Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-07-08 / 14. szám

r*\V5»Ä«1 lytV/*’ .étéből nyújt válogatást. A Kossuth 'önyörű kötetet Kass János grafi­­épeinket az albumból választottuk Kondor Béla: Virágok Konecsni György: Bánk bán illusztráció tet Kifaggatott a céduláimról. És tudta, mikor következik kérdéseimben — a felvétel során — Adj' szeretetteljes tőrdöfése: a kilencszázkilenc­­venkilenc törlendő szó. Hagyta, hogy elmond­jam az Ady-kritikát, az ódái, az elismerő részt, s amikor a csattanó következett volna, „lelőtte” a csattanómat. Erélyesen félbeszakított, s helyettem ő mond­ta el: — Még annak is örültem, amikor végül Ady azt írta, hogy Lesznai Anna minden száz sza­vából kilencvenet törölni kéne, s akkor lesz iga­zán jó költő. És ott, a kamerák harsogó fényében, engem elöntött a szeretet, a részvét, a tisztelet, az új­­jongás: milyen tehetséges asszony, még mindig asszony! Először is: elorrozta tőlem a csattanót. Én gonoszkodó akartam lenni, s a tőrvívást ő nyer­te meg: nem én, hanem ő leplezte le magát, fölényesen. És másodszor: milyen takarékos, milyen okos, milyen hiú! Ady kilencszázkilencvenkilenc tör­lendő szót javasolt, és ő kilencvenre csökken­tette a túlzást. Ady egyetlen szóról írt, s ő tíz­re emelte őket. Az igaziakat. Akik nézték és hallgatták a tévé műsorát, csak azt láthatták, hogy egy hatvanhórom éves férfi igaz hódolattal megcsókolja egy nyolcvan­­éves, fiatal nő kezét. S még ahhoz is volt ereje, hogy a felvétel után kihívóan megkérdezze: — Ady mégis az enyém, nem haragszik, hogy elvettem ? És csak ekkor árulta el: eddig a felvételig félt tőlem. Hogy miért félt, nem tudja. De most felszabadult. Hamarosan visszautazott Amerikába. De előbb a regénye első ívére — mert még mindig csak a nyomásnál tartottunk —, a be­­kötetlen első ívre ezt az ajánlást írta: „A ked­ves jó Illés Endrének, aki annyit fáradt kézira­tommal, míg végül még könyvvé is fogja vará­zsolni — hálás szeretettel és félelem nélkül — Lesznai Anna, azaz a Máli. (Írtam 1965 augusz­tus havában, szemüvegemet nem lelve és kissé reszketős kézzel.)” És Amerikából (mint írta: engesztelésül) el­küldte egyik színes krétarajzát (a krétarajzok írójának): egy körtvélyesi jelenetet keresztgye­rekeivel, a gyerekek „mamáival” (az ő szava), vidám, kedves forgatagot, Rippl-Rónai és Czó­­bel modorában. Mert nemcsak verset, mesét s regényt írt. Hí­mezett is, rajzolt, testeit és élt. Borsos Miklós: Illusztráció Illyés Gyula verséhez Kohán György: Tanulmány Szántó Piroska: Mályvarózsa Csanády András: Lóitató Reich Károly: Illusztráció Zelk Zoltán verséhez Gross Arnold: Via Margutta (részlet) •, <* T £,*!* • 1 'rNfvä» !* i m -1r JtWv Jm wfl0|___ 11

Next

/
Thumbnails
Contents