Magyar Hírek, 1972 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-24 / 13. szám

AZ ORSZÁQOS RABBIKÉPZŐ INTÉZET Tessék választani! jrfoío „Lepje meg ma­gyarországi isme­réseit 1 Megbízásait telje­síti, ajándék- és virágkűldeményeit ön helyett megvá­sárolja és a kért címre szállítja a BOY SZOLGA­LAT! MÚZSÁK | MÚZEUMI MAGAZIN |71 11 SZÁM | ÁRA 6 FT CÍM: BUDAPEST, V., BAJCSY-ZSI­­LINSZKY ÜT 20. TELEFON: 123—523, 290—290 Számos Magyarországra lá­togató — a felekezeti élet iránt érdeklődő — hivő buda­pesti tartózkodása alatt fel­keresi az Országos Rabbikép­ző Intézetet. De bevalljuk; az intézmény nemcsak a hívőket érdekli, azokat is, akiknek kétségeik vannak, hogy va­lóban létezik-e. Bizony létezik: pontosan 1877. október 4. óta működik. Ekkor kezdték meg a zsidó felekezet papjainak képzését. A rabbik oktatása csak a né­met megszállást követő idők­ben szakadt meg, amikor a nácik és a nyilasok félelmetes internáló tábort rendeztek be a rabbiképzőben. Az ország felszabadulása után a Rabbiképző Intézet — noha az épület bombasérülést szenvedett — újból megkezd­te működését, és azóta a ma­gyar zsidóság szellemi életé­nek központja lett. A Bérko­csis utcai épületének első emeletén van az Anna Frank­ról elnevezett zsidó gimná­zium is. Érdemes és érdekes az in­tézet létrehozását, a történel­mi hátteret is bemutatni. 1848-ban a magyar zsidóság a szabadságharc mellé állt, támogatta Kossuth törekvé­seit. S a szabadságharc bu­kása után a bosszú nem is maradt el. Haynau, a „bres­­ciai hiéna” lesújtott a magyar zsidókra is, s többek között 2 300 000 forintnyi külön ha­disarcot vetett ki rájuk. Ezt az összeget idővel I. Fe­renc Józseftől azzal kapták vissza, hogy abból rabbikép­ző és tanítóképző intézetet létesítsenek. A magyar ural­kodó osztálynak a Habsburg­­dinasztiával kötött kiegyezé­sét követő évtized után ez meg is történt. A kétemeletes Rabbíképző Intézetet mór stílusban a Bérkocsis utcában építették fel. Annak idején ez az épü­let Pest utolsó háza volt, ahonnan el lehetett látni a Kerepesi úti temetőig és ahonnan bérkocsival indultak a városba. (Innen is kapta ne­vét az utca.) Az Országos Rabbiképző Intézet rövid évek után euró­pai, sőt tengerentúli hírnévre tett szert, ami elsősorban az intézet tanárainak volt kö­szönhető. Itt tanított többek között Bacher Vilmos, az orientalista tudós. A Breslau­­ban rabbivá avatott Bacher a bibliai tudományok vala­mennyi ágát tanította. Keleti stúdiumai között különösen a perzsa költészetet kutatta. Értékes munkájáról legutóbb Losoncéi Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke is megemlékezett iráni látogatása alkalmával. Az intézet oktatási színvona­lát erősen emelte a vallásböl­­cseletet és a zsidótörténetet tanító Kaufman Dávid. A ki­váló tudós szenvedélyes gyűj­tője volt a ritka könyveknek és kéziratoknak. Értékes gyűjteményét özvegye, a Ma­gyar Tudományos Akadémiá­Rabbiavatás ra hagyta; ez lett az Akadé­mia keleti könyvtárának az alapja. Goldziher Ignác egye­temi tanár, a legelőkelőbb külföldi akadémiák tagja val­lásfilozófiát tanított az inté­zetben. Az intézet hajdani igazgatójának, Blau Lajosnak emlékét 1947-ben elevenítet­ték fel, amikor a Holt-tengeri tekercseket megtalálták; Blau Lajos az 1900-as' években végzett kutatásai nyomán ál­lapította meg, hogy ezeknek létezniük kell. Az intézet egyik volt tanárnak, Szemere Samunak, a neves filozófus­nak és esztétának 90-ik szü­letésnapját a Magyar Tudo­mányos Akadémia tudós­klubjában is megünnepelték. Erdey-Grúz Tibor, az Akadé­mia elnöke nyújtotta át nem­zedékek tudós nevelőjének az Elnöki Tanács kitüntetését, a Munka Érdemrend arany fo­kozatát. Az Akadémiai Kiadó elkészítette a műveiről ké­szült bibliográfiát. A fent említettek csupán kiragadott nevek. Az Orszá­gos Rabbiképző Intézet szá­mos volt növendéke külföl­dön is, nemcsak mint rabbi, hanem egyetemi tanárként is működik. A Magyarország német megszállását követő napon a nácik elfoglalták a Rabbikép­ző Intézet épületét, és hír­hedt internálóhellyé züllesz­­tették. Ide hurcolták, itt kí­nozták meg a haladó magyar szellemi élet képviselőit is. De nemcsak a Rabbiképző Intézet szűnt meg, hanem a lyik tanszékének nappali, vagy esti tagozatán is tanul. Növendékei — szociális helyzetük és előmenetelük szerint — ösztöndíjban része­sülnek, a vidékiek internátus­bán laknak, és mind a rabbi­jelöltek, mind az Anna Frank Gimnázium növendékei men­zán étkeznek. A Rabbiképző Intézet templomában tartott isten­tiszteleteken a végzős növen­dékek tartanak prédikációkat és a zsidók nagyobb ünnepein legációba mennek az olyan kis lélekszámú hitközségekbe, ahol nincs rabbi. Az intézetet végzett és Ma­gyarországon működő rabbi­kat a szocialista országok zsi­dó községei is meghívják, mi­után csak Magyarországon folyik rabbiképzés. Az Országos Rabbiképző Intézet a „Memorial Founda­tion for Jewish Culture” anyagi támogatásával mint­egy tizenöt éve kutató mun­kát végez. Ennek során a Magyar Zsidó Oklevéltár so­rozatnak eddig 14 kötete je­lent meg. A dr. Scheiber Sándor szerkesztésében meg­jelenő sorozat a 18-ik száza­dig dolgozta fel az anyagot. Ugyancsak a Rabbiképző In­tézet igazgatójának szerkesz­tésében folyamatosan kiadják a Magyar Zsidó Hitközségek Monográfiája című gyűjte­ményt, amelynek anyagát fő­leg az intézet növendékei ku­tatják fel. Megjelentetik a fasizmus dokumentumait. En­nek feldolgozását Karsai Elek történelemtudós irányítja. S esztendőről esztendőre kiad­ják az irodalmi értékű Év­könyvet. S mindehhez hozzá kell fűznünk, hogy a budapesti Országos Rabbiképző Intéze­tet felekezeti és állami támo­gatásból tartják fent. Ják Sándor Hármat rendel — egyet ingyen kap! Kérjük, jelölje meg az alábbi listán *-gal azokat a folyóirato­kat, melyeket szívesen fizetne elő egy évre. Ha az öt folyóirat közül legalább kettőt megrendel, az ön által kiválasztott harmadik folyóira­tot (kérjük „—”-gal megjelölni!) ingyen topja. □ FOTÓ — — —-$ 6,— □ FOTÓMŰVÉSZET$ 5-□ MŰVÉSZET —$ 10-□ „MÜZSÁK” MŰZEUMI MAGAZIN — —$ 4 — □ MŰGYŰJTŐ —$ 5 — Megrendelhető a következő címen: KULTŰRA, Budapest P. O. B. 149. 62. magyar zsidók vallási élete is. és elkezdődött a szörnyű pusztítás. Kilencven rabbit, harminckilenc rabbijelöltet és az intézethez tartozó gim­názium huszonnégy növen­dékét ölték meg. Az Országos Rabbiképző Intézet könyvtárának gazdag­ságáról a nácik is tudomást szereztek. Eichmann Adolf, a zsidók likvidálásával foglal­kozó „Sonderkommando” Ve­zetője megjelent az intézet épületében, a könyvtárat be­dor professzor, a héber tudo­mányok világszerte elismert kutatója, a Cincinnati Hew­­rew Union College díszdok­tora. A professzor jelenleg a magyar zsidó művelődéstör­ténet anyagát dolgozza fel. Az intézetben bibliai tudo­mány, zsidó történelem, zsidó irodalom, talmud, középkori zsidó jog, zsidó vallásfilozó­fia és társadalomtudományi tanszék működik. A hallgatók legtöbbje az Eötvös Lóránd Tudományegyetem valame­A könyvtár — bár az épü­letnek éppen ez a része Bu­dapest felszabadulásakor sé­rülést kapott — ma újból nyitva áll. Százezer nyomtat­ványt és ötszáz nagy értékű héber kéziratot őriznek itt. És tovább folyik a rabbi­képzés. Az intézet igazgatója 1950 óta dr. Scheiber Sán­zárta és kulcsait magához vette. Az volt a terv, hogy a könyvtárat Németországba szállítják, de erre már nem került sor. 10

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents