Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-07-08 / 14. szám

TÖRVÉNY A KÖLTSÉGVETÉS TELJESÍTÉSÉRŐL, a bírósagokról és az ÜGYÉSZI SZERVEZETEKRŐL Tanácskozott az Országgyűlés Az országgyűlés nyári ülésszaka, amelyet látogatásával megtisztelt Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság hivatalosan hazánkban járt miniszterelnöke is, július 22-én nyílt meg. A parlament három nagy fontosságú javasla­tot tűzött napirendre és emelt beható vita után törvényerőre. Az első az ország szám­adása, jelentés arról, hogyan teljesítettük a múlt esztendőben a költségvetést. Az ország számvetésének a parlament elé terjesztése kettős jelentőségű. Egyrészt nyílt és világos elszámolás arról, miként gazdálkodott a kor­mány a nemzet által megtermelt javakkal, or­szág-világ előtt bizonyítva, hogyan erősítette a gazdasági reform a gazdasági növekedés ütemét, megmutatva egyben azt is, hogy je­lenlegi helyzetünket szembesítve a múlt évi tapasztalatokkal, melyek a felismert össze­függések, merre kell továbbhaladnunk. De a számszerű tények, az „országos könyvelés” nyílt feltárásán, a közgazdasági tanulságokon túl a költségvetés vitájának van egy közjogi, a demokratizmus szempontjából legalább ennyire fontos vonása, nevezetesen az, hogy a kormánynak a legfelsőbb népképviselet előtt számot kell adnia tetteiről, arról is, ho­gyan gazdálkodott a nemzet vagyonával. Nos, nem gazdálkodott rosszul. Bizonyítja ezt mindenekelőtt az, hogy a nemzeti jövede­lem, az előző évet meghaladó ütemben, hét százalékkal emelkedett. A reform erejét, a fejlődés irányvonalát viszont az mutatja, hogy a nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a munka termelékenységének eme­léséből származott, miután az anyagi terme­lés ágaiban a létszám nem változott. Mind­ebből — értékelve az összefüggéseket, keres­ve a tanulságokat — sok következtetést lehet levonni. Egyike a legfontosabbaknak az — utalva az életszínvonal tartós, kiegyensúlyo­zott emelkedésére, jelentős néprétegek bér­szintjének emelésére, a családtámogatás rendszerén belül végrehajtott új intézkedé­sekre, a fogyasztói piac egyensúlyára, a la­kásépítési program végrehajtására, s a példá­kat még sorolhatnánk —, hogy csakis a ter­melés hatékonyságának további emelésével tudjuk céljainkat valóra váltani. A pénzügy­­miniszteri expozé, a törvényjavaslat vitája sok példáját nyújtotta annak, milyen tarta­lékaink vannak, különös tekintettel a válla­latok eddig még ki nem használt lehetőségei­re. Egy másik tanulság — s a vita erre is sok példát adott —, hogy a közgazdasági szabá­lyozók, a helyes adópolitika, a reform tovább­­finomítása ugyan nagy jelentőségű, de az em­beri tényezők szerepe mindennél nagyobb. Az emberek akaraterejére, a nép munkaszerete­tére, békét akarására kell építenünk, minde­nekelőtt. Nem hiábavaló tehát az a törekvés, hogy a közgazdasági összefüggések megérté­sére, a nagy nemzetközi célok és a nemzeti tettek egységére figyeltessünk. Ezért illett a költségvetési vita keretébe külügyminiszterünk beszéde is. A külügymi­niszteri expozé, miközben felhívta a figyel­met a békét veszélyeztető tényezőkre, erőtel­jes hangsúllyal szólt mindarról, ami a béke esélyeit szilárdítja, hazánk jövőjét is derű­sebbé teszi. Ezért emelte ki a külügyminisz­ter a Szovjetunió szerepét a béke megőrzésé­ben, ezért hangsúlyozta a szocialista országok egysége ápolásának nagy feladatát és helyez­te a teendők élvonalába az európai biztonsági rendszer kialakításáért folyó küzdelmet. A magyar nép országépítő munkája a béke ügyét szolgálja, ehhez a munkához viszont béke, a népek összefogása szükséges — így foglalható össze külügyminiszterünk beszédé­nek legfőbb tanulsága. A parlament nyári ülésszaka két jelentős új törvényt is alkotott, törvényt a bíróságok­ról és az ügyészi szervezetről. Mi a jelentősé­ge e két törvénynek, miként épülnek be jog­rendszerünkbe? Az alkotmányos rend vált ál­taluk teljesebbé, hiszen létrejöttükre az adott módot, hogy az államélet fejlődését bizonyító alkotmánymódosítás tartalmazza a bíróságok és az ügyészségek működésének és szerveze­tének alapelveit, törvényt kellett tehát alkot­ni, amely megszövegezi a részletes szabályo­kat is. Ami a bíróságokról szóló új törvényt illeti, megjegyzendő, hogy az eddig érvényben le­vőt csaknem két évtizede alkotta meg az or­szággyűlés. Az új törvény azt a célt szolgálja, hogy az új tapasztalatok felhasználásával az igazságszolgáltatás munkája hatékonyabbá váljék. Ebből a szempontból a törvény egyik láncszeme azoknak a jogszabályoknak, ame­lyek az elmúlt évek során születtek s mind az igazságszolgáltatás tökéletesítése érdeké­ben jöttek létre. A bíróságokról szóló új tör­vény elsősorban pontosan meghatározza a bí­róságok hatáskörébe tartozó ügyek kategó­riáit. Az igazságszolgáltatás egységének fon­tos alapelve jut érvényre azáltal, hogy az ed­digi államigazgatási jellegű gazdasági és te­rületi munkaügyi döntőbizottságokat is bíró­sággá alakítja át. Az alkotmánynak megfele­lően az új törvény úgy rendelkezik, hogy a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok működése és ítélkezése fe­lett. A törvény rögzíti, hogy az igazságügy­miniszter ugyan felügyeletet gyakorol a bíró­ságok működése felett, de kiemeli, tevékeny­sége nem sértheti a bírói függetlenséget. Az a tény, hogy a hivatásos bírák választása ezentúl olyan magas állami vezető testület hatáskörébe kerül, mint a Népköztársaság El­nöki Tanácsa, kifejezi a bírák társadalmi megbecsülésének fontosságát. Ez egyben je­lentős biztosítéka a bírói függetlenségnek és az igazságszolgáltatás demokratizmusának. A határozatlan időre való választás is erősíti a bírói élethivatást, hiszen bírót felmenteni, visszahívni csak a törvényben meghatározott nyomós okokból lehet és arra szintén csak az Elnöki Tanács jogosult. Az új törvény a szo­cialista demokrácia, a magyar jogfejlődés do­Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke meglátogatta a tanácskozó országgyűlést. Képün­kön: Indira Gandhi, Fock Jenő és C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete (MTI-felv.) kumentuma, megszünteti az igazságszolgálta­tás szervezetének széttagoltságát, bővíti az alapvető állampolgári jogok körét és erősíti e jogok garanciális biztosítékát. Az ügyészségről szóló új törvény jelentősé­ge mindenekelőtt az, hogy a felszabadulást követően most első ízben kap törvényi szintű szabályozást az ügyészség tevékenysége. Ez — miként a törvényjavaslat parlamenti elő­adója is hangsúlyozta — nem egyszerűen for­mai kérdés, hanem annak a fontos feladat­körnek társadalmi jelentőségét tükrözi, ame­lyet az ügyészség a szocialista törvényesség szervezeti és eljárási garanciáinak rendsze­rén belül betölt. Az új törvény főbb vonásai közül kiemelendő: az ügyészség — a legfőbb ügyész útján — közvetlenül az országgyűlés­nek. vagyis az államhatalom legfelsőbb szer­vének alárendelve működik; erősíti az ügyész­ség szerepét és feladatát a bűnüldözésben; az ügyészség törvényességi felügyeletének garanciális jelentősége is van az állampolgá­rok alkotmányban meghatározott alapvető jogainak biztosítása terén; az ügyészség tevé­kenységi köre a jogalkalmazás egészére kiter­jed, a büntetőjogi felelősségre vonására épp­úgy, mint a tanácsi szervek hatósági ügyin­téző tevékenységére; a törvényesség egységé­nek biztosítása érdekében az ügyészség nem­csak feltárja a vitás jogszabály értelmezése­ket, hanem megoldásukhoz segítséget is nyújt. (E célból biztosítja például a törvény a legfőbb ügyész számára azt a jogot, hogy a Legfelsőbb Bíróságnál irányelvek és elvi dön­tések, minisztereknél, főhatóságoknál pedig a jogszabályok egységes értelmezése érdekében elvi állásfoglalások kiadatását kezdeményez­ze, sőt jogszabályok hatályon kívül való he­lyezését is szorgalmazza, ha a törvényesség ezt úgy kívánja.) A bíróságokról és az ügyészség szervezeté­ről szóló két új törvény a szocialista demok­ratizmus továbbépítésének fontos láncszeme. Kifejezi azt az alapelvet — amelyet egyéb­ként az utóbbi másfél évtized gyakorlata is bizonyít —, hogy Magyarországon senki sem maradhat büntetlen, aki vét a törvény ellen, de minden törvénytisztelő állampolgár szá­mára biztosított a törvényes rend körülmé­nyei közötti élet és a zavartalan alkotói tevé­kenység. Tanácskozik az országgyűlés Cjl j ~jmm ■ , jBj HF< J ■ ;•S ; > ' " ** » ndJ' *

Next

/
Thumbnails
Contents