong, Nemakarás fejvakarás, Az Igazság el nem marad, Aki nem szánt, gazt arat. tiR £ S H 0 R D Ó J A KA R A T A AK 0 £ £ A UG I Y 0 R AB L A £ A NA ő TI U B0 B A 0D A XE M A K A R A S r K0 Ö A I£ S I N Sz E A KL £ L M£ A AJ AR I 0 N MA 0 R I V T VX R T0 R N A £ A 1A £ 0 L £ R a £ I £ LN £ U M A R A D B A § A II S s P £ J N M t B £L £ z ó M T A K A R A KI T A R T L I N A R £ S NN T G A Z T A R A T A fegyelmezetlensége miatt eltiltott világbajnok Klampár nélkül is ragyogóan szerepeltek a magyar asztaliteniszezők a Rotterdamban megrendezett Európa-bajnokságon. A női csapat kiváló játékkal aranyérmet nyert, a férfiegyüttes pedig ne­gyedik lett. A nők előrelépése különösen imponáló, hiszen legutóbb csak a kilencedik helyen végeztek. Az egyéniben to­vábbi két arany- és két ezüstérmet szereztek a magyarok, elsők lettek a pontversenyben. A nagy érdeklődéssel várt labdarúgó-rangadó meglepetés­sel végződött. A bajnokságban utcahosszal vezető Újpesti Dózsa otthonában, a Megyeri úton szenvedett vereséget a re­mekül játszó Ferencvárostól. A zöld-fehérek két gólját Sző­ke, bombaszabadrúgásból és Branikovits, szép egyéni elfutás­ból lőtte. Szőke újabb tizenegyest hibázott Wolverhamptonban és így a Fradi kiesett az UEFA kupából. Az olimpiai láng Magyarországon is áthalad. Röszke és He­gyeshalom között mintegy négyszáz kilométert tesz meg ma­gyar földön. Budapesten, a Kisstadionban sportünnepélyt rendeznek a láng megérkezésének tiszteletére. A staféta futó­jaként ekkor Takács Károly kétszeres olimpiai bajnok viszi a lángot. Hargitay András, a tehetséges, fiatal úszó, értékes helyezést szerzett Dallasban, az amerikai úszóbajnokságon. A rokon­szenves versenyzőt Hunyadfy István, a jelenleg az Egyesült Államokban tevékenykedő, volt ferencvárosi edző kalauzol­ta. A magyar edzők úszásban is sikerrel dolgoznak Ameri­kában. Hunyadfy tanítványa Saran Wichmann, az első olim­piai aranyat nyerte Amerikának mellúszásban. A jelenlegi legjobb amerikai úszót, Garry Hallt pedig az egri Urbancsik János fedezte fel. Szabó Lászlót, az ötvennégy éves nemzetközi nagymestert a sakkszövetség vezetői már többször „eltemették”. Az ismert sportember most újra kiváló eredménnyel jelentkezett, Sza­rajevóban nagy nemzetközi versenyen győzött. A Santelli Kupáért kiirt kardemlékversenyt a magyar vá­logatott nyerte az olasz, a francia és a román együttes előtt. Az egyéni versenyben pedig Kovács Attila, a hatszoros olim­piai bajnok Kovács Pál idősebb fia végzett az első helyen. 15

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents