Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-09-30 / 20. szám

HONFITÁRSAINKAT KERESSÜK SZABÓ János és leánya SZABÓ JANOS (született az észak-ameri­kai BARBERTON, Ohióban 1918. március 20-án, anyja neve Pavelka Zsuzsanna) 1956- ban Oroszlányból állítólag az amerikai szü­lővárosába vagy annak környékére tért vlsz­­sza. Keresi elsfi házasságából származó leá­nya, Zsuzsanna, Tamásiból. A második há­zasságából származó leányával hagyta el an­nak Idején-az országot. TÓTH JÓZSEF (született 1945. december 19-én Gyékényesen, anyja neve Ofcsár Er­zsébet) 1969. április 13-án az Egyesült Álla­mokba, New-Brunswickba vándorolt. Keresi édesanyja Gyékényesről, aki 1970 áprilisában kapott fiától levelet. WIMMER EVA (született 1930-ban Buda­pesten), WIMMER RÓBERT (született 1987-ben Bu­dapesten, anyjuk neve Weisz Antónia) 1947- ben a budapesti V., Teleki Pál u. 16. sz. alat­ti lakásukról Svájcba, onnan az USA-ba tá­voztak. Kérési őket távoli rokonuk, Scheller Béla Budapestről. VASKÓ ANDRÄS (született Szikszón 1934. április 10-én, anyja neve Tamás Zsuzsanna) 1956-ban Ausztráliába vándorolt, Melbourne­­ben telepedett le. Keresi testvére, Károly, mert utoljára 1966. október 30-án adott hírt a fivére magáról. URDA JULIANNA (született Aradon 1901. május 28-án, anyja neve Szlakovits Julianna), 1931-ben Urugayba (Montevideo) távozott. Ke­resi Aradról testvére, Margareta, aki 1941 óta nem tud róla. FEKETE LASZI.O, (született Nyírbátorban, 1930, december 10-én, anyja neve Nyányku Anna) 1948 szeptemberében Ausztráliába ván­dorolt. Keresik Aporligetről szülei, akik 1966 február óta nem kaptak hirt fiuktól. FARKAS GYÖRGY (született Herenden 1923. június 19-én, anyja neve Bacsinszky Stefánia) 1956-ban Kanadában telepedett le (Calgary), Keresi bátyja Budapestről, mert 1968 karácsonyára kapott fivérétől utoljára üdvözlő lapot. Azóta nem ad hírt magáról. KUSTRA TAMAS (született 1932. július 26-án Felsőszentmártonban, anyja neve Szigetcsán Emilia) 1952-ben Ausztráliába távozott. Keresi sógora Budapestről, akinek 1964-ben irt utoljára. TÖLGYESI-TOTA JÓZSEF (született Túrkevén 1925. január 22-én) 1956-ban Kanadába (Montreálba) vándorolt. Felesége neve Noéh Ani­kó. Keresi sógora Svájcból (Lausanne), akinek 1965 májusában irt utoljára. TODY JÓZSEF (született Budapesten 1948. szeptember 14-én, anyja neve Banyák Mária) 1956-ban édesanyjával állítólag Kanadába ván­dorolt és Vancouverben telepedett le. Keresi édesapja Magyarország­ról és unokaöccse Svédországból. Kedves olvasóinkat kérjük, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továb­bítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVET­SÉGE Postafiók 292. BUDAPEST 62. TÓTH József Ohm iáink <fiifijeim éhe A Magyar Hírek kéthetenként (tehát évenként 26 Ízben) jelenik meg. Előfizetési ára Magyarországon 100,— forint, egyes szám ára 3 forint. Magyarországon lapunkat a Magyar Posta terjeszti. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest, V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Ha lapunkat külföldről fizetik elő, a Magyar Hirek évi előfizetési díja az egyes országokból a következő: Egyesült Államok: 3,30 USA dollár, Kanada: 3,60 kanadai dollár, Ausztrália: 3 ausztrál dollár, Ausztria: 85 schilling, Franciaország: 18,40 frank, Nagy-Brltannia 1 font 40 d., az új pénzegység szerint. Német Szövetségi Köztársaság: 14 DM, Svájc: 14,40 svájci frank. Ezekben a dijakban a postai szállí­tás költsége benne foglaltatik. Az alant felsorolt országokból a Magyar Hírek előfizetési díját a legegyszerűbben nemzetközi postautalványon lehet elküldeni: Auszt­rália, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Ma­rokkó, Nagy-Brltannia, Németalföld, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Svédország. Az előfizetési díj bármely országból bank útján átutalható a Ma­gyar Nemzeti Banknál vezetett 232—90171—2236 sz. folyószámlánk Ja­vára vagy kiegyenlíthető nemzetközi bank-money-order beküldésé­vel. Ha ez valamely olvasónk számára* kényelmesebb lenne, szívesen elfogadunk egyévi előfizetési díj fejében a fent jelzett pénzösszegek­nek megfelelő számú nemzetközi postai válasz-coupont is, amelyek mindenütt, minden postahivatalban kaphatók. A megvásárlás alkal­mával le kell azokat bélyegeztetni. A Magyar Hirek külföldön előfi­zethető közvetlenül, a következő cégek útján is: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Iványi, 78, Shaftesbu­ry Avenue, London WIV 7DG. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Bookshop, 145 Avcland St., St. Kllda, Vic. 3182. — Globe Book Co. 694 George Street, Sydney NSW 2000. — AUSZTRIA: Rudolf Novák GmbH., Köll­­nerhofgasse 4., A—1011 Wien I. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A., Rue du Midi 162., B—100 Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria Bródy LTD A., Caixa Postai 6366., Sao Paulo. — Livraria D. Landy, Rua 7 de Abril, Sao Paulo. — DÄNIA: Hunnia Books and Music, Lange­­mosevej 37. Bagsvaerd. — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Keskuskatu 2., SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZAG: Soclété Ba­laton, 12. Rue de la Grange-Bateliére, Paris 9e. — HOLLANDIA: Llbrex Agenturen, Pallleterstr. 57., Amstelveen. — Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam. — IZRAEL: Alexander Fischer, Hungarian Bookimport, R. H. Strauss 3., Jerusalem. — Gondos Sándor, Herzl 16, Bét Hakranot, Haifa. — Hadash Kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4., Tel-Aviv. — JU­GOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1., Növi Sad. — KANADA: Délibáb Film and Record Stúdió, 19, Prince Arthur Street West, Mon­­treál, 130. P. O. — Pannónia Books, 2 Spadina Road, Toronto 179. Ont. Europa Agency 501 — 38 Ave. S. W. Calgary 6. Alberta. — NORVÉGIA: A/S Narvesens Lltteratur Tjeneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo. — NSZK: Cjváry — Griff. Painbreltenstr. 4/0, 8022 Grünwald b München. — W. E. Saarbach GmbH., Follerstrasse 2, 5 Köln 1. — OLASZORSZÁG: Avv. Andrei Lazar, Via Monte Delle Gide, 24, 00199 Róma. — SVÁJC: Metropolitan Verlag, Szerday Sándor, Teichweg 16, CH—4142 Mün­chenstein. — SVÉDORSZÁG: A. B. Nordiska Bokhandein, Drottning­­gatan 7—9., 10110 Stockholm 1. — U. S. A.: Hungarian Books and Records, 11802 Buckeye Road, Cleveland, Ohio 44120. — Center of Hungarian Literature, Inc., 1538 Second Avenue, New York, N. Y. 10028. — Hungarian Bookshop, P. O. Box 145., Passaic N. J. 07056. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Vllloria, Apt. 21—105. C. 24. Caracas. Felkérjük kedves előfizetőinket, hogy nevüket és címüket NYOM­TATOTT NAGYBETŰKKEL szíveskedjenek leírni, hogy pontosan cí­mezhessünk. Ugyanígy kérjük a címváltozásokat és cimhelyesbltések közlését Is. Postacímünk: Magyar Hirek, P. O. B. 292., Budapest, 62. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Hirek címe: Budapest, VI., Benczúr u. 15. A Szülőföldünk hullámhosszai Félórás adásainkat naponta a következő Időben és hullámhosszakon sugározzuk az Európában és Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 20.00-tól 20.30-ig a 13,94, 16,77, 25,2, 30,5, 42,2, 49,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Eszak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvi­déken (helyi idő szerint 22.30-tól 23.00-ig) a 19,8, 25,2, 30,5 és 48,58 méte­res rövidhullámon. A nyugati partvidéken (helyi idő szerint 19.30-tól 20.00-ig) ugyancsak az előbb említett rövidhullámokon. A Dél-Amerikában élő honfitársaink számára (rlól Időszámítás sze­rint 20.00-tól 20.30-ig) a 13,8, 16,8, 19,8, 25,2 30,5 49,8 méteres rövidhullá­mon. Egyórás adásainkat naponta a következő időben és hullámhossza­kon sugározzuk az Európában és a Közel-Keleten élő honfitársaink számára (közép-európai időszámítás szerint) 21.30-tól 22.30-ig a 13,94, 16,77, 25,2, 30,5, 42,2, 49,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullámon. Az Eszak-Amerikában élő honfitársaink számára a keleti partvidé­ken helyi idő szerint 19.00-től 20.00-ig és 21.00-tól 22.00-ig, a nyugati partvidéken helyi idő szerint 16.00-tól 17.00-ig és 18.00-tól 19.00-ig a 19,8, 25,2, 30,5 és 48,58 méteres rövidhullámon. Vasárnap délután 15.00-tói 17.00 óráig: a műsort az Európában és a Közel-Keleten élő hallgatóinknak közvetítjük, minden vasárnap a 19,8, 25,2, 30,7, 12,2, 48,1 méteres rövid- és a 224 méteres középhullá­mon. MAGYAR HÍREK Hungarian News Nouvelles Hongrolses Ungarische Nachrichten. A Magyarok Világszövetsége lapja. P. O. B. 292. Budapest 62. A szer­kesztő bizottság elnöke: BOGNÁR JÓZSEF, egyetemi tanár. Főszer­kesztő: SZÁNTÓ MIKLÓS. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor Igazgató. ® Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Index: 26.506 (Vámos László felv.) fáélyeqsarok Herendi porcelánokkal díszített bélyegsorozat kiadására ke­rült sor, 40, 60, 80 fillér, 1,—, 1,20, 2,—, 4,— és 5,— forintos cím­letekben, Zombory Éva grafikusművész tervezésében. A bé­lyegképek a címletek sorrendjében a következők: Rotschlld­­mintás madaras váza, Poisson-mlntás bonbonnier, Viktórla­­mintás váza, Miramare-tál, Gödöllő-bonbonníer, Emplre-kész­­let, Apponyi-tál és barokk váza. A bélyegeken a háttér — szin­tén sorrendben: szürke, világosbarna, lila, kék, zöld, barna, piros és ismét lila. rádióújságjának októberi száma közli, hogy az eddigi félórás és egyórás hétköznapi adásokat — november 5-től — napi kétszer 45 perces műsoridőben sugározzák. A műsoridő meg­változtatásával lehetőség nyílik arra, hogy — a hallgatók ké­résére — a hazai élet híreit, riportokat, tudósításokat, interjú­kat megismételjenek. (Abban az esetben ugyanis — írták töb­ben —, ha egy adott műsort a programban megjelölt időpont­ban nem tudnak meghallgatni, úgy azt, többnyire végleg, el­mulasztják.) Új tartalommal jelentkezik az Ifjúsági Magazin is, novembertől havi félóra helyett háromnegyed órás mű­sorral. Egy-egy alkalommal meghívott vendégekkel vitatnak meg olyan témákat, mint például a fiatalok érvényesülése, a párválasztás problémái, stb. S végül említsünk meg néhány emlékműsort az októberi, egyórás programok közül: október 4-én Schöpflin Aladár kritikus, irodalomtörténész születésé­nek 100. évfordulójáról, 14-én Hunyadi Sándor halálának 30., és 20-án Arany János halálának 90. évfordulójáról emlékezik meg irodalmi összeállítások keretében a Szülőföldünk. A Kritika című művelő­déspolitikai és kritikai folyó­irat augusztusi száma közli Szántó Judit töredékes fel­jegyzéseit József Attiláról. A közlemény irodalomtörténeti szenzációnak számít, a kö­vetkező okokból: 1. A nemrég elhunyt Szán­tó Judit a költő élettársa volt, hat évig — ahogy ő ír­ja: 2160 napig — laktak együtt s aki ily közelről is­merhette József Attilát, an­nak tanúvallomása nemcsak egyszerűen érdekes, hanem perdöntő is lehet. 2. A feljegyzéseket Szántó Judit 1948-ban vetette papír­ra, alig tíz évvel a költő tra­gikus halála után, az élmé­nyek tehát viszonylag fris­sen éltek még benne, s vi­szonylag kevés módosulással fogalmazódhattak mondatok­ká. 3. József Attila élete és műve akkor még nem emel­tetett a klasszikusoknak ki­járó piedesztálra, Szántó Ju­­ditot tehát nem gátolhatta a megszépítő nemzeti kegye­let abban, hogy kíméletlenül őszinte legyen, s egy nagy­­szerűségében is esendő, zse­nialitásában is tragikusan emberi József Attila-portrét rajzoljon. 4. A 129 gépelt oldalas kézirat jó része tulajdonkép­pen „lappangott” eddig, il­letve a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban pihent 1955 óta, s közzététele még most sem járt minden kockázat nél­kül, hiszen a Szántó Judit által — nem mindig hízel­gőén — megidézett kortársak egy része most is él. A szenzáció természetesen időleges érvényű; fontosabb az, amit a feljegyzésekből az irodalomtörténet maradandó érvénnyel tud felhasználni a hiteles József Attila-képhez. Ebből a szempontból a leg­fontosabbak azok a részletté­­nyek, amelyek a költő legá­lis mozgalmi tevékenységére s a munkásokhoz fűződő testvéri-gyermeki érzéseire vonatkoznak, hiszen költé­szetének legmélyebb indíté­kait magyarázzák. És ugyan­ilyen fontosak a Siesta-sza­­natóriumi időkre, meg a szárszói utolsó napokra vo­natkozó tanúvallomások, mert egyrészt újabb adalé­kokkal valószínűsítik azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a pszichoanalitikus kezelés végzetesen romboló hatással volt a labilis ideg­zetű költőre, másrészt ismét felrajzolják a kérdőjeleket: vajon öngyilkosság avagy véletlen baleset végzett-e Jó­zsef Attilával a szárszói ál­lomáson ? (A közleményt jegyzetekkel magyarázó Vér­tes György egyébként itt is elmondja „József Attila és a kommunista párt” című 1964-es könyvének summá­ját: a legendákkal ellentét­ben nem zárták ki a költőt a pártból, hanem az történt, hogy a Sarló és Kalapács cí­mű moszkvai magyar folyó­iratban megjelent egy „plat­formtervezet”, mely szerint „József Attila a fasizmus tá­borában keresi a kivezető utat”, s ezt a téves ítéletet hiába korrigálta aztán né­hány hónap múlva a folyó­irat, a költőn ejtett sebet teljesen begyógyítani már nem tudta. Ugyancsak e jegyzetek szembesítik az egymásnak ellentmondó or-Varga Imre szobra: József Atilla vosi vallomásokat. Ezek egyike szerint orvosi konzí­lium javasolta, hogy a költő utazzék Szárszóra, „családi körbe”, másika szerint a család kérte ki a szanató­riumból; egy harmadik sze­rint József Attilát neuroti­kusként kezelték, negyedik szerint skizofréniásként — holott Freud szerint skizo­frén betegen pszichoanalízist alkalmazni nem szabad, vagyis nyilvánvaló „műhiba” történt.) A közlemény átlagolvasója természetesen az apró életté­nyeket is érdekesnek találja. Szántó Judit feljegyzéseiből tudja meg, — hogyan kapott József Attila ingyen papírt a Med­vetánc kiadásához bizonyos Hercz úrtól, — hogyan ette a grízes tésztát, amit egy éjszakába nyúló munkásszemináriumra lábaskában hozott egy néni, — hogyan kártyázott há­rom hónapon át éjszakáról éjszakára Nagy Lajossal á Japán kávéházban („Még a fejük búbja is hamus volt a sok cigarettától...”), — hogyan költötte egyet­len tantuszát és hatvan fil­lérjét egy ehetetlen tortára, — hogyan örült első „csi­náltatott” cipőjének 1934- ben, — Hogyan élt akkor, ami­kor „egy fél liter tej és négy zsemle volt napi eledele”, — és hogyan küldött neki Kovács Ilona anarchista munkásnő öt fontot Párizs­ból: „Nem ismerte Attilát, csak olvasta verseit”. Megindító apróságok ezek, részei immár egy legendá­riumnak, amely annál fénye­sebben ragyog, minél hitele­sebb — s netán illúziórom­­bolóbb — tényekből áll ösz­­sze. Szántó Judit feljegyzé­seit az ilyen tényekben való gazdagság teszi jelentőssé. Faragó Vilmos

Next

/
Thumbnails
Contents