Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1972-07-08 / 14. szám
Háztartásbeli Nehezen körülhatárolható, sajátosan női foglalkozást, de talán inkább bizonyos életformát jelölnek ezzel a három betűvel: htb. Szélesebb értelemben a háztartásbelieket besorolják még az „eltartott”, illetve a „nem dolgozó” kategóriába is. Ez utóbbiaknak azonban már — enyhén szólva is — kellemetlen mellékzöngéje van, s egyfajta hibás szemléletmódról árulkodnak. Arról, hogy csak a rendszeresen munkába járó, bérért, fizetésért dolgozó nőt tekintik „dolgozónak”. Vagy mégsem erről volna szó? „A férjem még egyetemi hallgató volt, amikor összeházasodtunk. A második gyerekkel már otthon maradtam — dajkának, mindenes házicselédnek. És 13 év után, tavaly mentem el újból dolgozni. Ismét gyárba, munkásnak. Pedig a házimunka java része ma is rám vár. De inkább vállalok akármit, semhogy ismét bezárkózzak a négy fal közé... — mondotta keserűség nélkül, inkább talán az új igazságra lelés örömével az asszonyka, és gúnyoros félmosollyal hozzátette még magyarázatul: — Nem is annyira a kereset a fontos, hanem amit az önálló munka hozzáad az ember önérzetéhez, s egyúttal a családi egyensúlyhoz.” Köztudomású, hogy a nők egyenjogúsítása nálunk sem a jog törvénybe iktatásával kezdődött, s a deklarálással nem is fejeződött be. A tényleges egyenjogúságnak, a társadalmi „rangjuknak” egyfelől feltétele, reális alapja, másrészt következménye volt a munkavállalásuk, a közéletben betöltött szerepük. A dolgozó nő típusa az utóbbi évtizedekben nemcsak hogy polgárjogot nyert, hanem általánossá vált. Jellemző, hogy ma már a munkaképes női lakosság 67—68 százaléka jár el dolgozni, rendelkezik önálló keresettel. A lakosság aktív dolgozói közül 1965-ben 38,8 százalék volt a nő, jelenlegi számarányuk pedig 42 százalék. A munkaképes korú nők nagy többsége tehát közvetlenül részt vesz a társadalmi munkamegosztásban. De ugyan kik tartoznak a nem egészen egyharmados kisebbségben levő, a férfiakkal vagyonjogilag is ma már egyenlő elbírálás alá eső „eltartottak” kategóriájába? Statisztikai felmérések szerint 1960—1970 között az eltartottak száma országosan 50 százalékkal csökkent. Ebben ugyan a férfiak is szerepelnek, de elsősorban a nők munkavállalásában volt igen nagy mértékű az emelkedés. Jelenleg 863 ezer 14—55 év közötti nőnek nincs állandó jellegű kereső foglalkozása. A középiskolásokat és főiskolásokat leszámítva, 616 ezer főre tehető a tényleges háztartásbeliek száma. A htb foglalkozású nők nagy többsége vidéken, falvakban él, és gazdasszonykodik. A fővárosban és a nagyobb vidéki városokban, ipari központokban a számarányuk igen alacsony. A kor szerinti megoszlásuk ugyancsak elgondolkodtató. A munkaképes korú háztartásbeliek zöme 30 éven felüli, s ezen belül is a 40—55 év közöttiek vannak többségben. Vagyis: a felszabadulás után felnevelkedettek között viszonylag kevés akad, aki hosszabb időre lemond az önálló kereső munkával járó szabadabb életről. A másik elhatároló tényező az iskolázottság, szakképzettség. Az „eltartott nők” közül 28 700 fő egyáltalán nem járt iskolába, 97 500-an az általános iskola 1—5, 656 ezren pedig a 6—8 osztályát végezték el. Kákonyi Csilla romániai magyar művész festménye: Edényvirdgozók Tény, hogy a falusi asszonyok többsége alacsony iskolázóttságú és szakképzetlen, tehát eleve kisebb lehetőségük van az elhelyezkedésre. De faluhelyt a nők számára önálló keresettel járó munkaalkalom is ritkább. Viszont köztudott, hogy ezek a „nem dolgozó” nők hajnaltól késő estig talpon vannak, és nemcsak a szorosan vett házimunkát és a gyermekek gondozását látják el, hanem szinte mindenütt övék a háztáji jószág, a kert gondja, és a mezei munkákból is alaposan kiveszik a részüket. Az 1970-es népszámlálási adatok szerint 300 ezer eltartott nő vállalt rendszeresen időszakos munkát a mezőgazdasági nagyüzemekben vagy egyéb munkahelyeken. Kézenfekvő következtetés: a htb-kategóriába sorolt nők is hasznos tagjai a társadalomnak, áldozatos munkájuk révén elismerést, fokozottabb megbecsülést érdemelnek. És segítséget, főleg a gyermeknevelésben. Különösképp fordított helyzet tapasztalható ugyanis a gyermeknevelés színvonalában. Szociológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők mintegy fele olyan családokból került ki, ahol az anya háztartásbeli. Kiderült, hogy az otthoni munkákban eltemetkezett anyák erejéből — és képzettségéből! — jobbára csak gondozásra telik, nevelésre alig. De a tanulásban sem mindenütt tudnak érdemi segítséget adni gyermekeiknek. Nyilván ezzel kapcsolatos, hogy ugyanezek a családok általános iskolás gyerekei között feltűnően nagy a bukások száma. Persze, az is közrejátszik ebben, hogy a „nem dolgozó” anyák gyermekeit legfeljebb az utolsó évben veszik fel óvodába, s nem is mindenütt. De iskoláskorban sem kaphatják meg azt a tanári, nevelői segítséget, amit például a napközis gyermekek. Külön érdemes megvizsgálni a gyermeknevelésre otthon maradó időleges háztartásbeliek helyzetét. Az ilyen közbeiktatott munkaszüneteltetés nagyon ésszerű, amellett társadalmilag is hasznos, sőt kívánatos. Ez fejeződik ki egyébként az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segélyben is, amely lehetővé teszi, hogy a szülő nő három évig zavartalanul a gyermekneveléssel foglalkozzék. Bármennyire indokolt azonban — és társadalmilag is támogatott — a kisgyermekes anyák tartós otthonmaradása, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kedvezmények sem teszik elég vonzóvá a kizárólagos házimunkát, s ami vele jár, a szűkebb körre korlátozódó életformát. Míg a 60-as évek végén a kismamáknak csaknem 80 százaléka vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, az utóbbi években már a 70 százalékot sem érték el, s az arányuk tovább csökken. Mind többen vannak, akik a három év letelte előtt visszatérnek munkahelyükre. Legutóbb általában már csak 18—20 hónapot töltöttek otthon. A jelenségek okaiból következtetni lehet a megoldás módozataira. Súlyos probléma például, hogy a gyermekgondozásra fordított három év — vagy több gyermek esetében még hosszabb idő — alatt az asszonyok rendszerint nagyon lemaradnak szakmailag, s a múlasztást nehezen tudják pótolni. Ezt még fokozza az otthoni túlterhelés. Általános tapasztalat ugyanis: a munkába járó nő válláról a család többi tagja rendszerint leveszi a házimunkák terhének egy részét, vagyis érvényesül a családi munkamegosztás. Mihelyt azonban otthon marad, az egész gond ismét ráhárul. Egész társadalmunkat érintő, eleven problémák ezek. A Hazafias Népfront nemrégiben megtartott V. kongresszusán egyebek között rámutattak: „Hathatósabb kapcsolatokat kell kiépítenünk a háziasszonyokkal, a gyermekgondozási segélyt igénybevevő kismamákkal ...” „A nőtársadalmat érintő gondok megoldását nemcsak a mozgalom keretében működő nőbizottságok, hanem valamennyi népfrontterület feladatává kell tenni.” „Népfrontteendő a nők, a családok életének szebbé, harmonikusabbá tétele, s mindannak segítése, ami ezzel összefügg: a szolgáltatások fejlesztésének, a gyermekintézmények bővítésének, az áruellátás javulásának figyelemmel kísérése.” Cs. J. Kürthy Hanna rajza (QuilÁka mese JUQOSZLÄVIAI maqyar népmese Vót egy falu a világon. Aztá abba a faluba csak három ember élősködött. Hát eccé az törtint, hogy kettő megindut. Mént, mendegét a két ember, őbölgött sokáig. Ahogy men nek, mendegének az úton keresztű, tanákoznak egy sindisznóvá. Akkó ékezdték talágatnyi, mi lehet az. Nem tudták etanáni. Ügy gondóták majd a harmadik embert megkérdezik. A harmadikat János bácsinak hítták. János bácsi, az kéccé vót má piacon, eccé meg a vásáron, ü okos ember. Odahítták. Ajis nézte, nézte a sindisznót. Sokáig nézte. Aszongya hát nekik: „Ez valami vót, Ez valahunnat gyün, Ez valahová mén, Ez valamit akar, Ez valami." Eddig vót, mese vót, csalókának elég vót. Közzétette Penavin Olga REJTVÉNY GYERMEKEKNEK Számoljunk írjátok be az ábra üres mezőibe a hiányzó számokat úgy, hogy vízszintesen és függőlegesen is a beírt eredményeket kapjátok. Megfejtés : 6 = I X 2 + I 9 = E + I + Z 9 = X — C + f : uasawizszfA CSAK FIATALOKNAK Elsősorban kényelmes a mai fiatalok divatja — fittyet hány a nagyképű, felnőttes eleganciának, a virágos, habos-csipkés „leányálom" ruháknak. A bakfisok legszívesebben pantallóba bújnak, hozzá mintás selyemblúzt, vagy egyszínű batisztblúzt, szövettunikát öltenek, s ebben bárhová, bármilyen alkalomra, a mai divat szabályai szerint megfelelően jólöltözöttek. A magyar divattervezők is, úgy tűnik, belenyugodtak az egyelőre megváltozhatatlanba, s a pantallók, nadrágocskák hosszúságának variálásával, no meg a „csak fiataloknak" jelszóval több évre meghonosodott miniruhák kreálásával, igyekeznek kielégíteni a fiatal lányok öltözködési igényeit, ugyanúgy, mint a fiúk sportos, lezser öltönyök iránti rokonszenvét. Az OKISZ Labor tervezői nemrégiben külön kollekciót állítottak össze a fiataloknak, nyárra-őszre. A lányoknak forró nadrágot javasolnak a Balaton-parti nyaraláshoz. A tánchoz, a nyári szabadtéri színházi estékhez pedig virágos mintás miniruhát. Nappali viseletnek, kiránduláshoz a pantallók gazdag választékát kínálják, könnyű szövetből, műszálas ballonból, lenvászonból. A nagyfiúk öltönye sportos szabású, karcsúsított vonalú, sok zsebbel és tűzés díszítéssel. Az OKISZ fiataloknak tartott divatbemutatóján a modellek közül lefényképeztük a piros-fehér mintás pikékarton, fehérrel paszpólozott nyári együttest (1 kép), a rövid blézert és a forró nadrágot. Szilvakék színű, könnyű vászonból készült a nagyfiúk blézer-öltönye és a lányoknak tervezett, mintásán tűzött sárga színű, bermuda-nadrágos, a vitorlás sporthoz, vagy kiránduláshoz illő öltözék (2 kép). A csinos miniruha sötétkék-fehér-sárga mintás selyemből készült, legombolható széles fehér gallérral, fodorral, a fodor alján ugyancsak fehér paszpólozással (3 kép). P. J. (MTI felv.) Gyümölcsös receptek MALNAKRÉM (kész tortához). Egy kanál lisztet 2 deci tejben simára keverünk, és gőzön, forró vízbe állítva, 2 tojás sárgájával és 1 csomag vaníliás cukorral, folytonos keverés mellett összefőzzük. Közben 20 deka összenyomott málnát 15 deka porcukorral összekeverünk és a kihűlt masszához öntjük. Az egészhez 1 kanál cukorral habosra kevert 15 deka vajat adva, sima krémet készítünk belőle. A tortát három lapra szeleteljük, megtöltjük a krémmel, és egymásra rakva megkenjük a tetejét és az oldalát is. Végül ép málnaszemekkel díszítjük. RIZSFELFŰJT eperöntettel. Negyedkiló megtisztított, megmosott rizst 1 liter tejben puhára párolunk. Kihűtjük, hozzákeverünk 15 deka cukrot, 10 deka vajat, egy marék mazsolát, egy kanál cukorral habosra kevert 5 tojás sárgáját, és végül óvatosan beleforgatjuk az 5 tojás keményre vert habját. A masszát összekeverjük, kivajazott, zsemlemorzsával meghintett fatörzs vagy kuglóf formába rakjuk, és megsütjük. EPERÖNTET: 1 csésze vízből és 4 evőkanál cukorból sűrű szirupot főzünk. Amikor besürüsödött, összekeverjük 40 deka tisztított, megmosott, szitán áttört eperrel, és kissé felfőzzük. Kihűtjük és fél citrom levével ízesítjük. Amíg kihűl, 4 tojásfehérjéből kemény habot verünk és összekeverjük az eperszörppel. Tálalásnál a rizsfelfújtadagokat beborítjuk vele. MEGGYES LEPÉNY. Fél kiló lisztet összedolgozunk negyed kiló margarinnal, 1 tojással, 15 deka cukorral, 1 sütőporral, kevés tejföllel és egy fél citrom reszelt héjával. A tésztát két cipóra osztva, félórán keresztül állni hagyjuk. Közben 1 kiló meggyet megmosunk, kimagozunk, és szitán lecsurgatunk. Az egyik lap tésztát kinyújtjuk, kilisztezett tepsiben szétterítjük, és előmelegített sütőben, takaréklángon, kissé kiszárítjuk. Kivesszük, 5 deka őrölt dióval vagy egy maréknyi zsemlemorzsával meghintjük, megszórjuk a lecsurgatott meggyel, ízlés szerint cukorral, és ráterítjük a másik tésztalapot. A sütőben készre, szép rózsaszínűre sütjük. Kissé kihűtjük, és forró vízbe mártogatott, éles késsel felszeleteljük. Vaníliás cukorral gazdagon meghintve tálaljuk. A fenti módon készíthetünk almás pitét, szilvás lepényt és általában gyümölccsel töltött tésztákat. Ha az alsó lapot elősütjük és egy kicsit dióval vagy morzsával meghintjük, mielőtt a gyümölcsöt ráteritenénk, soha sem lesz szalonnáé a tészta. SARGABARACKHAB. 40 deka sárgabarackot megmosunk, kimagozunk, lehámozunk és szitán áttörünk. Négy tojásfehérjéből kemény habot verünk, majd 10 deka vaníliás porcukorral összekeverjük, hozzávegyítve a sárgabarackot is. Poharakba rakjuk, és kristálycukorban megforgatott fél barackokkal díszítjük. Mielőtt a barackokat ráraknánk, halmozhatunk a telejére kis kupacokat tejszínhabból. 4 Filcrátét A készen kapható szemtlvegtokot, vagy piperetasakot Ízlés szerint díszíthetjük monogrammal vagy éppen virággal. Képünk egy divatos szemüvegtokot ábrázol, melyre színes filcből kivágott virágot ragasztottak. Erre a célra szintetikus ragasztó a legalkalmasabb.
