Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-11-24 / 24. szám
/’ttAjOru - QltÁDro GYERMEKPSZICHOLÓGIA A gyermek elsősorban esztétikai úton akarja birtokba venni a világot. Mesét és zenét hallgat, képeket és filmeket néz, később könyveket olvas, de maga is mesél, énekel, rajzol, fest. E tevékenység vizsgálatával már régóta foglalkoznak a pedagógusok és a pszichológusok, sokoldalú vizsgálatokat azonban nem végeztek, márpedig az említett tevékenységek szoros kölcsönhatásban, együttesen alakítják a gyermek személyiségét. Ilyen teljes körű vizsgálatra vállalkozott dr. Mészáros István, amikor az Országos Pedagógiai Intézet tudományos munkatervének keretében 10 általános iskola II. és IV. osztályaiban végzett felméréseket. Eredményeit és a belőlük levont következtetéseket „Gyerektípusok — esztétikai tevékenységek” című könyvében — a Tankönyvkiadó gondozásában — nemrég tette közzé. öt gyerektípus A kiválasztott iskolák között volt belvárosi, budai, angyalföldi, kőbányai, óbudai, egy peremkerületi (Rákoskeresztúr), egy Pest környéki (Budakeszi) és három vidéki (Páty, Fót, Ecser) iskola. A II. és IV. osztályos, tehát 7—10 éves gyerekek esztétikai tevékenységeinek közös jegyeit osztályozva dr. Mészáros érdekes gyerektípusokat talált a pedagógusok megfigyelései, a gyerekekkel és a szülőkkel folytatott beszélgetések, valamint ama kérdőívek alapján, amelyeket az osztályfőnökök állítottak ki a tanulókról és az egyes gyermeki tevékenységekről. Elemezte e tevékenységek hatásfokát, azt, hogy a gyerek az órákon szívesen, kellő erőfeszítéssel és eredményességgel végzi-e a tanító által irányított esztétikai foglalkozást, közben milyen érdeklődést és figyelmet tanúsít, s hogy az iskolai ösztönzés kiváltja-e benne az iskolán kívüli folytatás igényét, tehát hogy otthon is olvasson, rajzoljon. Ezek szerint öt típus különböztethető meg: I. az érdeklődő, folyamatos figyelésre képes, de belenyugvó gyerek, aki a tanító által megjelölt esztétikai tevékenységet elmélyülten, figyelme összpontosításával végzi, a tanórán kívül azonban erre további lehetőséget nem keres. 2. az érdeklő, folyamatos figyelésre képes és folytatást kereső gyerek; a 3. és a 4. típus az érdeklődő, változó figyelmű és belenyugvó, illetve folytatást kereső gyerek, az 5. pedig a közönyös, akit az esztétikai tevékenység nem érdekel, számára az nem élményt jelentő foglalatosság, hanem kötelességszerűen végzett feladat, aminek a tanórán kívül nincs szerepe az életében. A folytatás igénye és keresése Kísérleteket is végeztek. Minden osztályban kiválasztottak 3—3 tanulót, akit a tanító észrevétlenül megfigyelt, amikor mesét olvasott fel, éneket mutatott be s a rajzórát vezette. Azt tapasztalták, hogy az érdeklődés és a tudatos figyelem szintje egy-egy gyerektípus mindhárom esztétikai tevékenységében azonos. Vagyis, amelyik gyerek érdeklődve hallgatja a mesét, és képes a folyamatos figyelésre, az az éneklésben, az énekes játékban és a rajzolásban is ilyen. Aki pedig érdeklődő, de változó figyelmű a rajzolásban, az a mesehallgatásban és az éneklésben is hasonlóképpen viselkedik. S ha valamelyik gyerek egy esztétikai tevékenység iránt közönyös, akkor minden esztétikai tevékenység iránt közönyös. (Egy-egy érdekes téma azonban az utóbbiakat is kimozdíthatja közönyükből, s a pedagógusnak ezt a lehetőséget kell kihasználnia a gyerek személyiségének fejlesztésére.) Nincs hasonlóan szoros összefüggés a folytatás keresését illetően; aki otthon is igényli a mesét, az nem biztos, hogy ugyanígy keresi az éneklés, vagy a rajzolás, festés lehetőségét. A folytatás igénye és keresése nagymértékben függ az otthoni környezettől és az iskola ösztönző hatásaitól. E megfigyelésekből fontos következtetés adódik: az alsó tagozatos életkorban a három vizsgált tevékenységforma kölcsönösen hat egymásra. Így, ha a gyerek érdeklődését sikerül kedvezően befolyásolni például az éneklésben, akkor az eredmény megmutatkozik a mesehallgatásban, a rajzolásban, az olvasásban is. Vonatkozik ez a többi, nem vizsgált esztétikai tevékenységre is, mint amilyen a tévé- és filmnézés, a bábozás, a képzőművészeti alkotások szemlélése stb. Ha a gyerek az iskolában ösztönzést kap arra, hogy valamilyen esztétikai tevékenység folytatására otthon is keressen lehetőséget, ez elősegíti annak az igénynek a kibontakozásét, hogy később minél több fajta ilyen tevékenységnek adjon helyet szabad idejében. Mese helyett könyv Érdekesek a vizsgálat közvetlen tanulságai is. A gyerekeknek kérdéseket tettek fel: mióta másodikos vagy, kérted-e otthon, hogy mondjanak neked mesét? Mikor mondott apukád vagy anyukád utoljára mesét? Mi volt az? A rádióban mikor hallgattál utoljára mesét? Miről szólt? A televízióban meg szoktad-e nézni az esti mesét? Mit láttál legutóbb? E kérdéskörben a negatív válaszok a legjellemzőbbek, s a lényeg: a szülők mesélés helyett inkább elhalmozzák a gyerekeket könyvekkel. A 10 iskolában 267 gyerek közül összesen csak 17-nek nem volt saját könyve; legtöbbjük 5—14, de 39 tanuló 25-nél több darabból álló kis könyvtárral rendelkezett. 83—95 százalék között mozgott azoknak a száma, akik napról napra nézték a tévé-ben a mesét. Egyre nagyobb szerephez jutnak az egyéb tévéműsorok is; az ifjúsági tévéfilmeket a másodikosok 50—94, a negyedikesek 74—99 százaléka nézi rendszeresen. Viszonylag kevesen járnak moziba, ezzel szemben sokan néznek meg a moziban is és a tévében is koruknak nem megfelelő filmeket. Kiveszőben az énekes játékok A zenehallgatást illetően csaknem egyeduralkodó lett a tánczene mind a másodikosok, mind a negyedikesek körében, függetlenül attól, hogy az iskola vidéken vagy a fővárosban, s melyik kerületben található. Az egyszerű, pattogó ritmusú, könnyen megjegyezhető és énekelhető táncdalok — sajnos — minden más zenét kiszorítanak a kisiskolások életéből. A régen oly népszerű énekes játékok kiveszőben vannak; hat iskolában viszont ide sorolták a gyerekek azokat az alkalmakat, amikor „táncdalfesztivált” játszottak. Ami a rajzolást és a festést illeti, a másodikosoknak átlagosan 40, a negyedikeseknek 17 százaléka rendszeresen „műveli”. Vagyis az esztétikai tevékenységek között a befogadó jellegűek az uralkodók, az egyetlen cselekvő tevékenységgel, a rajzolással szemben. Ezt az aránytalanságot a mozgásos, sportjellegű játékok egyenlítik ki. A múltban (itt-ott ma is) az iskola egyedüli feladatának az értelmi képességek fejlesztését tekintették. Ez azonban kevés. „A pszichikum minden oldalú kifejlesztése és művelése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember harmonikus életet élhessen iskolás korban és felnőttként egyaránt — írja dr. Mészáros István. — Egyforma erőfeszítéssel kell nevelni emberi természetének minden oldalát.” N. L. 'VWS/WWWVWVWVWVW\AA/WWWWWWS/\A/WW BUN DA-BEMUTATÓ A szép szőrme, amely minden nőt a legjobban öltöztet, féltett darabja ruhatárunknak. A szőrmedivat, bár lassabban követi a divat változásait, mégis minden esztendőben hoz valami újat. A Pannónia Szőrmegyár évről évre megrendezésre kerülő nagy bunda-divatbemutatóján, főleg az alapanyag, a hírneves panofix különféle új kidolgozási, festési eljárásai aratnak nagy sikert. Most már nemcsak festeni tudják a panofix bárányt a barna, a szürke különféle szép árnyalataira, érdekes pasztell színekre, hanem nyírással súlyát is csökentették, s ezáltal alkalmas arra, hogy kövesse az új divatnak megfelelően az enyhén karcsúsított szabásvonalat. A szőrmedivat idei újdonsága, a nyáron nagyon kedveltté vált blézerek téliesített változata, a rövid szőrmekabát. Háromnegyedes, kétnegyedes és derékig érő negyedes hoszszúságban készülnek, szőrméből vagy színes irhából. Sportos vonalúak, s gyakran bőrrel paszpólozottak. A bemutatón megcsodáltuk a világ minden táján kedvelt, tenyésztett perzsa, mormota, nutria bundákat, s a magyar szőrmeipar specialitását, a különféle filmnyomással színezett mintázott tigris, ocelot, leopárd hatású panofix kabátokat, és természetesen a nemes szőrméket, a különféle árnyalatú perzsákat, nerceket. Mint minden esztendőben, a Pannónia Szőrmegyár bemutatóján most is nagy sikere volt a sportos férfi és a nagyon szép színárnyalatokban készülő ciklámen, ezüstös színű irhakabátoknak, amelyeket szívesen rendelnek Magyarországon a német, angol, holland, svéd, olasz, sőt újabban japán és kanadai kereskedelmi partnerek. A Pannónia Szőrmegyár idei export kollekciójának bemutatóján fényképeztük a diagonál csíkozású, filmnyomott, elegáns csincsilla kabátot. (1. kép) Magyar specialitás, a mindig nagy sikert arató irhakabát. A 2. képen látható modell sötétbarna, az elején és alján sötétbarna szőrmedíszítéssel. Derűs hatást nyújt a színes parasztszalag díszítés. A 3. képen a kollekció egyik legszebb modellje: ezüstszürke egyenes vonalú perzsakabát, ezüstszürke széles nercgallérral, és perzsából készült nagyszélü szőrme kalappal. P. J. Komlós Lili felv. c4 PETŐFI SÁNDOR Mi az a Sáp? mi az a Sáp? Sem is Sáp az tulajdonkép. Ugyan mi hát? .. . Hát semmi más, mint egy nagy szappanbuborék. Valami óriásflú Kifújja reggel keleten, s szétpattan este nyugaton. — És ez mindennap így megyen. REJTVÉNY, GYERMEKEKNEK! SZÓJÁTÉK A bal oldali tábla ötbetüs szavaiban találtok egy-egy hárombetűs értelmes szót Is. Ezeket emeljétek ki és Írjátok át a jobb oldali tábla megfeleld sorába. Ha az új szavak kezdőbetűit összeolvassátok, Arany János egyik szép versének elmét kapjátok eredményül. fs. \ / / \ H M0 T 0 R ó V 0 DA LA P0 S R á D 1Ó L 1G E T f jaszpr *i»z 'TPtox : auip sjsa v ‘8*1 *9!P ‘dvt ‘»po ‘JÓI ttputazs fpzv : t J l ( 9 J 1» H Sportkabátka Hozzávalók: (középméretre) 80 deka középvastag gyapjú fonal, 3-as kötőtűk, 60 cm hosszú szétkapcsolható cipzár. Patentminta: 1. sor: 1 sima, 1 fordított váltakozik. 2. sor: a sima szemre simát kötünk, a fordított szemet 1 ráhajtással leemeljük. 3. sor: a leemelt szemet a ráhajtással egybekötjük, és 1 fordított szem váltakozik. A 2. és 3. sort Ismételjük. Bordásminta: 1. sor: a leemelt szemet a ráhajtással együtt simán összekapcsoljuk, 1 sima váltakozik. 2. sor: 5 sima, 1 szemet ráhajtással leemelünk, ismétlés. 3. sor: a leemelt szemet a ráhajtással együtt simán összekapcsoljuk, S sima váltakozik. A 2. és 3. sor mintáját ismételjük. Pontos szabásrajzot készítünk a minta alapján, s eszerint megkötjük a darabokat, melyeket 17 cm patentkötéssel kezdünk. Ha a darabok elkészültek, összeállítjuk őket, nyakán felszedjük a szemeket és 18 cm-t kötünk patentmlntával, majd ezt befelé hajtva levarrjuk. A cipzárat a nyak felső széléig végig varrjuk be. Receptek FACANLEVES ÜJHAZI MÓDON. Hozzávalók: 2 db fácán, 15 deka árgarépa, 15 deka petrezselyemgyökér, egy fél ,eJ Jeka .elvirág, 5 deka zöldpaprika, 5 deka paradicsom, 10 deka vöröshagyma, : deka zöldborsó, 3 g egész bors, 3 deka só, 4 liter víz .Te SV ü kf e la negtlsztltott, alaposan megmosott fácánt 4 liter vízben. Kb. félórái Ibis után adjuk hozzá a zöldségeket és a fűszereket. Lassú tűzön 4 óra íosszat főzzük. Ekkor kivesszük belőle a húst, és a levét leszűrjük. A ácán húsát lefejtjük a csontokról, és visszarakjuk a leszűrt levesbe, vékony metéltet vagy májgombócot főzünk bele. VADKACSA PÁROLVA. Hozzávalók: 2 db vadkacsa, 15 deka zsír, 10 ieka erdei gomba, 5 deka hagyma, 2 g egész bors, 5 deci bor, ‘/a citrom.- A megtisztított, négyfelé vágott és megsózott vadkacsát, egy apróra hágott vöröshagymát, 10 deka tisztított gombát fedő alatt puhára pártiunk. Néhány szem egész borssal és egy fél citrom levével Ízesítjük. Először 3 deci bort, majd párolás közben még 1—1 deci bort öntünk íozzá. Saját levében, zöld borsós rizzsel vagy zsírban sült burgonyával tálaljuk. NYÜLPAPRIKAS. Hozzávalók: 1 kg nyúlhús, 12 deka zsír, 10 deka tröröshagyroa, 2 deka paprika, 1 db cseresznyepaprika, 2 deka só. 3 <lecl tejföl, 5 deka liszt. — A vadnyúl belsejét kitisztítjuk — a vesét és a szívet meghagyjuk —, alaposan megmossuk, és darabokra vágva újra hideg vízbe rakjuk. Egy lábasban vöröshagymát sárgára pirítunk, teszünk bele egy nagy evőkanál édesnemes paprikát — ízlés^ szerint cse resznyepaprikát is lehet —, majd a húst megsózzuk és P*TM*!“*saját levét elfőtte, egy rövid Ideig a zsíron pároljuk. Utána, ha lehet húslével, ha nincs, tiszta vízzel felöntjük és addig főzzük, TM5B®hús puha nem lesz. Tejföllel, liszttel behabarjuk. Sós vízben főtt burgonyával vagy spagettivel tálaljuk. OZSZELETEK FINOMAN. Hozzávalók: 1 kiló őzcomb, 15 deka zsír, 2 deka liszt, 3 deka paradicsompüré, 2 deka só, 1 g törött bors. A kicsontozott őzcombot felszeleteljük, és húsverő kalapáccsal vékonyra verjük. Megsózzuk, és törött borssal kevert lisztbe forgatjuk, majd gyors tűzön hirtelen a szeletek mindkét oldalát megsütjük. Utána a zsírjába lisztet teszünk, és paradicsompürét keverünk hozzá ldecl vízzel feleresztjük, felforraljuk, és a kisütött szeletekre öntjük. Zöldborsós rizzsel tálaljuk. SZABVASSZELET GOMBÁVAL. Hozzávalók: 1 kiló szarvascomb, 10 deka zsír, 5 deka hagyma, 5 deka liszt, 2 deka só, 5 deka paradicsompüré, 20 deka kucsma- vagy vargányagomba, 2 deci vörösbor. 3 g törött bors. — Ujjnyi vastag szeleteket vágunk, amelyeket húsverővel Jól kiverünk, megsózzuk, és egyik oldalát lisztbe mártva, forró zsírban mindkét oldalát kisütjük. Egy másik edényben egy kevés zsíron egy kevés lisztet pirítunk, és paradicsom pürét keverünk hozzá. Ebbe a mártásba rakjuk a kisült hússzeleteket. A kisült hús zsírjában puhára pároljuk a gombaszeleteket, majd egy késhegynyi törött borsot, és 2 deci vörös bort adunk a gombapéphez, és ráöntjük ezt Is a hússzeletekre. Rizskőrettel tálaljuk.
