Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-12-09 / 25. szám
A U J Z T R A U A^^ Egy nagyon távoli világ jött el hozzánk vendégségbe: Ausztrália. Ezt éreztem, midőn a budapesti József Attila Űttörőház előcsarnokába léptem, ahol szívélyesen üdvözölt a messzi földrész emblémája és bohókás küldötteként egy óriáskenguru. E kiállítás nem nagy, de remekül összeállított képei a teljesség erejével hatnak. Szinte meglepő, hogy a fotók, montázsok, metszetek milyen átfogóan érzékeltetik a földrész életét a kezdetektől a jelenig. A bevezető képsor: elcsigázott emberek, sárba rekedt szekér, elhullott lovak. A ma: egy pompásan felszerelt koraszülött osztály a melbourne-i kerületben, mellette egy automatizált egészségügyi állomás és a Repülő Orvosszolgálat egyik gépe, amely évente 400 ezer kilométert tesz meg. A művészeti anyag is sokrétű. Bemutatja az őslakosság idők mélyéből előcsillanó sajátos művészetét, Tasmania és Kelet-Ausztrália népének alkotásait, a faháncsra festett különös állatfigurákat. Azután a mai kultúra: koncert-terem a Victoria művészeti központban, Leonard French festett üvegmennyezetével, vagy a sydney-i öböl a monumentális híddal, a felhőkarcolókkal, s az előtérben a város új büszkeségével: az operaházzal. Majd az élet hétköznapjait látjuk: a dél-ausztráliai Whyalla-nak egy szupermarketjét, az indiaicsendes-óceáni expreszt, amint valahol Sydney és Perth között robog, kisdiákokat a Campall általános iskolában... A kiállítás megnyitóján megjelent az Ausztráliai Államszövetség nagykövete, L. Corkery úr, ott volt Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnökhelyettese. A szép anyagot Szentessy Ferenc Melbourne-ben élő középiskolai tanár hozta magával. A kiállítást Maróti Gyula, az MVSZ elnökségi tagja és a kulturális bizottság elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy két távoli ország közelebb-kerülése, egymást-megismerése és jobb megértése erősíti, segíti a világ békéjét. 8. M. (Lévai András felvételei) A kiállítás megnyitója, középen az Ausztrállal Államszövetség nagykövete, L, Corkery úr Magyar gyerekek Ismerkednek Ausztráliával PETŐFI — tm A PETŐFI EMLÉKBIZOTTSÁQ PROQRAMJÁBÓL III. A Kulturális Kapcsolatok Intézetében arról kértünk felvilágosítást, hogy a Petőfi Emlékév kapcsán milyen hazai előkészítést igénylő rendezvények várhatók külföldön. A Petőfi Emlékbizottságok a szocialista országok többségében (a Szovjetunió egyes köztársaságaiban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Kubában) és a nyugati országok közül Franciaországban, Ecuadorban és Bolíviában önálló programot dolgoztak ki. Több országban megkezdődtek már a megemlékezések. Október 22-én a szlovák és a magyar rádió nyilvános műsorán idézte Petőfi emlékét, a továbbiakban pedig a Prágai Magyar Kultúra és a Károly egyetem ifjúsága rendez műsoros esteket. Jugoszláviában, Újvidéken a magyar és a helyi rádió a tavasszal szintén megtartotta közös irodalmi estjét, 1973-ban Belgrád rendez Petőfi-kiállítást. Lengyelországban a varsói tudományegyetem október végén, a filológiai tanszék fennállásának 50. évfordulóján volt Petőfiről szóló megemlékezés, továbbá a két ország rádiója adott közös műsort. 1973- ban Varsóban, Krakkóban és Tarnowban kiállítások lesznek, több lengyel iskola növendékei szavalóversenyt rendeznek, és a varsói Petőfi-iskola, névadója tiszteletére, Petőfi-szobát avat. A Német Demokratikus Köztársaság több nagy városában, a többi közt Berlinben, Weimarban, (és vidéken is) tudományos tanácskozásokat, irodalmi esteket, kiállításokat terveznek, Románia fővárosa és több nagy városa szintén gazdag programmal ünnepel, hasonlóképpen folyik a készülődés a Szovjetunióban: Moszkvában, Tartuban előadásokkal, kiállításokkal, Leningrádban, Kijevben irodalmi vetélkedőkkel, a magyar és a szovjet rádió több közös programmal emlékezik a költőre 1973. elején. Széles körű rendezvénysorozat várható Ausztria fővárosában és vidéki városaiben egyaránt. Bécsben a Collegium Hungaricum rendezésében német és magyar nyelvű reprezentatív emlékesttel, neves magyar és osztrák művészek közreműködésével ünnepük a költőt. Az Osztrák—Magyar Társaság szintén tart magas színvonalú megemlékezéseket, s az osztrák gyermekek örömére Állami Bábszínházunk Petőfl-műsorral vendégszerepei. Olaszországban, a tervek szerint a Római Magyar Akadémia rendez 1973-ban kerekasztal-konferenciát magyar előadók részvételével, a milánói Ambroziana szoborudvarán felállítják Ferenczy Béni Petőfi-szobrát, s eb-Petőfi Sándor legszebb szerelmes verselt jelentette meg gyönyörű kiállításban, három különböző nagyságban, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, Reich Károly grafikusművész Ural Ihletésű Illusztrációival bői az alkalomból emlékünnepséget is tartanak. Torino, Padova. Bologna egyetemeinek magyar tanszékein 1973 első félévében Petőfi lesz a téma. Franciaországban a megemlékezések a Párizsi Magyar Intézetben már 1972 tavaszán megkezdődtek, Jean Rousselot, a kiváló- műfordító bemutatta az évfordulóra a budapesti Corvinánál 1971-ben megjelent Petőfi-válogatását. A Louis Aragon elnökletével Párizsban megalakult emlékbizottság gazdag programjából megemlítjük, hogy a Párizsi Magyar Intézet az Europe-különszám megjelenése alkalmából 1973. első felében nagyszabású műsoros fogadást rendez, amelyre meghívja a francia közélet sok neves személyiségét. A Német Szövetségi Köztársaság városaiban emlékkiállításokkal adóznak Petőfinek. Angliában az Angol—Magyar Baráti Társaság, Finnországban a Finn-Magyar Társaság készülődik a megemlékezésekre és kiállításokra, a helsinki és a turkui egyetem magyar tanszéke műfordítói pályázatot hirdet, és több finnországi iskola növendékei ünnepük majd Petőfit. Belgiumban a Belgiumi—Magyar Kulturális Egyesület brüsszeli Petőfi-előadásait egyben a magyar kultúra ismertetésének szenteli, Spanyolországban kiállítás lesz, a távoli Ecuadorban pedig az Ecuadori Magyar Kulturális Intézet és a quitoi városi tanács Petőfi szobrát állítja fel. A külföldiek figyelmét felkeltő Petőfi-ünnepségek, rendezvények sikeréhez — csak töredékükről tehettünk itt említést — a Kulturális Kapcsolatok Intézete sok irányú segítséget nyújt, ehhez járul a magyar rádió félórás, Petőfl-műsort sugárzó küldeménye, amely eljut a világ legtávolabbi országaiba is, a legkülönbözőbb nyelveken hirdetve a költő nagyságát és kultúránk gazdagságát. — h — ttvou jfifa*' /rfv frt dtto&í&ufasJ-c 4 fat/omái/i/iutk kit lan a tuséin” Amikor Európa-szerte az angol és francia gondolkodók tevékenysége megalapozza és kifejleszti a polgárság rövidesen forradalomban győzelmes ideológiáját, amit felvilágosodás néven emlegetünk, amikor a születési, származási előjogokkal szembehelyezik az ész, a tehetség, a tudás előjogait, a vallásos világnézettel pedig a természettudományos gondolkodást, amikor Voltaire és Rousseau nézetei a francia forradadalom erjesztőjévé válnak, Magyarországon még arról van szó, hogy az uralkodó feudális nemesség, épp kiváltságait féltve, szembe fordul a Habsburgokkal, tiltakozik a nagybirtok fejlődését veszélyeztető osztrák vámpolitika ellen, az ellen, hogy az ő rovására könnyítsenek esetleg a jobbágyok terhein. Mivel azonban ez a veszély idegenből jön, a nemesi tiltakozás is részben nemzeti színezetet öl't. ¥x4'^ MáltAI TAMAlii JÁMBOR SZÁNDÉK I Uwgarfco ] Bessenyei a reform minden lényeges elvi kérdését felvetette röplratalban Magyarországon a felvilágosodás sajátos körülmények között indul. Az uralkodó, Mária Terézia udvari testőrségének egy részét nyilván a németesítő poütika jegyében — magyar nemesi ifjakból szervezi. A fiatal nemesek között azonban más hatás érvényesül. A bécsi udvar körül élénk kulturális élet folyik: színházi és operaelőadások, hangversenyek, fényűző építkezés, A magyar testőrök legjobbjaiban ez a számunkra újszerű és vonzó élet felébreszti a vágyat: miért ne lehetne otthon hasonlót teremteni. A bécsi magyar testőrök között nem egy akadt, aki vers- vagy prózaírással foglalkozott, de inkább a maguk kedvére írtak. Csak Bessenyei György (1740—1811) fellépése után kezdenek maguk is a nyilvánosságra gondolni. A magyar felvilágosodást Bessenyei Agis tragédiája című drámájának megjelenésétől számítjuk, bár irodalmi szempontból nem ez a legjelesebb munkája. A Philosophus című vígjátéka fontosabb, mert típust teremt: a parlagi nemes alakja — Ponty! — nála jelenik meg először. (Később a színdarab címe is Pontyi lett.) A jóindulatú, de műveletlen, bárdolatlan nemes figurája a későbbi magyar vígjátékokban is vissza-visszatért. Tarimenes utazása című regényén Voltaire Candide-jának hatása érződik, amelynek írói módszerét követve, ún, államregény formájában, az ideálisnak tartott államrendszert keresi. Tarimenes, a nemes ifjú, tanítómesterével utazgat, és tapasztalatai nyomán kibontakozik az író éles társadalom-kritikája. Bár nem létező országból indítja el hősét, egyértelműen világos, hogy Magyarországról van szó, az ifjú élményei között az osztrák főváros kultúráltsága csillan fel, de Tarimenes ártatlan kérdezősködése nyomán előbukkannak a felvilágosult abszolutizmus hibái, ellentmondásai. Szépirodalmi alkotásainál is fontosabb talán, amit a nemzet művelődéséről, és ennek feltételeként a nemzeti nyelv műveléséről megállapított. Sőt, egyik röpiratában felveti egy olyan tudományos intézmény megalapítását, amely a magyar nyelv kimunkálására, az irodalom fejlesztésére és a tudományok terjesztésének elősegítésére lenne hivatott. Röviden: a későbbi Magyar Tudományos Akadémia szükségességét fogalmazta meg. Emlékezzünk vissza arra az örömteli lelke rtd e zésre, ahogy az első bibliafordítók egyike, Sylvester János „felfedezi” anyanyelvűnk lehetőségeit. Az ő öröme és a magyar nyelv iránti szeretet, sőt büszkeség visszhangzik Bessenyei szavaiban is, de ugyanakkor a kor szellemének megfelelően tovább is jut. A felvilágosodás egyik alapeszméjéig (egyben korlátjáig is), hogy a műveltség elterjedése, általánossá, ^közönségessé” válása fogja megoldani az összes társadalmi problémát: „Az ország boldogságának egyik legfőbb eszköze a tudomány. Ez mentői közönsége, sebb a lakosok iközött, az ország is annál boldogabb. A tudománynak kulcsa a nyelv, még pedig a számosabb részre nézve, amelynek sok nyelvek tanulásában módja nincs, minden országnak született nyelve..." A tudományok elsajátítása tehát csak az anyanyelven lehetséges. Ezt bővebben és nyomatékosabban ds kifejti: „Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem ...” Megállapítását a művelt európai nemzetek példáival, majd egy derűsen ható bizonyítékkal támasztja alá: „Míg pedig a magyar parasztasszonyok magyarul fognak beszélni, addig a parasztemberek is úgy beszélnek, hasonlóan, míg a jobbágyok magyarul szólnak, addig az uraknak sem lehet a magyarságot elfelejteni. Ha már így kéntelenek vagyunk nyelvünket megtartani, tisztítsuk ki legalább, és dolgozzunk előmenetelünkön...” 1782 után Bessenyei visszavonult vidéki birtokaira, egyre nagyobb magány osságbah, és tovább dolgozott, már a nyilvános megjelenés reménye nélkül. A természet világa című, több mint tízezer soros filozófiai költeményét nemcsak visszadobta a cenzúra, hanem az írót hatósági megfigyelés alá helyezték a mű egyház- és államellenessége miatt. Bessenyei tevékenysége azonban mégis termékenyítőén hatott. Sok javaslatának megvalósítása kezdődött, és ami ugyancsak fontos, többen léptek nyilvánosság elé írói tevékenységükkel. 1795-ben, amikor az első magyar jakobinus színezetű összeesküvést, Martinovics Ignác és fásainak szervezkedését leleplezik és szétzúzzák, az elítéltek között számos jeles költő, író szenved az osztrák börtönökben. M. Kállai Magda (Folytatjuk)
