Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-10-28 / 22. szám

Hath# HAHÜ4

A Murán új viimüvet építettek, amely elsősorban Nagykanizsa vízellátását segíti elő (MTI íelv.)

Magyarországon, Hess András budai nyomdájában 1473 pünkösdjére készült el az első nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum. A mű a magyar történeti irodalomban Budai Krónika néven ismert. Az 500. évforduló méltó megünneplésének előkészítésére emlékbizottság alakult Ilku Pál művelődésügyi miniszter elnökletével.

*

ENSZ-főtisztviselő tett látogatást október 13-án a magyar ENSZ-társaságnál: Gerald Gregoire-t, az ENSZ rádió- és tele víziószolgálatának vezetőjét dr. Simái Mihály főtitkár fogadta. Eszmecsere folyt a kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről.

*

Közvetlen autóbuszjárat Indul 1973 januárjától Budapest és München között. A Budapest— Bécs között naponta közlekedő távolsági Járat hetente két alkalommal Salzburgot érintve közlekedik majd Münchenig. Milánóig Is lesz buszjárat, Budapest— Veszprém—Graz érintésével.

*

Külföldön élő magyar tudósokról készülő tévésorozatához Triesztben készített felvételt a Nobel-díjas Wigner Jenő fizikussal Kardos István, a magyar televízió szerkesztő-rendezője és Molnár Miklós operatőr.

*

Radnóti-emlékünnepséget rendeztek az észak-csehországi Liberecben, és emléktáblával jelölték meg annak a német oktatási nyelvű textilipari középiskolának a falát, amelyben a költő 1927— 1928-ban tanult.

*

80 millió forintos költséggel modern berendezésű szemészeti klinika nyílt meg a budapesti Tömő utcában.

*

Üj bécsi nagykövetünk, dr. Nagy Lajos átadta megbízólevelét Franz Jónásnak, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének.

*

Békeffy István és Turay Ida, az ismert művész házaspár, véglegesen hazatért Budapestre.

*

Milliós forintcsempészést lepleztek le fővárosunkban. Az „ügylet” éveken át Budapest és Boston között folyt le.

*

Fedett gyógyfürdőt avattak a Vas megyei Bük községben. Az ünnepélyes megnyitón a szomszédos osztrák és jugoszláv területek is képviseltették magukat. (A büki fürdő története úgy kezdődött, hogy olajat kerestek a környéken. Azt ugyan nem találtak, de 1231 méter mélyen 53 fokos forró vízre bukkantak, s a vizsgálatok után bebizonyosodtak a víz nagyszerű gyógyhatásáról...)

*

Az IBUSZ októberben első alkalommal indított kéthetes társasutazást Ausztráliába. A túristák a MALÉV és a külföldi légitársaságok gépén Budapest—Bécs —Singapur—Sidney—Canberra—Melbourne—Wellington—Auckland és Athén útvonalon utaztak.

*

A budapesti Kodály-vonósnégyes 12 hangversenyt adott Japánban a Kodályévforduló ünnepségein. A hokkaidói japán—magyar baráti társaság Kodály-konferenciáján pedig „Kodály, a tudós” címmel tartott előadást Halmos István népzenekutató.

*

Velencében, a Teatro Fenice termében Kertész István vezényletével énekelte a Magyar Rádió és Televízió Énekkara Mozart Requiemjét.

*•

Száz esztendeje született Richter Gedeon, az első magyar gyógyszervegyészeti gyár megalapítója. Világszerte elfogadott készítménye volt a többi között a Kalmopyrin, a Hyperol és az Insulin... A kiváló szakembert 1944 végén a fasiszták meggyilkolták. A tekintélyes cég mai utóda a Kőbányai Gyógyszerárugyár, hetvennél több országba exportál.

Szeged és Arad között elkészült az új villamos távvezeték. Ennek üzembe lépése az jelenti, hogy hazánk

villamosenergia-rendszere valamennyi szomszédos országgal összeköttetésbe került.

*

Magyar költők verseinek megjelentetésére kötött szerződést két angliai kiadó. A Carquet Press József Attila és Pilinszky János válogatott költeményeit adja ki egy-egy kötetben, a Pingvin kiadó pedig Kassák Lajos versgyűjteményét jelenteti meg.

*

Az Állami Déryné Színház társulata romániai turnén vett részt októberben. Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Brassóban és Sepsiszentgyörgyön lépett fel. A vendégszereplést a székelyudvarhelyi magyar színház művészei 1973 tavaszán viszonozzák.

*

A legjobb rövidfilm díját nyerte el a Szalonikiben megrendezett nemzetközi fesztiválon Jankovics Marcell rendezésében, a Hídavatás című magyar rajzfilm.

*

Több gazdasági és kulturális tárgyalás folyt itthon októberben, illetve tanulmányútra hozzánk érkezett küldöttségeket kalauzoltak szakembereink. A többi közt a brazil külügyminisztérium miniszterhelyettesi rangban levő kelet-európai főtitkárhelyettesének, Paulo Padilha Vidalnak vezetésével folytak tárgyalások, dr. A. Tarre Murzit, a venezuelai országos kulturális és szépművészeti intézet elnökét látta vendégül a Kulturális Kapcsolatok Intézete. Amerikai jogászok 50 tagú csoportja a Jogász Szövetségbe látogatott el, olasz parasztküldöttség Vas megyei tsz-eket tanulmányozott, spanyol újságírók pedig a spanyolországi magyar gazdasági napok előkészítéseképpen vendégeskedtek a

Magyar Kereskedelmi Kamarában.

*

Fellner Jakab, a XVIII. század európai hírű építészmestere születésének 250. évfordulóján emléktáblát lepleztek le Tatán. Legkiemelkedőbb alkotásai közé tartozik az Eszterházy-kastély, amelyben ma kórház működik.

*

Az angol oktatási rendszer tanulmányozására dr. Orbán

Lászlónak, a művelődésügyi miniszter első helyettesének vezetésével október 16-án küldöttség utazott Angliába.

*

Szombathelyen megnyílt az ország első bőr- és cipőipari múzeuma.

*

Verbászon elhunyt Szirmay Károly, a legidősebb vajdasági magyar író. Hat évtized alatt mintegy 20 kötet regényt, elbeszélést és verset írt.

..Lepje meg magyarországi Ismerőseit!

Megbízásait teljesíti, ajándék- és virágkfildeményeU Ön helyett megvásárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGALAT!

CÍM: BUDAPEST, V., BAJCSY-ZSILIN8ZKY ÜT 20. TELEFON: 128—523, 200—290

TESSÉK VÁLASZTANI !

KETTŐT FIZET - HÁRMAT KAP

Kérjük, jelölje meg az alábbi listán csillaggal azokat a folyóiratokat, melyeket szivesen fizetne elő egy évre.

Ha az öt folyóirat közül legalább kettőt megrendel, az Ön által kiválasztott harmadik folyóiratot,/melyet kérünk aláhúzással megjelölni 1/ ingyen kanta.

□ÉLET ÉS IRODALOM

*5,5o

□KORTÁRS

*6,□LÁTÓHATÁR

5,□NAGYVILÁG

8.□UJ ÍRÁS

6,Megrendelhető a következő cimen: KULTÚRA, Budapest 62. P.O.B. 1*49.

HAZAFISÁG

ITTHON ÉS KÜLFÖIíDON

Idestova hagyománnyá terebélyesedik az őszi egri találkozó és eszmecsere a hazafiságról, a hazafias nevelésről. Pedagógusok, tudósok, írók, újságírók, katonák, politikai munkások vizsgálják meg ezen az összejövetelen a hazafiság korszerű értelmezését, mert bárminő ősi érzelem is a szülőföld szeretete, a ragaszkodás a magunk sok mindenben kifejeződő egyéniségéhez, azért a hazafiság sem független az élet, a történelem változásaitól. Ezért is illesztünk eléje jelzőket s beszélünk alkotó, szocialista hazafiságról. Másrészt itthon és külföldön élő magyarok találkozásakor talán az egyik leggyakoribb téma, hogy mii jelent igaz magyarnak lenni a határokon belül és kívüi. Mert a kettő nem teljesen azonos, nem is lehet, de feltétlenül kiegészíti egymást. Talán különbözőképpen kell szeretni a hazát odakünn, mint idebenn? — kérdezhetnék sokan. Nem, semmi esetre sem különbözőképpen, legfeljebb másképpen. Amennyiben más a környezet, mások a körülmények. De az érzelem tárgya, a magyar haza, a szülőföld, a magyar ember, a magyar nép azonos, közös.

Jártam amerikai otthonokban, gazdaságokban, s ott egy-egy családi házban, kis farmon tiszta magyar világot találtam; ház, udvar, kert, bútor, étel, ital, képek, könyvek, emlékek, érdeklődések, vágyak, tervek annyira ismerősek voltak, mintha csak egy kelenföldi lakásban vagy Tisza menti atyafinál tettem volna látogatást. Kanada nyugati részén nagy magyar telepek vannak, s az ottani gazdálkodók vasárnap délután éppúg> összejönnek tereferélni, politizálgatni, mint Idehaza. Ez elsősorban forma — mondhatnák egyesek —, hiszen a beszélgetés tartalma bizonyára más. Ebben valóban van igazság. De az észjárás — néhány kivételtől eltekintve — magyar.

Talán beszéljünk először arról, hogy mit jelent ma és idehaza a hazafiság. A határokon kívül élő bírálóink gyakran kifogásolják, hogy mi szocialista hazafiságról beszélünk s ezt jelszószerű fogalomnak minősítik. Ez az állítás azonban vagy rosszindulatú vagy téves. A szocialista hazafiság ugyanis magában foglalja a régi értelemben vett hazaszeretetei, ezt párosítja a haladás feltétlen igenlésével, és egyik leglényegesebb eleme az alkotó, az építő munka fogalma.

Ha valaki esetleg úgy állítaná be a kérdést, mintha mi a hazaszeretet érzését elsősorban a munkateljesítmények fokozására akarnánk felhasználni, azoknak könnyű lenne Kölcsey szavaival válaszolni: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül!” Az alkotásra buzdításnak igen mély értelme és történelmi oka van. Nagy nemzeti cselekvésekre a magyarság egészét ritkán lehetett rávenni s ezért is „a haza problémája" — állapította meg már Babits — „a magyar irodalomban mindig a cselekvés problémája”. A magyar tragikus hősök bűne legtöbbször nem a cselekedet, hanem a mulasztás, mint Kemény hőseinél majdnem mindig. Sokáig a magyar tudós típusa Bolyai volt, hosszú tétlenségeivel, hirtelen zseniális nekibuzdulásaival. A köllőé Arany, aki hőseit sem tudja nagyon cselekvőnek elképzelni, még Toldit sem. A festő típusa a birtokára vonuló, hosszú évekig ecsethez nem nyúló Szinyei.

A hazáért aggódó nagy magyarok mindig cselekvésre buzdították népünket s a cselekvés nemcsak munkát, munkálkodást jelent, hanem részvételt. Részvételt a közéletben, a nagy nemzeti kérdések — így is mondhatnám — sorskérdések megoldásában. A Hazafias Népfront legutóbbi kongresszusa is így fogalmazott. A nemzeti jövő kérdését nem lehet természetesen leszűkíteni a népesedés vagy a nyelviség ügyére. A kérdések összefüggő csomóját kell számba venni és ebben alapvető fontosságú a szocializmus eredményes belső építése. És itt megint nemcsak a munkáról van szó, hanem a dolgozók tudatos és alkotó részvételéről a társadalom és a gazdaság fejlesztésében. A szocialista hazafiság magában foglalja történelmünk haladó hagyományait. Ugyanakkor a népnek, a haza földjének, nyelvének, az egész haladó történelmi és kulturális örökségnek a szeretete, megbecsülése mellett kiegészül az ország szocialista gazdaságának, társadalmának építésével, a nemzeti egység fejlesztésével.

Nemzeti sorskérdés a békés építőmunka feltételeit biztosító politika. Országunk nemzetközileg is értékelt helyes és reális politikát követ. A versenyképes korszerű gazdasági és nemzeti felemelkedés feladatait azonban egyetlen szocialista ország sem oldhatja meg önmagában, saját határai közé zárkózva, a szomszédokkal való együttműködés, a szocialista integráció nélkül.

De mikor jó patrióta a határokon kívül élő magyar? Mindenekelőtt, ha továbbra is kötődik a szülőhazához. Ha nem felejti el a napsütötte pusztákat, a fénnyel betöltött völgyeket, a szelíd sugárzó dombokat, amelyekre ritkán esik rá a nagy hegyek árnyéka. Ha arra gondol, hogy Közép-Európa legszárazabb és legnapfényesebb földjén él a nép, amelyből származott, s e nép szellemiségében is sok a napfény, tiszták, biztosak a méretek. Az igazi hazafi szereti a magyar földet, ahol a nép ezeréves történelme lejátszódott, szereti a magyar embert. Ha nem téveszti szem elől, hogy a magyarság nemcsak állapot, hanem feladat is és a legfőbb íratlan törvény: minden magyar ember köteles minél jobb magyarnak lenni. Ebből egyenesen következik, hogy nem szabad mondvacsinált ellentéteket fabrikálni itthon és kintélő magyarok között. Ebből egyenesen következik, hogy az igazi hazaszeretet olyan politikát követel, amely az egész magyarság fizikai, szellemi és erkölcsi megerősítéséhez vezet, a népet mennyiségben és minőségben egyaránt fokozza. Megérti és segíti tehát a szülőhaza minden olyan törekvését, amely erre irányul. De ez sohasem lehet nacionalizmus, mert a nacionalista azt hangsúlyozza, ami a népeket, embereket elválasztja. Az igazi patrióta viszont azt, ami az emberek között* kapocs, egyesítő erő, ami a népeket összefűzi, ami bennük értelmileg és érzelmileg közös. Az igazi patrióta szereti anyanyelvét és ragaszkodik ahhoz. Mi a nyelvünket a távoli őshazából hoztuk. Ezért is exzotikus s talán nincs nyelv Európában, amely anyagában tarkább s ahogy mondják, heterogénebb színekből szövődött « alakjában mégis ennyire egységes és egyénien különös. Nem lehet feladatom elmélyedni a magyar nyelv sajátosságaiban, de már Széchenyi is megírta a Világban, hogy „valami mágikus befolyása van a nyelvnek a nemzetre”.

Az anyanyelv oltalmazása különlegesen hazafias kötelessége minden idegenben élő magyarnak. Csak a nyelv megőrzése, ápolása biztosíthatja a szilárd kapcsolódást a szülőhazához, s a nyelv biztosítja a nemzeti tudat fenntartását, az idegen közegben élő honfitársaink közösségeinek, társadalmi egyesületeinek fennmaradását, esetleg fejlődését. De még többet is ennél: a nyelv a magyar kultúra áramkörébe vonja a határokon túl élő magyart, eszköztárát gyarapítja, cselekvőképességét erősíti. A kétnyelvűség tehát nem szűkít, hanem gazdagít. Segítségével kis népünk kultúrkincsei, tudása plántálódik át távon tájakra. Mindennek általánosabb jelentősége is van. A külöldön élő magyar sajátos hivatással rendelkezik. Nemzetközi jelentőségű hivatással. Az igazi patrióta cselekedeteivel és magatartásával az óhaza és a választott új ország kapcsolatainak állandó javításán, az államközi viszony fejlesztésén, az együttműködés erősítésén fáradozik. Nem távolít, hanem közelebb hoz.

Pethö Tibor